Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-20 / 67. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁRCIUS 20. 5 A Jászkunság idei első számában Vörös kövek Dokumentumriport a Tanácsköztársaság mártírjai emlékére A Jászkunság idei első száma már részben tükrözi a folyóirat megújulási tör rekvéseit. Az érdeklődő olvasó most veheti először kézbe a 48-ról 96 oldalasra bővült, új rovatokkal gazdagodott lapot, amely a korábbi negyedévenkénti megjelenés helyett kéthavonta lát napvilágot. A . bevezető ajánlásban a szerkesztőbizottság jelzi: ez a szám még kísérleti jellegű, a folyóirat végleges új tartalmi profilja és rovatai igazából az átalakított szerkesztőbizottság megbízása, illetve az új főszerkesztő kinevezése után bontakoznak majd ki. A.tartalmi sokszínűség azonban már most is sejteti, hogy a gyakoribb megjelenés és a nagyobb terjedelem — igényes szerkesztéssel párosulva — képessé teheti hosz- szabb távon a folyóiratot arra, hogy elmélyülten és frissen tükrözze a' megye szellemi életének hagyományos és új értékeit. A most közölt írások közül — aktualitását és műfaji igényességét tekintve — kiemelkedik Tiszai Lajos Vörös kövek címmel közreadott dokumentumriportja, melyet az abonyi Vigyázókastélyban kivégzett kommunisták emlékére írt, a Tanácsköztársaság győzelmének 70. évfordulója alkalmából. A balladisztikus írás rádöbbent arra, hogy a történelem viharaival szükségszerűen együttjáró esztelen megtorlás a gonoszság olyan mélységeit rejti, amelyhez képest a mai horrorfilmek amatőr munkák. Huh István műfordítása a Szolnokkal élénk kulturális cserekapcsolatokat ápoló Udinében élő Giorgo Virgo- lino költő lírájába enged bepillantást. A másik irodalmi érdekesség, a Karinthy Frigyes és felesége, az igen „színes” lelkületű és viselkedésű Böhm Aranka viszonyának rejtelmeit vizsgál- gató írás, Gyuricza Péter tollából. A szolnokiak közül — akik átélték a „néma telefonok” hosszú éveit — sokak számára lehet érdekes Szilas Péter tanulmánya, A postagalambtól az új szolnoki távbeszélő központig. Egy biztos, az avatatlan, ám a telefonhiánytól annál többet bosszankodó olvasó, ha máson nem is, de a tanulmányban szereplő évszámokon biztosan fennakad. Most csak kettőt ezek közül: a Magyar Posta, 130 éves fennállása óta, 1986. október 24-én szerepelt először önálló napirendként a Parlamentben ... és Szolnokon 39 éven át, 1988. október 21-éig működött az 1949-ben üzembe helyezett ún. forgógépes telefonközpont. Az írás számos, ennél tanulságosabb meglepetést is tartalmaz. A folyóiratban az érdeklődők többek között olvashatnak még a mezőtúri harangszentelésről; a nemzetközi környezetvédelmi fotó- pályázat tanulságairól; a Szolnoki Kodály Kórus sikereiről. Pálréti Ágoston interjújából megismerhetik Zagyi János életútját; és tanulmányozhatják Zsigmond Ferenc utolsó írását, melyet Szurmay Ernő fedezett fel. A Tudományos élet rovatban pedig a tavaly decemberben Szolnokon. A Jászkunság kutatása ’88 címmel rendezett nemzetközi tanácskozáson elhangzott előadásokból közöl válogatást a folyóirat. A Jászkunság idei első számát a környezetvédelmi fotópályázat díjnyertes alkotásai színesítik. A következő szám előzetese is ígéretes. A várhatóan május közepén megjelenő második 96 oldalas lapban többek között Csukás István és Dienes Eszter verseivel, Ancsel Éva esszéjével és Pogány Gábor szobraival ismerkedhetnek meg; és olvashatnak a két világháború közötti progresszív művészetről, a Szobaszínházban bemutatott kamaradarabokról. az ifjúság jövőképéről, Szolnok megye városainak első artézi kútjai- ról, az egészségmegőrzési programokról és az alternatív mozgalmakról. Dekoratőrök, kirakatok A kirakat az üzlet kicsinyített mása. Pár négyzetméteren ügyes, ízléses elrendezésben kell bemutatnia az árukészletet, a benti választékot. Csábítónak kell lennie, hogy harmóniájával, színeivel, csillogásával vásárlásra csábítsa az arra járókat. Évszakváltáskor változnak a kirakatok is. Egyik napról a másikra eltűnnek a téli holmik, hogy másnapra már tavasziak váltsák fel. Ezt a gyors változást a dekoratőrök tervező, előkészítő műhelymunkája előzi meg, melynek befejezése a kirakat berendezése. S ez nem is olyan könnyű, hiszen minden járókelő egyben kritikus is. S olyan kirakatot készíteni, amely mindenkinek egyformán tetszik, szinte lehetetlen! Különösen ma, amikor nem az áruk minőségének javulása, mennyisége mutat ugrásszerű változást, hanem az árcédulák felirata. Kép és szöveg: Korényi Éva Válságos helyzet a napköziben Se reggeli, se ebéd? A szülök egy része nem tudja vállalni a magasabb térítési díjat Februártól új térítési rendszert vezettek be az oktatási intézményekbe, amelynek lényege, hogy a szülőknek általában a nyersanyagérték árát kell kifizetnie. Általában, hiszen lehetőség van arra, hogy a családok anyagi helyzete alapján kedvezményben részesüljenek az arra rászoruló gyerekek. Szolnok megyében egy felmérés alapján körülbelül 59 millió forint kellene a kedvezmény fedezetére, ebből csak a megyeszékhelyen több mint 14 millió forint. A szociális és Egészségügyi Minisztérium azonban csak mindössze 4,7 millió forintot utalt át erre a célra a megye iskolái, óvodái számára, s Szolnok város intézményei is csak körülbelül egy tizedét kapták meg a szükséges ösz- szegnek, alig több mint 1,4 milliót. A szülők egy része nem tudja vállalni gyermeke tavalyinál magasabb térítési díját, de az iskola sem tud kedvezményt adni minden rászorulónak. A szolnoki Újvárosi Általános Iskolában például a hatszáz diákból százhatvanhetet illetne meg kedvezmény, de csak harminchétén részesültek benne. A Tallinn Általános Iskolában minimum 147 ezer forintra lenne szükség a térítési díj támogatásra, de csak 85 ezer forint áll rendelkezésre. A Kodály Zoltán Ének- Zene Általános Iskolában naponta összesen 152 forint jut segélyezésre. A Ságvári körúti iskolában száznegyvenhat olyan kisdiák jár, akinek a családjában a létminimumot sem éri el vagy éppen súrolja az egy főre eső jövedelem. A napi 153 forint. — ennyi jut naponta kedvezményre — csak töredéke az igényeknek. A kedvezmény összege napi 2 forint és 8 forint között mozog. A szülők egy részének azonban a 28 forintról — ennyi a nyersanyagérték térítési díj az általános iskolákban — 20 forintra csökkentett összeg kifizetése is gondot okoz. A városi tanács igazgatási osztálya a gyámügyi segélykeretből az idei évre Ötszázezer forintot bocsát az intézmények rendelkezésére. Az intézmények további 5 —35 ezer forintig terjedő ösz- szeggel gazdálkodhatnak az idén. Az igényekhez képest azonban — bármennyire is jó kezdeményezés — így is csak csepp a tengerben az immár kb. 1,9 millióra növekedett — térítési díi kedvezményre felhasználható — anyagi forrás. „Talán arra elég lesz, hogy ne csökkenjen tovább a napköziből kiíratott gyerekek száma” — jegyezte meg Kalydy Sándor, a szan- daszőlősi iskola igazgatója, azon az értekezleten, amelyen az igazgatókat tájékoztatták az idei lehetőségekről. Hogy végül is hány szülő „veszi ki” gyermekét a napköziből — mert nem tudja kifizetni az étkezés térítési díját — egyelőre még nehéz lenne megtippelni. Februárban ugyanis minden szülő a nyersaanyagértéknek megfelelő összeget térítette meg, akik kedvezményben részesülnek, a márciusi befizetéskor visszamenőleg kapják, kapták vissza az előző havi túlfizetést. Nyilván többen számítottak kedvezményre, mint ahányan kaphattak. Szomorú helyzetben van az a szülő, akinek most abban kell döntenie, meg tudja-e fizetni a továbbiakban a megemelttérítési díjat vagy nem. Vagyis egyen-e ebédet a gyermeke a napköziben vagy nem. S ha ott nem, akkor hol? A gyerekek igen nagy hányada egy nemrégiben végzett NEB-vizsgálat szerint nem eszik komplett reggelit. Most jó úton haladunk affe- lé, hogy már komplett ebédet sem fog enni. Van viszont egészségmegőrzési program, s szociális védőháló is. A sok bába közt azonban, úgy tűnik, mégis elvész a gyerek. Tál Gizella Nevezetes épületeink nyomában Az űjszászi Zagyva-parti kastély Szolnokról Jászberény felé haladva Üjszász határában a műúton már messziről látszik a magaslaton álló egykori Orczy-kastély épülete. Ma szociális otthon a néhai bárók Zagyva-parti rezidenciája, amelyről az intézmény élelmezésvezetője, Balogh László mesél. Az adatok tanúsága szerint a reformpárti báró Orczy György 1831-ben építtette a kastélyt. A klasszicista vonásokat elegyítő épület a kor főúri szokása szerint kívül-belül gazdagon díszített volt; a néhány ablak fölött lévő reliefek művészi kezek munkáját sejtetik. A többnyire keresztboltozatos belső terek rózsafás berakásai, burkolatai, márványlépcsői és gipszstukkói bőkezűségről árulkodtak. Az épület történetéhez a szabadságharc bukása után hozzátartozik egy irodalom- történeti vonatkozású tény, mégpedig az, hogy a világosi fegyverletétel után itt bujdosott Vörösmarty Mihály és Bajza József. (A reformkor nagy költőjének testvére, Vörösmarty János ugyanis az Orczyaknál szolgált, itt volt gazdatiszt. A két irodalmár ennek megfelelően nem a kastélyban, hanem a mellette lévő gazdatiszti lakásban keresett menedéket.) Említésre méltó időszak még századunk húszas éveinek közepe, amikor is az Orczyaknál vendégeskedett Bartók Béla. Itt-tartózkodá- sa során lekottázta egy helybéli asszony, Báthori Mi- hályné (Varga Borcsa) dalait, amelyeket később egy kiadványba szerkesztve a zeneszerző el is küldött Újszászra. A következő dátum a harmincas évek eleje: a tulajdonosok ekkortájt adták el a kastélyt az angol Intercontinental cégnek. Ugorjunk egy keveset az időben. A második világháborúban német hadikórházként funkcionált a kastély. Ám hiába festettek fehér keresztet a tetőzetére, bombatalálat érte. A Zagyva felé eső része szinte teljesen tönkrement. A háború befejeződésével a helybeliek hordtak el mindent, ami csak mozdítható volt. (Nyoma sem maradt például a hajdani kőkerítésnek, a művészi értékű kályháknak; még ma is látni a faluban egy-egy lakóház lábazatába díszként beépített csempét.) 1957-ig szabadon állt a kastély, bárki fosztogathatta, mígnem megszületett a döntés; szociális otthpnná kell alakítani. Az első igazgató, Bajnai László felújítás közben vette át az épületet. Személyes irányításával 1959. június 22-ére felépült a lebombázott szárny, be- költözhetővé vált a kastély. Napjainkban — alapos átalakítás, födém-, tetőzet- és a nyílászárók cseréje után — száz ággyal büszkélkedhet az újszászi szociális otthon kastélyépülete. J. J. (Fotó: T. Z.) ( JÁSZKUNSÁG
