Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-21 / 44. szám
Tanácskozik a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) zá, bár kétségtelenül léteznek olyan nézetek, amelyek úgy fogalmazhatók meg, hogy a szocializmusnak nincs jogi .tartalma, ezért ezt a fogalmat mellőzni kellene az alkotmányból. Forgalomban vannak olyan nézetek is, hogy a társadalmi, gazdasági, politikai berendezkedésről szóló tételrendszer valamiféle sztálini koncepció kövülete, amit szintén ki kellene hagyni az alkotmányozási folyamatból. Ezekkel a nézetekkel vitába kell és lehet szállni. Egyértelművé kell tennünk, hogy az új alkotmánynak Ma- gyarorországot minden kétséget kizáróan szabad, demokratikus és szocialista államként kell definiálnia. Az ezzel összefüggő elveket és alapértékeket pedig a társadalmi, politikai gazdasági rendről szóló fejezetben lehet majd összefoglalni. Ennek a koncepciónak jelenleg nem ez a fejezet a legerősebb része, de ezért talán nem annyira a jogalkotókat illeti a szemrehányás, mind inkább a politikatudományt, vagy az ideológiát, hiszen ezeknek a — számunkra a szocializmust jelentő — alapértékeknek a teljes körű megfogalmazása várat még magára. A továbbiakban kifejtette: világossá kell tennünk, hogy az alkotmányozás a népszuverenitás legfőbb letéteményesének, az OrszággyűlésFejti György ezt követően néhány alkotmány-fejezethez mondott szóbeli kiegészítést. A társadalmi-po- litikai-gazdasági renddel összefüggő fejezettel kapcsolatban kijelentette: az állam- hatalom eredetéről alapelvként kell rögzíteni a népfelség elvét. Vagyis azt, hogy minden hatalom kizárólagos forrása és birtokosa a nép. amely ezt a hatalmat részben közvetlenül, például a népszavazás vagy a népi kezdeményezés intézménye révén, részben pedig az államszervezet útján gyakorolja. Az államhatalom gyakorlásának elveként indokolt rögzíteni a hatalmi ágak elválasztásának az elvét. Ennek értelmében a különböző hatalmi agak — így az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Minisztertanács, a közigazgatási végrehajtó hatalom, az Alkotmánybíróság, a bírósági szervezet és a helyi önkormányzat — külön- külön önálló hatalmi ágat képeznek, jól definiált és a korábbiaknál lényegesen pontosabban meghatározott feladatokkal és egymás kölcsönös korlátáiként is működnek. Ennek az érvényesüléséhez azonban ki kell mondani a- különböző hatalmi ágak közötti hatáskör-elvonás tilalmának az elvét. Az állam és a társadalom kapcsolatáról szóló fejezetrészben célszerű alapvető elvként deklarálni, hogy a társadalom tagjainak az ön- kormányzat alakításához való joga nem korlátozható. Meghatározó jelentőségű tétel a jogegyenlőség is, amely magában hordozza a törvény előtti egyenlőséget, az előnyös és a hátrányos megPolitikailag fontos és érzékeny része lesz ennek a fejezetnek a politikai rendszer, illetve a pártok alkotmányos definíciója. Álláspontunk szerint nem az alkotmánynak kell definiálnia a többpártrendszert, ugyanakkor a többpártrendszer irányába mutató fejlődéshez az alaptörvény keretet kell, hogy adjon. Ennek megfelelő szövegtervezetet terjesztettünk elő. Fontos eltérés az 1949-es alkotmánytól, hogy nem látjuk szükségét és értelmét az MSZMP vezető szerepéről szóló alkotmányos megfogalmazásnak — szögezte le a továbbiakban. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az MSZMP lemond arról a politikai törekvésről és szándékról, hogy a társadalmi folyamatok meghatározó tényezője kíván maradni. Ezt programjával, politikai munkájával, a társadalom megnyerése révén nek az illetékessége. El kell határolódnunk a parlamentnek, illetve az illetékes kormányszerveknek a legitimitását és kompetenciáját kétségbe vonó törekvésektől. Az alkotmány-tervezetet a jelenlegi parlamentnek kell megtárgyalnia és elfogadnia, amennyiben ez ebben a parlamenti ciklusban elkészíthető. Ugyanakkor fontos lenne — és ajánlja is a Központi Bizottság —, hogy az alkotmány végső szövegét -népszavazás erősítse meg. Az 1985-ös parlamenti választások óta egy sor olyan politikai mozgás indult -meg az országban, amely ma nem rendelkezik teljes körűen parlamenti képviselettel — emlékeztetett a KB titkára. Baj lenne az alkotmányelőkészítésből bármiféle, a társadalomban meglévő és bázissal rendelkező csoportot kihagyni. Ezért nagyon határozottan annak a törekvésnek kel] érvényre jutnia, hogy — szinte a szó szoros értelmében — minden egyes állampolgár és az állampolgárok különböző csoportjai számára is hozzáférhető legyen az alkotmány-koncepció jelenlegi szövege, mind a már kodifikált alkotmány- szöveg. Meg kell találni azokat az intézményes csatornákat is amelyeken át a társadalomban megfogalmazott vélemények eljuthatnak az alkotmánnyal foglalkozó bizottságokhoz és szervekhez. különböztetés tilalmát, valamint a tulajdonformák tekintetében a szektorsemlegesség elvét. Indokolt rögzíteni, hogy a társadalom célja és az állam feladata az esélykülönbségek mérséklése, és hogy ennek érdekében az államnak megkülönböztetett figyelmet kell fordítania a hátrányos helyzetű csoportok, személyek támogatására, az elmaradott térségek fejlesztésére. Itt kell kimondani a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét: mind az államnak, mind az állampolgároknak tilos a joggal való visszaélés. A jogokat mindenki csak a társadalmi és az egyéni érdek összhangjának biztosítása mellett gyakorolhatja. E fejezet fontos tétele lesz az államforma definiálása és meghatározása. Az előkészítő munka során arra a következtetésre jutottunk, hogy erre nincs jobb meghatározás, mint a népköztársaság; Magyarországon nagyon fontos. valós értékeket jelent ez a kifejezés. Ezért olyan időszakban, amikor a népfelség elvét a maga rangjára kívánjuk emelni, ennek a jelzőnek a kiiktatása különösen indokolatlan lenne, csakúgy, mint új jelzők elhelyezése a köztársaság fogalma elé. Az olyan jelzők, mint demokratikus köztársaság, népi demokratikus köztársaság, vagy szocialista köztársaság, nem fednék pontosan társadalmunk mai, valóságos állapotát. Ezért az a javaslatunk, hogy az 1949-es alkotmányban rögzített államformát — a nép- köztársaságot — vegyük át az új alkotmányba. és nem pedig jogi formulákkal kívánja biztosítani. Célszerű a társadalom védelmében rögzíteni azt, hogy csak olyan társadalmi szervezetek, közöttük pártok működhetnek hazánkban, amelyeknek a célja, a programja és a tevékenysége összhangban áll az alkotmányban megfogalmazott értékekkel és törekvésekkel. Feltehetően komoly vita lesz a tulajdonviszonyokkal kapcsolatos kérdések alkotmányos rögzítéséről — vetette fel. Azt ajánljuk, hogy az alkotmány egyenrangú tulajdonformaként ismerje el a közösségi és az egyéni tulajdont, úgy, ahogy ezt a társasági törvény lehetővé teszi. Az alkotmánynak szólnia kellene arról is, hogy a társadalom és a gazdaság a közösségi tulajdon dominanciája alapján áll. Nem lenne célszerű azonban a különböző tulajdonformáknak. nagyon részletes taglalása. s megfontolandó az is, hogy az állami és a szövetkezeti tulajdon, mint a tulajdonformák két fontos formája. nevesítve szerepeljen az alkotmányban. Az alkotmánynak az emberi és állampolgári jogokkal, valamint az alapvető kötelezettségekkel foglalkozó részével kapcsolatban leszögezte: az eddigi viták egyértelműen megerősítették, hogy a Magyarország által vállalt, a nemzetközi kötelezettségekkel teljes egészében összhangban levő fejezet modern felfogásban szól az emberi jogokról és az állampolgári szabadságjogokról. A legpontosabb cél- és feladatmeghatározásra kell törekedni a hatalmi ágak elválasztásával kapcsolatban. Első helyen, áll a parlament szerepének, funkciójának a meghatározása. Egyértelműen érdekünk: erős, tényleges hatalmat megtestesítő, ugyanakkor kormányzati feladatokat nem végző Ország- gyűlés jöjjön létre Magyar- országon. A kidolgozó munka jelenT légi szakaszában nyitva maradt, hogy egy- vagy kétkamarás parlamenti gyakorlatra térjünk-e át. Az egykamarás parlament fenntartása mellett több érv szólt. Van viszont néhány olyan érv is, ami miatt érdemes tovább gondolkodni egy második kamara szerepén. Felfogásunk szerint a parlament első házában a politikai képviseletek dominanciáját kellene biztosítani, és azt az össz- nemzeti érdekek megjelenítésének a minél teljesebb körű színterévé téve. Érdemes ugyanakkor gondolkodni azon, hogy bizonyos érdek- képviseleti szempontokat hogyan lehet egy második kamara kereti között érvényesíteni, és így az érdekképviseleteket bekapcsolni a döntéshozatalba. Nyitott kérdés ma még a képviselők megválasztásának a formája és technológiája. Ezért az alapkoncepció csak a legáltalánosabb elveit rögzíti. Az alkotmánykoncepció részletesen foglalkozik az igazságszolgáltatással; alapvető elvi jelentőségű kérdés a bírói függetlenség, amellyel kapcsolatban felvetődik ösz- szeférése a párthoz való tartozással. Sok országban ez nem összeegyeztethetetlen; mi is azt a felfogást képviseljük, hogy el kell választani az ítélkezési gyakorlatot a magánszférától. Az ítélkezési gyakorlatban a bíró kizárólag a törvényeknek van alárendelve. Ez azonban nem teszi lehetetlenné, hogy a magánéletében politizáljon. Az ügyészség jövőbeni szerepére vonatkozóan a jelenlegi koncepció több elgondolást tartalmaz. Ezek előnyeit, hátrányait az előterjesztés tárgyszerűen rögzíti állapította meg Fejti György, majd felhívta a figyelmet: a bírói, az ügyészi szervezet- nelp az átalakítását csak olyan menetrend szerint szabad megvalósítani, ami egy politikailag meglehetősen nehéz és destabilizáló elemekkel terhes időszakban nem zavarja az intézmények funkcionálását. — Az a szándékunk, hogy az alkotmány a maga teljességében rögzítse a jelképeket — jelentette ki a KB titkára. Várhatóan e kérdések körül különösen emocionális, érzelmi jellegű viták folynak majd, amelyek részben már el is kezdődtek, mint például a Magyar Népköztársaság hivatalos címeréről. E viták lezárása korai lenne; s az is nagy baj lenne, ha az állami jelképek, szimbólumok körüli vita uralná az alkotmányvitát. Már a napirend előadói beszédéhez kapcsolódó kérdések, s a vitában felszólalók többsége is jelezte a témakör politikai fontosságát, kifejtve a Központi Bizottságnak azt az igényét, hogy a testület az alkotmány koncepciója kapcsán a legfontosabb politikai kérdésekkel foglalkozzon, s az alaptörvény meghatározó Nagyon fontos érdekünk fűződik ahhoz, hogy határozott, következetes, kiszámítható kormányzásra nyíljék lehetőség. Ezt szolgálja a kormány feladatainak a korábbiaknál részletesebb, világosabb rözítése, a miniszterelnök státusának, személyes döntési illetékességének a megerősítése, és a miniszterek döntési és felelősségi viszonyrendszerének a korábbiaknál részletesebb szabályozása. Az a javaslatunk, hogy a kollektív államfői forma helyett a jövőben az elnöki rendszerre térjünk át. Ez a hatalommegosztásnak és a különböző hatalmi ágak közötti jobb egyensúly megteremtésének egyik biztosítéka lehetne. Döntés kérdése, hogy az elnöki rendszer a két klasszikus forma közül melyikhez álljon közelebb : a protokolláris' elnöki rendszerhez, vagy az erős, komoly jogosítványokkal rendelkező elnöki feladatkörhöz. Az előkészítés során arra a következtetésre jutottunk, hogy a két szélső megoldás között kellene a legalkalmasabbat kiválasztani és definiálni. Célszerűnek látszana ezt az intézményt még a következő képviselői választások előtt vagy az alkotmánymódosítással járó új alkotmány elfogadása előtt létrehozni. Két további új intézmény a koncepcióban: az alkotmánybíróság és az Állami Számvevőszék. Ez utóbbinak az lenne a funkciója, hogy a végrehajtó hatalomtól független intézmény ellenőrizze az állami költségvetés, ezen belül a kormány és a minisztériumok költségvetésének alakulását, a költségvetésből finanszírozott kommunális, szociális és egyéb célokra rendelkezésre bocsátott összegek felhasználását. Ezzel fel lehetne számolni azt az anomáliát, hogy költségvetési ügyekben a kormány, illetve a Pénzügyminisztérium önmagát ellenőrizze. Javasoljuk az Állami Számvevőszéknek az új alaptörvény elfogadását követően létrehozását. elemeit szükség esetén többször is tárgyalja. Markánsan kirajzolódott a testület tagjainak az az igénye — közvetítve az alapszervezetek álláspontját is —, hogy a párttagság minden lehető fórumon vegyen részt az alkotmány-vitában, hiszen eredményes szereplése jótékony hatást gyakorolna az önbizalom visszaszerzéséhez is. A felszólalók mindegyike elfogadta a további vita, illetve az alkotmány tervezetének alapjául a most előterjesztett koncepciót, azt, amely egyébként néhány nap múlva az Országgyűlés elé is kerül. Egyetértés mutatkozott abban, hogy a jelenlegi társadalomfejlődési folyamatban meghatározó szerepe van az új alkotmány kimunkálásának. Lényeges ugyanis, hogy időtálló elveket, előremutató, progresszív tendenciákat rögzítsen, ugyanakkor nyitott maradjon, ne zárja le a kívánatos társadalmi, politikai fejlődés útját. Az alap- elvek elfogadására a nézet- azonosság volt a jellemző, az egyes részkérdésekben, s különösen néhány új jogintézmény bevezetésében olykor eltérő vélemények is hangot kaptak. Az új alkotmány foglalja keretbe a társadalom szocialista fejlődésének perspektíváját — hangoztatta többek között Vastagh Pál. (Többen — így Hollón Zsuzsa is — úgy vélték: tisztázni kell a s/oc:alizmus fogalmát. az MSZMP-nek a szocializmus építésének céljait ..naprakészen” kell megfogalmaznia). Rámutatott, hogy olyan korszerű államszervezeti modellt kell megalapozni, amelv a társadalom, az állampolgár és az állam harmonikus kapcsolatának megteremtését szolgál ja. A vita az alkotmány szabályozási elképzelésének egyes részleteit megerősítette, ugyanakkor gazdagította is a pártnak az alaptör- » s i ti x 3 i 3 / vénnyel kapcsolatos koncepcióját. Az alkotmány — húzta alá Barabás János — mindenkor a politikai viszonyok terméke, vagyis a politikai folyamatok alakulása dönt majd igazán az alkotmányozás különböző kérdéseiben. Politikai deklaráció az alkotmány — kapcsolhatók ide Kulcsár Kálmán szavai —, de nem pusztán politikai kijelentéseket tartalmaz, hanem jogi tartalmával deklarál. Majd mindegyik hozzászóló érintette az államforma meghatározásának problémáját, amely körül már az eddigi viták során is élénk polémia bontakozott ki. Többen felhívták a figyelmet arra, hogy e témakörben a politikai racionalitás alapján legyen kezdeményező, figyelembe véve a párttagság politikai hangulatát is. Szabó István — abból kiindulva, hogy a megnevezés lényeges politikai tartalmat hordoz — leszögezte: ő maga a népköztársaság elnevezés megtartásával ért egyet. Ez volt a véleménye Tökei Ferencnek is. A Magyarország külpolitikai alapelveivel foglalkozó alkotmányi fejezetek kapSok hozzászóló foglalkozott az Országgyűlés szervezetével. hatáskörével s a képviselő választások témakörével. Egyértelmű az a véleményük — s ízt a KB titkára is magáénak vallotta —, hogy erős parlamentre van szüksége az országnak. E témakör kapcsán került szóba az egy-, vagy a kétkamarás parlament kérdése. A vélemények megoszlottak, Magyarország gazdasági rendjének alkotmányi rögzítésével, illetve a tulajdonviszonyok alapelveivel foglalkozva többen is véleményt nyilvánítottak. Barabás János úgy vélte: helyes az a vitában is kialakult álláspont, hogy a tulajdonról, a gazdaságról szólva az alkotmány elsősorban közhatalmi jogosítványokat, jogi megkülönböztetéseket tartalmazzon. Tőkei Ferenc a közösségi tulajdonformák sokaságára való utalásokat kevesellte a tervezetben, s javasolta: kerüljenek be a szövegbe a ma- gánulajdon, s — bizonyos mértékig, s nagyon pontosan fogalmazva — a tőkés magántulajdon garanciái is. Szlameniczky István és Kö- veskuti Lajos is állást foglalt a szövetkezet létrehozásának szabadsága és annak alkotmányi rögzítése mellett. Az alkotmányi koncepció igazságszolgáltatással, a bírósági, illetve az ügyészi szervezet felépítésével kapcsolatos részéhez megjegyzést fűzők kiemelték: a jog az állami akarat kifejezője, „de jaj annak a jognak, amelyiknek nincs politikai tartalma”. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke — meghívottként vett részt a tanácskozáson — két jeA vita tapasztalataiból egyértelműen megállapítható volt, s ezt Szűrös Mátyás meg is fogalmazta: a párt tudatában van az alkotmány politikai jelentőségének, és ezért nem fűződik érdeke ahhoz, hogy az alaptörvényben meghatározandókat a társadalomra erőltesse. Éppen ellenkezőleg, a pártnak azt kell tudatosítania, hogy az alkotmány társadalmi alapokon történő megalkotásának folyamatában az MSZMP lehetőséget lát a nemzeti méretű összefogás megteremtésére. A vitában tizenöten fejtették ki véleményüket, öten pedig írásban adták be hozzászólásukat. Az elhangzottakat Fejti György összegezte. Hangsúlyozta, hogy a sokszínű polémiában résztvevők rámutattak az alkotmányozás folyamatának bonyolultságára, összetettségére, sőt több buktatójára ás. Kijelentette: az alkotmány- vitának a mostani KB-ülés csak a kezdete, s a testület várhatóan még többször foglalkozik ezzel a napirend- J ) csán Vastagh Pál felvetette: ez a fejezet térjen ki a Magyarország és a szomszéd országokban élő magyar nemzetiségek kap>csolatára is, aláhúzva, hogy hidat alkotnak a népek között. Nézete szerint az alaptörvénynek rendelkezni kellene afelől is. hogy az államhatárral, az államterülettel ki és milyen körülmények között rendelkezhet. Az országhatároknak az alkotmányban történő rögzítése ország-világ számára megnyugtató volna abban a tekintetben is, hogy bizonyítaná: nincsenek területi követeléseink — mondta Szűrös Mátyás, ismertetve az Országgyűlés párttag képviselőivel az alkotmánykoncepcióról folytatott vita tapasztalatait. Az állam és a társadalom kapcsolatáról szólva Pál Lé- nárd kifejtette: az alkotmánynak e kérdéskört taglaló fejezetében abból az alapgondolatból indokolt kiindulni, hogy a társadalom és a nemzet érdekei az elsődlegesek, tehát az államnak és szervezeteinek az egész társadalom érdekeit, jólétét kell szolgálniuk. lentős elvet emelt ki, amelynek messzemutató kihatása van. Az egyik ilyen elv az, hogy az igazságszolgáltatást csak bíróságok gyakorolhatják. A másik, hogy a közigazgatási bíráskodást az igazságszolgáltatása szervezeten belül kell megszervezni, megfelelő, határozott szakmai elkülönüléssel. Nem értett egye* az ítélőtábláknak — a koncepcióban alternatív pontként javasolt — felállításával, mert szerinte ez a negyedik igazságügyi fórum csak bonyolítaná a helyzetet. Az ügyészségekről szólva kiemelte: azokat arccal a bűnüldözés, a nyomozás törvényessége, a védképvise- let felé kell fordítani. Szíjártó Károly az ügyészségi funkciók meghatározásánál elvetni javasolta azokat a szövegváltozatokat, amelyek csorbítják az ügyészség jelenlegi szerepét, s amelyek az ügyészi szervezetet — önállóságának felszámolása útján — beleolvasztanák az Igazságügyi Minisztériumba, s a végrehajtó hatalom részévé tennék. A témakör kapcsán mások az alkotmánybíróság jelentőségére hívták fel a figyelmet és többen ugyancsak elutasították az ügyészségek feldarabolására irányuló törekvéseket. Majd mindenki érintette a köztársasági elnöki intézmény bevezetésének, a Minisztertanács szervezetének és működésének kérdéseit. Egyöntetű vélemény alakult ki atekintetben, hogy a jelenlegi kollektív testület helyett az egyszemélyi, kellő hatáskörrel rendelkező államfői intézmény a jobb megoldás. del. A vitában elhangzott javaslatokat, észrevételeket az alkotmány előkészítésével foglalkozó munkabizottság hasznosítja. Elmondta azt is, hogy az alkotmány kodifikált szövege már lényegesen rövidebb, áttekinthetőbb lesz, mint a mostani koncepció, ezért minden bizonnyal annak társadalmi vitájában is sokkal többen vesznek majd részt, mint a mostani fázisban. Kitért arra is, hogy sokan kifogásolták, miért nincs az előterjesztőknek világos állásfoglalása az alkotmány egyes fejezeteivel, alapelvéivel kapcsolatban. Ezzel összefüggésben rámutatott: szándékosan nem álltak elő végleges állásfoglalással, mert még nem ismert a párttagok véleménye, s így a KB most azért nem dönti el az egyes vitakérdéseket, hogy az alapszervezetekben ne egy lezárt, megmásítha táti annak tűnő anyag felett bontakozzék ki a polémia, mert ez visszafogná a véleménynyilvánítási kedvet. (Folytatás a 3. oldalon) . 9 é £ A hatalom a nópó Pártok, társadalmi szervezőtek Jelképek és az alkotmány vita Egy-, vagy kétkamarás parlament Lehetőség a nemzeti összefogásra
