Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-15 / 39. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. FEBRUAR 15. Munkásokkal találkozott Gorbacsov (Folytatás az 1. oldalról) vet fel az élet valamennyi te­rületén, lett légyen szó a gazdaságról vagy éppen a demokratizálási folyamatról. Hangoztatta, hogy a pereszt­rojka, amelynek éppen az emberközpontúság a lényege, kudarcra van ítélve, ha leg­főbb cselekvő szereplője nem az ember lesz. A presztrojkát most maga az élet teszi pró­bára. E politikát annak első szakaszában sikerült kialakí­tani, most pedig megvalósítá­sán van a sor. A leghatározottabb formá­ban állást foglalt a szocializ­mus, a szocialista tulajdon-' viszonyok megszilárdítása melilett, s azt hangoztatta, hogy vissza kell térni a szo­cializmus lenini, felfogásá­hoz. Ezzel összefüggésben le­szögezte: a párt határozot­tan felveszi a harcot azokkal az erőkkel, amelyek megkér­dőjelezik a szocializmus ér­tékeit. Hangsúlyozta, hogy a szovjet pártban megvannak a lehetőségek a feladatok végrehajtásához. A főtitkár-államfő kitért a nemzetiségi viszonyokra is. felhívta a figyelmet arra, hogy az átalakítási folyamat egy soknemzetiségű ország­ban megy végbe. Annak a meggyőződésének adott han­got, hogy a peresztrojkának a nemzetiségi viszonyok problémáira is megoldást kell találnia. — Mindehhez azonban időre, tapasztala­tokra van szükség — mon­dotta, utalva arra, hogy hiba lenni egyik pillanatról a má­sikra várni a dolgok megol­dását. Gorbacsov a jelenlegi legfőbb feladatnak nevezte annak megakadályozását, hogy a peresztrojka elakad­jon. Közép-amerikai csúcs Vita a guatemalai béketerv. ellenérzéséről MOSZKVA A litván nyelv állami nyelvvé nyilvánítása ellen, a többnyelvűség bevezetése mellett tartottak há­romnapos tömegmegmozdu­lást Litvánia fővárosában. A Pravda keddi jelentése sze­rint a vilniusi rendezvényen mintegy százezren, zömmel orosz és lengyel nemzetisé­gűek vettek részt. KINGSTIN Michael Manley, Jamaica új miniszterelnöke, a Népi Nemzeti Párt vezetője hét­főn letette a hivatali esküt. Az Angliában tanult köz­gazdász — korábbi gazda­ságfilozófiájával szakítva — a szabad vállalkozás hirde- tőjeként került vissza a múlt héten tartott választások eredményeként a kormány élére. Ez a harmadik kor­mányfői megbízatása. BRÜSSZEL Kiszabadult fogságából és hazatért brüsszeli lakására Vanden Boeynants volt bel­ga miniszterelnök, akit pon­tosan egy hónappal ezelőtt, január 14-én raboltak el la­kása elől. A 69 éves poli­tikus kiszabadulásának hírét a belga igazságügy-miniszté­rium is megerősítette. LONDON Gábor Dénesről. a magyar származású' Nobel-díjas fi­zikusról elnevezett tanszéket alapított kedden a holográ­fia feltalálójának testvér- öccse a londoni Imperial Col­lege műegyetemen. A közép-amerikai országok hétfőn kezdődött csúcsérte­kezletén a jelentések szerint továbbra is komoly nézetel­térések vannak Nicaragua, illetve a másik négy ország között a napirend egyik leg­fontosabb kérdésében, a guatemalai béketerv ellenőr­zésében. Bár a tanácskozás zárt aj­tók mögött folyik, s így az államfők megbeszéléseiről nemigen tudni konkrét rész­leteket, a salvadori és a ni- caraguai külügyminiszter hétfői nyilatkozatai a véle­ménykülönbségek fennmara­dásáról tanúskodnak. A guatemalai béketerv politi­kai részének — így például az emberi jogok betartásá­nak, a politikai párbeszéd megindításának és a szabad választások megtartásának ellenőrzését ugyanis Mana­gua nemzetközi szervezetek részvételével képzeli el, míg a másik négy "ország eluta­sítja a közép-amerikai ügyekbe való „külső beavatko­zást”. Rocardo Acevedo Pe­ralta salvadori külügyminisz­ter hétfői rövid sajtóértekez­letén ennek kapcsán azt hangoztatta, hogy országa ma­ga is komoly ellenőrzésre tö­rekszik, de nem kívánja szu­verenitását „nemzetközi tes­tületek kezébe” helyezni. Miguel d’Escoto, a nicaraguai diplomácia irányítója viszont úgy vélekedett, hogy Salva­dor és a többi ország állás­pontja ellentmond a guate­malai megegyezés szellemé­nek. Drezdában mintegy százezer ember nagygyűlésen emlékezett meg a város bombázásának 44. évfordulójáról. A várost a II. világháború végén az angol és az amerikai légierő szinte a földig lerombolta. A szőnyegbombázás következtében több, mint 35 ezren életüket vesztették. (MTI Telefotó) Ma befejeződik a szovjet csapatkivonás (Folytatás az 1. oldalról) gadóknak büntetlenséget ígér. A kabuli kormány felke­lésre szólítja fel a népet, ha Pakisztán megtámadná Af­ganisztánt — jelentette ki hétfőn az afgán elnök szóvi­vője. Ismételten elítélte a pakisztáni csapatok példa nélküli mértékű összevoná­sát az afgán határ mentén. Lengyelország Urban bírálta a „Szolidaritást” A törvényes lengyel szak- szervezeti mozgalom, az OPZZ hétfői nyilatkozata után kedden Jerzy Urban, a lengyel kormány szóvivő­je is elítélte a „Szolidari­tást” azért, .mert az egész lengyel társadalom. képvise­lőjének igyekszik beállítani magát és felszólította a szervezetet: változtasson azon a politikai irányvona­lon, amelynek célja „a kor­mány falhoz szorítása, az ország vezetésének fokoza­tos meghajtása”. Urban így jellemezte a „Szolidaritás” stratégiáját: „Tudjuk, hogy a hatalmat jelenleg nem lehet legyűrni, ezért beleegyezünk a szocia­lista baloldal fokról fokra való megfojtásába”. A szó­vivő ezután azzal vádolta a „Szolidaritást”, hogy a té­nyeket elferdítve úgy állít­ja be a dolgokat, mintha 1981 óta Lengyelországban semmilyen reform nem tör­tént volna és a most elkez­dődött — Urban szerint csak az 1944-es lengyel ese­ményekkel összehasonlít­ható — fordulat nem a LEMP politikájának, hanem a „Szolidaritás” nyomásá­nak eredménye lenne. Kifo­gásolta azt is, hogy a kor­mány a kerekasztal mellett semmi újat nem hall a „Szolidaritástól”, sőt, jelen­tős mértékben az 1981 -es és a politikai realitásoktól má­ra teljesen elszakadt köve­telések ismételgetése ta­pasztalható. Trocku unokái Találkozás 57 év múltán A szovjet történelem hazai újraérté­kelése érthetően foglalkoztatja a kül­földi sajtót. A múlt felidézésére adott alkalmat Candice Hughes-nek, az AP amerikai hírügynökség munkatársának az a hír, amely szerint Trockij két unokája — Esteban Volkow Bronstein és Alexandra Zaharnovna — nemrégi­ben, 57 év múltán újra találkozott. A 62 éves Volkow utoljára 1931-ben lát­ta Alexandrát, amikor száműzött édes­anyjukkal együtt elhagyta a Szovjet­uniót. Sztálin könyörtelenül leszámolt fő riválisával. A száműzött Trockijt 11 év múlva, 1940-lben megölette, nevét kitöröltette a történelemköriyvekből, egész családját üldözte, száműzetésbe, koncentrációs táborba vagy egyenesen a halálba küldte tagjait. Az amerikai beszámoló szerint Vol­kow tavaly novemberig még azt sem tudta, hogy féltestvére életben van. Egy francia történész, Pierre Broue, a Sztálin áldozatairól, dokumentumokat gyűjtő moszkvai „pamjatyosok” révén, akadt a nyomára, s a Szovjetunióból hazatérve értesítette őt arról, hogy nő­vére él. de nagyon beteg. Azonnal fel­hívta a megadott moszkvai telefonszá­mot. „Drága nővérem! Itt Esteban öcséd beszél. Csókollak. Forró csókot küldök neked. Nem tudok oroszul!” — Volkow ezt a néhány orosz mondatot olvasta be a telefoniba, egyik barátja írta le neki. A 65 éves, rákbeteg Alexandra bágyadt hangon, felindultan válaszolt. „Nem értettem, mit beszél, így hát többször felolvastam a leírtakat, majd elbúcsúztam, „doszvidanyja!” — me­sélte Volkow az AP tudósítójának Mexikóvárosban, ugyanabban a ház­ban, ahol Trockijt megölték. Volkowot, aki akkor 14 éves volt, még mindig kísérti az emlék: nagyapja vérbe fagyva hevert a földön. Trockij házát múzeumként tartja fenn. Az is kísérti őt, hogy nagyapja elveszítette helyét a Szovjetunió történelmében. Igaz, a glasznoszty politikájának kö­szönhetően megkezdődött Trockij sze­repének újraértékelésé. Ma már" nem mondják róla, hogy elárulta a forra­dalmat, s egy szovjet lap a közelmúlt­ban egyetértett külföldi történészek­kel abban, hogy Sztálin ölette meg Trockijt. Fiát, Szergej Szeddvot, akit egy koncentrációs táborban végeztek ki, már rehabilitálták. Volkow és Alexandra apja mindketten koncent­rációs táborban haltak meg, a család számos tagjával együtt. Alexandra a közelmúltig keveset tudott nagyapjá­ról. Brutális megöléséről sem volt tu­domása. •A „beszélgetés” másnapfián Volkow a szovjet nagykövetségre sietett. Het­venkét óra múltán már kezében volt a vízum. Néhány hét múlva, feleségével együtt felkereshette nővérét. Az ötnapos moszkvai látogatás ide­jén a két unoka egy francia—orosz tol­mács segítségével beszélgetett egymás­sal. „Alexandra — mesélte Volkow — csak néhány héttel korábban határoz­ta el, hogy feladja a névtelenséget, nyilvánosan elismeri a rokonságot, az örökséget. Ma már nem fél semmitől. Elmondta, hogy neki sem hagyott nyugtot egy emlék, az elválás napja. Soha nem értette, hogy anyánk miért velem ment el, őt miért nem vitte ma­gával”. Pierre Broue fejtette meg azt a tit­kot, hogy Trockij lánya — Zina — miért hagyta ott egyik gyermekét. „Anyám, amikor Sztálin száműzte, folytatta Volkow, csak a legkisebb gyermekét vihette magával. Ez volt Sztálin utasítása”. ' Alexandra atyai nagyanyjánál ma­radt. Hat hónapot börtönben töltött, majd öt évet belső száműzetésben,. Moszkváiba 1954-ben, Sztálin halála után térhetett vissza. Mérnök lett be­lőle, férjhez ment, lánya született. Névtelenségben, rettegve élt. Volkow szintén mérnök, ő Mexikóban nőtt fel, Trockijjal ment oda, miután anyja Párizsban öngyilkos lett. Nem tockista, a világforradalomban nem hisz. Mexi­kóinak vallja magát. A két unokát, akik kinézésre nagyon hasonlítanak, különböző • módokon fosztották meg örökségüktől. Alexand­ra elveszítette nagyapját, Volkow el­veszítette szülőföldjét. Amikor nemrég visszatért, úgy érezte, mintha egy má­sik bolygóra került volna. „Az igazság az, mondta, hogy idegen volt nekem ez az ország. Nagyon fia­talon hagytam el. Jóformán semmi em­lékem sincs róla. Talán csak a tél be­köszöntésére, a hidegre emlékszem. De megnyugvással, boldogsággal töl­tött el az a téli este, amikor 57 év múl­tán ú.ira láthattam Alexandrát. Kicsit olyanok voltunk, mint a hajótöröttek, akik a parton találkoznak. Remélem még nem hal meg. Szeretném, ha lá­nyaim megismerhetnék a nagynénjü- ket.” (MTI) Bevonulás, leszerelés, alternatív katonai szolgálat Sajtótájékoztató a Honvédelmi Minisztériumban A sorkatonák februári le­szerelésével, az újoncok be­vonulásával, valamint az al­ternatív szolgálat bevezeté­sével kapcsolatos kérdések­ről tájékoztatták a sajti; képviselőit a Honvédelmi Minisztérium, valamint az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal vezetői tegnap a mi­nisztérium Lehel úti épüle­tében. Mórocz Lajos vezérezre­des, honvédelmi minisztériu­mi államtitkár, a néphadse­reg kiképzési főcsoportfőnö­ke elmondta, hogy a sorka­tonák többsége, 27 500 fia­talember február 15-én sze­rel le. A harckészültség fenntartása érdekében mint­egy ezren csak később, né­hány hét múlva — az újon­cok alapkiképzése után — térhetnek vissza a polgári életbe. Az idei bevonulás 28 500 fiatalt érint, időpontja: feb­ruár 27—28. A létszámban a közelmúltban bejelentett csapaitcsökkentés következ­ményei még nem jelentkez­nek, hatása csak az augusz­tusi bevonuláskor lesz érzé­kelhető. A sorköteles fiata­lok az év második felétől kezdődően — amennyiben addig az Országgyűlés a hon­védelmi törvény módosítását elfogadja — alternatív ka­tonai szolgálatom kérelmez­hetnek. Azok, akik hajlan­dók kafonai szolgálatot tel­jesíteni, de lelkiismeretűk tiltja a fegyveres szolgálatot, fegyver nélküli katonai szó- gálát teljesítését kérhetik Akik lelkiismereti okból a fegyver nélküli katonai szol­gálatot sem vállalják — en­gedély alapján’ — állampol­gári kötelezettségüknek pol­gári szolgálat teljesítésével tehetnek eleget. Az államtit­kár hangsúlyozta,, hogy az al­ternatív szolgálat teljesítése lelkiismereti okbpl kérhető. Az erre való hivatkozás meg­alapozottságát várhatóan egy bizottság vizsgálja. A határozat ellen fellebbezni lehet, s a másodfokú hatá­rozatot bíróság előtt meg le­het támadni. Az alternatív szolgálat időtartama — a ja­vaslat szerint — azonos lesz a hadkötelezettség alapján teljesített katonai szolgálat idejével. A nonvcdelnv tör­vény alapján ez jelenleg 18 hónap sorkatonai, - valamint 18 hónap tartalékos ka;onai szolgálatot jelent. Ennek alapján a fegyver nélküli sorkatonai szolgálat ideje 24 hónap lesz, amelyhez 12 hó­nap tartalékos fegyver nél­küli szolgálati idő kapcsoló­dik. A csak polgári szolgála­tot vállalók — mivel ők tar­talékos szolgálatra nem ve­hetők igénybe — folyamato­san teljesítik 36 hónapos szolgálati idejüket az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal által kijelölt munkahelyen. Mórocz Lajos a sajtótájé­koztatón be jelenítette: amennyiben az új honvédel­mi törvényt az Országgyűlés megszavazza, az egyetemet és főiskolát végzettek 12 hó­napos szolgálatukat tanul­mányaik után töltik le. Hg a 'törvény életbe lép, a ta­valy augusztusban bevonult fiatalokat egy év után lesze­relik, s ugyanez vonatkozik a most bevonulókra is. Az előfelvételis rendszer ugyan­akkor még 1991-ig érvény­ben marad, mert az oktatási intézmények nem tudnák fo­gadni a diákokat. Elmondta azt is, hogy az a sorköteles, akit az első félévben soroz­nak és az alternatív szolgá­latot választja, annak ilyen irányú kérelmét július 31-ig kell benyújtania az illetékes megyei hadkiegészítési és te­rületvédelmi parancsnokság­hoz. Az MDF és a SZOT vezetőinek tárgyalásai Képes-e a szakszervezeti mozgalom a múltjával szem­benézni. a függetlenedés út­ját végigjárni ,— erről és más politikai, társadalmi, gazdasági kérdésekről volt szó a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa és a Magyar Demokrata Fórum vezetői­nek kedden, a SZOT székhá­zában megtartott megbeszé­lésén. Az MDF képviselői szerint a szakszervezetek sem kerülhetik el. hogy ha­tározottan leszámoljanak a múltjukkal, ha demokrati­zálódó politikai viszonyaink között be akarják tölteni feladatukat. Csoóri Sándor, az MDF elnökségének tagja azt vetette fel — utalva a szervezett dolgozók múltheti tömegdemonstrációjára —, miként egyeztethető össze a SZOT megújulási törekvései­vel. hogy új dolgokat régi formák között igyekszik megvalósítani. Bíró Zoltán, az MDF másik vezetője meg­értéssel szólt annak a fo­lyamatnak a nehézségeiről, amelyet a szakszervezetek függetlenedése jelent a párt­tól. de mint mondta, a köl­dökzsinór még létezik a két szervezet között. Ha a több­pártrendszer realitássá vá­lik, akkor már nem az lesz a kérdés, hogy milyen a szakszervezetek viszonya az MSZMP-hez. hanem az, hogy hogyan viszonyul a kü­lönféle pártokhoz — mondta. A szakszervezeti mozga­lom már többször tanúbi­zonyságát adta, hogy képes és akar is szembe nézni múltjával — mondták a SZOT vezetői. Ennek egyik jele az volt. amikor szakí­tottak azzal a 40 éven ke­resztül vallott és gyakorolt felfogással, hogy a szakszer­vezeteknek ugyanolyan fel­adatuk a gazdálkodás, a ter­melés segítése, mint a mun­kavállalók érdekeinek kép­viselete. Ha Magyarországon való­ságos pártok működnek majd. akkor a szakszervezeti mozgalom válaszút elé ke­rül. hogy hagyja-e magát szétforgácsolni a különféle politikai erőktől, vágy pedig koalíciós alapon működik tovább — mondta Nagy Sán­dor, a SZOT főtitkára. Mivel a mozgalom egysé­gét. s az abban rejlő erőt mindenféleképpen meg kí­vánják őrizni, ezért az egyet­len megoldás az. hogy al­kalmassá tegyék a szakszer­vezeti mozgalmat a koalíci­ós alapon való működésre. Ezzel kapcsolatban Kósáné Kovács Magda, a SZOT tit­kára megjegyezte: a szak- szervezeti tagságnak az az érdeke, hogy a politikai pár­tok a szakszervezetek meg­nyeréséért harcoljanak, ne pedig a szakszervezeteken belül. Ezért.. ha szükséges, ki kell mondani, hogy a szakszervezeti mozgalom független a politikai, nem­zeti. vallási hovatartozástól. A találkozón szóba került . a készülő sztrájktörvény, amelynek fontosságáról, tar­talmáról megegyezik a SZOT és az MDF vezetőinek véle­ménye. Sok a hasonlóság a két szervezet gazdaságpoliti­kai elképzelései között is. Az MDF gazdaságpolitikai kon­cepciója' nemrégiben készült el. s abban a szakszervezeti törekvésekhez hasonlóan nagy hangsúlyt kap a tulaj­don reformja, a tulajdonosi és a dolgozói érdekeket megfelelően képviselő ér­dekérvényesítési intézmény- rendszer kiépítése, valamint az. hogy a munkaerő azonos rangú legyen az áruvilág többi szereplőjével, azaz ér­tékén fizessék meg.

Next

/
Thumbnails
Contents