Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-16 / 64. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. MÁRCIUS 16. Az ország első és legnagyobb levéltári restauráló műhelye működik a Magyar Országos Levéltár Bécsi kapu téri és Úri utcai épületében, a budai várnegyedben. Képünkön: Kálnoki Kis Edit restaurátor, a Habsburg .család egy megégett kéziratát fűzi össze, pa­pírhiányok pótlása után Sokan úgy tartják, hogy a gazdaság nagy korszakvál­tásai leginkább a piacok standjain mérhetők le. És ebben van is igazság. Hisz ha mostanában piacra megy az em­ber, lassan már szívesebben vesz mondjuk kvarcórát, mint húst. Az óra ugyanis olcsóbb. Ha eltekintünk az óravásár­lás helyétől, s az árusok nemzetiségétől, akkor még némi büszkeséggel is szólhatnánk erről a tényről. Mert ugye a közhiedelem szerint a kvarcóra értékesebb cikk, mint mondjuk egy fazék marhapörkölt. De ma már ezzel a meg- állapítássunkkal csakhamar magunkra maradunk, külö­nösen akkor, ha a hentesüzletek kirakataiban, virító ár­cédulákat böngészünk. Egy üzemi pártbizottsági titkár kezdeményezése: Függetlenítés helyett társadalmi munkában Mindez akkor jutott eszembe, amikor a Szolnok Megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat termelési és kereskedelmi igazgatóhe­lyettesét faggattam arról, hogy húsvétra kerül-e ele­gendő sonka, meg más főzni- való a boltok polcaira: Szá­momra ez annál is inkább fontos kérdésnek tűnt, mert amióta a világ világ, a ma­gyar ember el sem tudta képzelni a húsvétot a 3—4— 5, meg hatkilós parasztson­kák nélkül. Nem véletlen, nem szóbotlás, a múlt idő ilyeténvaló használata, mert úgy látszik, hogy az idén na- gyonis elképzelhető, hogy sok család asztaláról hiá­nyozni fognak a piros, mo­solygós, gyönyörűen gömbö- lyödő sonkák. Hisz, mint a vállalatnál, elmondták: az idén húsvétra parasztsonká­ból a kereskedelem egyetlen deka nem sok, de annyit sem rendelt. % Azzal mindannyian tisztá­ban vagyunk, hogy nem a fogyasztói szokások változtak meg egyik évről a másikra. Sokkal inkább a pénzünk lett kevesebb, miközben a hús ára az égbe ment. S így igencsak meg kell gondolni, hogy ad-e valaki 190 forintot — az előző példánál marad­va — a parasztsonka kilójá­ért, amiben ráadásul még jó­kora cupákok is vannak. Per­sze a kötözött sonka sem ol­csóbb. Sőt... Annak ugyanis 224 forint kilója — még sze­rencse, hogy nincs benne csont, és lehet kapni — de ezt mégis jobban megveszik az emberek, mivel mindösz- sze 1—2 kilogrammosok. No­ha ebből is jócskán csökken a kereslet, mert amíg tavaly húsvétra több, mint 21 ezer kilót értékesítettek, addig az idén csak 16 ezer kilót ren­deltek tőlük. De a kereslet visszaesése nem csak a son­káknál. hanem más húsféle­ségeknél is mutatkozik. Pél­dául a viszonylag olcsóbb füstölt csülökből —, amely­nek kilónkénti ára átlagosan 100 forint körül van — ta­valy a húsvéti ünnepekre 16 ezer 200 kilogramm fogyott, az idén viszont jó, ha 13 és félezer kilót tudnak eladni. Ami igazán meglepő: a füs­tölt körömből is —, amelynek csak 24 forint kilója — a ta­valyinál jóval kisebb az igény. Szóval úgy tűnik, hogy se a drágább, de még az olcsóbb húsféleségekből sem vásárol­nak ma már az emberek. A helyzet tehát alapvetően megváltozott, s amire pár esztendővel ezelőtt még gon­dolni sem mertünk: a hús­ipar jelenleg eladási gondok­kal küszködik. Ennek legfőbb oka — mint már az előzőek­ből is bizonyára kiderült — az év eleji nagymérvű fo­gyasztói áremelés, amely igaz, hogy nem volt egységes, hisz másként érintette a kü­lönböző húsféléket. De érin­tette! Leginkább a marha­húst, amelynek átlagosan 29,2 százalékkal nőtt az ára — s így most már viszonyíthatjuk bármihez, akkor is drága. S emiatt a Szolnok Megyei Ál­latforgalmi és Húsipari Vál- lálatnál az idén januárban — az előző esztendő hasonló időszakához képest — 30 szá­zalékkal esett vissza a mar­hahúsok iránti kereslet. Fölvetődik a kérdés: mi in­dokolta a legutóbbi húsár­emelést? A válasz egyértel­mű: mivel az állattartás jö­vedelmezősége évről-évre csökkent, emiatt fölemelték az élő állatok felvásárlási árait, s ugyanakkor az így jelentkező plusz költségeket az állam már nem váltotta magára, hanem áthárította a fogyasztókra. Az persze már más kérdés, hogy mennyire volt szinkronban a belföldi áremelés a világpiaci ármoz­gásokkal. A szakemberek egybehangzó véleménye sze­rint ugyanis nem a legsze­rencsésebb akkor árat emelni, amikor a külföldi kereslet is csökken. Márpedig a marha­hús esetében pontosan ez tör­tént. De manapság nsmcsak a marha-, hanem a sertés­húsból is kevesebb fogy. Jól tudjuk, ebben az is közre­játszik, hogy a közelgő- ár­emelések hírére még- tavaly decemberben és január leg­elején disznóvágási hullám söpört végig az országon. S aki tehette, megtöltötte a hűtőszekrényét, fagyasztólá­dáját, vagyis bespájzolt az ínségesebb időkre. A baj csak az, hogy a tar­talékok is elfogynak egyszer. Hogy utána mi lesz? Ki tud­ja? Legfeljebb majd potom pénzért veszünk egy kvarc­órát, és mérjük vele az időt, hogy mikor jön már a nyár, amikor olcsóbbak lesznek a zöldségfélék, és áttérhetünk a vegetáriánus étrendre. Leg­alábbis pár hónapra... Lieber Árpád húsz éve van a Kőolajkutató Vállalat­nál. Ez idő alatt volt üzem­vezető helyettes, igazgatási osztályvezető, most pedig az MSZMP üzemi bizottságá­nak függetlenített titkára. Hosszas meditálás után úgy döntött, hogy visszamegy a termelő munkába, és üzemi ipárttitkári tisztét társadal­mi munkában tölti be^ Mi készette erre a lépésre? — erre a kérdésre kerestük a választ. — Nem különleges lépés ez, hanem egy folyamat ré­sze — mondta. Korábban például az üzemi lapot egy főállású újságíró szerkesztet­te — most másodállásé. Pártbizottságunk korábban javasolta, hogy a KISZ-tit­kárt se függetlenítsék. Vol­tak tehát előzmények. Más­részt az a véleményem is érlelte szándékomat, hogy a pártnak offenzívában kell lennie. Ahhoz pedig közös erőfeszítés szükséges. A ta­valy választott egytestületű üzemi pártbizottság eljutott a pártmunka társadalmasí­tásának arra a szintjére, hogy nekem lényegében a testület tagjainak és az alap­szervezeti titkároknak az összefogása maradt. — Mi 'motiválta még dön­tését? — Ha ahhoz a követel­ményhez tartjuk magunkat, hogy a munkaidőt semmi se zavarja, akkor rá kell jön­nünk. hogy ..látogatásokkal", beszélgetésekkel nem illik ma már feltartani az embe­reket. Ezért minden párt­rendezvényünket munkaidő után tartjuk. — A párttagság nagy lét­száma talán jobban indokol­ná itt a titkár függetleníté- sét mint máshol. Mit szóltak Iskolanapokat rendeztek kedden a jászberényi Liska József Ipari Szkközépiskolá- ban. Az ünnepségre eljöttek az iskolát támogató vállala­tok, intézmények vezetői, képviselői. Ebben a tanév­ben az iskolanapot több év­forduló jegyében rendezték meg: megemlékeztek márci­us 15-ről, ünnepelték az in­tézményben megindult mű­szaki képzés 20. évforduló­ját. döntéséhez „fent” és „lent”? — Szándékomról tájékoz­tattam a felettes pártszerv vezetőit, a vállalat vezér- igazgatóját, az alap6zervezeti titkárokat meg az üzemi pártbizottság tagjait. A szol­noki városi pártbizottság il­letékes titkára rokonszen­vesnek tartja és támogatja kezdeményezésemet. Érthe­tő ez, hiszen alapvető válto­zásról nincs szó. Ezt a mun­kát szeretném folytatni a továbbiakban is. Nem kell tehát „káderügyet’’ csinálni belőle, nem szükséges miat­ta összeülni semmilyen tes­tületnek. Nem kell helyet kreálni számomra a vállalati hierarchiában, mert szándé­kom ismeretében — bízom benne — felkészültségemnek és gyakorlati ismereteimnek megfelelő hely adódik majd. Ami pedig az alapszervezeti párttitkárokat illeti: a több­ségük egyetért elhatározá­sommal. Elhangzottak ugyan s pártmunka színvonalát fél­tő vélemények is, — meg­toldva olyan javaslattal, hogy inkább a tagdíjakból fizessük a pártbizottság tit­kárát. Ezt azonban nem tar­tom járható útnak. Ügy vélem, döntésem il­leszkedik a vállalat vezetői­nek reformtörekvéseibe. Ná­lunk is szükséges különböző lépéseket tenni a hatéko­nyabb munkáért. Egy döntés következtében az OKGT kül­ső körébe kerül a Kőolajku­tató Vállalat. Megszűnik te­hát, a tröszti védőháló. Ez méginkább meggondolásra kell. hogy késztessen ben­nünket. Az ilyen tények is arra ösztönöznek, hogy tár­sadalmi munkában végezzem a nártbizottsági titkári te­endőket. Hangsúlyozom: ez nem jelenti az .üzemi pártbi­A műszaki képzés 1969- ben újult meg, amikor is a kevés számú, de jól működő technikum helyett szakkö­zépiskolákat hoztak létre a nagyobb arányú szakember- képzés céljából. Jászberény­ben villamosipari képzés in­dult meg erősáramú szakon, villamosgép- és készülék- gyártó ágazaton. 1978-tól az elektrolakatos alapszakmá­ban villamosgépszerelő és háztartási gépszerelő szakon is megkezdődött a képzés. A szakközépiskolai képzé­si rendszerben azonban nem nevelődött ki az a szakem­bergárda, amely a techniku­sok helyét átvehette volna a termelési folyamatban. En­nek a felismerésnek köszön­hetően született újjá 1985- ben a technikusképzés a műszaki szakközépiskolák keretein belül. 1986-ban — főleg a helyi üzemek régi igényeinek ki­elégítésére — megindult a gépgyártástechnológiai tech­nikusok képzése is évfolya­monként egy osztályban. Ünnepelték a kollégium átadásának 15. évfordulóját is. Még egy évfordulót ünne­peltek március 15-én. Ezen a napon két éve vette fel az iskola dr. Liska József pro­fesszornak ,a villamoskép­zés kimagasló személyiségé­nek a nevét. Az iskolanapon került sor a névadó tisztele­tére a Liska-emlékszoba megnyitására, amelynek anyagát a Liska Baráti Kör gyűjtötte össze a professzor életművéből. Az emlékszo­bát dr. Molnár L. László, a Hűtőgépgyár nyugalmazott zottság, vagy az üzemi párí- munka megszűnését, még a színvonal visszaesését sem, csupán annyit jelent, hogy a fizetésemért én is szeretnék gazdasági munkát végezni. Azt hiszem, a társadalmi és az egyéni érdeket össze lehet egyeztetni. — Egyre inkább úgy tű­nik, hogy előtérbe kerül a körzeti pártszervezeteknek nyújtott segítség. Lesz erre így erő? — A beszámoló taggyűlé­seken felvetődött az a javas­lat, hogy az „olajos" lakóte­lepeken hozzunk létre terü­leti pártszervezeteket. Töb­ben kifejtették, hogy szíve­sen végeznének pártmurikát a körzetekben, még úgy is, hogy átjelentkeznének az ot­tani pártszervezetekbe. Az üzemi pártbizottság titkári teendőinek társadalmi mun­kában való végzése azért is előnyös, mert tudvalévő hogy a függetlenítés a párt­tagok létszámától függ. Sze­mélyi gátja így nem lehet annak, hogy a lakótelepeken élénküljön a pártélet. — Elhatározása nem je­lent megfutamodást? — Nem hiszem, hogy az lenne, sőt... Utóvégre gaz­dasági tevékenységem mel­lett ugyanazt a pártmunkát végzem majd mint eddig, függetlenített poszton. Ha a párttagok — elsősorban az üzemi pártbizottság tagjai — úgy segítenek, mint ed­dig, nem csökken a párt­munka színvonala. És a párt tekintélye sem csökken, ha­nem növekszik. Ügy vélem, személy szerint is hozzájá­rulok döntésemmel a reform- f olyamatokh oz. főosztályvezetője adta át az ifjúságnak. Az iskolanapon került sor a KISZ kitüntetéseinek át­adására is. A KISZ KB Vö­rös Vándorzászlóval ismerte el az intézményben működő szervezet eredményes mun­káját. A kitüntetést Iváncsik Imre, a KISZ Szolnok Me­gyei Bizottságának első tit­kára adta át. A KISZ városi bizottsága nevében Bethlendi Béla, tit­kár adta át a KISZ KB arany koszorús jelvényét Ju­hász Sándornak, az iskolai szervezet titkárának, aki ak­tivitásával. elkötelezettségé­vel, rátermettségével érde­melte meg az elismerést. Ki­tüntetésben részesült még Bódis Gyula, aki a városi KISZ-bizottság dicsérő okle­velét vehette át Bethlendi Bélától. Az ünnepi megemlékezés és a kitüntetések átadása után gazdag program várta a vendégeket és a tanulókat. Betekinthettek a 17 diákkör munkájába, számítástechni­kai, fizikai, gyakorlati be­mutatókat láthattak, de volt videóvetrtés és képkiállítás is az iskola életéből. Az iskolanap a nagy talál­kozások ideje is. Az alma mater visszavárja volt diák­jait, akik mindig szép szám­mal jönnek el ezen a napon. Bensőséges eseménye volt az iskolanapnak a régi diákok élménybeszámolója. Délután került sor a ha­gyományos Liska Kupa lab­darúgó tornára. Stanitz Károlyné Nagy Tibor Hazank 16 tengeri hajója jarja a világot. A megnövekedett feladatok ellátására jól képzett fedélzeti tisztekre van szükség. A Budapesti Műszaki Egyetem Közle­kedésmérnöki kar hajózási üzemmérnöki szakán a MAHART támogatásával 40 hallgató ismerkedik a fedélzeti tiszti ismeretekkel. A hallgatók parthajózási csilla­gászati és elektronikai navigációs feladatok ellátásáról adnak tanúbizonyságot. (MTI fotó: Balaton József) EMLÉKSZOBA JÁSZBERÉNYBEN Több évfordulót ünnepeltek az iskolanapokon

Next

/
Thumbnails
Contents