Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-01 / 51. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. MÁRCIUS 1. Vita az MSZMP cselekvési programjának tervezetéről Ma nagyközségi, rövidesen városi pártbizottság (Folytatás az 1. oldalról) ramtervezetet a Központi Bizottság soron következő ülése elé terjeszti. A Politikai Bizottság megtárgyalta a Magyar Néphadsereg helyzetéről és hosszú távú fejlesztésének feladatairól szóló jelentést. A főbb elvi-politikai kérdésekben állást foglalt, és javasolja a Központi Bizottságnak, hogy 1989. második felében tűzze napirendjére a párt honvédelmi politikáját. A testület előtt szerepelt a Határőrség helyzetéről és a határőrizet hosszú távú feladatairól készített előterjesztés is. Megállapította, hogy a Határőrség személyi állománya felelősségteljes, eredményes munkát végez. A Politikai Bizottság hazánk államhatárának megbízható őrizetét, a határforgalom gyors, kulturált és biztonságos ellenőrzését a jövőben is kiemelt fontosságúnak tartja. Kezdeményezi, hogy a kormány tekintse át a Határőrség munkájának korszerűsítésével, a változó politikai, társadalmi feltételekhez igazodó határőrizet kialakításával ösz- szefüggő feladatokat. A Politikai Bizottság meghallgatta és jóváhagyta Grósz Károly tájékoztatását a február 15-ei prágai munfcalátogatásáról. Megállapította, hogy az MSZMP főtitkárának Milos Jakessel, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárával folytatott megbeszélése hozzájárult a pártjaink közötti bizalom erősítéséhez, egymás helyzetének pontosabb megismeréséhez. Eredményesen segítette elő a politikai és gazdasági együttműködés új lehetőségeinek feltárását. A testület ugyancsak jóváhagyólag tudomásul vette az MSZMP főtitkárának tájékoztatását Sztipe Suvar- ral, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB Elnöksége elnökével február 27-én tartott határmenti baráti munkatalálkozóról. A ■tárgyalás megmutatta, hogy az MSZMP és a JKSz következetesen folytatja a megkezdett reformokat, kölcsönös az érdeklődés egymás tapasztalatai iránt. A Politikai Bizottság megelégedéssel szólt arról, hogy mindkét testvérpárt vezetőivel konstruktív szellemben vitattuk meg az országainkban élő nemzetiségiek helyzetét. Készséget tapasztaltunk a korszerű nemzetiségi politika továbbfejlesztésére, a Csehszlovákiában és Jugoszláviában élő magyarok nemzetiségi arculata megőrzésének és kulturális fejlődésének elősegítésére. A Politikai Bizottság — egyebek között — hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben döntött, illetve foglalt állást. A ___f ■ rra.rirf _ m r m m Sz óvivői tájékoztató a napirenden szereplő kérdésekről A Politikai Bizottság késő estig elhúzódó ülése közben találkozott az újságírókkal Kimmel Emil, a párt helyettes szóvivője és Thürmer Gyula, az MSZMP főtitkárának külpolitikai tanácsadója, hogy tájékoztatást adjanak a tanácskozás napirendjén szereplő témákról, az ott született döntésekről, javaslatokról. — A testület meghallgatta Grósz Károly főtitkáribeszámolóját az elmúlt hetek külföldi utazásainak tapasztalatairól — mondta Thürmer Gyula, majd informálta a sajtó munkatársait az MSZMP első számú vezetőjének Csehszlovákia Kommunista Pártjának főtitkárával, valamint a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Elnökségének elnökével folytatott megbeszélésről, a találkozók hátteréről. Hangsúlyozta: az eszmecserék is bizonyították, stratégiai érdekünk, hogy Csehszlovákiában és Jugoszláviában is kiegyensúlyozottan, eredményesen folyjék a szocializmus építése. Ugyanakkor érdekünk az is, hogy pontosan, hűen, részleteiben is tájékozódjanak a szomszédos országbeli vezetők, a közvélemény arról, hogy mi történik hazánkban, A tapasztalatok szerint a meglátogatott államokban jól ismerik a magyarországi folyamatokat, s politikai, gazdasági reformunkkal kapcsolatban nem fejeztek ki aggodalmat, fenntartást. Tény azonban — tette hozzá —, hogy mindkét helyütt megfogalmazódtak kérdések. A látogatások célja és értelme az volt, hogy e kérdésekre, kérdőjelekre választ kapjanak, az esetleges fé 1 reértéseik eloszlód ja nak. Thürmer Gyula végül megemlítette: Csehszlovákiában és Jugoszláviában egyaránt azt tapasztalta a főtitkár és kísérete: az ott élő magyarság irányában készség van arra, hogy a problémáikat korszerűen, humánusan megoldják. elősegítsék, támogassák nemzeti arculatuk megőrzését, kulturális fejlődésük biztosítását, művészeti értékeik ápolását. Kimmel Emil a Politikai Bizotság előtt szereplő napirendekről tájékoztatva elmondta : szabadság, igazságosság, szolidaritás címen lát napvilágot a rövid távú akcióterv, amely kifejezi a párt felfogását a nemzet sorsát érintő kérdésekről, szándékát a tennivalókról. Mint a testület ülésén is kifejezésre juttatták: nem ideologikus programra van szükség, hanem egy mának szóló akcióprogramra, amely nyíltan szembenéz a múlttal, vállalja a jelent, s kézzel fogható közelségbe hozza egy demokratikus szocializmus megteremtésének lehetőségét, egyúttal hitelesen bizonyítja, hogy ez a párt minden megegyezésre kész és képes, s egy, az egész nemzethez szóló programot fogalmaz meg, tesz javaslatként a Központi Bizottság asztalára, amely a végrehajtás és a végrehajthatóság igényével is számol. Az akcióterv a következő kongresszusig terjedő időszak politikai vezérfonalát alakítja ki, egyes elemei azonban túlmutatnak azon. Tartalmi kérdéseire rátérve kifejtette: a párt vállalja a magyar progresz- sziót, azonosságot vállal a reformeszmékkel, ugyanakkor a munkásmozgalom két meghatározó irányzatát, a szocialista demokráciát és a reformkommunista mozgalom szellemiségét is felvállalja. Javaslatként hangzott el az ülésen, hogy az MSZMP vallja magáénak az életszínvonal-csökkenés megállításának konkrét programját. Szükséges a rend és a reform viszonyának tisztázása is a terv részeként. Ki kell munkálni az oktatás programját, ezen belül a tehetséggondozás kézzel fogható, konkrét megoldásait is. Mindezekről a Központi Bizottság jövő heti ülésén a nyilvánosság előtt tárgyal majd. A határőrizet hosszú távú tennivalóival összefüggésben a PB megállapította: a határőrség kiemelkedő eredménnyel és példásan látja el feladatait. Mivel hazánk külkapcsolatában jelentős változások következtek be, nőtt az idegenforgalom, a világútlevél új helyzetet teremtett. tarthatatlanná vált, hogy a határőrizeti korlátozások a korábbi gyakorlatnak megfelelően fennmaradjanak. Ezért a testület javasolta, hogy 1991-ig fokozatosan szűnjék meg a nyugati és déli határainkon a nyomsáv és az elektromos jelző- rendszer. Foglalkozott a testület egyebek között a párt új folyóiratának koncepciójával. A március 1-jével induló Üj Fórum főszerkesztőjévé Szerdahelyi Istvánt nevezte ki, s feladatául jelölte meg, hogy politikai orgánumként- képviselje az MSZMP céljait. Az elképzelések szerint — az elméleti műhelyként működő Társadalmi Szemle testvérlapjaként — higgadt, nyílt és elvszerű vitafórum lesz, amely segíti a párton belüli vitakérdések tisztázását, a konszenzus megteremtését. a döntések előkészítését. A Politikai Bizottság március 15-e megünneplésével kapcsolatban javaslatot terjeszt a Központi Bizottság soron következő ülése elé. Lényege, hogy az ünnep a közös jövőért felelősséget érző társadalmi erők összefogását, a nemzeti együvé tartozást fejezze ki. A közös ünneplésre tett javaslat őszinte szándékát senki nem vonhatja kétségbe — jelentette ki Kimmel Emil, majd megállapította: a pirosbetűs ünnep- és munkaszüneti nap mindannyiunk számára igen mély érzelmeket felkavaró dátumot jelöl. A párt ennek jegyében kívánja megfogalmazni saját felhívását, s csatlakozni — a KB-ülést követően — a Hazafias Népfront február 18-i kiáltványához. Személyi javaslatok is szerepeltek a Politikai Bizottság előtt. Eszerint a Nép- szabadság főszerkesztő helyettesi beosztásával bízták me? Karcagi Lászlót — a Lap korábbi munkatársát, majd rovatvezetőjét —, s felmentette Sztrapák Ferenc eddigi főszerkesztő helyettest. aki egy újonnan induló lap főszerkesztője lesz. Ezen kívül, a hatáskörébe tartozó, a KB apparátusának átalakításával összefüggő személyi ügyekben is döntött a testület. Az újságírók kérdéseire adott válaszokból kitűnt: Bős—Nagymaros kérdése politikai értelemben merült fel a magyar—csehszlovák magas szintű találkozón. A két pártvezető kölcsönös tájékoztatást adott az utóbbi időszak eseményeiről. az építkezés körül kialakult hangulatról, a tiltakozó hullámról. valamint mindennek nemzetközi fogadtatásáról. A megbeszélés a két ország parlamenti testületé döntésének szellemében folytatódott. Szeretettel várjuk minden kedves utasunkat márciusi 1-én a Tisza Szállóban megtartandó EXPRESSZ BÁLunkra. Zenét az INTEGRÁL zenekar szolgáltat. Jelenkezés: Expressz Utazási Iroda Szolnok Kossuth L. u. 18. (Folytatás az 1. oldalról) pártegységről szólva arról beszélt, hogy neim szükséges a nyolcszázezres párttagságnak minden részlet- kérdésben egyetérteni. Szolidaritási egységet kell kialakítani, s azon az alapon jutni közös nevezőre a fontosabb politikai kérdésekben. Több felszólalásból kicsendült a kétely: elérheti-e a nagyközségi küldöttértekezlet azt az eredményt, amit joggal várnak a párttagok? Kimerül-e a felsőbb szervek bírálatában, a településen sokakat foglalkoztató ötvenhatos események megítélésében, avagy kellő mérleget készítve meghatározza Kunihegyes párttagjainak feladatait? Ez utóbbi reményében döntött úgy a nagyközségi pártbizottság, hogy a beszámolót átdolgozva bocsájtja a küldöttek rendelkezésére. Abban, hogy a küldöttértekezletet az eredetileg tervezett időpontban (március 11-én) megtartják-e, i nem foglaltak állást. Árnyak és tények Tiszaburán Avagy évente tízmillió forint Italra Falugyűlés volt hétfőn este Tiszaburán, és aki ismerős a településen, tudja: ott sem könnyű az élet. A lakosságnak már több mint a 49 százaléka cigány, ami önmagában még semmit nem jelent, hiszen háromnegyed részükkel soha nincs baj. Dolgoznak, igyekeznek jobb, kulturáltabb körülmények közé kerülni. Viszont akad 15—20 család, mintegy kétszáz ember, ők már párszor összeütközésbe kerültek a törvénnyel. Jellemző: él a faluban tizenegy olyan cigány, aki eddig életének a felét, olykor többet is, a börtönben töltötte, tölti. Azután a mostani vállalati „leépítések” is érzékenyen érintették őket, hiszen azóta közel százan maradtak munkahely nélkül. Akad közöttük, aki csak önmagát okolhatja az elbocsátásért, míg mások szorgalmasnak bizonyultak, de kevés iskolájuk, szakképzetlenségük áldozatai lettek. Igaz, a közhasznú munka is kereseti lehetőség, a munkanélküli segély is átmeneti megoldásnak látszik egy darabig. Azért más tényekről se hallgassunk, hiszen így teljes a kép. A munkaképes korú cigányság zöme dolgozik, és nagyon sok érettségizett, szakmát tanult cigánylány magyar fiúhoz ment feleségül: szebbnél szebb házat építve a faluban. Eltűnt a putrivilág, és állami, tanácsi segítséggel, családi összefogással az itteni cigányság is új otthonokhoz jutott. Szó se róla, akad még ma is, aki a régi házában tengődik, aminek egy a szépséghibája: nem kaphatott segélyt, mivel egyetlen napra sem helyezkedett el. Az a tény is ide tartozik, hogy évente 10 milliót költenek a faluban italra. Gyönyörű az új iskola, mutatós a környék, és évről évre gyarapodik valamivel a falu is. Hol egy úttal, hol üzlettel, hol a belvízelvezető rendszer további bővítésével. Szóval látszik: ez a község él, élni szeretne. Nem lepett meg a falugyűlés kérése: még egy körzeti megbízott elkelne, illetve a zártkerti kisebb-na- gyobb lopások csökkentése érdekében egy puskás, egyenruhás mezőőr is. Bizonyára szükség lenne rájuk, mert ezt a két kérést egyöntetűen támogatták a jelenlévők. Meg azt, hogy lehetőleg minden gyerek fejezze be az általános iskolai tanulmányait, hiszen ez a szakmatanulás, ha úgy tetszik a boldogulás nyitja. Elvégre segédmunkásból egyre kevesebb szükségeltetik, amit sok cigány édesapa a közelmúltban saját bőrén tapasztalt. Éppen ezért nem gondolom, hogy hasonló, bizonytalan sorsot szánna a gyerekeinek is. D. Sz. M. Gorbacsov— és Occhetto megbeszélései Rushdie-ügy II Szovjetunió közvetítő szerepet vállalt Nem létezik olyan kérdés, amelyet az SZKP és az Olasz KP ne tudna egymás között megvitatni. Az önállóságnak a vitákra jellemző szigorú tiszteletben tartása segíti mindkét pártot politikai és elméleti munkájában, nemzetközi tevékenységében. Ezt hangsúlyozta egyebek között a két párt főtitkára. Mihail Gorbacsov kedden Moszkvában ■mintegy ötórás megbeszélést folytatott Achille Occ- ■hettoval. A szovjet belső helyzetről tájékoztatva olasz partnerét Mihail Gorbacsov abban jelölte meg a fő feladatot, hogy összegezzék az átalakítás során mind a bel-, mind a külpolitikában felgyülemlett ismereteket. Megoldásra vár a történelmi feladat: megszüntetni az ember elidegenedését a hatalomtól, a tulajdontól, a termeléstől, a kultúrától. A megoldás a szocializmus lesz, nem valami más — tette hozzá a szovjet vezető. A Szovjetunió közvetítő szerepet vállalt a Rushdie- ügyben. Erről Gennagyij Geraszimov, szovjet külügyminisztérium szóvivője tájékoztatta kedden Moszkvában a nemzetközi sajtó képviselőit. Mint ismeretes, az indiai származású brit író diplomáciai viszályt kavart Sátáni versek című könyvével. A témáról Eduard Se- vardnadze mintegy ötórás megbeszélést folytatott Teheránban az iráni külügyminiszterrel és a parlament elnökével. Geraszimov értésre adta ugyanakkor, hogy Sevardnadze és Khomeini találkozóján nem érintették a Rushdie-ügyet. Szovjet megítélés szerint az iráni fél őszintén kívánja a könyv körül támadt bonyodalmak rendezését, s úgy látják, ebben fontos szerepet játszhat a szovjet diplomácia. Ezzel öszefüggésben a szóvivő megjegyezte: Moszkvában hasonlóan vélekednek, s készek részt vállalni a viszály elsimításában. A kérdésről szó lesz Sevardnadze és Ordonez spanyol külügyminiszter küszöbön álló moszkvai eszmecseréjén (jelenleg Spanyolország az EGK soros elnöke), valamint a bécsi külügyminiszteri találkozón. A szovjet külügyminiszter közel-keleti útjának mérlegét megvonva Geraszimov arra helyezte a hangsúlyt, hogy a látogatások jelentősen hozzájárultak az arab országokkal kiépített kapcsolatok megszilárdításához és fejlesztéséhez. Utalt ugyanakkor arra, hogy továbbra is az izraeli vezetés álláspontja gátolja a közel-keleti rendezés folyamatát, mert az arab államokkal folytatott kétoldalú tárgyalásokra törekszik, és mert elveti a PFSZ-szel való kapcsolatfelvételt, valamint a nemzetközi konferencia gondolatát. GENF Genfben hétfőn kiállítás nyílt hét európai emberi jogi, illetve kisebbségvédelmi szervezet rendezésében „Erdély — népirtás Közép-Eu- rópában” címmel, néhány órával azután, hogy az •ENSZ Emberi Jogok Bizottsága előtt Horn Gyula költi gyminisztériumi államtitkár elítélte a romániai falurombolást. A kiállítás, amelynek védnökségét a világhírű művészeti szakember, Hans Heinrich Thys- sen-Bornemisza báró vállalta, a falurombolás és a mai romániai településpolitika ■tényeit ábrázoló fényképeket, demográfiai statisztikákat és erdélyi népművészeti alkotásokat kínál meg- ' ismerésre francia Svájc közönségének és a több ezer genfi diplomatának. BÉCS Az osztrák nemzeti tanács (a parlament képviselőháza) kedden új elnököt választott Rudolf Pöder szocialista párti politikus személyében. Elődje, a 60 éves Leopold Gratz, az Osztrák Szocialista Párt egyik alel- nöke — korábban bécsi főpolgármester és külügyminiszter — január végén kénytelen volt lemondani képviselőházi tisztségéről, ■mivel támadások érték egy korrupciós bűnügy, az úgynevezett Lucona-botrány főszereplőjével való kapcsolatai miatt. MOSZKVA Nyugati hírügynökségek szerint hatalmas tömeg emlékezett meg kedden az örmény fővárosban a szurn- gajti önményellenes pogrom első évfordulójáról. A jerevániak csendes menetben vonultak az 1915-ös török- országi örmény népirtás emlékművéhez, ahol koszorúkat és virágcsokrokat helyeztek el. LONDON Mohammad Nadzsibullah afgán elnök a The Guar- diannek adott nyilatkozatálban hangsúlyozta: Afganisztán ibelügyeibe való külföldi beavatkozás elfogadása lenne részéről, ha eleget tenne Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter felszólításának. Howe lemondásra szólította fel az elnököt. Nadzsibullah ismételten aláhúzta, hogy olyan koalíciós kormányt akar, amelybe bármely ellenzéki csoport ■bekapcsolódhat és részt vehet a nemzeti megbékélés folyamatában.
