Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-03 / 29. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. FEBRUÁR 3.-§ A Voest-Alpine osztrák cég és a Mátraaljai Szénbányák szakemberei kooperációban a visontai Thorez kiilfejtéses bányaüzemnél óriási mérető külfcjtéses bányagépet szerelnek. Az önjáró, lánctalpas, tirisztoros vezérlésű 1700 tonna önsúlyú gép óránként 6500 megmozgatására alkalmas. Az óriás kotró üzembe állítására az év második negyedében kerül sor, (MTI-fotó: H. Szabó Sándor) A szolnoki pártérteleozlet előtt A napokban kialakul a végleges elképzelés Beszélgetés Bekényi Istvánnéval, a jelölést előkészítő bizottság vezetőjével A szolnoki városi pártértekezlet előkészítő munkálatai a befejezéshez közelednek — tekintettel arra, hogy mindössze egy bő hét választ el e jelentős eseménytől. Mondhatnánk úgy is: megkezdődött a visszaszámlálás! A teendők fontosságát aligha lehet rangsorolni. A legapróbb részletek is számítanák. Mégis: talán az egyik — különösen a jövő szempontjából döntő — legfele- lősségteljesebb folyamat a személyi kérdések megtárgyalásának gondos előkészítése. Erre a jelölést előkészítő bizottság hivatott, melynek vezetője Bekényi Istvánná. Vele beszélgettünk a bizottság munkájáról. — Milyen elvek alapján alakult \meg ct jelölést előkészítő bizottság, hány tagja van és kikből áll? — Az elsődleges szempont az volt, hogy a bizottságban olyan emberek legyenek, akiknek jó és széles körű kapcsolataik vannak a párttagsággal. Természeteden az is fontos volt, hogy összetétele nagyjából tükrözze a tagság összetételét, tehát bizonyos rétegszempontok is szerepet játszottak. A bizottság tizenöt tagú Az előbb említett szempontok érvényesültek. Van köztük fiatal, idősebb, értelmiségi, mezőgazdasági dolgozó stb. Itt jegyzem meg, végül is a kiválasztás igen jó volt, ezt az elvégzett munka és a tagság véleménye igazolja. — A személyi kérdések előkészítésére kaptak megbízatást. 1 Kitől és volt-e „orientálás"? — Megbízatásunkat a városi pártbizottságtól kaptuk a múlt év decemberében. Engem előzetesen megkérdeztek, vállalnám-e a bizottság vezetését, igent mondtam. A tagok kiválasztásába nekem is beleszólásom volt, pontosabban az említett szempontok összeállításában vettem részt. A bizottság személyi összetételének ki- alákítása széles körű, kollektív munka eredménye. Tevékenységünk megkezdése előtt semmiféle „orientálást” nem kaptunk, és azóta sem. A városi pártbizottság vezetői nagyon korrekten segítettek, egyikük sem próbált meg befolyásolni minket, nem ..korteskedtek”. Mindössze azt kérték tőlünk: nyílt, őszinte párbeszédet folytassunk a párttagsággal. A megyei pártbizottság álláspontja hasonló volt. Pusztán tájékoztatást igényeltek munkánk állásáról, amit testületi ülésen meg is tettünk, önállóságunk tehát teljes, ennek persze a felelősségét is átérezzük. — Milyen szisztéma szerint dolgoztak, mely kérdésekről folyt a beszélgetés? — Ügy láttuk jónak, ha kisebb csoportokban beszélgetünk el a párttagsággal. Ezek a csoportok azonos érdeklődésű és foglalkozású emberekből álltak, létszámuk általában 14-15 volt. Például pedagógus párttagok, pénzintézeti dolgozók és így tovább. Ez jó módszernek bizonyult. A csoportok tagjai ismerték egymást, a véleményeket is lehetett ütköztetni Ilyen módon a beszélgetés kiterjedt valamennyi alapszervezeti titkárra és küldöttre. Megjegyzem azt is, hogy a beszélgetőpartnerek az esetek többségében tagsági véleményt tolmácsoltak. Ezidőtájt folyt ugyanis a vita a dokumentumtervezetekről, a párttagságot tehát élénken foglalkoztatta a pártértekezlet előkészítése. A beszélgetés öt kérdés körül mozgott. Ezek a következők; a pártbizottság, a végrehajtó bizottság, a titkárok. az apparátus, a fegyelmi bizottság tevékenysége Ezeken kívül, illetve ezzel összefüggésben kerültek szóba konkrét személyi kérdések, javaslatok. — Mondana valamit a beszélgetések tapasztalatairól? — Az emberek hangulata az áremelkedések miatt ezidőtájt igen feszült volt. Általános vezetőellenességet is tapasztaltunk. Többen nyilatkoztak úgy, hogy nem ismerik igazán a testületek és a tisztségviselők munkáját, elképzeléseit. Úgy ítélik meg, hogy a város vezetőinek a megye ..árnyékában” nincs könnyű dolga Szóba kerültek tisztázatlan, válasz nélküli ügyek is. Egyébként rendkívül őszinték voltak a vélemények, nem tapasztaltunk „szemérmességet”. Az elhangzottakat ezután foeiuk feldolgozni. csonortosítani ú°vnevezett többségi, kisebbségi és szórvány kategóriákba. — Lehet már tudni, hogy a testületekben milyen cserélődés várható. illetve tisztségviselőkként kik jönnek szóba? — Megvannak a javaslataink a pártbizottság tagjaira, a végrehajtó bizottság összetételének szisztémájára, a háromtitkáros rendszer bevezetésére. Ismert, hogy a pártbizottságban a delegálások folytán új tagok kerültek be. Az általunk javasoltakkal együtt a cserélődés mértéke mintegy 65 százalékra tehető. A végrehajtó bizottság esetében javasoljuk: szűnjön meg a „hivatalból képviselet”. A titkárok személyét illetően: a három helyre pillanatny.- lag öt javaslatunk van, ebből kettő biztosnak ígérkezik. Nem a titkolódzás miatt kérem. hogy neveket most ne mondjunk. Egyszerűen azért, mert még további egyeztetések vannak hátra. A napokban alakul ki a végleges elképzelés, akkor már semmi akadálya nem lesz annak, hogy a neveket is nyilvánosságra hozzuk — még a pártértekezlet előtt. Sőt, kérjük is erre a Néplapot! A küldöttek a dokumentumokkal együtt kapják meg a fényképes javaslatokat, választási lehetőséget is kínálva. Tehát néhány nap türelmet kérünk. Munkánkat még nem fejeztük be teljesen. Például elbeszélgetünk azokkal a testületi tagokkal, akiket valamilyen oknál fogva nem javasoltunk a testületbe. — Köszönöm a beszélgetést. ígérete alapján visszatérünk a kérdésre. Berki Imre Az idén teljes gőzzel megkezdődik az új Tisza-híd építése A 4-es számú főútvonal Szolnokot elkerülő szakaszának és az új Tisza-híd megépítésének elképzelésére 1988-ban igent mondott a Közlekedési Minisztérium. A pénz előteremtéséhez menten hozzá is kezdett a megyei tanács, kötvények kibocsáj- tásával megteremtette a feltételeit a munka megkezdésének. Időközben a Közlekedési Minisztérium összeolvadt az építési tárcával és hozzájuk került a hírközlés is. Derzsi András személyében új miniszter látott munkához, akitől már kinevezése napján megkérdeztük lapunk nevében: számíthatunk-e arra. hogy elődeihez hasonlóan ő is támogatja majd a Tisza- híd építésének szándékát? A válaszhoz csak annyi i lőre volt szüksége, amíg a t irca költségvetéséről tájékozódott, aztán a megnyugtató ígéret tegnap megérkezett szerkesztőségünkbe telefonon: nem áll szándékában a már korábban jóváhagyott döntéseket felülbírálni, igya szolnoki nagy beruházásnak sincs semmi akadálya. Ugyancsak scg ítőkészségét nyilvánította ki Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter — ők a szandai rét védelmében és az út megépítésében vállalnak részt. Híd tehát már lesz, biztosan! Hogy mikor, ezt kérdeztem Bereczki Lajostól, a Szolnok Megyei Tanács általános elnökhelyettesétől. — Először is hadd mondjam el, hogy jóleső érzéssel vettük Derzsi András megértését; nyilván ő is érzi, milyen nagy szüksége van az ország keleti részének az új Tisza-hídra. A megye lakossága érthetően nagy várakozással tekintett az új minisztérium elhatározása elé, hiszen várják az építés mielőbbi befejezését a közlekedők, — és várják a beruházás megkezdését a kötvénytulajdonosok. akik szeretnék pénzüket jó helyen tudni. Egyébként a közeljövőben Szolnokon tárgyalunk majd a miniszterrel, nemcsak a Tisza-hídról de építési és hírközlési terveinkről is. — A beruházás tehát „él", és már a munkálatok is folynak. Milyen ütemezés szerint? — Az Uvaterv készíti az út és a híd tervét, a kisajátításra 60 millió forintot biztosítottunk, ebből a Cukorgyár környékiek — tehát a Tisza jobb partján lévők — kannak kártérítést ingatlanjaikért. a bal Darton pedig a rákóczifalvi téeszt és a Ne- fagot kell majd kifizetnünk. — A kertvárosban lakók is érdeklődnek: mi lesz a sorsuk? — Az ottani kisajátításokra legközelebb 1993—95-ben kerülhet sor. Egyébként az építés fővállalkozója a Hídépítő Vállalat megkötötte a szerződést a Középtiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósággal, amely a gát megépítését és az út kiépítését végzi, együtt az Aszfaltútépítő Vállalattal. Ehhez a munkához olyan vállalkozókat is várnak, akiknek mélyépítéshez gépparkjuk van. A hídépítők a Tisza jobb partján, a Mezőgép térségében az út és a töltés-kereszteződés munkálataihoz látnak hozzá, a jövő héten felvonulnak a gépeik, hogy nekikezdjenek itt a próbacölöpözéshez, majd ugyanezt végzik el a bal parton is. — Melyek lesznek a munkák látványosabb részei? — A harmadik-negyedik negyedévben kiépül a jobbparti hidpillér és hozzákezdenek ugyanehhez a bal parton is. A pénz természetesen megvan mindenre, úgy számolunk, hogy az idén összesen 250 millió forintot lehet beépíteni. A Kötikö- vizig a tavaszi áradástól teszi függővé a munkák megkezdését. de a honvédség is teljesíti a földmunkában 20 millió forint értékű vállalását. Tehát hamarosan beindul a nagyüzem, amit azonban alighanem megnyugvással vesz majd tudomásul a közvélemény. — Ahol ilyen nagy építkezés folyik, ott óhatatlanul károsodást szenved a környezet. A hídépítés oltárán kell-e valamit feláldozni a természeti értékekből? — Sajnos, a „százlábú” híd térségében rövidesen hozzákezdenek a nyárerdő egy részének a kivágásához, ám a megyei tanács a kitermeléssel egyidöben elkészítteti a telepítési tervet is. A térségben értékes szomorúfűzek is vannak, ígérhetem, hogy ezeknek nem esik bán- tódásuk. Néhány mozgalmas évnek nézünk tehát elébe, ám a végeredmény alighanem mindenkit kárpótol majd. az 1992-es forgalomba helyezéskor. — pb — Őrizzék meg sajátos jellegüket (Folytatás az 1. oldalról) Intézet igazgatója fűzött kiegészítést. Elmondta többek között, hogy a társasági törvény által — amelyből egyébként köztudottan kimaradt a legklasszikusabb társulási forma, a szövetkezet — kiélezett versenyhelyzetben, éppen a szövetkezetek talpon maradása és fejlődése érdekében sürgető annak számbavétele, hogy a mozgalomnak milyen elvek védelmét kell elvállalnia. Gondoskodva természetesen arról, hogy a szövetkezetek egy általános átalakulási folyamatban is megőrizhessék sajátos jellegüket. A tanácskozás vitájában négy Szolnok megyei résztvevő mondta el véleményét. Balázs József, a Kunszent- márton és Vidéke Takarék- szövetkezet elnöke kifogásolta, hogy az országos szövetkezeti érdekvédelmi szervezeteknek nincs kellő képviseletük a hatalmat gyakorló intézményrendszerekben, például az Országgyűlésben sem. A jelentős társadalmi erőt képviselő több milliós szövetkezeti tagság érdekeinek érvényesítésére meglehetősen korlátozottak a lehetőségek. Sürgette a hozzászóló a szövetkezeti tulajdonviszonyok tisztázását is, mert mint mondotta, az állam vagyoni befektetés nélkül lefölözi a mozgalomban megtermelt hasznot, ugyanakkor gazdaságtalanság miatt egyre kevésbé vállal részt a lakosság ellátásból. Saját munkahelyének, a Jászsági Építőipari Szövetkezetnek a példájával cáfolta Novotny Jánosné elnök azokat az előtte hozzászólókat, akik a vitában a szövetkezetek megalakulásával kapcsolatban a központi akaratok érvényesülése elé helyezték az önkéntességet. A jászsági építők többsége, köz- gazdasági szabályozás miatt, kisszövetkezetté alakulva időlegesen föladta tagsági viSzékesfehérváron a Garzon Bútorgyár 4400 négyzetméter alapterületű gyártócsarnokkal bővült. Az új csarnokba NSZK-beli és olasz gyártmányú CN és CNC vezérlésű* programozható gépsorokat helyeztek üzembe. Az új gépsorok pontosabb és jobb megmunkálást. valamint a piaci igényeknek megfelelően a kis szériákra való gyors átállást is lehetővé teszik. A bútorgyár termékei a hazai piac mellett eljutnak a svéd, az angol, a francia és az amerikai üzletekbe is. Képünkön az olasz gyártmányú lapszabászgépnél (MTI- fotó: Kabáczy Szilárd) szonyát, de most, amikor arra lehetőség adódott, a legtöbben újra befizették részjegyeiket. Gyulai Lajos, a Kunszentmártoni Körösmenti Tsz elnöke azokkal nem értett egyet, akik szeFint a középirányítói szerepet betöltő országos és megyei szövetségek valós érdekképviselet helyett az állami- és a politikai akarat megvalósítói a szövetkezeti mozgalomban. Szerinte nem a politikát kell hibáztatni, ha nem megfelelőek az érdekképviselet személyi feltételei, hanem azokat, akik azt eltűrik. Ezért olyan érdekvédelemre van szükség — hangsúlyozta —, amelyet a szövetkezeti tagság igényel, és amely biztosítja, hogy jelentős gazdasági, politikai döntések ne születhessenek a mozgalmat képviselők véleményének ismerete nélkül. Benedek Fülöp, a Szolnok Megyei Teszöv titkára arra biztatta a tudomány jelenlévő képviselőit, hogy a politikától és más külső érdekektől mentes helyzetértékeléssel segítsék elő a szövetkezeti elveket, sajátosságokat megfelelően érvényesítő új szövetkezeti törvény kimunkálását. — Versenyhelyzet alakult ki — mondotta — az érdekképviselet „piacán” is, ezért a fenntartókat, a vagyonközösségre és közös munkavégzésre társult szövetkezeti tagokat kell megkérdezni, milyen érdekeket képviseljenek a megyei és országos szövetségek. Javasolta a másik két ágazat, a fogyasztási és az ipari szövetkezetek képviselőinek, hogy a megye termelőszövetkezeti parasztságához hasonlóan igényeljék a kongresz- szusuk előrehozását, hogy azon a mozgalom küldöttei maguk határozhassák meg a szövetkezetpolitika és az érdekvédelem irányelveit. TF A beruházás „él”
