Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-28 / 50. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. FEBRUÁR 28. Bartók Béla: A csodálatos mandarin című balettjének új koreográfiájával vendégszerepeit az Operaház balett-társulata február 25-én Londonban. Az előadás koreográfusa, jelmeztervezője Seregi László, díszlettervezője Forray Gábor (MTI-fotó: Rózsahegyi Tibor) SZOL A RÁDIÓ Szombat délelőtt Bizony van már talán egy éve is, hogy nem hallgattam a kéthetenként jelentkező Szombat délelőttöt a Petőfi adón. Ez persze nem véletlen, ugyanis a tíz és tizenkét óra között elhangzó műsornak mostanában elég sok konkurense van. Elsősorban a Kossuth adón, amely pontosan ebben az időiben egész heti válogatást ad a legérdekesebb műsorokból. És természetesen ebben az időpontban lehet belehallgatni a vidéki stúdiók műsorába is — úgymint a szolnoki mellett az URH-n kitűnően bejön a miskolci, s a szegedi stúdió szombat délelőtti műsora is. (Egyelőre a debreceni műsort még csak keresgélem, dehát ami késik, nem múlik — fiatal még, pár hónapja szórja műsorát.) Szombat délelőtt a Petőfin. Nem véletlenül csavartam most oda a gombot. A csuda tudja, a jóiból is megárt a sok. Mostanában any- nyi politikát^ belpolitikát hallani a rádióban, hogy kicsit a csömör környékezi az embert. Ezért jött az ötlet, erre a műsorra mindig a szép szó, a szelíd líra, az érdekes emberek érdekes sorsának csokra volt a jellemző. Lássuk hát, van-e még a régi kurázsiból, találkoznak-e érdekes embersorsokkal a riporterek, akik, — apropos, a riporterek. Azért is szerettem évekig ezt a műsort, mert ahány fiatal eltávozott a szolnoki stúdióból, e műsorban rendre megszólalt, helye volt. Ők rendre vidéki embereket hoztak hallótávolsásba. Nos, a kezdettel már semmi bajom nem volt — régi szolnoki ismerős jelentkezett a műsorvezető szerepében. Nagy Izabella, akit a szolnoki stúdió régi haliga tói talán még -nem felejtettek el, hiszen itt kezdte rádiós pályafutását. Hanem, ami utána következett! — Bizony szó sincs már a Szombat délelőttben se szép emberi sorsokról, se líráról. Mint az élet, változott ez is. Annál több -napi aktuális, kezdve a -határszéli hétköznapoktól a fővárosi kirakatokig. Talán egyesegyedül a vak gyermekkel készült ri port emlékeztetett az egykori szerkesztői koncepcióra. A vak gyerekek képtárba járnak, hanggal, kézzel képzelőerővel — látnak, mert okos tárlatvezetőik láttatják velük a múlt sok régi értékeit. Értékes emberek a gyulai szanatórium vezetői — a határszéli hétköznapokban Kapusi Rózsa a szanató- riumigazgató emberségét, segítőszándékát mutatta be. Nem másról, a közeli országhatárról érkező emberek befogadásával, sors- kérdéseik okos megválaszolásával hívta föl -magára a figyelmet az igazgató, s vezetőtársai. Egyszerűen -befogadták a menekülteket, ők voltak az első munkaadók és szállásadók, s ők próbálták meg — sokszor sikerrel — elindítani erdélyi testvéreinket az anyaország kanyargós útjain, az önmegvalósítás, a munka, az értelmes élet felé. Szél Júlia azt mutatta be: hogyan feledkezünk meg múl-tu-n-k -nevezetes ereklyéiről. Hogyan tűnhet el egy első világháborús emlékmű a fővárosban, s micsoda felelőtlenség jellemezte közelmúltunkat sok fontos kérdésben. A saját magunk történelmi emlékeit se becsültük (becsülték) eléggé. (SJ) VÁLLALKOZÓ K 5 ■RESKEDOK! A Szolnok, Csokonai út - Szántó krt. sarkán épülő társasház földszintjén két kisüzletet értékesítünk. Az üzlet eladótérből, raktárból és mellékhelyiségből áll, összesen 32 m2 alapterületen. Részletes felvilágosítás vállalatunk központjában /Szolnok, Ady E.u. 37/ II. emelet 209 számú szobában. Jelentkezési határidő: 1989. február 28. VÁRJUK JELENTKEZÉSÜKET! Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat Mesemondóverseny A Magyar Üttörők Szövetsége Tiszafüredi Városi Elnökségének kisdobos szakbizottsága mesemondó és meseíró versenyt szervezett, melyet Tiszőrsön a művelődési házban rendeztek a hétvégén. A mesélők versenyét két kategóriában, az 1-2. osztályos és 3-4. osztályos pajtások között hirdették meg. Szinte a környék minden úttörőcsapata benevezett. A két kategóriában 27 mesemondó állt színpadra, ahol a népek meséiből szabadon választhattak. Közben megkezdte munkáját a 10 meseíró is. Különféle mesehősöket szerepeltettek kis történeteikben. A mesemondó és meseíró verseny első három helyezettjét könyvvel, mesekazettával. meselemezzel jutalmazták. Eredmények. Mesemondók 1-2. osztályosok kategóriájában: 1. Veres Ivett 1. osztályos tanuló (Tiszafüred, 4. számú Általános Iskola). 3-4. osztályosok kategóriájában: 1. Jobbágy Anett 4. osztályos tanuló (Tiszaörsi Általános Művelődési Központ tanulója). Meseírók: 1. Nagy Ildikó, 4. osztályos tanuló (Tiszafüred, Kossuth téri Általános Iskola). 2. Kiss Marianna 4. osztályos tanuló (Tiszafüred, Kossuth téri Általános Iskola), 3. Müller Edit 4. osztályos tanuló (Tiszaörsi Általános Művelődési Központ). Kunszent marton a politikai mlivelődés háza A tevékenység marad, az épületet átadiák? Néhány évvel ezelőtt szakmai körökben újszerű kezdeményezés keltett figyelmet: Kunszentmártonban politikai művelődés háza létesült a városi pártbizottság égisze alatt. Már az elnevezés is újszerű felfogást sugallt. A politikai műveltséget az általános műveltség egészébe kívánta integrálni, és nem egyszerűen csak pártoktatásnak tekintette. Ez azért is figyelemre méltó, mert áttörni igyekezett egy széles körben élő szemléletet, mely külön kezeli a műveltség általánosan elfogadott területeit, általános szakmai, politikai, —, és egymástól elválasztva is életképesnek tartja őket. Az ötletet mintegy a kény- szerűség sugallta. A közigazgatás átszervezése következtében a módosult funkciójú városi pártbizottság egyik épülete részben felszabadult — hasznosításáról gondoskodni kellett. Szorító körülmény volt az is, hogy néhány munkahely pártalap- szervezete rendezvényeit saját házán belül, hely hiányában nem tudta megszervezni. A szükség szülte ötlet kiformálódását ma már nehéz volna pontosan felkutatni, talán nem is fontos. Lényeg, hogy az elgondolás kikristályosodott: az agitá- ciónak, propagandának állandó bázist kell teremteni, egy helyre koncentrálva az anyagi és szellemi erőket. Az elgondolás megvalósítása fokozatosan megkezdődött. Az épületet megyei támogatásból felújították, berendezését kicserlték. Szépen gyarapodtak a szemléltető eszközök — video, színes tévé, számítógép és egyebek beszerzése jelzi ezi. Kiskönyvtárat rendeztek be. és végre helyet kapott a nyugdíjas párttag-klub is. Egyszóval minden készen állott arra, hogv meginduljon a politikai művelődés házában az élet. Ekkor 1986-ot írtak. Az elmúlt bő két évben az eredeti elgondolás számos új vonással gazdagodott. A város — nem kis részben a háznak köszönhetően — politikai képzési decentrum lett. Az alapfokú pártiskolai oktatások, a speciális képzések a politikai művelődés házában folynak. Sűrűn követik egymást a politikai, társadalompolitikar előadások, tájékoztatók — közérdeklődést keltve. Helyet kapott az épületben a könyvbarát klub és a gimnázium humán fakultációja. Képző- művészeti kiállítások megrendezésére is sor kerül időnként. Persze igaztalan lenne azt állítani, hogy az elmúlt évek csak jó tapasztalatokat hoztak. A bonyolultabb, nehezebb viszonyok, az ideológiai életben jelentkező zavarok, a politikai ismeretek presztízsének csökkenése természetesen a házat sem kerülte el. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a szándékolt klubéletet sem sikerült megvalósítani — ami szintén összefüggésbe hozható az említett jelenségekkel. Mindezeket mérlegre rakva távolról sem mondható, hogy az alapító elgondolás kudarcot vallott volna. Tény azonban, hogy új utakat is kell keresni. A lehetőségek távolról sincsenek kihasználva. Az ötlet még úgymond „nem futotta ki magát.” Hogyan tovább? A gondolkodásnak egy új kérdés szab irányt: szükség van-e egyáltalán a politikai művelődés házára? Ez a kérdés Kunszentmártonban vetődött fel tavaly és hangsúlya egyre erőteljesebb, — némi indulatoktól sem mentesen. A felvetés okai a városi pártbizottság vezetői szerint összetettek. Kétségtelen tény, hogy a város fejlesztési lehetőségei erősen csökkentek, miközben néhány területen komoly épületkondokkal küzdenek. Például régóta feszítő az óvoda elhelyezési ügye. Ezek a szorító szükségletek sem homályosíthat- nák el azonban néhány más. kimondott, vagy elhallgatott mögöttes okot: a párt iránti bizalom csökkent, minden tevékenysége a közvélemény nagyítója alá került — több esetben sajnos eleve fenntartásokkal. Mi az álláspontja a városi pártbizottságnak? Takács Lászlóné, a városi pártbizottság tikára: — A politikai művelődés házának jövője valóban kétséges pillanatnyilag. Álláspontunk ez ügyben: ha a város számára hasznosabb célokra is felhasználható, mint jelenleg, átadjuk az épületet. Szeretnénk. ha a ház jövőjéről folytatott vita józan hangvételű, gondosan mérlegelő lenne. Ha esetleg sor kerül az épület átadására, valamilyen megoldást kell keresnünk a koncepció továbbél tetésére, fejlesztésére. A képzési feltételek minden valószínűség szerint lényegesen rosszabbak lesznek majd, nem beszélve arról, hogy a területi alapszervezeteknek nem lesz helyük. Mindenesetre szilárd elhatározásunk, hogy magát az elgondolást nem adjuk fel. A koncepció nem bukott meg! A politikai művelődés házát már sokan megszokták, megszerették. számítanak a tevékenység folytatására. A politikai művelődés házának jövőjében egyedül a kunszentmártoniak illetéke*- sek dönteni. Bízunk abban, hogy a döntést széles körű megelégedés fogadja. Helyeselendő a városi pártbizottság hajlandósága a megegyezésre, nem kevésbé az a szándék, hogy a koncepciót nem adják fel. Kár is lenne érte. hiszen a politikai műveltség, kulturáltság színvonalának emelése talán soha nem volt olyan fontos, mint manapság — a párttagok, pártonkívüliek körében egyaránt. Berki Imre Csapatvezetők találkozója A Magyar Üttörők Szövetségének megyei elnöksége csapatvezetőik találkozóját szervezi március 7-ére. Aznap a Tiszaligetr Ifjúsági Táborba várják délelőtt 9 órára a csapatvezetőket. A napirenden szereplő téma: az úttörőmozgalom helyzete, a csapatok működése, szerepe a helyi közéletben. Hét iskola harminc növendéke Megyei hegedűverseny Törökszentmiklóson Arcok a hegedűversenyen: Fodor Katalin, Abonyi Beáta, Kelemen Csilla (Fotó: T. Z.) Az elmúlt hétvégén immár ötödik alkalommal rendeztek nagyszabású hegedű- versenyt a Törökszentmiklósi Kodály Zoltán Zeneiskolában. A kétnapos versenyen a megye hét zeneiskolájának mintegy harminc növendéke mutatkozott be a háromtagú szakmai zsűri és a közönség előtt. A hegedű ifjú virtuózai négy kategóriában mérték össze tudásukat. A végig izgalmas és magas színvonalú vetélkedőn az első kategóriában Lugosi Veronika (Szolnok) vitte el a pálmát, a második helyezett Gál Hajnalka (Törökszent- miklós, míg a harmadik Ru- zsik Gábor (Szolnok) lett. A második kategóriában első díjat nem osztott a zsűri, második helyezést ért el Kugler Kinga (Szolnok), harmadikat pedig Nyitrai Noémi (Karcag). A harmadik kate-. góriában Berényi Judit (Jászberény) lett az első, második díjat nem osztottak, harmadik helyen Pintér Éva (Szolnok) végzett. Negyedik kategóriában a jászberényi Kelemen Csilla végzett az élen, második díjat nem osztottak. a harmadik díjon ketten osztoztak: Bartók Edina (Tiszafüred) és Győri Erika (Karcag). Az iskolák versenyében a megyei 'tanács díját Karcag nyerte el, a Törökszentmiklósi Városi Tanács díját Szolnoknak ítélték oda, míg a helyi művelődési osztály Mezőtúr városát jutalmazta. Ezen kívül még számos kü- löndíj talált gazdára. A kétnapos rendezvénynek külön színt adott az első nap este tartott koncert, amelyen a Debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola zenekara adott hangversenyt. Májustól októberig Német nemzetiségi programok Német nemzetiségi programok egész sora zajlik május és október között. Alnémet nemzetiségi fúvósver- seny elődöntőjét májusban Vaskúton és Tatabányán, döntőjét szeptemberben Budapesten tartják. A német nemzetiségi néptáncverseny elődöntője júniusiban Pilisvörösváron, döntője októberben Pécsett lesz. A néprajzi és honismereti tábor májusban, a képzőművészeti alkotótábor augusztus végén, szeptember elején a német néptánctanfolyam és az irodalmi szeminárium pedig júniusban fogadja a résztvevőket. A hazai német nemzetiségi fiatalok július 3. és 13-a között együtt táboroznak NDK-beli, NSZK-beli és ausztriai társaikkal a Tolna megyei Gyönkön. Július 15. és 25-e között pedig Baján, a Bács-Kiskun megyei délszláv és szlovák fiatalokkal együtt ismerik meg a nemzetiségek történetét, ■ szokásait, hagyományait. A német „ nemzetiségi fiatalok országos táborát az idén augusztusban rendezik meg. ősszel kezdődik a II. magyarországi német ifjúsági vetélkedő, amelyen egyének és csoportok néprajzi, irodalmi, képzőművészeti, helytörténeti pályaművekkel vehetnek részt, Sorsáról az Illetékesek döntenek
