Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-20 / 67. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁRCIUS 20. 5 A Jászkunság idei első számában Vörös kövek Dokumentumriport a Tanácsköztársaság mártírjai emlékére A Jászkunság idei első száma már részben tükrözi a folyóirat megújulási tör rekvéseit. Az érdeklődő ol­vasó most veheti először kézbe a 48-ról 96 oldalasra bővült, új rovatokkal gazda­godott lapot, amely a koráb­bi negyedévenkénti megje­lenés helyett kéthavonta lát napvilágot. A . bevezető ajánlásban a szerkesztőbi­zottság jelzi: ez a szám még kísérleti jellegű, a folyóirat végleges új tartalmi profil­ja és rovatai igazából az át­alakított szerkesztőbizott­ság megbízása, illetve az új főszerkesztő kinevezése után bontakoznak majd ki. A.tar­talmi sokszínűség azonban már most is sejteti, hogy a gyakoribb megjelenés és a nagyobb terjedelem — igé­nyes szerkesztéssel párosul­va — képessé teheti hosz- szabb távon a folyóiratot ar­ra, hogy elmélyülten és frissen tükrözze a' megye szellemi életének hagyomá­nyos és új értékeit. A most közölt írások kö­zül — aktualitását és műfaji igényességét tekintve — ki­emelkedik Tiszai Lajos Vö­rös kövek címmel közre­adott dokumentumriportja, melyet az abonyi Vigyázó­kastélyban kivégzett kom­munisták emlékére írt, a Ta­nácsköztársaság győzelmé­nek 70. évfordulója alkal­mából. A balladisztikus írás rádöbbent arra, hogy a tör­ténelem viharaival szükség­szerűen együttjáró esztelen megtorlás a gonoszság olyan mélységeit rejti, amelyhez képest a mai horrorfilmek amatőr munkák. Huh István műfordítása a Szolnokkal élénk kulturális cserekapcsolatokat ápoló Udinében élő Giorgo Virgo- lino költő lírájába enged be­pillantást. A másik irodalmi érdekesség, a Karinthy Fri­gyes és felesége, az igen „színes” lelkületű és visel­kedésű Böhm Aranka viszo­nyának rejtelmeit vizsgál- gató írás, Gyuricza Péter tollából. A szolnokiak közül — akik átélték a „néma tele­fonok” hosszú éveit — so­kak számára lehet érdekes Szilas Péter tanulmánya, A postagalambtól az új szol­noki távbeszélő központig. Egy biztos, az avatatlan, ám a telefonhiánytól annál töb­bet bosszankodó olvasó, ha máson nem is, de a tanul­mányban szereplő évszámo­kon biztosan fennakad. Most csak kettőt ezek közül: a Magyar Posta, 130 éves fennállása óta, 1986. október 24-én szerepelt először ön­álló napirendként a Parla­mentben ... és Szolnokon 39 éven át, 1988. október 21-éig működött az 1949-ben üzem­be helyezett ún. forgógépes telefonközpont. Az írás szá­mos, ennél tanulságosabb meglepetést is tartalmaz. A folyóiratban az érdek­lődők többek között olvas­hatnak még a mezőtúri ha­rangszentelésről; a nemzet­közi környezetvédelmi fotó- pályázat tanulságairól; a Szolnoki Kodály Kórus si­kereiről. Pálréti Ágoston interjújából megismerhetik Zagyi János életútját; és ta­nulmányozhatják Zsigmond Ferenc utolsó írását, melyet Szurmay Ernő fedezett fel. A Tudományos élet rovat­ban pedig a tavaly decem­berben Szolnokon. A Jász­kunság kutatása ’88 címmel rendezett nemzetközi ta­nácskozáson elhangzott elő­adásokból közöl válogatást a folyóirat. A Jászkunság idei első számát a környezetvédelmi fotópályázat díjnyertes alko­tásai színesítik. A következő szám előze­tese is ígéretes. A várható­an május közepén megjele­nő második 96 oldalas lap­ban többek között Csukás István és Dienes Eszter ver­seivel, Ancsel Éva esszéjé­vel és Pogány Gábor szob­raival ismerkedhetnek meg; és olvashatnak a két világ­háború közötti progresszív művészetről, a Szobaszín­házban bemutatott kamara­darabokról. az ifjúság jövő­képéről, Szolnok megye vá­rosainak első artézi kútjai- ról, az egészségmegőrzési programokról és az alterna­tív mozgalmakról. Dekoratőrök, kirakatok A kirakat az üzlet ki­csinyített mása. Pár négyzetméteren ügyes, ízléses elrendezésben kell bemutatnia az árukészle­tet, a benti választékot. Csábítónak kell lennie, hogy harmóniájával, szí­neivel, csillogásával vá­sárlásra csábítsa az arra járókat. Évszakváltáskor változnak a kirakatok is. Egyik napról a másikra eltűnnek a téli holmik, hogy másnapra már ta­vasziak váltsák fel. Ezt a gyors változást a dekora­tőrök tervező, előkészítő műhelymunkája előzi meg, melynek befejezése a kirakat berendezése. S ez nem is olyan könnyű, hiszen minden járókelő egyben kritikus is. S olyan kirakatot készíteni, amely mindenkinek egy­formán tetszik, szinte le­hetetlen! Különösen ma, amikor nem az áruk mi­nőségének javulása, mennyisége mutat ugrás­szerű változást, hanem az árcédulák felirata. Kép és szöveg: Korényi Éva Válságos helyzet a napköziben Se reggeli, se ebéd? A szülök egy része nem tudja vállalni a magasabb térítési díjat Februártól új térítési rendszert vezettek be az ok­tatási intézményekbe, amely­nek lényege, hogy a szülők­nek általában a nyersanyag­érték árát kell kifizetnie. Ál­talában, hiszen lehetőség van arra, hogy a családok anyagi helyzete alapján kedvez­ményben részesüljenek az arra rászoruló gyerekek. Szolnok megyében egy fel­mérés alapján körülbelül 59 millió forint kellene a ked­vezmény fedezetére, ebből csak a megyeszékhelyen több mint 14 millió forint. A szo­ciális és Egészségügyi Mi­nisztérium azonban csak mindössze 4,7 millió forintot utalt át erre a célra a megye iskolái, óvodái számára, s Szolnok város intézményei is csak körülbelül egy tizedét kapták meg a szükséges ösz- szegnek, alig több mint 1,4 milliót. A szülők egy része nem tudja vállalni gyermeke ta­valyinál magasabb térítési díját, de az iskola sem tud kedvezményt adni minden rászorulónak. A szolnoki Új­városi Általános Iskolában például a hatszáz diákból százhatvanhetet illetne meg kedvezmény, de csak har­minchétén részesültek benne. A Tallinn Általános Iskolá­ban minimum 147 ezer fo­rintra lenne szükség a téríté­si díj támogatásra, de csak 85 ezer forint áll rendelke­zésre. A Kodály Zoltán Ének- Zene Általános Iskolában naponta összesen 152 forint jut segélyezésre. A Ságvári körúti iskolában száznegy­venhat olyan kisdiák jár, akinek a családjában a lét­minimumot sem éri el vagy éppen súrolja az egy főre eső jövedelem. A napi 153 fo­rint. — ennyi jut naponta kedvezményre — csak töre­déke az igényeknek. A ked­vezmény összege napi 2 fo­rint és 8 forint között mozog. A szülők egy részének azon­ban a 28 forintról — ennyi a nyersanyagérték térítési díj az általános iskolákban — 20 forintra csökkentett összeg kifizetése is gondot okoz. A városi tanács igazgatási osztálya a gyámügyi segély­keretből az idei évre Ötszáz­ezer forintot bocsát az intéz­mények rendelkezésére. Az intézmények további 5 —35 ezer forintig terjedő ösz- szeggel gazdálkodhatnak az idén. Az igényekhez képest azonban — bármennyire is jó kezdeményezés — így is csak csepp a tengerben az immár kb. 1,9 millióra növe­kedett — térítési díi kedvez­ményre felhasználható — anyagi forrás. „Talán arra elég lesz, hogy ne csökkenjen tovább a napköziből kiíratott gyerekek száma” — jegyezte meg Kalydy Sándor, a szan- daszőlősi iskola igazgatója, azon az értekezleten, ame­lyen az igazgatókat tájékoz­tatták az idei lehetőségekről. Hogy végül is hány szülő „veszi ki” gyermekét a nap­köziből — mert nem tudja kifizetni az étkezés térítési díját — egyelőre még nehéz lenne megtippelni. Február­ban ugyanis minden szülő a nyersaanyagértéknek megfe­lelő összeget térítette meg, akik kedvezményben része­sülnek, a márciusi befizetés­kor visszamenőleg kapják, kapták vissza az előző havi túlfizetést. Nyilván többen számítottak kedvezményre, mint ahányan kaphattak. Szomorú helyzetben van az a szülő, akinek most abban kell döntenie, meg tudja-e fi­zetni a továbbiakban a meg­emelttérítési díjat vagy nem. Vagyis egyen-e ebédet a gyermeke a napköziben vagy nem. S ha ott nem, akkor hol? A gyerekek igen nagy há­nyada egy nemrégiben vég­zett NEB-vizsgálat szerint nem eszik komplett reggelit. Most jó úton haladunk affe- lé, hogy már komplett ebé­det sem fog enni. Van vi­szont egészségmegőrzési program, s szociális védőháló is. A sok bába közt azonban, úgy tűnik, mégis elvész a gyerek. Tál Gizella Nevezetes épületeink nyomában Az űjszászi Zagyva-parti kastély Szolnokról Jászberény fe­lé haladva Üjszász határá­ban a műúton már messzi­ről látszik a magaslaton ál­ló egykori Orczy-kastély épülete. Ma szociális otthon a néhai bárók Zagyva-parti rezidenciája, amelyről az intézmény élelmezésvezető­je, Balogh László mesél. Az adatok tanúsága sze­rint a reformpárti báró Or­czy György 1831-ben épít­tette a kastélyt. A klasszi­cista vonásokat elegyítő épület a kor főúri szokása szerint kívül-belül gazdagon díszített volt; a néhány ab­lak fölött lévő reliefek mű­vészi kezek munkáját sejte­tik. A többnyire keresztbol­tozatos belső terek rózsafás berakásai, burkolatai, már­ványlépcsői és gipszstukkói bőkezűségről árulkodtak. Az épület történetéhez a szabadságharc bukása után hozzátartozik egy irodalom- történeti vonatkozású tény, mégpedig az, hogy a világo­si fegyverletétel után itt bujdosott Vörösmarty Mi­hály és Bajza József. (A re­formkor nagy költőjének testvére, Vörösmarty János ugyanis az Orczyaknál szol­gált, itt volt gazdatiszt. A két irodalmár ennek megfe­lelően nem a kastélyban, hanem a mellette lévő gaz­datiszti lakásban keresett menedéket.) Említésre méltó időszak még századunk húszas évei­nek közepe, amikor is az Orczyaknál vendégeskedett Bartók Béla. Itt-tartózkodá- sa során lekottázta egy hely­béli asszony, Báthori Mi- hályné (Varga Borcsa) da­lait, amelyeket később egy kiadványba szerkesztve a zeneszerző el is küldött Új­szászra. A következő dátum a har­mincas évek eleje: a tulaj­donosok ekkortájt adták el a kastélyt az angol Inter­continental cégnek. Ugor­junk egy keveset az időben. A második világháborúban német hadikórházként funk­cionált a kastély. Ám hiába festettek fehér keresztet a tetőzetére, bombatalálat érte. A Zagyva felé eső ré­sze szinte teljesen tönkre­ment. A háború befejeződé­sével a helybeliek hordtak el mindent, ami csak moz­dítható volt. (Nyoma sem maradt például a hajdani kőkerítésnek, a művészi ér­tékű kályháknak; még ma is látni a faluban egy-egy lakóház lábazatába díszként beépített csempét.) 1957-ig szabadon állt a kastély, bárki fosztogathat­ta, mígnem megszületett a döntés; szociális otthpnná kell alakítani. Az első igaz­gató, Bajnai László felújítás közben vette át az épületet. Személyes irányításával 1959. június 22-ére felépült a lebombázott szárny, be- költözhetővé vált a kastély. Napjainkban — alapos át­alakítás, födém-, tetőzet- és a nyílászárók cseréje után — száz ággyal büszkélked­het az újszászi szociális ott­hon kastélyépülete. J. J. (Fotó: T. Z.) ( JÁSZKUNSÁG

Next

/
Thumbnails
Contents