Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-18 / 66. szám
SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÄQS.LARJA 5.30 Ft. XL. évf. 66 sz. 1989. március 18., szombat II kultúra érdekvédelme Térvesztett helyzetben van manapság a kultúra, a művelődés Magyarországon, a kulturális infrastruktúrának nincs érdekképviselete. Ez indokolta, hogy a Közművelődési Információs Intézet a Hazafias Népfront Országos Tanácsa támogatásával a Magyar Kulturális Kamara létrehozását kezdeményezte. A Kamara célja — ahogy ez az alapszabály tervezetében olvasható — a magyar társadalom kulturális örökségének alkotó védelme, a kulturális értékek hiteles képviselete, a társadalom közösségi erőinek fejlesztése. A Magyar Kulturális Kamara — szándékai szerint — segíti a demokratikus kultúra,és a kulturális demokrácia erősödését. A hívó szóra , a felkínált lehetőség ismeretében 178 igenlő válasz érkezett még az alakuló közgyűlés előtt, többek között kulturális vállalatoktól, egyesületektől, társulásoktól, múzeumoktól, könyvtáraktól, de a jelentkezők között találhatók gazdálkodó szervek, termelő vállalatok művészeti csoportjai is. Miközben a kultúra terén az állami mecenatúra menedzselő szerepe egyre szerényebb, a politikai, gazdasági reform szükségessége mellett méltatlanul kevés szó esik manapság arról, hogy a társadalmi fejlődésnek igenis meghatározó része a radikális kulturális reform. Ehhez viszont nélkülözhetetlen annak tisztázása, hogy mit értünk nemzeti kulturális stratégián. Természetesen a művelédésiigy reformja nem lehet pusztán a kulturális szervezetek reformja. Ebben az esetben megfeledkeznénk a közösségek, a különféle csoportok öntevékeny. önművelődési kezdeményezéseiről, amelyek újból — szerencsére — tartalmában és szervezetileg is megteremtik egy megújuló szabadművelődési rendszer feltételeit, segítik az egyesületek, a közösségi házak, az olvasókörök, a népfőiskolák zavartalan működését. Ma már kénytelenek vagyunk tudomásul venni, hogy a gazdasági és a politikai válság elsősorban a műveletlenségből ered, ezért különösen fontos minden a kultúrában érdekelt intézmény, szervezet összefogása. A Magyar Kulturális Kamara ma még nem igazolhatta a kezdeményezést támogatók szándékainak igazát. Az érdekképviseleti,érdekegyeztető, a nemzetközi kulturális kapcsolatok fejlesztését elősegítő feladatokat tekintve azonban úgy tűnik, hogy a Kamara reálisan vállalhatja az érdekelt intézmények képviseletét. Ehhez szükséges, hogy folyamatosan tájékoztassa tagjait a távlati és az időszerű kulturális és gazdaság- politikai elgondolásokról, fejlesztési célokról, dönté.- sékről, szabályozásokról. A Kamara közreműködik a kulturális és népgazdasági tervezés fontos szakaszaiban, tehát cselekvőén részt vehet a kultúrát érintő koncepcionális elgondolások kialakításában. A Magyar Kulturális Kamara vállalt tevékenységi körét az a közgazdasági ismeretekre épülő pénzügyi magatartás jellemzi, amely nélkül a kulturális intézmények, szervezetek feladataikat a jövőben már képtelenek lesznek következetesen megvalósítani. Ehhez szükséges a piaci magatartás etikai normáinak kidolgozása, ezek érvényesítése, amelyhez a Kamara megteremtheti a szükséges feltételeket. Magyar-palesztin megbeszélés a Parlamentben Németh Miklós és Jassser Arafat Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke péntek délelőtt az Országházban találkozott Jasszer Ara- fattal, a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet végrehajtó bizottságának elnökével. A magas rangú palesztin vezető Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának meghívására érkezett hivatalos látogatásra hazánkba. Németh Miklós és Jasszer Arafat megbeszélésén részt vett Szulejman an-Nadzsab, a PFSZ VB tagja, a Palesztinái Kommunista Párt főtitkára, Mamduk Nofal, a Demokratikus Front PaleszA Magyar Nemzeti Galériában délután 4 órakor ünnepélyesen kezdetét vette a Budapesti Tavaszi Fesztivál; Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet, majd a Magyar Állami Hangverseny- zenekar Medveczky Ádám vezényletével adott koncertet. A hagyományokhoz híven ismét tárlattal kezdődtek a programok. A Galériában rendezett Találkozások című Budapest—Bécs festészeti kiállítást Helmut Zilk, Bécs főpolgármestere nyitotta meg. A Kőbányai Vásárvárosban pénteken megnyílt a tavaszi fesztivál legjelentősebb turisztikai eseménye, az Utazás ’89 idegenforgalmi kiállítás. Andrikó Miklós kereskedelmi minisztériumi államtitkár megnyitó beszédében hangoztatta; a tína Felszabadításáért Politikai Bizottságának tagja, valamint Abdellatif Abu He- dzseli, a PFSZ politikai osztályának helyettes vezetője. Magyar részről jelen volt Kótai Géza, a Központi Bizottság nemzetközi pártkapcsolatok osztályának vezetője és Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes. Az eszmecsere bevezetéseként Németh Miklós megállapította: Magyarország és a Palesztinái Felszabadítási Szervezet kapcsolatai jók: nyíltság, őszinteség, szolidaritás jellemzi a kontaktuso(Folytatás a 2. oldalon) magyar idegenforgalom nemzetközi elismerését jelzi, hogy az idei kiállításon 22 ország csaknem 20Ö kiállítója vesz részt. A már hagyományosan kiállító országok mellett elsőként jelentkezik az idén Ciprus, Izrael, a Koreai Köztársaság és Szíria. Jelentős területet foglalnak el a szocialista országok, amelyekkel idegenforgalmunk legnagyobb részét bonyolítjuk le. Az államtitkár utalt arra, hogy az elmúlt évben 18 millió látogató kereste fel Magyarországot, s az utazási liberalizációnak köszönhetően tíz és félmillió magyar turista járt külföldön. A mostani kiállítás jó alkalom arra, hogy az érdeklődők további ismereteket szerezhessenek a világ idegenforgalmi kínálatáról, de egyúttal lehetőséget nyújt arra is, hogy a résztvevő cégek üzleti megállapodásokat kössenek. Menekültügyi Konvenció Magyarország csatlakozott Magyarország csatlakozott az ENSZ 1951-ben elfogadott Menekültügyi Konvenciójához és az azt kiegészítő 1967-es, a menekültek státusát szabályozó jegyzőkönyvhöz — jelentette be pénteken Genfben az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szóvivője. A szóvivőt idézve az AFP francia hírügynökség jelenti, hogy Magyarország képviselői március 14-én nyújtották át a Világszervezet főtitkárának a ratifikációs okmányokat. Ezzel Magyarország 106. tagországként a kelet-európai országok közül pedig elsőként csatlakozott a konvencióhoz. Az AFP jelentése kiemeli, hogy a csatlakozást január végén kezdeményezte a Magyarországon tartózkodó külföldiek — a hírügynökség szóhasználata szerint a romániai menekültek — ügyeinek intézésére alakult tárcaközi bizottság. Grósz Károly fogadta Lothar Späth-et Grósz Károly, az MSZMP főtitkára pénteken a Központi Bizottság székházában fogadta' Lothar Spáthét, az NSZK Baden—Württemberg tartományának miniszterelnökét a CDU elnökhelyettesét A szívélyes légkörű találkozón az MSZMP főtitkára tájékoztatást adott ha zánk helyzetéről. Kölcsönösen nagyra értékelték a magyar—NSZK-kapcsolatok fejlődését. Kiemelték a Magyarország és Baden—Württemberg között fejlődésnek indult gazdasági, politikai, kulturális együttműködés jelentőségét. Lothar Späth, aki az ASPEN intézet konferenciája alkalmából tartózkodott március 16—17-én Magyar- országon, megbeszélést folytatott a Magyar Gazdasági Kamarában, látogatást tét a Hungarotextnél, a KBC magyar—baden—Württemberg! vegyesvállalatnál és a Magyarországi Németek Szövetségénél. Heti világhíredé Külpolitikai összefoglalónk a 2. oldalon Megnyílt a Budapesti Tavaszi Fesztivál Turisztikai kiállítás a vásárvárosban Március elején megkezdték a száraz- és zöldborsó vetését a Jászapáti Velemi Endre Mgtsz-ben. Az idén kétszázötven, illetve négyszáz hektáron vetnek borsót, a munkát április elején fejezik be. Fotó: K. É. Falugyűlések tapasztalatai Eddig ötvennégy helyiségben tartották meg a falugyűléseket a megyében. Sok helyen vetődött fel hasonló megállapítás a közéletről, a helyi gondokról. A falugyűlések általánosítható tapasztalatait összegzi írásunk az 5. oldalon UNESCO-társaság tagja Űj, eddig nem járt úton indult el a Törökszentmiklósi Bethlen Úti Általános Iskola tantestülete; a tehetséggondozás újszerű formájával kísérletezik. Az UNESCO tavalyi Zürichben megtartott ülésén kiderült: egyedülálló pedagógiai munkáról van szó. A törökszentmiklósi iskola kísérletéről lapunk 7. oldalán számolunk be Harmadik éve működik Jászapátin a helyi Áfész csomagoló üzeme, ahol a jászberényi FOTK termékeit csomagolják bérmunkában. Az üzem termelési értéke havi 169 ezer forint. Nyereségesen működik, így az idén már megtérül a beruházás. (Fotó: K. É.) Iz áremelések visszafegásával, űj termékekkel Tovább csökkent a mezőgazdasági gépek kereslete A Szolnoki Mezőgép Vállalat idei belföldi értékesítési tervének összeállításához, a korábbi évek gyakorlatának megfelelően, már tavaly augusztus—szeptemberben megkezdte az igények számbavételét mind mezőgazdasági gépekből, mind pedig pótalkatrészekből. A felmérés a vártnál is kedvezőtlenebb eredményeket hozott. Az Agroker-vál- lalatok. termelési rendszerek gép- és pótalkatrész igénye az 1988. évi alacsony szinthez képest is közel 50 százalékkal csökkent. A felmérés eredményeit az első félév termelési programjainak összeállításakor figyelembe vette a vállalat, mégis csak a belföldi értékesítés mérsékelt csökkenését tervezte. Számított ugyanis mértéktartó árpolitikájának, az átlagosnál kisebb áremelések kedvező hatására; 1980-tól a Mezőgépnél használt alapanyagok nagy részének 100—150 százalékkal emelkedtek az árai, ezzel szemben a vállalat átlagosan csupán mintegy 5 százalékkal növelte termékeinek belföldi árát. sőt bizonyos gépeknél, mint a bálázó, kaszák egyes típusai 30—35 százalékkal csökkentette. Ebben az évben az átlagos 20 százalékos alapanyagár-nö- vekedés ellenére is csak 8 százalékos áremelést hajtott végre. A gépek, és pótalkatrészek döntő hányadát Agroker- vállalatok és a termelési (Folytatás a 3. oldalon) Negyven esztendő Jubileumi közgyűlés a Vörös Csillag Ruhaipari Szövetkezetnél Tegnap kilenc órakor tartotta jubileumi közgyűlését a Vörös Csillag Ruhaipari Szövetkezet. A szolnoki, kunszentmártoni és tiszaföldvári üzemrészek szövetkezeti tagjain kívül az alkalmazottakat és a nyugdíjasokat is meghívták az ünnepségre, így több mint háromszázan hallgatták dr. Lafferton Lászlóné elnökásszony beszámolóját. > Az • 1949-ben néhány taggal alakult szövetkezet árbevétele 1988-ban 130 millió forint volt, ebből 95 rtjillió tőkés exportból származott. Jól jövedelmezett a férfizakó és -nadrággyártás, hiszen a nyereség — igaz, átmenetileg kisszövetkezeti formában működve — 22 millió forint volt, és tavaly 26 százalékos béremelést tudtak megvalósítani. Az elmúlt évek beruházásai, a szolnoki üzemház megépítése, a két vidéki telephely műszaki-technikai színvonalának javítása és a termékek jó minősége biztosíthatja a következő években is a szövetkezet élvonalbeli he(Folytatás a 3. oldalon)
