Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-28 / 50. szám

­Grősz Károly muokalátogatása Jugoszláviában Az MSZMP főtitkára sajtótájékoztatón értékelte a tárgyalások eredményeit Grósz Károly és Stipe Suvar tárgyalásai A JKSZ KB meghívására tegnap egynapos baráti munkalátogatásra Jugo­szláviába érkezett Grósz Károly, az MSZMP főtitká­ra. Ütjára elkísérte Lukács János, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára; Szokai Imre, a KB nemzetközi kap­csolatok osztályának helyet­tes vezetője, és Györke Sán­dor belgrádi magyar nagy­követ. Grósz és kíséretének tag­jai délelőtt fél tíz órakor ér­keztek meg a két ország ha­tárától mintegy 50 kilomé­ternyire fekvő, Baranya-há- romszögi Bellye közelébe, a Jelen vadászkastélyba. A magyar párt főtitkárát és kíséretének tagjait Stipe Suvar, a JKSZ KB Elnöksé­gének elnöke, Vaszil Tu- porkovszki, a JKSZ KB El­nökségének tagja, Sztanko Sztojcsevics, a JKSZ KB elnökségi tagja, a Horvát Kommunista Szövetség KB- elnökségének elnöke, Szta- niszlav Sztojcsevics, a JKSZ KB Elnökségének végrehaj­tó titkára és Rudi Szóvá, Jugoszlávia budapesti nagy­követe fogadta. Grósz Károly röviddel megérkezése után megkezd­te tárgyalásait. Grósz Károly és Stipe Suvar tárgyalásai rövid szü­nettel négy és fél órán át tartottak, s a kötetlen esz­mecsere a közös ebéden is folytatódott. Mint Szokai Imre, az MSZMP KB Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztályá­nak helyettes vezetője az MTI tudósítójának elmond­ta, a szívélyes, baráti lég­(Folytatás a 2. oldalon) NEB-vizsgálat Feltárt szabálytalanságok a kórházban Burgonya drága áron, autóhasználat „végkimerülésig” célprémium semmiért A megyei népi ellenőrzési bizottság öt éve szaknyelven fogalmazva alapvizsgálatot folytatott jónéhány tanácsi irá­nyítású cégnél, intézménynél arról, vajon hogyan érvénye­sül a takarékosság. Különös tekintettel arra, hogy a közpon­ti támogatások esetenként tekintélyes csökkentése, az árvál­tozások miatt több helyen hovatovább az eszközutánpótlás, a műszerbeszerzés egy részét is el kellett halasztani. Nos, a közelmúltban már az utóvizsgálat is befejeződött ebben a témában, amelyet a megyei Hetényi Géza kórház egysé­geinél is végeztek. Az ellenőröket alaposan meglepte az az észrevétel, hogy az intézmény irányítói akkor is tetemes célprémiu­mokat fizettek ki egyes veze­tőknek, amikor azok az égvi­lágon semmi pluszteljesít­ményt nem végeztek. Első­sorban azért, mert a leírtak megvalósítása alapvető mun­kaköri kötelességeik közé tartozott, amiért nem prémi­um, hanem legfeljebb fizetés jár. Tették ezt akkor, amikor a költségvetésükbe pillantva kiderült, hogy az anyaggaz­dálkodás területén az idő­arányos mennyiséghez ké­pest tízmillió, a karbantar­tás, a nagyjavítás vonalán pedig hatmillió forint túllé­pés adódott. Éppen fezért na­gyon is indokoltnak tűnt volna a takarékosság, a plusz nélkül kifizetett premizálás helyett. A vizsgálat azt is megálla­pította, az intézeti közhan­gulatnak nem vált hasznára, hogy egy szűk vezetői réteg a munkaköri kötelességével járó, joggal igényelt teljesí­tésre a fizetésen kívül ma­gas összegekkel díjazott „megbízatásokat” is kap. An­nál inkább, mivel az intézeti átlagbér Közismerten ala­csony, így 1987-ben 4 ezer 989 forint volt. Nem beszél­ve arról, hogy a dolgozók több mint felének az átlag- keresete alig haladja meg a létminimumot, noha eseten­ként nehéz, felelősségteljes szakmai feladatokat látnak el. Nem csoda, hogy a „köz­katonák” morogva érzékelték a vezetők és a dolgozó réte­(Folytatás a 3. oldalon) Amikor a rendőröket támadják Az utóbbi hónapokban mintha megszaporodtak volna a rendőröket érő támadások. Ennek okairól beszél Angyal Sándor százados, a megyei rendőr-főkapitányság köz- biztonsági alosztályának vezetője. 4. oldal Levelek a hazából a honba Van aki bevallja, van aki tagadja Közeleg az adóbevallás beadásának március végi ha­tárideje, mostanában egyre több szó esik a személyi jövedelemadóról. Jegyzetünk a pénzügyi tisztesség kü­lönböző oldalait vizsgálja ennek ürügyén. .3. oldal Levélsorozatunk mai da­rabjának fő témája a honvágy. Kettős kötő­désben ez is más, mint a távolba szakadt ember „hagyományos” nosztal­giája. 4. oldal. Független képviselők csoportjának ülése Hámelh Miklós a Szovjetunióba látogat Németh Miklós, a Minisz­tertanács elnöke, az MSZMP PB tagja, az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjet­unió Minisztertanácsának meghívására március 2-án és 3-án munkalátogatást tesz a Szovjetunióban. MSZMP—SPD tárgyalások • Iványi Pálnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titká­rának vezetésével hétfőn MSZMP-küldöttség utazott Brüsszelbe, ahol részt vesz a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és az MSZMP közösen létrehozott parla­menti munkacsoportjának soronkövetkező ülésén. A munkacsoport — amely a gazdasági együttműködés­nek a kelet—nyugati kap­csolatokra gyakorolt hatása vizsgálatára alakult — a belga fővárosban elsősorban az EGK belső piaca 1992-re tervezett kialakításának le­hetséges hatásait vizsgálja. A tevékenység marad, az épületet átadják ? Néhány évvel ezelőtt szakmai körökben újsze­rű kezdeményezés kel­tett figyelmet: Kunszent- mártonban politikai mű­velődés háza létesült a városi pártbizottság égisze alatt. Most a kö­rülmények változásával változás előtt áll a kér­déses intézmény. Ho­gyan tovább, mi legyen a sorsa? — vetődött fel a kérdés, milyen jövőt képzelnek el Kunszent- mártonban az épület számára? — ezekkel a kérdésekkel foglalkozik cikkünk, mely az 5. olda­lon olvasható. Hétfőn megkezdődtek az MSZMP konzultációi a par­lamenti képviselők csoport­jaival a megüresedő ország- gyűlési elnöki funkció be­töltéséről. A független kép­viselők csoportjának hétfői ülésén, a Parlamentben Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára kért véleményt az MSZMP személyi javaslatai­ról, amelyek között Szűrös Mátyás, a Központi Bizott­ság titkára, a Parlament Külügyi Bizottságának elnö­ke, továbbá Pozsgay Imre és Nyers Rezső, a Politikai Bi­zottság tagjai, államminisz­terek neve is felmerült. Ez­zel kapcsolatban Fejti Györg hangsúlyozta, hogy a párt álláspontja szerint az Országgyűlés elnöki tiszté­nek betöltésére olyan sze­mélyt kívánatos megválasz­tani, aki országosan ismert, közmegbecsülésnek örvend és kellő politikai tekintély- lyel rendelkezik. Hozzátette: az Országgyűlés új ügyrend­je szerint a Parlament elnö­kének választására jelölő- bizottságot kell felállítani, ez a jog a Hazafias Népfron­,,A Magyar Népköztársa­ság meggyőződéssel vallja, hogy az'emberi jogok tiszte­letben tartása és garanciák­kal övezett biztosítása ko­runk nemzetközi biztonságá­nak elválaszthatatlan része” — e szavakkal kezdte fel­szólalását tegnap délelőtt az ENSZ Emberi Jogok Bi­zottságának genfi ülésén Horn Gyula külügyminiszté- riumi államtitkár. Megállapította, hogy az tot illeti meg. A hozzászólók közül Avar István (Budapest) úgy véle­kedett: fontos, hogy a ház­elnök ne csak politikai, ha­nem jogi értelemben is tisz­tában legyen a Parlament lehetőségeivel, ezért ő sze­mély szerint egy jogász mel­lett szavazna. Varga Imre (országos lista) megdöbbe­nésének adott hangot Pozs­gay Imre és Nyers Rezső esetleges jelölésével kapcso­latban. Úgy tűnik, mintha a pártvezetés jövőben ezt a két személyt nem venné te­kintetbe — mondotta. Szű­rös Mátyás jelölésével azon­ban egyetértett. Bánffy György (Budapest) még sarkosabban fogalmazott, szerinte súlyos politikai hi­ba lenne Pozsgay Imre és Nyers Rezső jelölése; arra utalna, hogy az egyes veze­tőkkel kapcsolatos párt- döntéseket a kapkodás jel­lemzi. Morvái László (Bu­dapest) vitatkozva az előtte szólókkal kifejtette: a Par­lament tekintélyének növe­lését jelentené, ha markáns politikai személyiség kerül­ne a Tisztelt Ház élére. emberi jogok egyetemes ér­tékeket jelentenek, s azok értelmezését nem sajátíthat­ja ki egyetlen ország vagy országcsoport, egyetlen tár­sadalmi rendszer sem. A magyar társadalom mélyreható, demokratikus megújulásának és a jogálla­miság megteremtésének visz- szafordíthatatlan folyamatá­ban az elsődleges nemzeti (Folytatás a 2. oldalon) Áruforgalmi jelentés Magyarország különösen érdekelt a nemzeti kisebbségek sorsában Horn Gyula beszéde az ENSZ Emberi Jogok Bizottságában OKISZ-iilés Nem volt vita Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa (OKISZ) tegnap ülést tartott, ame­lyen egyebek között a szö­vetkezeti jógszabálymódo- sítás tervezetét vitatta meg. Köveskuti Lajos, az OKISz elnöke hangsúlyozta, hogy a szövetkezeti törvény tervezett módosítása megha­tározó az ipari szövetkeze­tek jövője szempontjából. A napirend vitájában a hozzászólók úgy ítélték meg. hogy az ülés előtt né­hány perccel kezükhöz el­juttatott jogszabálytervezet ■nem alkalmas arra, hogy érdemben megvitassák és kialakítsák álláspontjukat. Ezért az országos tanács úgy határozott: a szövetkezeti tagság elé terjeszti a jog­szabálytervezet módosítá­sáról szóló dokumentumot, és azt két hét múlva vitatja meg újólag. Olcsó élelmiszerekből nincs elegendő Egy NSZK-beli keres­kedő cég is érdeklődik képességvizsgálatoknál alkalmazott pszichológiai műszerek után a Struk­túra Szervezési Vállalat­tól, amelynek ez lenne az első export szállítmá­nya konvertibilis elszá­molású piacra. A forma- tervezett készülékekhez elektronikus számoló­egység és komplett szoft- ware csomag is tartozik. A struktúra az idén csaknem 20 millió forint értékben állít elő pszi- chológai műszereket, ennek mintegy kéthar­madát szocialista orszá­gokba exportálják. A műszereket elsősorban laboratóriumok, pálya- választási tanácsadók, sportpszichológusok és rehabilitációs vizsgála­tokat végző orvosok használják. (MTI-fotó: Balaton József) A kiskereskedelmi forga­lom januárban 52,4 milliárd forint volt, ami fogyasztói áron 28,2 százalékkal több, összehasonlítható áron azonban csaknem 9 száza­lékkal kevesebb, mint ta­valy az év első hónapjá- íban. A terv csak 0,2 száza­lékos csökkenést írt elő, így lényegesen kevesebbet vásá­roltunk, mint amire a ke­reskedelem számított — ál­lapítja meg a Kereskedelmi Minisztérium jelentése. Az élelmiszerforgalom ja­nuárban folyó áron 25,1 szá­zalékkal növekedett, amiben nagy szerepe volt a lakosság áremelés előtti felvásárlá­sának. Az áremelést követő időszakban nagymértékben visszaesett a kereslet. Ru­házati cikkekből 46,1 száza­lékos volt a forgalomnöve­kedés az egy évvel korábbi­hoz képest, s ez elsősorban a sikeres téli vásárral ma­gyarázható. A vegyesipar­cikkek forgalma 32,9 száza­lékkal nőtt, ám, mivel ez folyó áron értendő, nagy­részt az áremelkedések kö­vetkezménye. Januárban romlott az egyensúly az élelmiszeripari termékek kínálata és keres­lete között. A vevők első­sorban a viszonylag olcsóbb húsárukat és húskészítmé­nyeket, tejtermékeket ke­resték. Ezekből azonban nem tudott elegendőt kínál­ni a kereskedelem. Vissza­esett a sütőipari termékek vásárlása, keresettebbek lettek viszont a hosszabb ideig eltartható, kissé drá­gább kenyérfélék. Számotte­vően kevesebb fogyott kon- zervekből és különböző tar­tósítóipari termékekből, mi­relit árukból. Az év első hó- nepjában burgonyából, zöldségből és gyümölcsből a szezonnak megfelelő, vá­lasztékos kínálatot biztosí­tott a kereskedelem.

Next

/
Thumbnails
Contents