Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-13 / 11. szám

1989. JANUÁR 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kezdetben voll a Szaloki- és a Major-csoport Tablókon mutatták be az ünnepi közgyűlés résztvevőinek a jubiláló tsz jelenét és múltját Negyvenéves jubileumát ünnepelte a Jászladányi Egyetértés Tsz Korabeli jegyzőkönyv ta­núsítja: „Jászladányban 1949. január hó 11-én tíz tag 122 hold földdel megalakí­totta a Szalóki Földbérlő Szövetkezetei, mint átlagel­osztású termelőcsoportot.” Egy másak, levéltárban sár­guló jegyzőkönyvben ez ol­vasható: „Jászladányban 1949. január hó 11-én tizen­egy ember szabad elhatáro­zásából 100 hold földön meg­alakította a Major Tsz-t”. Az alsój ászsági települé­sen a két szövetkezeti cso­port egyidejű létrejöttének időpontját tartják számon a termelőszövetkezeti moz­galom kibontakozásának kezdeteként. A 40. évfordu­ló alkalmából szerdán dél­előtt — azaz napra négy évtizeddel az akkori esemé­nyek után — ünnepi köz­gyűlést tartott az Egyetértés Tsz kollektívája a helyi Jó­zsef Attila Művelődési Ház­ban. Ünnepi beszédében Horváth Ferenc, a közös gazdaság mostani elnöke először az alapítók érde­meit méltatta. Ismertette azokat az eredményeket, amelyeket a két szervező­ről, Major Mihályról és Sza­lóki Jánosról elnevezett, de 'hamarosan az Úttörő, illetve a Táncsics nevet felvevő csoportok megalakulásától napjainkig elértek a ladányi szövetkezeti gazdák. Sorolta az elnök a nagy­üzem életének jelentősebb állomásait: tíz évvel a moz­galom kibontakozása után, 1959-ben Jászladány terme­lőszövetkezeti község lett; az 1974. évi egyesülések út­ján létrejött Egyetértés Tsz abban az esztendőben, va­lamint 1979-ben és 1980- ban Kiváló Szövetkezet cí­met nyert; 1987-ben 30 mil­liós beruházással, saját kivi­telezéssel korszerűsítették a szövetkezet szarvasmarha­telepét. Ma nyolc és félezer hektáron gazdálkodik a jász­ladányi tsz. A csaknem ezer tagú kollektíva 1988-ban 350 milliós termelési értéket ért el. A ladányi határban — amelynek „egybeszántását” negyven évvel ezelőtt kezd­ték meg — hektáronkénti 5,8 tonnás búza-, 7,1 tonnás kukorica- és 400 tonnás vö­röshagyma-termésátlagok bizonyítják a tsz-bellek szor­galmát, hozzáértését. Mindezt, és a főágazatok­nak a munkáját, amit a ter­melőszövetkezeti csopor­tokba bevitt földjükkel, jószágaikkal, szerszámaik­kal alapoztak meg az elő­dök, a tsz életéről készült videofilmen mutatták be az ünnepi közgyűlés résztvevői­nek. Ezt követően Horváth Ferenc elnök 51 tagnak ad­ta át a Termelőszövetkezet Kiváló Dolgozója kitünte­tést, 17 munkahelyi kollek­tíva pedig Szocialista Brigád cím különböző fokozatait és az ezzel járó, összesen 330 ezer forint jutalmat vette át. Kukucs tanyánál mérték ki. Azt vittem be, meg a két kezem munkáját. Másom nem volt... — Nehéz volt a ladányi parasztokat megnyerni a szövetkezés ügyének? — Eleinte bizony nagy volt a bizalmatlanság. Ami­kor azstán látták, hogy szán­tási hitellel, vetőmaggal es műtrágyával segíti a közösen gazdálkodókat a földműves szövetkezet, egyre többen je­lentkeztek a csoportba. — Gabi bácsi hány évig dolgozott a tsz-ben? — Mindjárt a megalaku­lás titán kaptunk jószágokat is. Tíz üszőt, egy bikát és tíz anyadisznót. Én tehenész­ként kezdtem dolgozni, az­tán sertés-, később borjúgon­dozó voltaim. 23 esztendőn át mindvégig az állattenyész­tésben foglalkoztattak. Be­tegség miatt százalékosak le 1972-ben. — Nyugdíjasként hogyan él az egykori tsz-alapító? — Köszönöm a kérdését megvolnánk. Amúgy szűkö­Emlékezik , az alapító A jubiláló jászladányi szö­vetkezet jelenéről és múlt­járól készült videofilm egyik „főszereplője” Vince Gábor tsz-nyugdíjas. Az ala­pítók közül egyedül ő érte meg a 40. évfordulót. 1949 áprilisában tizenharmadik­ként lépett be a Major-cso­portba. :— Mi vitte be annakidején a közösbe? sen abból, amit havonta hoz a postás. A háztartási oót- lékkal együtt 4800 forint, amit magunkra költhetünk. Jószágtartásra már nem fut­ja az erőnk, sajnos megöre­gedtünk. Azért a zárszám­adásokra, meg az öregek napjára mindig eljövök. Szí­ves a meghívás is, meg aztán ió hallani időnként, hogy mi­re jutottak a közösben az utódok. Mondanék azért va­lamit, nem tudom leírja-e? Hallgat kis ideig az idős ember, láthatóan vívódik: mondja, vagy ne mondja. — Szóval látta, hallotta maga is, hogy kiosztottak itt, a jubileumi közgyűlésen ki­tüntetést vagy félszáz tsz- tagnak. Magamfajta idős ember, meg egyáltalán nyugdíjas nem volt köztük egy sem... Ezután én hallgattam kis ideig. Nem tellett tőlem többre, mint egy kézszorííás- ra, meg ennyire; — A hadifogságból haza­térve a földosztáskor nyolc hold földhöz jutottam. A be- senyszögi határrészen, a — Jó egészséget Gábor bá­tyám! És hosszú életet! T. F. Hegesztőképzés a Ganz-gyárban Műszaki fejlesztés világbanki hitelből (Tudósítónktól) Két hegesztőtanfolyam is elkezdődött a Ganz Villa­mossági Művek szolnoki gyá­rában az elmúlt év végén, melyek csaknem fél évig tar­tanak. A szolnoki Szamuely Tibor Gépipari és Műszaki Szakközépiskola szerződéses kapcsolatot létesített a gyár­ral a hegesztőszakma képzé­sére. Hetente egy alkalom­mal elméleti és gyakorlati képzésben részesülnek a tan­folyam résztvevői, utóbbit természetesen a gyárban, míg az elméletit az iskolában. A novemberben indult széndioxid-védőgázos ívhe­gesztői tanfolyamon a gyár 15 dolgozója tanulja a szak­mát. A Magyar Nemzeti Bank tavaly a Világbanktól 50 millió dollár hitelt vett fel műszaki fejlesztési, progra­mok megvalósítására. A to- vábbkölcsönző kereskedelmi és innovációs bankok 30 millió dollár sorsáról az el­múlt évben döntöttek. A fennmaradó összegre továb­bi pályázatot írtak ki a vál­lalatok számára, s a beérke­zett igények elbírálása most van folyamatban. A válla- ■latok műszaki fejlesztési programját már vizsgálják az OMPB szakértői, a ban­kok pedig a pályázók pénz­ügyi helyzetét ellenőrzik. Az elmúlt évben nyolc műszaki fejlesztési javasla­tot fogadott el a Világbank, s ezek együttesen kapták a mintegy 30 millió dollár hitelt. A Világbank feltéte­le az volt, hogy valamennyi program nyereséges üzleti vállalkozás legyen és kon­vertibilis exportot eredmé­nyezzen. Kikötés továbbá, hogy minden fejlesztésnek 1993-ig be kell fejeződnie. A hitelből részesedő vala­mennyi vállalat és intéz­mény megkezdte a műszaki fejlesztési program megva­lósítását. Autóálmaink és a valóság Nem várható gyors javu­lás az autóellátásban, ha­csak pzt a néhány tízezer személyautót nem számítjuK, amennyit devizához jutó honfitársaink az úi vámren- deleten felbuzdulva az idén minden bizonnyal behoznak. Ebben az évben sem való­színű. hogy frontáttörés kö­vetkezne be a hazai gépko­csiellátásban. ígéretei tár­gyalás számtalan van. de mint látható, az eredmény egyelőre a nullával egyenlő. A legfrissebb elképzelés a DIGÉP és a Dacia közötti kooperáció lenne, ami már önmagában is kétségessé te­szi az elgondolás komolysá­gát. Egy olyan országgal, il­letve annak egy vállalatával kooperálna a dolgozóinak a jelek szerint „minden áron" munkaalkalmat kereső diós­győri gyár, amely sokszor a magyar főhatóságok telexei­re, leveleire sem válaszol, amelyről nem tudni, mikor terjeszti ki diplomáciai lépé­seit gazdasági intézkedések­re is, amely híres-hírhedt arról, hogy nem megbízható partner. De ha nem így len­ne is, a román partner olyan áron kínálja az összeszerel­hető gépkocsielemeket, hogy végül a diósgyőri Dac,a jó­val drágább lenne, mint a készen importált. Nem rózsásabb a helyzet a japán Suzukival évek óta vajúdó együttműködés ter­vével sem. Az össze.szerelö- üzem 21 milliárd jenbe, az­az 162 millió dollárba kerül­ne. amibe a Suzuki cég mindössze 15,5 millió dollár tőkerészesedéssel szállna be. a további japán bankhitelt pedig az összeszerelő ve­gyesvállalatnak vissza kelle­ne fizetnie. Szó sincs tehát jelentős nagyságú működő tőke be­hozatalának lehetőségéről, évi 50 ezer autó összeszerelé­se pedig a világ más tájain sem szokott nyereséget hoz­ni. A szomszédos Ausztria ki­tűnően el van látva gép ko­csikkal, pedig „csak a fon­tosabb részegységeket gyárt­ja — igaz. maga a General Motors-szal épített sebesség­váltó- és motorgyár mintegy 9,7 milliárd schillingje — keréken 45 milliárd forint­ba került. (A beruházásba a GM 2 milliárd schillinggel szállt be.) Nálunk viszont egyelőre az a 9 milliárd forint sem akar előkerülni, ami a Szov­jetunióval körvonalazódó Zaporozsec-kooperációh oz kellene. Ipari becslések sze­rint ennyibe kerülne egy se­bességváltógyár létesítése, s további 3—4 milliárd forin­tért hozhatnánk létre azokat az üzemeket, amelyek ter­mékeivel évi 50 ezer új tí­pusú Zaporozsecet — Tavri- ját — el len tételezhetnénk. így talán nem árt némi fenntartással fogadni a rész­leteiben teljesen kidolgozat­lan dél-koreai együttműkö­dési tervet sem. Erről annyit lehet tudni, hogy a Magyar Hitelbank szándéklevelet írt alá a Daewoo céggel. Első lépésben valamilyen alkat­részeket gyártanánk, s azo­kért cserébe érkezne már az idén 5 ezer Le Mans tí­pusú autó. A hasonló Opel 5—600 ezer forintba kerülne nálunk, nehezen hihető hogy ez az 1500 köbcentis kocsi lényegesen olcsóbb lenne. Nincsenek konkrét? alá­írásra váró tervek a Skodá­val sem. a többi autógyárral pedig ugyancsak az elképze­lések felvázolásánál tar­tunk. Az bizonyos, hogy je­lentős saját beruházás nél­kül az autóiparban sem le­het fejleszteni. Most azon­ban nem olyan időket élünk, hogy központi pénzeket le­hetne erre előirányozni. SZ. G. Viz alá kerül a bánya HNF-tanácskozás Vita a megújulásról A Népfront Szolnok me­gyei elnökségének tegnapi ülése a mozgalom megújítá­sának mikéntjét volt hiva­tott megvitatni. Többen megemlítették, hogy a tár­sadalmi szervezeteik iránti bizalmatlanság a népfrontot sem kímélte. Nem használ a mozgalomnak az országos tanács hihetetlenül nagy létszáma, legmagasabb tiszt­ségviselőinek — titkárainak, főtitkárának — nyilvános szereplésre való alkalmat­lansága. Tisztázni és az új Alkot­mányban rögzíteni érdemes a népfront közjogi helyét, intézményi szerepét, műkö­désének anyagi, tárgyi fel­tételeit. Kinek a pénzéből, mekkora szervezettel, mek­kora apparátussal működjék ezután a mozgalom? Töb­bekben fölvetődött — az új célokkal, a társadalmi szer­vezetek, pártok koalíciójá­nak lehetőségével kapcsolat­ban — a népfront névvál­toztatásának szükségessége is. Kérdés: nem fejezné-e ki jobban egy nyitott;, a véle­mények sokszínűségét befor gadó mozgalom jellegét a Magyar Nemzeti Front elne­vezés? Meg kellene határozni ugyanakkor a népfront fel­adatait a többpártrendszer keretein belül is — hangzott el. A Tatabányai Bányák Mány—1. elnevezésű bánya­üzemében megkezdték a víz­kiemelés csökkentését, és fo­kozatosan víz alá helyzik a bánya jelentős i’észét. Ezt megelőzően az akna dol­gozói befejezték a szénter­melést, és minden haszno­sítható, értékesíthető be­rendezést kimentettek és a felszínre hoztak. A mélyben rejlő széntele­pek kiaknázását elsősorban környezetvédelmi szempon­tok miatt kénytelenek tartó­san szüneteltetni. A vízkiemelés megszünte­tése nem jelenti azt, hogy a még jelentős szén vagy ónnal rendelkező bánya összes tér­ségét átadja a víz uralmá­nak. Magasabb túlóradíj, béremelés Választások előtt a pedagógus-szakszervezet Alattyánban ­Alakuló tanácsülés Alattvánban tegnap dél­után tartották a község ala­kuló tanácsülését, amelyen részt vett Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke, vala­mint Rabold Gábor, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője is. A tanácstagok teljes egyet­értésben döntöttek a tiszt­ségviselőik megválasztásá­ról. A tanácselnök Kiss Ká­roly lett, aki immáron több mint egy évtizede tölti be ezt a tisztséget. Társadalmi tanácselnök-helyettessé So­mogyi Annát, a művelődési ház igazgatóját választották. A végrehajtó bizottság tit­kárává Jánosi Menyhértnét nevezték ki, aki korábban is ebben a munkakörben te­vékenykedett. Ma Csépán tartanak ala­kuló tanácsülést. Országos Ügyvédi Tanács Új elnököt választnttak Dr. Horváth Jenőt válasz­totta elnökévé alakuló ülé­sén az Országos Ügyvédi Tanács. Az ország húsz ügyvédi kamarájában tavaly válasz­tották meg az országos ta­nács új tagjait; a kamarák elnökei pedig hivatalból tag­jai e legmagasabb ügyvédi fórumnak. A mostani teljes ülésen megújult a testület tisztikara is. (MTI) A SZOT decemberi konfe­renciáján többek között a mozgalom megújításáról szü­letett határozat. A megúju­lás a munka tartalmát, a mozgalom szervezi! felépí­tését, az intézményrendszer korszerűsítését, demokra­tikus kialakítását célozza meg. E törekvések jellemzik az ágazati szakszervezeteket is köztük a pedagógusokét, amely kongresszusára ké­szül. A május 20—21-én sor­ra kerülő országos tanácsko­zás előtt azonban teljes körű választásokat tartanak. A választások előkészítésé­ről, a mozgalom szervezeti felépítésére, működésére vo­natkozó elképzelésekről tar­tott tegnap előadást Zaohár László, a Pedagógusok Szak- szervezete Központi Vezető­ségének osztályvezetője Szolnokon, a megye szak- szervezeti főbizalmi testüle­tének. A választások során 'min­den eddiginél jobban érvé­nyesülhet a tagság akara­ta. A központi vezetőség ál­lásfoglalása az alapszerve­zeti választásokkal kapcso­latban az, hogy ahol úgy ítélik meg, hogy az alapszer­vezet jól működött, ellátta a funkcióit, ott maradjon meg ugyanabban a formá­ban. Ahol viszont a tagság­nak .másfajta, önálló elkép­zelése van, szavazással dönt­senek a változásokról. A mozgalom új vonása lesz, hogy a megválasztott valamennyi alapszervezeti titkárból álló úgynevezett titkári tanács alakul, s a továbbiakban ez a testület irányítja majd a megyei in­téző bizottság munkáját, meghatározza létszámát, funkcióját. Az ilyenformán átalakuló megyei bizottsá­gok mellett megújul a köz­ponti vezetőség is. Azt ter­vezik, hogy az irányítás leg­felsőbb szintjén tagozatokat hoznak létre, amelyek a pe­dagógustársadalom egy-egy rétegének — óvónőknek, ta­nítóknak, tanároknak, tech­nikai dolgozóknak — az ér­dekeit jobban tudja kép­viselni, természetesen a pe­dagógus-szakszervezeten be­lül. A választásokra a megyé­ben február 1-jétől április 23-ig kerül sor, a központi vezetőség tagjaira pedig majd a kongresszuson sza­vaznak a küldöttek. Zachár Zoltán beszámoló­ja után Nyiilász István, a központi vezetőség osztály­vezető-helyettese a résztve­vők bérügyi kérdéseire vála­szolt. Elhangzott az ülésen, hogy február 1-jétől feleme­lik a pedagógusok túlóradí- ját, szeptembertől pedig bér­emelésre keiül sor. A köz­ponti vezetőség azonban a jövő évre is az ideihez ha­sonló 4,1—5 milliárd forint összegű juttatást szeretne el­érni az oktatásügyben dol­gozók számára, s ez azt je­lentené, hogy legkésőbb 1990. szeptemberéig teljesülne a pedagógusok közelmúltban megfogalmazott, 40 százalé­kos béremelésre vonatkozó, követelése.

Next

/
Thumbnails
Contents