Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-03 / 29. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. FEBRUÁR 3.-§ A Voest-Alpine osztrák cég és a Mátraaljai Szénbányák szakemberei kooperációban a visontai Thorez kiilfejtéses bányaüzemnél óriási mérető külfcjtéses bányagépet szerelnek. Az önjáró, lánctalpas, tirisztoros vezérlésű 1700 tonna önsúlyú gép órán­ként 6500 megmozgatására alkalmas. Az óriás kotró üzembe állítására az év máso­dik negyedében kerül sor, (MTI-fotó: H. Szabó Sándor) A szolnoki pártérteleozlet előtt A napokban kialakul a végleges elképzelés Beszélgetés Bekényi Istvánnéval, a jelölést előkészítő bizottság vezetőjével A szolnoki városi pártér­tekezlet előkészítő munkála­tai a befejezéshez közeled­nek — tekintettel arra, hogy mindössze egy bő hét választ el e jelentős eseménytől. Mondhatnánk úgy is: meg­kezdődött a visszaszámlálás! A teendők fontosságát alig­ha lehet rangsorolni. A leg­apróbb részletek is számíta­nák. Mégis: talán az egyik — különösen a jövő szem­pontjából döntő — legfele- lősségteljesebb folyamat a személyi kérdések megtár­gyalásának gondos előkészí­tése. Erre a jelölést előké­szítő bizottság hivatott, melynek vezetője Bekényi Istvánná. Vele beszélgettünk a bi­zottság munkájáról. — Milyen elvek alapján alakult \meg ct jelölést előké­szítő bizottság, hány tagja van és kikből áll? — Az elsődleges szempont az volt, hogy a bizottságban olyan emberek legyenek, akiknek jó és széles körű kapcsolataik vannak a párt­tagsággal. Természeteden az is fontos volt, hogy összeté­tele nagyjából tükrözze a tagság összetételét, tehát bi­zonyos rétegszempontok is szerepet játszottak. A bi­zottság tizenöt tagú Az előbb említett szempontok érvé­nyesültek. Van köztük fia­tal, idősebb, értelmiségi, me­zőgazdasági dolgozó stb. Itt jegyzem meg, végül is a ki­választás igen jó volt, ezt az elvégzett munka és a tagság véleménye igazolja. — A személyi kérdések előkészítésére kaptak meg­bízatást. 1 Kitől és volt-e „orientálás"? — Megbízatásunkat a vá­rosi pártbizottságtól kaptuk a múlt év decemberében. Engem előzetesen megkér­deztek, vállalnám-e a bizott­ság vezetését, igent mond­tam. A tagok kiválasztásába nekem is beleszólásom volt, pontosabban az említett szempontok összeállításában vettem részt. A bizottság személyi összetételének ki- alákítása széles körű, kollek­tív munka eredménye. Tevékenységünk megkez­dése előtt semmiféle „orien­tálást” nem kaptunk, és az­óta sem. A városi pártbizott­ság vezetői nagyon korrek­ten segítettek, egyikük sem próbált meg befolyásolni minket, nem ..korteskedtek”. Mindössze azt kérték tőlünk: nyílt, őszinte párbeszédet folytassunk a párttagsággal. A megyei pártbizottság ál­láspontja hasonló volt. Pusz­tán tájékoztatást igényeltek munkánk állásáról, amit tes­tületi ülésen meg is tettünk, önállóságunk tehát teljes, ennek persze a felelősségét is átérezzük. — Milyen szisztéma sze­rint dolgoztak, mely kérdé­sekről folyt a beszélgetés? — Ügy láttuk jónak, ha kisebb csoportokban beszél­getünk el a párttagsággal. Ezek a csoportok azonos ér­deklődésű és foglalkozású emberekből álltak, létszámuk általában 14-15 volt. Példá­ul pedagógus párttagok, pénzintézeti dolgozók és így tovább. Ez jó módszernek bizonyult. A csoportok tag­jai ismerték egymást, a vé­leményeket is lehetett ütköz­tetni Ilyen módon a beszél­getés kiterjedt valamennyi alapszervezeti titkárra és küldöttre. Megjegyzem azt is, hogy a beszélgetőpartnerek az esetek többségében tag­sági véleményt tolmácsoltak. Ezidőtájt folyt ugyanis a vi­ta a dokumentumtervezetek­ről, a párttagságot tehát élénken foglalkoztatta a pártértekezlet előkészítése. A beszélgetés öt kérdés körül mozgott. Ezek a kö­vetkezők; a pártbizottság, a végrehajtó bizottság, a tit­károk. az apparátus, a fe­gyelmi bizottság tevékeny­sége Ezeken kívül, illetve ezzel összefüggésben kerül­tek szóba konkrét személyi kérdések, javaslatok. — Mondana valamit a be­szélgetések tapasztalatairól? — Az emberek hangulata az áremelkedések miatt ez­időtájt igen feszült volt. Ál­talános vezetőellenességet is tapasztaltunk. Többen nyi­latkoztak úgy, hogy nem is­merik igazán a testületek és a tisztségviselők munkáját, elképzeléseit. Úgy ítélik meg, hogy a város vezetői­nek a megye ..árnyékában” nincs könnyű dolga Szóba kerültek tisztázatlan, válasz nélküli ügyek is. Egyébként rendkívül őszinték voltak a vélemények, nem tapasztal­tunk „szemérmességet”. Az elhangzottakat ezután foeiuk feldolgozni. csonortosítani ú°vnevezett többségi, kisebb­ségi és szórvány kategóriák­ba. — Lehet már tudni, hogy a testületekben milyen cse­rélődés várható. illetve tisztségviselőkként kik jön­nek szóba? — Megvannak a javasla­taink a pártbizottság tagjai­ra, a végrehajtó bizottság összetételének szisztémájára, a háromtitkáros rendszer bevezetésére. Ismert, hogy a pártbizott­ságban a delegálások folytán új tagok kerültek be. Az ál­talunk javasoltakkal együtt a cserélődés mértéke mint­egy 65 százalékra tehető. A végrehajtó bizottság eseté­ben javasoljuk: szűnjön meg a „hivatalból képviselet”. A titkárok személyét illetően: a három helyre pillanatny.- lag öt javaslatunk van, ebből kettő biztosnak ígérkezik. Nem a titkolódzás miatt ké­rem. hogy neveket most ne mondjunk. Egyszerűen azért, mert még további egyezteté­sek vannak hátra. A napok­ban alakul ki a végleges el­képzelés, akkor már semmi akadálya nem lesz annak, hogy a neveket is nyilvános­ságra hozzuk — még a párt­értekezlet előtt. Sőt, kérjük is erre a Néplapot! A kül­döttek a dokumentumokkal együtt kapják meg a fény­képes javaslatokat, választá­si lehetőséget is kínálva. Te­hát néhány nap türelmet ké­rünk. Munkánkat még nem fejeztük be teljesen. Például elbeszélgetünk azokkal a testületi tagokkal, akiket va­lamilyen oknál fogva nem javasoltunk a testületbe. — Köszönöm a beszélge­tést. ígérete alapján vissza­térünk a kérdésre. Berki Imre Az idén teljes gőzzel megkezdődik az új Tisza-híd építése A 4-es számú főútvonal Szolnokot elkerülő szakaszá­nak és az új Tisza-híd meg­építésének elképzelésére 1988-ban igent mondott a Közlekedési Minisztérium. A pénz előteremtéséhez menten hozzá is kezdett a megyei tanács, kötvények kibocsáj- tásával megteremtette a fel­tételeit a munka megkezdé­sének. Időközben a Közlekedési Minisztérium összeolvadt az építési tárcával és hozzájuk került a hírközlés is. Derzsi András személyében új mi­niszter látott munkához, aki­től már kinevezése napján megkérdeztük lapunk nevé­ben: számíthatunk-e arra. hogy elődeihez hasonlóan ő is támogatja majd a Tisza- híd építésének szándékát? A válaszhoz csak annyi i lőre volt szüksége, amíg a t irca költségvetéséről tájékozó­dott, aztán a megnyugtató ígéret tegnap megérkezett szerkesztőségünkbe telefo­non: nem áll szándékában a már korábban jóváhagyott döntéseket felülbírálni, igya szolnoki nagy beruházásnak sincs semmi akadálya. Ugyancsak scg ítőkészségét nyilvánította ki Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter — ők a szandai rét védelmében és az út megépítésében vál­lalnak részt. Híd tehát már lesz, bizto­san! Hogy mikor, ezt kér­deztem Bereczki Lajostól, a Szolnok Megyei Tanács ál­talános elnökhelyettesétől. — Először is hadd mond­jam el, hogy jóleső érzéssel vettük Derzsi András meg­értését; nyilván ő is érzi, milyen nagy szüksége van az ország keleti részének az új Tisza-hídra. A megye lakos­sága érthetően nagy várako­zással tekintett az új mi­nisztérium elhatározása elé, hiszen várják az építés mi­előbbi befejezését a közleke­dők, — és várják a beruhá­zás megkezdését a kötvény­tulajdonosok. akik szeretnék pénzüket jó helyen tudni. Egyébként a közeljövőben Szolnokon tárgyalunk majd a miniszterrel, nemcsak a Tisza-hídról de építési és hírközlési terveinkről is. — A beruházás tehát „él", és már a munkálatok is folynak. Milyen ütemezés szerint? — Az Uvaterv készíti az út és a híd tervét, a kisajá­tításra 60 millió forintot biz­tosítottunk, ebből a Cukor­gyár környékiek — tehát a Tisza jobb partján lévők — kannak kártérítést ingatlan­jaikért. a bal Darton pedig a rákóczifalvi téeszt és a Ne- fagot kell majd kifizetnünk. — A kertvárosban lakók is érdeklődnek: mi lesz a sor­suk? — Az ottani kisajátítások­ra legközelebb 1993—95-ben kerülhet sor. Egyébként az építés fővállalkozója a Híd­építő Vállalat megkötötte a szerződést a Középtiszavidéki Környezetvédelmi és Víz­ügyi Igazgatósággal, amely a gát megépítését és az út ki­építését végzi, együtt az Aszfaltútépítő Vállalattal. Ehhez a munkához olyan vállalkozókat is várnak, akiknek mélyépítéshez gép­parkjuk van. A hídépítők a Tisza jobb partján, a Mező­gép térségében az út és a töltés-kereszteződés munká­lataihoz látnak hozzá, a jövő héten felvonulnak a gépeik, hogy nekikezdjenek itt a próbacölöpözéshez, majd ugyanezt végzik el a bal par­ton is. — Melyek lesznek a mun­kák látványosabb részei? — A harmadik-negyedik negyedévben kiépül a jobb­parti hidpillér és hozzákez­denek ugyanehhez a bal parton is. A pénz természe­tesen megvan mindenre, úgy számolunk, hogy az idén összesen 250 millió forintot lehet beépíteni. A Kötikö- vizig a tavaszi áradástól te­szi függővé a munkák meg­kezdését. de a honvédség is teljesíti a földmunkában 20 millió forint értékű vállalá­sát. Tehát hamarosan bein­dul a nagyüzem, amit azon­ban alighanem megnyugvás­sal vesz majd tudomásul a közvélemény. — Ahol ilyen nagy építke­zés folyik, ott óhatatlanul károsodást szenved a környe­zet. A hídépítés oltárán kell-e valamit feláldozni a természeti értékekből? — Sajnos, a „százlábú” híd térségében rövidesen hozzákezdenek a nyárerdő egy részének a kivágásához, ám a megyei tanács a kiter­meléssel egyidöben elkészít­teti a telepítési tervet is. A térségben értékes szomorúfű­zek is vannak, ígérhetem, hogy ezeknek nem esik bán- tódásuk. Néhány mozgalmas évnek nézünk tehát elébe, ám a végeredmény aligha­nem mindenkit kárpótol majd. az 1992-es forgalomba helyezéskor. — pb — Őrizzék meg sajátos jellegüket (Folytatás az 1. oldalról) Intézet igazgatója fűzött ki­egészítést. Elmondta többek között, hogy a társasági tör­vény által — amelyből egyébként köztudottan kima­radt a legklasszikusabb tár­sulási forma, a szövetkezet — kiélezett versenyhelyzet­ben, éppen a szövetkezetek talpon maradása és fejlődése érdekében sürgető annak számbavétele, hogy a mozga­lomnak milyen elvek védel­mét kell elvállalnia. Gondos­kodva természetesen arról, hogy a szövetkezetek egy ál­talános átalakulási folyamat­ban is megőrizhessék sajátos jellegüket. A tanácskozás vitájában négy Szolnok megyei részt­vevő mondta el véleményét. Balázs József, a Kunszent- márton és Vidéke Takarék- szövetkezet elnöke kifogásol­ta, hogy az országos szövet­kezeti érdekvédelmi szerve­zeteknek nincs kellő képvi­seletük a hatalmat gyakorló intézményrendszerekben, például az Országgyűlésben sem. A jelentős társadalmi erőt képviselő több milliós szövetkezeti tagság érdekei­nek érvényesítésére megle­hetősen korlátozottak a lehe­tőségek. Sürgette a hozzászó­ló a szövetkezeti tulajdonvi­szonyok tisztázását is, mert mint mondotta, az állam va­gyoni befektetés nélkül lefö­lözi a mozgalomban megter­melt hasznot, ugyanakkor gazdaságtalanság miatt egyre kevésbé vállal részt a lakos­ság ellátásból. Saját munkahelyének, a Jászsági Építőipari Szövet­kezetnek a példájával cáfol­ta Novotny Jánosné elnök azokat az előtte hozzászóló­kat, akik a vitában a szövet­kezetek megalakulásával kapcsolatban a központi aka­ratok érvényesülése elé he­lyezték az önkéntességet. A jászsági építők többsége, köz- gazdasági szabályozás miatt, kisszövetkezetté alakulva időlegesen föladta tagsági vi­Székesfehérváron a Garzon Bútorgyár 4400 négyzetméter alapterü­letű gyártócsarnokkal bővült. Az új csarnokba NSZK-beli és olasz gyártmányú CN és CNC vezérlésű* programoz­ható gépsorokat helyez­tek üzembe. Az új gép­sorok pontosabb és jobb megmunkálást. vala­mint a piaci igényeknek megfelelően a kis széri­ákra való gyors átállást is lehetővé teszik. A bú­torgyár termékei a ha­zai piac mellett eljut­nak a svéd, az angol, a francia és az amerikai üzletekbe is. Képünkön az olasz gyártmányú lapszabászgépnél (MTI- fotó: Kabáczy Szilárd) szonyát, de most, amikor ar­ra lehetőség adódott, a leg­többen újra befizették rész­jegyeiket. Gyulai Lajos, a Kunszentmártoni Körös­menti Tsz elnöke azokkal nem értett egyet, akik szeFint a középirányítói szerepet be­töltő országos és megyei szö­vetségek valós érdekképvise­let helyett az állami- és a po­litikai akarat megvalósítói a szövetkezeti mozgalomban. Szerinte nem a politikát kell hibáztatni, ha nem megfele­lőek az érdekképviselet sze­mélyi feltételei, hanem azo­kat, akik azt eltűrik. Ezért olyan érdekvédelemre van szükség — hangsúlyozta —, amelyet a szövetkezeti tag­ság igényel, és amely bizto­sítja, hogy jelentős gazdasá­gi, politikai döntések ne szü­lethessenek a mozgalmat képviselők véleményének is­merete nélkül. Benedek Fülöp, a Szolnok Megyei Teszöv titkára arra biztatta a tudomány jelenlé­vő képviselőit, hogy a poli­tikától és más külső érdekek­től mentes helyzetértékelés­sel segítsék elő a szövetkezeti elveket, sajátosságokat meg­felelően érvényesítő új szö­vetkezeti törvény kimunká­lását. — Versenyhelyzet ala­kult ki — mondotta — az érdekképviselet „piacán” is, ezért a fenntartókat, a va­gyonközösségre és közös munkavégzésre társult szö­vetkezeti tagokat kell meg­kérdezni, milyen érdekeket képviseljenek a megyei és országos szövetségek. Java­solta a másik két ágazat, a fogyasztási és az ipari szö­vetkezetek képviselőinek, hogy a megye termelőszövet­kezeti parasztságához hason­lóan igényeljék a kongresz- szusuk előrehozását, hogy azon a mozgalom küldöttei maguk határozhassák meg a szövetkezetpolitika és az ér­dekvédelem irányelveit. TF A beruházás „él”

Next

/
Thumbnails
Contents