Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-20 / 43. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP] 1989. FEBRUAR 20. Városi küldöttértekezlet Tiszafüreden Egytestületű pártbizottság alakult (Folytatás az 1. oldalról) tani. A pártbizottság és a párttagság összeforrottsága ma. több gonddal, fenntartás­sal terhelt — mutatott rá. A városi pártbizottság első titkára ezután részletesen jel­lemezte az elmúlt időszakot, számba vette az országos pártértekezlet óta tapasztal­ható változásokat. Lényeges változásokat értünk el, de nem tudtuk mindig és idő­ben kezelni a jelenségeket — állapította meg. A párt he­lyi szervezetei bizonytalanok az új helyzetben. Visszahúz bennünket a régi gyakorlat, sokszor csak jelszavakban és akciókban gondokodunk. A helyi pártközvélemény is csak részben volt fogadó ar­ra, hogy ne új és újabb hatá­rozatokban, programokban gondolkozzunk — hangsúlyoz­ta. Külön szólt Gáspár József a gazdaság pártirányításának helyzetéről és a kádermun­ka kiemelt fontosságáról. A gazdaság pártirányításával kapcsolatban kijelentette: az utóbbi időben zavarok és félreértések keletkeztek, megoldásukat ezideig nem tudtuk biztosítani. Akarva- akaratlanul gyengítettük a gazdasági vezetők önállósá­gát. A tapasztalatokat le­szűrve munkastílusunkat, módszereinket az új követel­ményekhez kell igazítanunk. A kádermunka jelentőségét így jellemezte: az itt élő és dolgozó emberek pártállásá­tól függetlenül rendkívül ér­zékeny arra, hogy a párt tisztségviselői, az állami és gazdasági vezetők megőrizzék feddhetetlenségüket. A biza­lom visszaszerzése, erősítése többek között a káderpoliti­kai elvek és a helyi gyakorlat összhangjának helyreállítá­sán keresztül érhető el — hívta fel a figyelmet. A szóbeli beajánlás befe­jezéséül nagy teret szentelt a tömegszervezetekhez, moz­galmakhoz fűződő kapcsolat kérdéseinek. Részletesen szólt a KISZ-ről. Megállapí­totta : politikai munkánk leg­ellentmondásosabb területe az ifjúsági mozgalom politi­kai irányítása, pedig a KISZ- munka sikerei vagy sikerte­lenségei a pártmunkát is minősítik. A pártirányítást ezen a területen is sürgősen újra kell gondolni. Ezután az elnöklő Dobrost György városi pb-titkár megnyitotta a beszámoló fe­letti vitát. Huszonegy kül­dött. illetve meghívott kért és kapott szót a küldöttér­tekezleten. A vitában több hozzászóló a kelleténél is több időt szentelve részletesen fejte­gette az elmúlt évtizedek tör­ténéseit, politikai hibáit — általános, széles megközelí­téssel. Pro és kontra hang­zottak el vélemények a hi­bákról, az elért eredmények­ről. A témában kibontako­zott vitáról találóan jegyez­te meg Nagy István, a t.isza- burai Lenin Tsz küldötte: „ne csak mindig a visszapil­lantó tükörbe nézzünk, mert akkor nem vesszük észre a kanyart és fának megyünk” — érzékeltetve ezzel állás­pontját is. Molnár Lászlóné tiszaszőlősi küldött vélemé­nye: „nem jól politizálunk, ha mindig csak arról beszé­lünk, ami volt, a vitának a jövőbeni teendőkre kell irá­nyulnia.” A küldöttek összetételének ismeretében, a statisztikai mutatókból kiindulva az esz­mecsere egyik központi kér­désévé vált a fiatalok rész­vétele a közéletben. Kiss Endre, a tiszafüredi GÉP- SZÖV küldötte kifogásolta, Gáspár József első titkárt megerősítették tisztségében hogy a tanácskozáson na­gyon kevés a fiatal, az írá­sos jelentésben mindössze egy mondat szerepel a KISZ- ről. Szabó Zoltán városi KISZ-titkár csatlakozott az előző véleményhez, majd rö­viden ismertette a mozga­lom megújulási törekvését. Máté Mária városi úttörőel­nök az úttörőmozgalom ne­héz helyzetét érzékeltette és sajnálattal állapította meg, hogy az írásos jelentésből ki­maradtak az úttörőszerveze­tek. Szakács Tivadar. a KUNTEJ vállalattól vitatko­zott a dolov ..statisztikai megközelítésével”. Vélemé­nye, hogy a fiatalok érdeke­it más korosztálybeliek is képviselhetik. Többen foglalkoztak a ve­zetők magatartásával, a ve­zetői etikátlanságokkal. „So­kan váltak korrupttá” — mondotta Bugán Géza, a GMV tiszafüredi körzeti üzemtől és néhány régebbi példát is hozott állítása alá­támasztására. Fagyai Bálint nyugdíjas e téren nagyobb Nyíltságot sürgetett. Kádár Kálmán városi NEB elnök választ adott az abádszalóki volt tsz-elnök ügyében fel­vetett kérdésre. A párt helyzetét, belső éle­tét érintve Bódi György, a tiszafüredi Ady Endre iskola küldötte felhívta a figyelmet arra. hogy „nem vagyunk tisztában saját erőinkkel, vá­rakozó állásponton va­gyunk”. Rajki Imre az Áfész-tól kijelentette: „ma­napság önmagunkat hívjuk tetemre, helyette inkább az egységet kellene megtalál­ni”. Többen felvetették, hogy a párt erőit most a soron kö­vetkező tanács- és képvise­lőválasztásra kellene kon­centrálni, mert „megelőznek bennünket”. Pesti Tiborc abádszalóki küldöU az alap­szervezetek bizonytalansá­gait érzékeltette Oláh Vince a tiszafüredi Kiss Pál iskola küldötte egy régi mozgalmi' jelszó analógiájára fogalmaz­ta meg álláspontját: „Arccal az értelmiség és az ifjúság fe­lé”. Lódi Bálint tiszaszőlősi küldött szerint az alapszervi munka a legfontosabb. A gazdaság pártirányítását illetően a vélemények több­sége megegyezett: a termelés konkrét kérdéseibe a párt- szervezetek ne szóljanak be­le. A pártirányítást a gazda­sági eredmények minősítik. A küldöttértekezleten fel­szólalt Szűcs János, a me­gyei pártbizottság titkára. Részletesen szólt a megvá­lasztandó egytestületű párt- bizottság előnyeiről és hát­rányairól. A testület csak eszköz bizonyos célok érde­kében — mondotta. A ki­sebb testület rugalmasabb, de bizonyos értelemben a demokratizmus szűkülését jelenti — hívta fel a figyel­met. majd folytatta: nagyon alaposan végig kell ezért gondolni a testület összetéte­lét. Sok függ attól, hogy az új pártbizottság milyen módszereket fog megvalósí­tani munkájában. A továbbiakban néhány konkrét felvetéshez kapcso­lódott Szűcs János. Szólt a pártegység új értelmezéséről: régi monolitikus egység már soha nem lesz — jelentette ki —, az alapkérdésekben kell egységesnek lenni. Hoz­zászólása végén az etikai kérdéseket hozta szóba, és megjegyezte, hogy akik vé­tettek. azokkal szemben el kell járni, de a tisztességes vezetőket, ne hozzuk lehetet­len helyzetbe. A vita tapasztalatait Gás­pár József első titkár foglal­ta össze, majd a küldöttek egyhangúan elfogadták a je­lentést. Ezt követően a vá­rosi küldöttértekezlet rátért a második napirendre, meg­választotta az egytestületű pártbizottságot és a tiszt­ségviselőket. A választás a következő­képpen zárult: a pártbizott­ság első titkára egyes jelölés után ismét Gáspár József lett. Titkárrá ugyancsak egyes jelöléssel Dobrosi Györgyöt választották, aki eddig is betöltötte e tisztét. A pártbizottság tagjai let­tek: Gáspár József, Dobrosi György, Rajkiné Szabó Ka­talin, Szakács Tivadar, Nagy Sándor, dr. Acs Károly, Oláh Vince, Kájelné Maflák Eri­ka, Rente Ferenc, Bódi György. Lódi Bálint, Szabó Zoltán, Teróczki László, Donkó Károly, Deli Antal, Gál Flórián, Nagy Tibor, dr. Tokaji István. Nagy István, Pesti ITiborc, Tóth József. A pártbizottság megtartot­ta első ülését, megválasztot­ta a fegyelmi bizottságot, amelynek elnöke Nagy Sán­dor lett. B, I. Az értekezlet résztvevőinek egy csoportja. Fotó: T. K. L. Beszéljünk róla! Farsangi hitel Farsangi csúcs, talán így lehetne jel­lemezni legjobban az eltelt hétvégét. Ál­arc itt, álarc ott, zene, emelkedett han­gulat. A hónap ötlete címet azt hiszem, annak a két gyerkőcnek adnám, akik a hitelt mintázták meg farsangi maskará­jukban. A pódiumra a zsűri elé a követ­kezőképpen vonultak be: egyikőjük toló­kocsiban ülve, összetörve gézkötegben, másikójuk álarcban, disztingváltan felöl­tözve. Mindkettőjük kezében tábla. Aki a kocsit lökdöste, azén a felirat: „Csak egy ugrás a Sugár!” A másik bekötözött kezű- lábú-fejű tábláján a felirat: „És én elhit­tem!” Farsang van. Mindenki felölti álarcát, s bizony nehéz eldönteni, amikor a mu­latságnak vége, hogy vajon a maszk le­kerülésével igazi arc néz-e ránk? Vagy a hős maskarája alatt egy nyúl szíve do­bog, esetleg ordenáré jelmezt jellemes ember öltött magára vagy fordítva, netán a bölcs álarca mögül üres, buta tekintet bámul. Azt mondta egy nagy mesélő, hogy az álarcot az viseli legtökéletesebben, aki nem tudja, hogy álarcot visel. Tudatni kell vele — hát le az álarccal a bál vé­gén! Jöjjön a nyilvánosság! Le a maska­rával, fel a villanykapcsolóval! Lám, már napjaink politikai jelszavainál tartunk, bár még hátra van a farsang jó hányada. Miért is akarjuk a nyilvánosságot? Mert reméljük tőle, hogy hitelt ad. A hitel pe­dig ma létkérdése a társadalomnak. Nem csak anyagi, erkölcsi értelemben' is. A nyilvánosságnak, tapasztaljuk, társa­dalomszervező szerep jutott. Színre színt! — mondjuk és akarjuk. Szólni kell min­denről. Van, amikor éppen a nyilvános­ságról. Egy aforizma szerint ugyanis csak a hallgatás az az érv, amelyet nem lehet megcáfolni. Adódnak persze helyzetek, amikor nem lehet legyinteni, s szótlanul tovább menni a dolog fölött. Ahogyan a korrekt tájékoztatás megkívánja például, tájékoztattuk olvasóinkat arról, — már korábban az esemény előtt —, hogy esz­mecserét folytatnak megyénkben is az MSZMP és az MDF képviselői. Ugyanezt tette a Mai Nap című sajtóorgánum is, bár amíg mi a tényekre szorítkoztunk, felsorolván a megbeszélésre kerülő témák körét és a résztvevők nevét, az említett lap meglehetősen önkényesen az MSZMP csoportjában részt vevők szavainak hite­lességét latolgatta az eseményt beharan­gozó február 16-i számában. Mi jellemzi ezt az enyhén szólva elfogult — egyéb­ként Hiteles szavak című írást? A pontat­lanság az, amelyre mondandója épül. Az, hogy a lapunkat érintő megállapítás — miszerint az érintett szervezet megyei ténykedéséről egyetlen írást közöltünk le — nem pontos, ez a legkevesebb. Az a megállapítás viszont már igencsak nem lényegtelen, még csak pontatlansággal sem magyarázható, miszerint a megbeszé­lés két résztvevőjének neve felmerült a megyei vezetők lakásvásárlási ügyleteinek vizsgálata során. Nem merülhetett fel, hi­szen pillanatnyilag, mint Buczkó András­tól, a NEB megyei alelnökétől megtud­tuk, még csak felkészülnek a vizsgálatra, vizsgálat még nem folyik. Tőlük semmi nevekre, személyekre vonatkozó hír nem származik, nem származhatott. Tömören ez a lényeg, a pontos lényeg. Manapság igen sokat szoktunk beszélni a szavak hiteléről, pontosabban arról, hogy azok hiteltelenekké válnak. Az em­lített írás a Mai Nap-bői éppen ez ügy­ben ránt kardot, nagyot csonkítva ezzel önmaga hitelességén is. Egy jószándékú párbeszédet már akkor meg akart torpe­dózni, amikor annak résztvevői még az asztalhoz sem ültek. Sőt, előítéletes véle­ményével egyenesen kétségessé akarta tenni a párbeszéd kimenetelét. Vajon iga­zán mi motiválhatta pontatlanságból szár­mazó, egyoldalú ítélkezését? A nyilvánosság kétélű fegyver. Segít a tisztánlátásban, ha jól élnek vele, ha rosszul használják fel bomlaszt, ködösít. Akadályoz abban, hogy megismerjük nemcsak egymás igazi arcát, de gondola­tait is. Ami farsang idején, ebben a ka- valkádban, ahol egyre másra jelennek meg új arcok, új politikai arculatok, új platformok, újságok, igazán nem minősít­hető pontatlanságnak. Talán inkább hitel- telenségnek. Hajnal József Élre állt a SZÜV Szolnoki Számítóközpontja (Folytatás az 1. oldalról) hogy bővítették, színesítet­ték szolgáltatásaik listáját. Például a korábbi, hagyomá­nyosnak nevezhető, nagy szá­mítógépes feldolgozások mel­lett figyelmet fordítottak a Szolnok megyében is tömege­sen üzembe állított, elsősor­ban IBM gyártmányú mik- rógépek programellátására. Ezen túl nem titkolt céljuk volt, hogy az egész mikro- számítógépesítési folyamat élére álljanak. Ez a törekvé­sük — most már elmondhat­juk — minden várakozást felülmúló sikert hozott, amit elsősorban a komplex vállal­kozási forma alapozott meg. Ennek keretében 1987-ben hozzákezdtek kereskedelmi tevékenységük kialakításá­hoz, amely 1988-ra már ko­moly eredményeket produ­kált. Hiszen tavaly 17 millió forintos forgalmat értek el, elsősorban az IBM gyártmá­nyú mikrogépek és ezek tar­tozékainak értékesítéséből, de ezek mellett a gépek szervi­zelését, javítását, sőt szükség esetén a különféle progra­mok továbbfejlesztését, s ugyanakkor a mikrogépeket alkalmazó szervezetek szak­embereinek kiképzését is vál­lalják. Szóval valóban komp­lex módon vállalkozik a SZÜV Szolnoki Számítóköz­pontja, s minden bizonnyal ez is hozzájárulta sikerhez, hisz az ügyfelek úgyszólván min­dent egy helyen megkaptak. Az elmúlt év eredményei és a számítóközponttal szemben támasztott igények igen pon­tosan kijelölik a cég idei te­vékenységének fő irányát is. Nemrégiben készült el az idei marketingtervük, amely­ben kiemelt helyet kapott a reklám- és propagandatevé­kenységük bővítése, a már elkészült számítógépes prog­ramrendszerek többszöri ér­tékesítése, oktatási munká­juk kiszélesítése, valamint színvonalas kiállítások, be­mutatók, ügyféltalálkozók szervezése. A sikeres mikrogépes komplex vállalkozásaik mel­lett az idén bővítik a korsze­rű, nagy számítógépes fel­dolgozásaik körét, s ennek érdekében a Siemens gyárt­mányú számítógépeik kapa­citását duplájára növelik. További terveik között sze­repel, hogy Szolnokon a vá­rosközpontban egy ügyfél- szolgálati irodát alakítanak ki, ahol bemutatják majd a számítástechnikai eszközök széles- választékát, de szak­mai tanácsadással is az ér­deklődők rendelkezésére áll­nak. Ott árusítanak majd számítástechnikával foglal­kozó könyveket és számító- gépes programokat. Jól tudjuk, hogy egy válla­lat tevékenységének sikere alapján kockázatos dolog egy teljes ágazat létjogosultságát megítélni. De ebben az eset­ben bizonyára nem lövünk túl a célon, ha azt állítjuk, hogy a számítógép jött, látott és győzött. S tette mindezt anélkül, hogy konkrét gazda­ságossági számításokkal alá lehelne támasztani fontossá­gát. Mert az információnak értéke van, ám még a mai napig sem sikerült kitalálni mértékegységét. De gyanít­juk, hogy nélküle sok-sok vállalat munkája ma már egész egyszerűen megbénul­na. — N. T. — Másfél hete üze­mel Jászágón a budapesti Elit Or­topéd Méretes Ci­pőkészítő Ipari Szövetkezet kap­tafaüzeme. Tíz ember számára biztosítanak mun­kát, jelenleg a be­tanulási időszak­nál tartanak. A tervek szerint ezt követően évente 10 ezer pár külön­böző méretű kap­tafát gyártanak. Képünkön az olasz másoló-ma­rógép. (Fotó: T. Z.) A városi küldöttértekezlet a beszámolót vitatja meg

Next

/
Thumbnails
Contents