Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-10 / 35. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. FEBRUÁR 10. 3 A Gyöngyösi Gyöngyszöv Afész legeredményesebb fizemága napjainkban az a sósru- dat, perecet és édes süteményt készítő üzem, amelynek termékeit Európa több országába és Közel-Keletre is exportálják. Az egyre növekvő 'kivitel titka, hogy a megrendelők igényeihez napok alatt képesek alkalmazkodni. Képünkön készül a propoliszos édes sütemény. (MTI fotó: H. Szabó Sándor) Időszerű belpolitikai kérdések Ülésezett a KB Tanácsadó Testületé Az MSZMP Központi Bizottsága mellett működő Tanácsadó Testület ülést tartott s megvitatta a február 10-ére összehívott KB-ülés inaipirendjéveL összefüggő ikérdéseiket. A műit év december 15-én megválasztott testület párttag és pártonlkí- vüilli szakértői egyaránt 'hangsúlyózták az időszerű belpolitikai lépések fontosságát, a demokratikus politikai pártok lehetséges alapításának és az alapítás jogi szabályozásának jelentőségét, valamint a progresz- szív polii tilkai erők összefogásának, történelmi tapasztalatokkal is megerősített szükségességét. A Tanácsadó Testület több tagja sürgette a gazdaságiműszaki haladást hátráltató számos akadály, kötöttség és elavult előírás halogatás nélküli kiiktatását. Hangsúlyozták továbbá az elegendő és megfelelő árualap megteremtésének döntő fontosságát abban, hogy az ország társadalmi és gazdasági stratégiai céljai elérhetők, illetve fenntarthatok maradjanak. A testület megbízta a munkabizottság elnökét, hogy javaslataikat, indítványaik változatait ismertesse a Központi Bizottság soros ülésén. Állásnélküliek támogatása (Folytatás az' 1. oldalról) akad. a döntéssel szemben a megyei tanács munkaügyi osztályán élhet fellebbezéssel. E témakörhöz tartozik még, hogy az idén a megyében három helyi és egy fővárosi cég vállalkozik munkahelyteremtő - beruházásra sajá^ erőből és az országos foglalkoztatási alapból juttatott támogatásból. Ezek közül a Jászsági Építőipari Szövetkezet faipari részlege 30—35, a Nagyrévi Tiszazugi Tsz cipőfelsőrész-készítő üzeme 80—100. a Zsanett Fővárosi Kézműipari Vállalat tiszafüredi konfekcióüzeme, illetve a Tiszaörsi Petőfi Tsz aszeptikus üzeme száz-száz emlbert fogadhat majd a beruházás befejeztével. A KITEtaggazdaságok a tavaszra készülnek Hatósági akadályok a jászsági öntözésfejlesztés előtt A csapadékszegény télben Megyénk 67 mezőgazdasági nagyüzeme közül 47 közös és állami gazdáságiban együttesen 136 ezer hektáron koordinálja a gabona- és iparimövények termelését az éppen 15 esztendeje működő, nádudvari központú termelési együttműködés, a KITE. A taggazdaságokban elmúlt ősszel 60 ezer hektáron elvetett őszi búza állapotának 'megítélésékor nincsenek könnyű helyzetben a szakemberek. A vetés óta eltelt időszakban átlagosan mindössze 80 milliméter csapadék hullott a térségben. Emiatt a terület mintegy felén kelt csak ki az őszi búza. Ennek a 30 ezer hektárnak is csak szintén a felén mondható 'kielégítőnek a gabona tőállománya, fejlettsége. Az átlagosnál valamivel kedvezőbb a helyzet a 'hevesebb, lazább talajokon vetett 'búzák esetében, azaz a felső-jászsági és a tiszazugi KITE-gazdiasagokiban. Kukorica nagyobb területen Az üzemi tervek szerint üdém tavasszal újabb négyezer hektárral nő a megyéiben a nádudvari együttműködés által kezdeményezett és integrált szuperintenzív kukorica termesztési programba 'bevont területek nagysága. A partnergazdasá- gok összesen 35 ezer hektáron terveznek kukoricavetést a KITE 'menedzselésével, aminek a felét már lineár berendezésekkel öntözik majd Harmincöt újabb nagy teljesítményű öntözőgépet telepítenek ugyanis a gazdaságok, ezekkel együtt már 84 fog üzemelni a megyében. A berendezéseket határidőre biztosítani tudja a KITE a megrendelőknek, és egy nagyüzem kivételével a víznyerési lehetőségeket megteremtő vagy 'bővítő beruházások, a csatornaépítések is befejeződnek az öntözési idény 'kezdetéig. A Jászsági Állami Gazdaság is megkapta az elmúlt éviben az elvi hatósági engedélyt, hogy csőkutas megoldással — a Jászságban elsőként bekapcsolódhasson a KITE programjába. Meg is rendelt a nagyüzem két lineár berendezést ez év tavaszára az együttműködéstől. A vízügyi hatóság azonban — Jászberény város ivóvízellátása miatti aggodalmára hivatkozva — a végleges engedély megadását, most utólag, az állami gazdaságnak mintegy félmillió forintjába kerülő hatástanulmány elkészítésétől és annak eredményétől tette függővé. Időben is, anyagiakban is veszélyezteti a lineár-program beindítását, a nem éppen következetes hatósági intézkedés. A tággázdaságok jelenlegi, meglehetősen nehéz anyagi körülményeinek is megfelelőbb, a korábbiaknál jobb import gépbeszerzési lehetőségeket kíván idén biztosítani a KITE. Az import liberalizálása következtében az eddiginél rövidebb időn belül juthatnak a gazdaságok a tőkés országokiban gyártott korszerű és nagy teljesítményű vetőgépekhez, kombájnokhoz, erőgépekhez, magtári berendezésekhez. A gépesítés javítása Mindezeket a lehetőségeiket az év második felében világbanki növénytermesztés — fejlesztési program keretében tovább bővítik. Az utóbbi néhány évben már nem csupán szántóföldi, hanem kertészeti 'kultúrák termesztésének integrálására is szól a KITE jogosítványa. Ennek nagy- és kisüzemi gépesítési feltételeit is javítják ebben az évben: a megyében is megszervezik a gesztorgazdaságban, . Nádudvaron gyártott csepegtető öntözőcsövek, korszerű szórófejek és az ezek hatékony üzemeltetését biztosító, importból beszerzett szűrőberendezések, öntözést vezérlő időautomaték értékesítését. T. F. Miért apadnak az újítások? Egy KNEB-vizsgálat tanulságai A Központi Népi lEllenörzési Bizottság a fővárosi és kilenc megyei (Borsod, Hajdú, Komárom, Pest, Szolnok, Veszprém, Nógrád, Győr- és Baranya) népi ellenőrzési bizottsága együttműködésével megvizsgálta a találmányok és az újítások ipari hasznosítását. A népi ellenőrök 111 termelő, II kutató, 9 forgalmazó, finanszírozó vállalatot, intézményt, illetve három irányító főhatóságot kerestek fel.'’A tapasztalatok összegzésénél figyelembe vették a MTESZ .tagegyesületeinek észrevételeit és 844 alkotó kérdőíven rögzített véleményét. Utcahosszal vezet a BKV Két lényegében azonos méretű, rokonprofilú vállalat, a Borsodi Vegyi Kombinát (BVK) ?s a Tiszai Vegyi Kombinát (TVK). között a rokonság ellenére korszakos a távolság. A hagyományos értékeléssel a BVK „utcahosszal” vezet. Az újítók számát tekintve csaknem négyszeres, a bevezetett újításokban és a kifizetett dijakban már mintegy 15-szörös a fölénye. A megtakarítás 100 milliós nagyságrendű. Zavaró körülmény viszont, hogy a TVK 1987. évi vállalati eredménye csaknem kétszer akkora volt, mint a BVK-é. A nyereség persze összetett mutató, alakulása önmagában nem bizonyítja és nem is cáfolja az újítási eredményeket. Azt azonban tudhatjuk, hogy a „mozgalmi jellegű újítási tevékenységben meghatározó a mennyiségi szemlélet, amely a minőség ellen hat. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálati jelentése szerint a TVK-ban tudatosan leépítették az újítási adminisztrációt, s olyan gyakorlat meghonosodására törekedtek, hogy minden dolgozó a legjobb tudását nyújtsa, s alkotókészségét, kreativitását magasabb bérrel ismerik el. Az újítások nagyobb hányada nem az újítási és műszaki feladattervekben megjelölt témakörökben született. Részben ez magyarázza az újítások bevezetésének elhúzódását. Az elfogadott és bevezetett újítások között igen magas részarányt képviselnek az ötletszintű és eszmeileg díjazott újítások, amelyekkel szemben érdemi teljesítménykövetelmények nem támaszthatók. A megkérdezett alkotók úgy nyilatkoztak, hogy többnyire saját ötletből indultak ki. s nem a vállalat igényéből. Az újítások száma a szellemi alkotások között évek óta csökken, egyértelműen és jelentős mértékben nő viszont a díjazás összege. Változatlanul' alacsony és csökkenő irányzatú a vállalatok között az újítások átadása. A találmányok körében a szolgálati találmányok száma — a gyógyszeripar kivételével — stagnál, a gépiparban csökken. Az újítási díj nem ritkán bérkiegészítés jellegű. Az egyik veszteséges kohászati vállalatnál például évente átlagosan mintegy 2500 újítást díjaznak, 53—94 százalékban eszzmei alapon. A vezető állású dolgozók gyakran maguk is jelentős jövedelemszerzési lehetőséget látnak az újítási, a találmányi tevékenységben. Az etikailag vitatható „szellemi” teljesítményeket a különösen nehéz helyzetbe került vállalatoknál közérdekű bejelentésekben is szóvá teszik. Más esetekben pedig a vezetők teljes érdektelenséget tanúsítanak, vagy egyszerűen szűkkeblűek a díjak megállapításánál. A vállalatok nem, a kisszervezetek igen A sajátos magyar „vállalkozói” viszonyokat szemlélteti, hogy nem ritkán a laikus 'bíróságok ítéletei válnak mérvadóvá meghatározó jellegű fejlesztési, stratégiai ügyekben. Az egyik vegyiüzemben például két újításért is az eredetileg megítélt összeg 16-szorosát fizették ki bírói ítélet alapján. A legtöbb vállalat, intézmény kizárólag belföldön védi a műszaki újításokat. Csupán gyógyszergyáraknál találhatunk magasszintű, innováción alapuló eredeti kutatási eredményeket, sokoldalúan védett, jelentős nyereséget hozó szellemi termékeket. A gyógyszeriparban egy-egy belföldön oltalmat szerzett találmányra átlagosan további hét országban megszerzett szabadalmi oltalom jut, ez az arány a vegyiparban kettő, a gépiparban nem egészen fél. A vállalatok érdekeltsége és innovációs képesége igen alacsony. A szellemi termékek létrehozásának és hasznosításának fő akadálya — részint az ismert támogatási és elvonási gyakorlat következtében —, hogy nincs vagy nagyon korlátozott az innovációból származó külön jövedelem lehetősége. A piaci verseny és a hathatós gazdálkodói érdekeltség hiánya miatt nem kielégítő a késztetés, a kényszer a folyamatos műszaki fejlesztésre, az iparjogvédelmi tevékenységre. Az újító, a feltaláló személyi érdekeltsége pedig jórészt függetlenedett a vállalati nyereségtől, a gazdálkodói érdektől. A szó igazi értelmében vett piac nem alakult ki a szellemi termékek forgalmazásában, következésképpen verseny sincs. Az innovációs lánc koordinálatlan, a valós piac hiányát a tárcák irányítása nem pótolhatja. Az innovációs pénzintézetek általános érdekeltsége sem teszi szükségessé a jelentős mértékű kockázatvállalást, ezért a nyereséges működésre és a kockázat minimalizálására törekednek. Élénkítés, korszerűsítés A gazdálkodó egységek gyenge innovációs érdekeltsége és az alkotók újító és feltaláló késztetése együttesen érvényesül, s a kettősséget, az érdekütközést jól tükrözi az ügyrendi szabályozások „díjközpontúsága”. A szabályzatok például a megítélhető díjak mértéke szerint határozzák meg az elbírálói hatásköröket, nem pedig a szellemi teljesítmény, az eltérő nyereség vagy megtakarítás alapján. Nem aszerint szabályoznak tehát, hogy „mit ihoz” a szellemi termék a vállalatnak, hanem aszerint, hogy „mit kaphat” az alkotó. Az ilyen szemlélet hatására egy-egy kiugró megoldás esetén a legtöbb gazdálkodó egységnél nem az eredménynek örülnek — sokszor nem is igazán kíváncsiak rá — hanem a díj nagyságát vitatják az alkotótól. Az innováció élénkítése az iparjogvédelmi kultúra és aktivitás feljesztése szorosan összefügg az irányítási rendszer folyamatban lévő korszerűsítésével, az autonóm gazdálkodás, a tulajdonosi érdekeltség, a piaci verseny feltételeinek megteremtésével. A népi ellenőrzés országos vizsgálata végezetül megállapítja: aszerint szükséges összehangolni a szabályozást, az iparjogvédelmi mechanizmust a külgazdasági stratégiával, hogy közelebb kerüljünk a feljett országok gyakorlatához. K. J. Zajcsökkentő fal a vasútállomáson A MÁV székesfehérvári rendező pályaudvarán zajcsökkentő falat építettek a környező házak és lakótelep hangvédelmére. A könnyű szerkezetű Durisol falakat szükségessé tette a múlt évben épített automata vágányfékrendszer zaja. A MÁV Tervező Intézete által kidolgozott szigetelőfal első szakaszának építése most fejeződött be, és a zajszint a megengedett határ alá került, (MTI fotó; Krista Gábor)
