Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-13 / 11. szám
1989. JANUÁR 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kezdetben voll a Szaloki- és a Major-csoport Tablókon mutatták be az ünnepi közgyűlés résztvevőinek a jubiláló tsz jelenét és múltját Negyvenéves jubileumát ünnepelte a Jászladányi Egyetértés Tsz Korabeli jegyzőkönyv tanúsítja: „Jászladányban 1949. január hó 11-én tíz tag 122 hold földdel megalakította a Szalóki Földbérlő Szövetkezetei, mint átlagelosztású termelőcsoportot.” Egy másak, levéltárban sárguló jegyzőkönyvben ez olvasható: „Jászladányban 1949. január hó 11-én tizenegy ember szabad elhatározásából 100 hold földön megalakította a Major Tsz-t”. Az alsój ászsági településen a két szövetkezeti csoport egyidejű létrejöttének időpontját tartják számon a termelőszövetkezeti mozgalom kibontakozásának kezdeteként. A 40. évforduló alkalmából szerdán délelőtt — azaz napra négy évtizeddel az akkori események után — ünnepi közgyűlést tartott az Egyetértés Tsz kollektívája a helyi József Attila Művelődési Házban. Ünnepi beszédében Horváth Ferenc, a közös gazdaság mostani elnöke először az alapítók érdemeit méltatta. Ismertette azokat az eredményeket, amelyeket a két szervezőről, Major Mihályról és Szalóki Jánosról elnevezett, de 'hamarosan az Úttörő, illetve a Táncsics nevet felvevő csoportok megalakulásától napjainkig elértek a ladányi szövetkezeti gazdák. Sorolta az elnök a nagyüzem életének jelentősebb állomásait: tíz évvel a mozgalom kibontakozása után, 1959-ben Jászladány termelőszövetkezeti község lett; az 1974. évi egyesülések útján létrejött Egyetértés Tsz abban az esztendőben, valamint 1979-ben és 1980- ban Kiváló Szövetkezet címet nyert; 1987-ben 30 milliós beruházással, saját kivitelezéssel korszerűsítették a szövetkezet szarvasmarhatelepét. Ma nyolc és félezer hektáron gazdálkodik a jászladányi tsz. A csaknem ezer tagú kollektíva 1988-ban 350 milliós termelési értéket ért el. A ladányi határban — amelynek „egybeszántását” negyven évvel ezelőtt kezdték meg — hektáronkénti 5,8 tonnás búza-, 7,1 tonnás kukorica- és 400 tonnás vöröshagyma-termésátlagok bizonyítják a tsz-bellek szorgalmát, hozzáértését. Mindezt, és a főágazatoknak a munkáját, amit a termelőszövetkezeti csoportokba bevitt földjükkel, jószágaikkal, szerszámaikkal alapoztak meg az elődök, a tsz életéről készült videofilmen mutatták be az ünnepi közgyűlés résztvevőinek. Ezt követően Horváth Ferenc elnök 51 tagnak adta át a Termelőszövetkezet Kiváló Dolgozója kitüntetést, 17 munkahelyi kollektíva pedig Szocialista Brigád cím különböző fokozatait és az ezzel járó, összesen 330 ezer forint jutalmat vette át. Kukucs tanyánál mérték ki. Azt vittem be, meg a két kezem munkáját. Másom nem volt... — Nehéz volt a ladányi parasztokat megnyerni a szövetkezés ügyének? — Eleinte bizony nagy volt a bizalmatlanság. Amikor azstán látták, hogy szántási hitellel, vetőmaggal es műtrágyával segíti a közösen gazdálkodókat a földműves szövetkezet, egyre többen jelentkeztek a csoportba. — Gabi bácsi hány évig dolgozott a tsz-ben? — Mindjárt a megalakulás titán kaptunk jószágokat is. Tíz üszőt, egy bikát és tíz anyadisznót. Én tehenészként kezdtem dolgozni, aztán sertés-, később borjúgondozó voltaim. 23 esztendőn át mindvégig az állattenyésztésben foglalkoztattak. Betegség miatt százalékosak le 1972-ben. — Nyugdíjasként hogyan él az egykori tsz-alapító? — Köszönöm a kérdését megvolnánk. Amúgy szűköEmlékezik , az alapító A jubiláló jászladányi szövetkezet jelenéről és múltjáról készült videofilm egyik „főszereplője” Vince Gábor tsz-nyugdíjas. Az alapítók közül egyedül ő érte meg a 40. évfordulót. 1949 áprilisában tizenharmadikként lépett be a Major-csoportba. :— Mi vitte be annakidején a közösbe? sen abból, amit havonta hoz a postás. A háztartási oót- lékkal együtt 4800 forint, amit magunkra költhetünk. Jószágtartásra már nem futja az erőnk, sajnos megöregedtünk. Azért a zárszámadásokra, meg az öregek napjára mindig eljövök. Szíves a meghívás is, meg aztán ió hallani időnként, hogy mire jutottak a közösben az utódok. Mondanék azért valamit, nem tudom leírja-e? Hallgat kis ideig az idős ember, láthatóan vívódik: mondja, vagy ne mondja. — Szóval látta, hallotta maga is, hogy kiosztottak itt, a jubileumi közgyűlésen kitüntetést vagy félszáz tsz- tagnak. Magamfajta idős ember, meg egyáltalán nyugdíjas nem volt köztük egy sem... Ezután én hallgattam kis ideig. Nem tellett tőlem többre, mint egy kézszorííás- ra, meg ennyire; — A hadifogságból hazatérve a földosztáskor nyolc hold földhöz jutottam. A be- senyszögi határrészen, a — Jó egészséget Gábor bátyám! És hosszú életet! T. F. Hegesztőképzés a Ganz-gyárban Műszaki fejlesztés világbanki hitelből (Tudósítónktól) Két hegesztőtanfolyam is elkezdődött a Ganz Villamossági Művek szolnoki gyárában az elmúlt év végén, melyek csaknem fél évig tartanak. A szolnoki Szamuely Tibor Gépipari és Műszaki Szakközépiskola szerződéses kapcsolatot létesített a gyárral a hegesztőszakma képzésére. Hetente egy alkalommal elméleti és gyakorlati képzésben részesülnek a tanfolyam résztvevői, utóbbit természetesen a gyárban, míg az elméletit az iskolában. A novemberben indult széndioxid-védőgázos ívhegesztői tanfolyamon a gyár 15 dolgozója tanulja a szakmát. A Magyar Nemzeti Bank tavaly a Világbanktól 50 millió dollár hitelt vett fel műszaki fejlesztési, programok megvalósítására. A to- vábbkölcsönző kereskedelmi és innovációs bankok 30 millió dollár sorsáról az elmúlt évben döntöttek. A fennmaradó összegre további pályázatot írtak ki a vállalatok számára, s a beérkezett igények elbírálása most van folyamatban. A válla- ■latok műszaki fejlesztési programját már vizsgálják az OMPB szakértői, a bankok pedig a pályázók pénzügyi helyzetét ellenőrzik. Az elmúlt évben nyolc műszaki fejlesztési javaslatot fogadott el a Világbank, s ezek együttesen kapták a mintegy 30 millió dollár hitelt. A Világbank feltétele az volt, hogy valamennyi program nyereséges üzleti vállalkozás legyen és konvertibilis exportot eredményezzen. Kikötés továbbá, hogy minden fejlesztésnek 1993-ig be kell fejeződnie. A hitelből részesedő valamennyi vállalat és intézmény megkezdte a műszaki fejlesztési program megvalósítását. Autóálmaink és a valóság Nem várható gyors javulás az autóellátásban, hacsak pzt a néhány tízezer személyautót nem számítjuK, amennyit devizához jutó honfitársaink az úi vámren- deleten felbuzdulva az idén minden bizonnyal behoznak. Ebben az évben sem valószínű. hogy frontáttörés következne be a hazai gépkocsiellátásban. ígéretei tárgyalás számtalan van. de mint látható, az eredmény egyelőre a nullával egyenlő. A legfrissebb elképzelés a DIGÉP és a Dacia közötti kooperáció lenne, ami már önmagában is kétségessé teszi az elgondolás komolyságát. Egy olyan országgal, illetve annak egy vállalatával kooperálna a dolgozóinak a jelek szerint „minden áron" munkaalkalmat kereső diósgyőri gyár, amely sokszor a magyar főhatóságok telexeire, leveleire sem válaszol, amelyről nem tudni, mikor terjeszti ki diplomáciai lépéseit gazdasági intézkedésekre is, amely híres-hírhedt arról, hogy nem megbízható partner. De ha nem így lenne is, a román partner olyan áron kínálja az összeszerelhető gépkocsielemeket, hogy végül a diósgyőri Dac,a jóval drágább lenne, mint a készen importált. Nem rózsásabb a helyzet a japán Suzukival évek óta vajúdó együttműködés tervével sem. Az össze.szerelö- üzem 21 milliárd jenbe, azaz 162 millió dollárba kerülne. amibe a Suzuki cég mindössze 15,5 millió dollár tőkerészesedéssel szállna be. a további japán bankhitelt pedig az összeszerelő vegyesvállalatnak vissza kellene fizetnie. Szó sincs tehát jelentős nagyságú működő tőke behozatalának lehetőségéről, évi 50 ezer autó összeszerelése pedig a világ más tájain sem szokott nyereséget hozni. A szomszédos Ausztria kitűnően el van látva gép kocsikkal, pedig „csak a fontosabb részegységeket gyártja — igaz. maga a General Motors-szal épített sebességváltó- és motorgyár mintegy 9,7 milliárd schillingje — keréken 45 milliárd forintba került. (A beruházásba a GM 2 milliárd schillinggel szállt be.) Nálunk viszont egyelőre az a 9 milliárd forint sem akar előkerülni, ami a Szovjetunióval körvonalazódó Zaporozsec-kooperációh oz kellene. Ipari becslések szerint ennyibe kerülne egy sebességváltógyár létesítése, s további 3—4 milliárd forintért hozhatnánk létre azokat az üzemeket, amelyek termékeivel évi 50 ezer új típusú Zaporozsecet — Tavri- ját — el len tételezhetnénk. így talán nem árt némi fenntartással fogadni a részleteiben teljesen kidolgozatlan dél-koreai együttműködési tervet sem. Erről annyit lehet tudni, hogy a Magyar Hitelbank szándéklevelet írt alá a Daewoo céggel. Első lépésben valamilyen alkatrészeket gyártanánk, s azokért cserébe érkezne már az idén 5 ezer Le Mans típusú autó. A hasonló Opel 5—600 ezer forintba kerülne nálunk, nehezen hihető hogy ez az 1500 köbcentis kocsi lényegesen olcsóbb lenne. Nincsenek konkrét? aláírásra váró tervek a Skodával sem. a többi autógyárral pedig ugyancsak az elképzelések felvázolásánál tartunk. Az bizonyos, hogy jelentős saját beruházás nélkül az autóiparban sem lehet fejleszteni. Most azonban nem olyan időket élünk, hogy központi pénzeket lehetne erre előirányozni. SZ. G. Viz alá kerül a bánya HNF-tanácskozás Vita a megújulásról A Népfront Szolnok megyei elnökségének tegnapi ülése a mozgalom megújításának mikéntjét volt hivatott megvitatni. Többen megemlítették, hogy a társadalmi szervezeteik iránti bizalmatlanság a népfrontot sem kímélte. Nem használ a mozgalomnak az országos tanács hihetetlenül nagy létszáma, legmagasabb tisztségviselőinek — titkárainak, főtitkárának — nyilvános szereplésre való alkalmatlansága. Tisztázni és az új Alkotmányban rögzíteni érdemes a népfront közjogi helyét, intézményi szerepét, működésének anyagi, tárgyi feltételeit. Kinek a pénzéből, mekkora szervezettel, mekkora apparátussal működjék ezután a mozgalom? Többekben fölvetődött — az új célokkal, a társadalmi szervezetek, pártok koalíciójának lehetőségével kapcsolatban — a népfront névváltoztatásának szükségessége is. Kérdés: nem fejezné-e ki jobban egy nyitott;, a vélemények sokszínűségét befor gadó mozgalom jellegét a Magyar Nemzeti Front elnevezés? Meg kellene határozni ugyanakkor a népfront feladatait a többpártrendszer keretein belül is — hangzott el. A Tatabányai Bányák Mány—1. elnevezésű bányaüzemében megkezdték a vízkiemelés csökkentését, és fokozatosan víz alá helyzik a bánya jelentős i’észét. Ezt megelőzően az akna dolgozói befejezték a széntermelést, és minden hasznosítható, értékesíthető berendezést kimentettek és a felszínre hoztak. A mélyben rejlő széntelepek kiaknázását elsősorban környezetvédelmi szempontok miatt kénytelenek tartósan szüneteltetni. A vízkiemelés megszüntetése nem jelenti azt, hogy a még jelentős szén vagy ónnal rendelkező bánya összes térségét átadja a víz uralmának. Magasabb túlóradíj, béremelés Választások előtt a pedagógus-szakszervezet Alattyánban Alakuló tanácsülés Alattvánban tegnap délután tartották a község alakuló tanácsülését, amelyen részt vett Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke, valamint Rabold Gábor, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. A tanácstagok teljes egyetértésben döntöttek a tisztségviselőik megválasztásáról. A tanácselnök Kiss Károly lett, aki immáron több mint egy évtizede tölti be ezt a tisztséget. Társadalmi tanácselnök-helyettessé Somogyi Annát, a művelődési ház igazgatóját választották. A végrehajtó bizottság titkárává Jánosi Menyhértnét nevezték ki, aki korábban is ebben a munkakörben tevékenykedett. Ma Csépán tartanak alakuló tanácsülést. Országos Ügyvédi Tanács Új elnököt választnttak Dr. Horváth Jenőt választotta elnökévé alakuló ülésén az Országos Ügyvédi Tanács. Az ország húsz ügyvédi kamarájában tavaly választották meg az országos tanács új tagjait; a kamarák elnökei pedig hivatalból tagjai e legmagasabb ügyvédi fórumnak. A mostani teljes ülésen megújult a testület tisztikara is. (MTI) A SZOT decemberi konferenciáján többek között a mozgalom megújításáról született határozat. A megújulás a munka tartalmát, a mozgalom szervezi! felépítését, az intézményrendszer korszerűsítését, demokratikus kialakítását célozza meg. E törekvések jellemzik az ágazati szakszervezeteket is köztük a pedagógusokét, amely kongresszusára készül. A május 20—21-én sorra kerülő országos tanácskozás előtt azonban teljes körű választásokat tartanak. A választások előkészítéséről, a mozgalom szervezeti felépítésére, működésére vonatkozó elképzelésekről tartott tegnap előadást Zaohár László, a Pedagógusok Szak- szervezete Központi Vezetőségének osztályvezetője Szolnokon, a megye szak- szervezeti főbizalmi testületének. A választások során 'minden eddiginél jobban érvényesülhet a tagság akarata. A központi vezetőség állásfoglalása az alapszervezeti választásokkal kapcsolatban az, hogy ahol úgy ítélik meg, hogy az alapszervezet jól működött, ellátta a funkcióit, ott maradjon meg ugyanabban a formában. Ahol viszont a tagságnak .másfajta, önálló elképzelése van, szavazással döntsenek a változásokról. A mozgalom új vonása lesz, hogy a megválasztott valamennyi alapszervezeti titkárból álló úgynevezett titkári tanács alakul, s a továbbiakban ez a testület irányítja majd a megyei intéző bizottság munkáját, meghatározza létszámát, funkcióját. Az ilyenformán átalakuló megyei bizottságok mellett megújul a központi vezetőség is. Azt tervezik, hogy az irányítás legfelsőbb szintjén tagozatokat hoznak létre, amelyek a pedagógustársadalom egy-egy rétegének — óvónőknek, tanítóknak, tanároknak, technikai dolgozóknak — az érdekeit jobban tudja képviselni, természetesen a pedagógus-szakszervezeten belül. A választásokra a megyében február 1-jétől április 23-ig kerül sor, a központi vezetőség tagjaira pedig majd a kongresszuson szavaznak a küldöttek. Zachár Zoltán beszámolója után Nyiilász István, a központi vezetőség osztályvezető-helyettese a résztvevők bérügyi kérdéseire válaszolt. Elhangzott az ülésen, hogy február 1-jétől felemelik a pedagógusok túlóradí- ját, szeptembertől pedig béremelésre keiül sor. A központi vezetőség azonban a jövő évre is az ideihez hasonló 4,1—5 milliárd forint összegű juttatást szeretne elérni az oktatásügyben dolgozók számára, s ez azt jelentené, hogy legkésőbb 1990. szeptemberéig teljesülne a pedagógusok közelmúltban megfogalmazott, 40 százalékos béremelésre vonatkozó, követelése.
