Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-06 / 31. szám

Az ipar növelte tőkés exportját A Jászság gazdasági egysé­gei a megnehezedett körül­mények között, a számotte­vő bizonytalanság ellenére is eredményesen gazdál­kodtak, elért pozícióikat a legtöbb területen megőriz­ték-állapította meg a jász­berényivárosi pártbizottság. A pártszervek és -szerveze­tek közvetve és közvetlenül is segítették az eredményes gazdálkodást a Jászságban, ahol az országos átlagnál jobb eredmények születtek. Ugyanakkor a belső tarta­lékok feltárása elmaradt a lehetőségektől,a megújulás kikényszerítése se volt elég következetes. Információnk a 3. oldalon olvasható Nagyon csekély a változás Várható időjárás az or­szág területén hétfő es­tig : Az ország legnagyobb részén folytatódik a bo­rult, párás, sokfelé kö­dös idő. szitálással, ónos szitálással. Az észak- nyugati országrészben eleinte még többször föl­szakadozik a felhőzet, később azonban ott is újból beborul az ég. A légmozgás általában gyönge lesz, csupán az északnyugati országrész­ben élénkül meg átme­netileg az északnyugati szél. A legmagasabb nap­pali hőmérséklet hétfőn 0, plusz 4 fok között alakul. Előrehozott szezonnyitó Metszik a szélét, gyümölcsfákat A szokatlanul enyhe téli időjárás lehetőséget kínál a szőlős és gyümölcsös ker­tekben a metszésre. A nagy­üzemekben és a kiskertek­ben folyamatosan végzik ezt a munkát, mintegy „előre ihozva” a tavaszi szezonnyi­tót. A tél eddig eltelt hetei — és a késő őszi időszak is — szokatlanul kevés csapadé­kot hoztak. Egyelőre ez nem okoz gondot. Javában metszik a szőlőt a Nagyrév! Tiszazug Tsz- ben is. Januártól márciusig tart általában ez a munka. Sajnos a száraz hideg sok szemet „bevakított”. Képün­kön Bojtár Imréné a boga­ra si részen csattogtatja az ollót, a nőknek hat, a férfi­aknak hét hektárnyi szőlő­területet kell megmetszeni­ük. (Fotó: T. Z.) SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! WPIAP A MEGYEI FARTBIZÖTíSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ára: 4.30 XL. évf. 29. sz. 1989. február 6., hétfő Rt-dilem mák Csak a neve lesz más? Átalakulás kérdőjelekkel Az országos „divatnak” megfelelően sorra alakulnak Szolnok megyében is a rész­vénytársaságok. (Első Ma­gyar Szövetkezeti Sörgyár, SZOTÉV, Ganz Danubius Ti­szafüredi Gyára, átalakulási elképzeléseket módolgatnak Mezőtúron az Alföldi Tégla­ipari Vállalatnál is.) A sorolt példákról az első pillanatban szembetűnhet, hogy vala­mennyi esetben már működő termelőegység átalakulásáról van szó, s nem a klasszikus modellről, amikor meghatá­rozott gazdasági célok szol­gálatára koncentrálnak tőkét a tőkéstársak a részvénytár­saságba. Átalakulás. De vajon mi­lyen mérvű változásról van szó a név, a címke módosu­lása mellett? Van-e vajon értelme ezeknek az átalaku­lásoknak akkor, ha nem hozzák magukkal a rész­vénytársaságokra eredetileg jellemző (újabb) tőkekon­centrációt? A kérdés nem­(Folytatás a 3. oldalon) A kutya és a farka Groteszk hasonlatot em­lített az egyik felszólaló a megyei pártbizottság pén­teki ülésén. Arra hivatkoz­va, hogy a testület elé tárt vélemények nem a párt­itagak 'többségének állás­foglalását tükrözik, hanem csak egy kis csoportét, azt mondta, hogy a farok csó­válja a kutyát. Bármennyi­re bizarrnak tartom ezt a hasonlatot, annyit elfoga­dok belőle, hogy bizony megfordult a világ. Megfordult a világ a pártban is, Szolnok megye pártszervezeteiben is. A párttagság véleménye mindinkább perdöntő a vezető testületék állásfog­lalásában. Jószerével elő­ször történt megyei párt­bizottsági ülésen, hogy a párttagok ebben az eset­ben a városi pártértekez­letre készülő szolnoki kom­munisták — véleményének értékelése, az arra adott testületi állásfoglalás ké­pezze a fő napirendet. Méghozzá úgy képezze, hogy előre nem volt beter­vezve, iktatva, stemplizve. „Csupán” annyi történt, hogy a megye vezető tes­tületé alkalmazkodott az élet gyorsan változó reali­tásaihoz. Voltak persze aggályos­kod ók is, akikben felvető­dött a kérdés: állt-e ele­gendő idő a megfelelő elő­készítésre, megalapozott végrehajtó bizottsági ál­lásfoglalást ölel-e fel a testület elé terjesztett be­számoló, avagy egyszemé­lyi akarat érvényesült? Nem tudom, mások mit ér­tenek „megfelelő” előké­szítés alatt? Szerintem a legjobb előkészítése min­den napirendnek az, ha a vezető testületek tagjai együtt lélegeznek a párt­tagsággal, ismerik annak érzés- és gondolatvilágát, Ezesetben nem kelil tarta­niuk attól, hogy megalapo­zatlanul döntenek. Azt mondják, széles kö­rű tömegkapcsolat kell eh­hez. Nem tudom, ki ho­gyan van vele, de én nem szeretem ezt a kifejezést. Olyan érzetet kelt bennem, mintha valaki kegyesked­ne szót váltani (nem szót érteni) a tömegekkel. Sze­rintem ezt is fordítva kel­lene csinálni. Nyílt szívű, becsületes, köztiszteletben álló embereket kell min­den vezetői posztra állíta­ni, és akkor nem lesz baj a „tömegkapcsolattal”. Aki­nél pedig baj van vele, adódik a megoldás... Any- nyi biztos: a párttagok csak azokat a vezetőket követik, akikre minden te­kintetben felnézhetnek. Sok gondolatot keltett az emberben ez a pénteki me­gyei pártbizottsági ülés. Elgondolkodtató például két határozott irányvonal kirajzolódása. Az egyik szerint saját soraink ren­dezése minden más feladat megoldásának alapja. A másik szerint korszakos társadalmi-gazdasági fel­adatok súlya nyomaszt bennünket megoldásukkal nem késlekedhetünk. Mindkét irányvonal mély igazságokat rejt magában és kölcsönösen feltételezik egymást. Ezért nem lenne helyes különválasztani őket. Simon Béla Sajtóértekezlet Pekingben Május 15. és 18. között szovjet—kínai csúcs Sevardnadze Pakisztánba érkezett Mihail Gorbacsov, az )SZKP KB főtitkára, államfő má­jus 15—18. között Pekingben tárgyal a kínai vezetőkkel, köztük Teng Hsziao-pinggel, Kína első számú vezetőjével '— jelentették be vasárnap egyidejűleg ya /két fővárosban. A szovjet—kínai csúcstalálkozó időpontjáról Eduard Se­vardnadze szovjet külügyminiszter mostani pekingi tárgya­lásain állapodtak meg. Harminc lév óta ez lesz az első leg­magasabb iszintű tárgyalás a két ország között. Napjaink kérdéseiről vitatkoztak Grósz Károly kürzeti pártbizottsági értekezleten Tizennyolc alapszervezet csaknem 1300 kommunistá- jána/k a képviseletében ta­nácskozott szombaton a székesfehérvári körzeti pártbizottság alapszerveze­teinek rendkívüli pártérte­kezlete az MSZMP Fejér Megyei Bizottsága oktatási igazgatóságának székhazá­ban Székesfehérvárott. A fórum munkájában részt vett Grósz Károly, a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt főtitkára. Az eszmecserén Boros Je­nő, a székesfehérvári - kör­zeti pártbizottság titkára tartott vitaindító előadást, majd többen kifejtették vé­leményüket a párttagságot jelenleg leginkább érdeklő kérdésekről1, az utóbbi he- tek4iónapok eseményeiről. Elutazott hazánkból Nyikolaj Talizin Szombaton elutazott Bu­dapestről Nyákolaj Talizin miniszterelnök-helyettes, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki tudományos együttműködési kormány­közi bizottság szovjet tago­zatának elnöke, aki részt vett a bizottság 38. üléssza­kán. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren MecLgyessy Pé­ter miniszterelnök-helyet­tes, a bizottság magyar társelnöke búcsúztatta. Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter szomba­ton befejezte háromnapos hivatalos látogatását Kíná­ban és á késő délutáni órák­ban elindult Pekingből Pa­kisztánba. Elutazása előtt a szovjet diplomácia vezetője nemzetközi sajtóértekezleten értékelte a kínai vezetőkkel — Csien Csi-csen külügymi­niszterrel, Li Peng minisz­terelnökkel és Teng Hsziao- pinggel, az ország első szá­mú politikusával — folyta­tott tárgyalásait, amelyek központi témája a szovjet— kínai csúcstalálkozó előké­szítése volt. Eduard Sevardnadze beje­lentette megállapodás szüle­tett abban, hogy május kö­zepén kerül sor Kína és a Szovjetunió legfelsőbb veze­tőinek csúcstalálkozójára Pekingben, a Kínai Népköz- társaság fővárosában. El­mondotta, hogy a csúcstalál­kozó egyszersmind a kapcso­latok újrafelvételét is jelen­ti a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja és a Kínai Kom­munista Párt között. A szovjet külügyminiszter egyebek között kifejtette, hogy a most lezajlott tárgya­lásokon a fő kérdés a csúcs- találkozó előkészítése és a találkozó időpontjának meg­határozása volt. Ezzel össze­függésben utalt szombati ta­lálkozójára Teng Hsziao- pinggel. A veterán kínai ve­zető rámutatott, hogy ami a (Folytatás a 2. oldalról) Valóban múzeummá válhatott A Jermy Gusztáv által 1856-ban alapított szertár-múze­umban egykor, kisújszállási tanuióévei alatt Móricz Zsig- mond is megfordult. Forr a bor című regényében utal is erre. Hetedikes gimnazista korában egy rovargyűjte- mennyel gazdagította a szertár anyagát, aminek azóta nyoma veszett. Őrzik azonban keze nyomát azok a fel­jegyzések, amelyek alapján 5. oldalon olvasható írásunk a szertár-múzeum múltjáról a jelent is érintve számol be. Kényszerítő konkurencia A Szolnok és Vidéke Áfész Szolnok, Vörös csillag úti tekercselőüzemében havonta 100—150 darab különféle típusú és teljesítményű villanymotort újítanak fel. Az egyre szaporodó konkurencia arra kényszeríti az üzemet, hogy árban, gyorsaságban és minőségben versenyképes maradjon. Átlagosan hat, de sürgős esetekben egy nap alatt tekercselik át a hibás motort. Képünkön: Miklós Imre egy 30 kW teljesítményű villanymotor javítása közben. (Fotó: H. L.) Újjászületik-e egy szolnoki műemlék épület? Erőfeszítések a Nemzeti megmentéséért A megyeszékhely lakói őszintén aggódnak Szolnok városképéért. Különösen azok az épületek állnak a figyelem középpontjában, amelyeket műemléki jelle­gük miatt szinte Szolnok ar­cához hozzátartozónak köny­veltek el az állampolgárok. Az egykori Nemzeti Szálló impozáns épülettömbje — melynek földszintjén vala­mikor Nagy Lajos írta iro­dalomtörténeti értékű no­velláit — napjainkban le-. hangoló látványt nyújt. Nemrég értesülhettünk ar­ról, hogy tetőszerkezetében maradandó károsodást oko­zott a múló idő, megmenté­se tehát mindenképp a vá- rosszeretök óhaja lenne. Ügy tűnik, napjainkban van esélye annak, hogy meg­fiatalodjon a műemléki épü­let. A földszint gazdája, a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat tárgyalást folytat a Budapest Bankkal az étte­rem és a hozzá tartozó he­lyiségek eladásáról. Megál­lapodás még nem született, a Budapest Bank képvise­lője elmondta, igaz ugyan, hogy ők helyet keresnek maguknak, de jelenleg több lehetőséget is mérlegelnek, így nem biztos, hogy a Nem­zetire esik majd a válasz­tásuk. Minket viszont felvilla­nyozott a hír, ezért felhív­tuk a Füszértet. az emeleti rész tulajdonosát. Ezt a traktust a vendéglátó a Pe­likán építésekor adta el szá­mukra. Csikós Sándor, a Füszért igazgatója elmondta; ugyan nem hallott a bank tranzakciójáról, de nem len­ne ellenére, ha olyan gaz­dája lenne az épület egy ré­szének, melynek pénze is van a felújításra. Egyéb­iránt a Füszért a jövő év­ben tervet készíttet a tető- szerkezet helyreállítására, ami több 10 milliós költsé­get jelent. A műemlék épü­let megmentése várospoliti­kai kérdés. így egy előrevivő szándék a Füszért támoga­tásra találna, a vállalatnak ugyanis pénze is van arra, hogy a felújításra rá eső summájából kivegye részét. — Pb — A szerkesztőség postájából Válogatás olvasóink leveleiből a 4. oldalon.

Next

/
Thumbnails
Contents