Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-13 / 11. szám

Am 4.30RSZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜUETEKI XL. évf. 11. *z., 1989. jan. 13., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Nagyközségekből városok Ülést tartott a Minisztertanács Gyorsítják a belkereskedelmi törvény felülvizsgálatát A Minisztertanács csütörtöki ülésén tájékoztatást kapott az új Alkotmány szabályozási koncepciójáról. A Minisztertanács úgy határozott, hogy felgyorsítja a belkereskedelemről szóló törvény átfogó felülvizsgálatát. A kormány javasolta az Elnöki Tanácsnak egyes váro­sok megyei várossá, és egyes nagyközségek várossá nyilvá­nítását. A Minisztertanács előterjesztést hallgatott meg az ide­genforgalom helyzetéről és fejlesztésének főbb feladatairól, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelem átfogó szabályozásá­nak elveiről. A kormány ülését követő szóvivői tájékoztatón Maro­sán György bevezetőben el­mondotta : a kormányülés mintegy folytatta a parla­menti programot, hiszen elő­ször Kulcsár Kálmán igaz­ságügyminiszter tájékoztatta a Minisztertanácsot az új Al­kotmány koncepciójáról. Ezt követően a kormány előter­jesztést hallgatott meg a bel­kereskedelmi törvény módo­sításáról. A kormány arra ké­szül, hogy a belátható jövő­ben a bel- és a külkereske­delemre egyaránt hatályos, átfogó törvényjavaslatot ter­jesszen az Országgyűlés elé. Addig is a kereskedelmi mi­niszter az érintett tárcákkal együttműködve a deregulá­ciós program során átvizsgál­ja azokat a rendelkezéseket, amelyek akadályozzák a ver­senysemlegesség és a piaci esélyegyenlőség érvényesíté­sét a kereskedelmi tevé­kenységben. A kormány javasolja az Elnöki Tanácsnak, hogy egyes városokat megyei vá­rossá, egyes nagyközségeket pedig várossá nyilvánítson, összesen 41 nagyközség nyújtotta be várossá nyilvá­nítási igényét. A kormány gondosan mérlegelte a kéré­seket, s úgy döntött, hogy va­lamennyi pályázó település várossá nyilvánítását java­solni fogja az Elnöki Ta­nácsnak. A kormány elhatá­rozta: előterjesztéssel fordul az Elnöki Tanácshoz, hogy a minden szempontból ered­ményesen fejlődő Kecskemé­tet, Nyíregyházát és Székes- fehérvárt nyilvánítsa megyei várossá. Az idegenforgalom helyze­téről és fejlesztésének felada­tairól szóló előterjesztéssel kapcsolatban a Miniszterta­nács megállapította: tavaly jelentős változások követ­keztek be a turistaforgalom­ban, Az új útlevéltörvény hatására egymillióról négy­millióra emelkedett a Nyu­gatra kiutazók száma. A gyermek- és ifjúságvé­delem átfogó szabályozására vonatkozó irányelveket meg­tárgyalva a kormány úgy döntött, hogy ezeken a terü­leteken a jogi rendezés új törvény megalkotását teszi szükségessé. Ezt követően az újságírók kérdéseire válaszolt Marosán György. Az MTI tudósítója emlékeztetett arra, hogy több megye szakszervezeti tanácsa tiltakozó levelet jut­tatott el Németh Miklóshoz, a Minisztertanács elnökéhez az áremelésekkel kapcsolat­ban. Arról tudakozódott, hogy mi a kormány vélemé­nye az áremelés lakossági visszhangjáról. A témához kapcsolódva a Népszava munkatársa megkérdezte: késleltetik-e a további ár- és díjemeléseket addig, amíg a béremelések ügyében is vala­milyen lépést tudnak tenni a vállalatok. Válaszában a szóvivő el­mondta: ezekkel a kérdések­kel a mostani ülésén nem foglalkozott bővebben a kor­mány, ezért csak a reflexióit adhatja közre. Hangsúlyoz­ta: az országnak elfogadott népgazdasági terve és tör­(Folytatás a 2. oldalon) Közzétették az SZKP KB választási Választási programját köz­zétéve a Szovjetunió Kom­munista Pártja biztosít min­den szovjet embert, hogy to­vábbra is töretlenül halad az átalakítás útján, s minden erejét, a kollektív gondolko­zást és a közös akaratot a társadalom forradalmi meg­újítására összpontosítja. A párt reméli, hogy minden szovjet ember aktív részese lesz a kijelölt tervek megva­lósításának. így összegezhető az SZKP KB választási prog­ramja, amellyel a szovjet tár­sadalomhoz fordul. A párt vezető testületé keddi ülésén a párthoz, az egész szovjet néphez szóló felhívást foga­dott el. Ennek szövegét csü­törtök este hozták nyilvá­nosságra. A terjedelmes dokumen­programját tűm bevezetőjében megvonja az átalakítás első esztendei­nek mérlegét, s felvázolja a pártnak a következő idő­szakra vonatkozó program­ját. Az alapot a pártnak az átalakítás kezdetét jelentő 1985 áprilisi KB-ülésén, majd a XXVII. kongresszu­son, illetve a tavalyi 19. or­szágos értekezleten elfoga­dott határozatai képezik. Megváltozott a társadalom légköre: a tétlenség és a tár­sadalmi közöny helyébe az állampolgári tenniakarás, kezdeményezés lép, nő a dol­gozók vállalkozó kedve, gaz­datudata. A pártnak meg­győződése — mutat rá a fel­hívás —, hogy az átalakítás csak akkor lehet sikeres, ha (Folytatás a 2. oldalon) Palesztin felszólalási jog Szavazott a BT Az ENSZ Biztonsági Taná­csa szerdán megadta a PFSZ-nek azt a jogot, hogy képviselője — a világszerve­zet rendes tagállamaihoz ha­sonlóan — saját kezdemé­nyezésre, közvetítők nélkül szólalhasson fel a testület vi­táin. Az erről szóló döntést a BT tizenegy tagja támogatta, az Egyesült Államok ellenez­te, Nagy-Britannia. Francia- ország, Kanada pedig tartóz­kodott a szavazásnál. Az Egyesült Államok el­lenszavazata nem akadályoz­hatta meg a döntést, mivel a BT állandó tagjai eljárási kérdésekben nem érvényesít­hetik vétójogukat. A PFSZ ezzel újabb diplomáciai győ­zelmet aratott a palesztin állam nemzetközi elismerte­tésében. Palesztinát eddig mintegy 50 állam ismerte el. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat szolnoki malomüzemében tizenhárom hengerrel három műszakban napi 50,4 tonna búzát őrölnek. A lisztet folyamatosan szállítják a Land­ler Jenő úti kenyérgyárba, a korpa a keverőüzembe kerül. Felvételünkön Varga Ferenc molnár az első töretét ellenőrzi Fotó: KÉ A január 1-től életbe lépett új vámszabályok miatt várhatóan növekedni fog a nyugati márkájú gépkocsik behozatala. Ezek szervizelésére és javítására készül fel a Hungaro- szerviz fővárosi és vidéki hálózata, amely elsősorban az Opel, a Fiat és Volkswagen típuso­kat részesíti előnyben (MTI-fotó: Pataki Zsolt) Szabadabb vállalkozási feltételeket igényelnek a téeszgazdák Sajtótájékoztató a szövetkezetpolitika megújításáról A szövetkezés alapelvei­ben hazánkban továbbra sincs lényeges változás. A szövetkezetek változatlanul az állampolgárok önkéntes személyi és vagyoni közre­működésén alapuló, a közös tulajdonra és az önkor­mányzatra épülő gazdasági, szociális, kulturális vállal­kozásai — jelentette ki a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának tegnap tar­tott sajtótájékoztatóján Zso­ltár András főosztályvezető, aki a szövetkezetpolitika megújításának időszerű kér­déseiről tájékoztatta az új­ságírókat. Mint mondotta: a szövet­kezés elveinek újbóli tisztá­zása azért merült fel, mivel mostanában a közvéle­mény, a szövetkezeti tagság és gyakran a vezetők is bi­zonytalankodnak, hogy a jelenlegi mezőgazdasági szövetkezeti forma továbbra is alkalmas-e. Nem látják tisztán, melyek a mozgalom megőrzendő értékei, illetve a megújulás útjából elhárí­tandó akadályok. A TOT-ban — az üze­mekben, a vezetők körében és az érdekképviseleti szer­vezetekben . a megújulásról eddig folytatott viták alap­ján, valamint számos ta­nulmány tapasztalatainak összegzéseként — az a véle­mény alakult, ki hogy a szö­vetkezeti reformra szükség van. A mozgalom megújulá­sa azonban nem előzheti meg a társadalmi, gazdasági reformokat, és nem is ma­radta!, el azoktól, csakis ve­lük kölcsönhatásban mehet végbe. A szövetkezeti mozgalom­mal kapcsolatos elbizonyta­lanodást erősíti, hogy az új társaságok — részvénytársasá­gok, kft-k — működését ma már kevésbé szabályozzák bürokratikus előírások, mint a téeszekét. A tagság példá­ul tiltakozik az ellen, hogy a felhalmozott vagyonnal nem rendelkezik olyan mér­tékben sem, mint más gaz­dálkodó szervezetek. A szö­vetkezetek jövedelmét aránytalanul nagy elvoná­sok terhelik, így a közös­ségeknek évek óta nincs le­hetőségük a termelési eszkö­zök kívánt mértékű pótlásá­ra, cseréjére. Az elvonáso­kat, a kedvezményeket il­letően is csupán egyenlő el­bírálást akarnak. A szövetkezetek tagsága — még a fölszámolás alatt lévő gazdaságoké is — el­(Folytatás a 2. oldalon)---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­K ezdetben volt a Szaloki- és a Major-csoport A szövetkezeti mozgalom indulásának 40. évfordulóját ünnepelték Jászla-, dányban. Ebből az alkalomból munkatársunk beszélgetett az utolsó alapító­val a régi időkről és a nyugdíjasok mai megbecsüléséről. 13. oldal/ _ V__________________________________________________________________________________________/ J ászdózsai Tarnamenti Tsz-ben Kényszer szülte pehelytáp A Jászdózsai Tarnamenti Tsz is bekapcsolódott az im­port fehérjetakarmányok he­lyettesítésére 1987-ben meg­hirdetett kormányprogram­ba. A jászdózsai szövetkezet belépett a Mezőkövesdi Ál­lami Gazdaság gesztorságá­val alakult gazdasági társa­ságba, amely takarmány- pelyhesítésse] és forgalma­zással kívánt foglalkozni. Még abban az évben a TAKEFT (Takarmánykutató Intézet) közreműködésével, — az olasz Bocchi cég ta­pasztalatait hasznosítva — öt pelyhesítő üzemet hoztak létre az országban. Jászdó- zsán a lízing formájában be­szerzett 12,5 millió forint ér­tékű gépsoron novemberben kezdődött meg a próbaüzem. A következő évben 320 va­gon termény pélyhesítésére készültek fel, az ehhez szük­séges alapanyag biztosítása érdekében pedig termeltetési szerződéseket kötöttek a kör­nyékbeli téeszekkel. Á li- zingdíjat a szövetkezet hat éven keresztül borsópehely- lyel kívánta fizetni, vagyis éves termelésének a felét szállította volna Olaszország­ba. Számításai szerint már az első évben a pelyhesítő üzem 22 millió forint árbevé­telt és mintegy két és fél millió forint nyereséget adott volna, így remélték, hogy a kiadások három év alatt megtérülnek. Jobban hízik a jószág Számításukat azonban ke­resztülhúzták a világgazda­sági változások, vagyis a nagy amerikai szárazság. Az aszály kedvezően hatott az export-fehérjetakarmányok áraira, a Tarnamenti Téeszt ugyanakkor ez kellemetlenül érintette. A jó közepesnek ígérkező termést — központi döntés alapján, a termeltetői szerződéstől függetlenül — mindenki szabadon értéke­síthette. Szemes termény formájában ugyanis, a hirte­len megnövekedett export­árak miatt, többet kaptak érte a gazdaságok. Feldolgo­zott állapotban azonban el­maradt volna a többletbevé­tel, ezért a pelyhesített bor­sót nem is lehetett exportál­ni. Elesett így a tsz az áru­val történő törlesztéstől, ami évenként több mint 3 millió forint lizingdíj visszafizeté­sét jelentené. Arra töreked­tek azért, hogy ha valutá­ban nem lehet, akkor fo­rintban termeljék meg a vá­ratlanul rájuk szakadt ki­adást. Már évek óta üzemel a szö­vetkezetben egy nagy telje­sítményű takarmánykeverő üzem, így jött az ötlet pely­hesített tápkeverékek előál­lítására. A pelyhesítés lénye­ge, hogy a szemes terményt 120 fokos gőzben megfőzik, majd hengerek között szétla: pítják és szárítják. Az így nyert takarmánypehely job­ban emészthető, és az egész­ségre ártalmas anyagok ha­tástalanná válásával az ad­dig takarmányozásra alkal­matlan magvak (szója, csil­lagfürt) is felhasználhatók. A pelyhesített takarmánytápo­kat saját jószágállományu­kon próbálták ki. Malacoknál és hízóserté­seknél a 6 hónapos etetési kísérlet kedvező eredmény­nyel járt. Azonos súlygyara­podást 25 százalékkal keve­sebb takarmánnyal értek el, és radikálisan csökkent a kí­sérleti állománynál az elhul­lás is. A jobb hasznosulás a könnyebb emészthetőség mi­att történt, de jó az is, hogy a kemény abrakfélék gya­korlatilag csíramentesen kerültek az állatok elé. A pe- helytápok tehát, a szokásos premixek (ásványok) mellett, állatgyógyszert nem is igé­nyelnek. A keverőüzem újfajta kí­nálatát a kényszer szülte, de a kísérletek alapján Jászdó- zsán bíznak a belföldi forga­lom növekedésében. A Gaz­dálkodás gmk közreműködé­sével pedig további tápfajták kikísérletezésén fáradoznak. — lp —

Next

/
Thumbnails
Contents