Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-12 / 10. szám
Befejezte munkáját az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) lentette: dr. Kulcsár Kálmán válaszát elfogadja olyan értelemben, hogy csak azokat büntessék vétség miatt, akik a bíróság által már feloszlatott szervezet vezetőségében tevékenykednek. így Stadinger István úgy tette fel a kérdést a képviselőknek, hogv a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésének 1. és 8. pontjában foglalt vitás kérdések kivételével a törvény- javaslat szövegének többi részét elfogadják-e. Az Országgyűlés ezt túlnyomó többséggel, ellenszavazat nélkül, 9 tartózkodás mellett elfogadta. Ez után paragrafusok szerint szavaztak az egyes módosító javaslatokról. Ezután kerülhetett sor az egész törvényjavaslat feletti szavazásra, az addig elfogadott módosítások és részelemek figyelembevételével. Az Országgyűlés az egyesülési jogról szóló törvényt 6 ellenszavazattal, ?4 tartózkodás mellett elfogadta. Egy fonos kérdésben lezárult tehát a vita: a törvény kimondja a pártalapítás jogát, de a részletes szabályozást külön párttörvény feladatává teszi. Ezt a törvényjavaslatot a kormánynak legkésőbb augusztus 1-jén kell az Országgyűlés elé terjeszteni. Szavazás a törvényjavaslatokról Ezt követően a gyülekezési törvénytervezetről döntött a parlament. Dr. Kulcsár Kálmán elmondotta, 'hogy ehhez a törvénytervezethez kevesebb észrevétel érkezett. Ezeket megtárgyalta a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság is, s a miniszter vá- . laszában- egyben a bizottság álláspontját is képviselte. Ezután az elnöklő Stadinger István bejelentette, hogy a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslat feletti határozathozatal következik. Először a beterjesztett módosításokról szavazott az Országgyűlés, majd Stadinger István a már elfogadott módosításokkal együtt bocsátotta szavazásra a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatot. Az eredmény: az Országgyűlés a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatot 2 ellenszavazattal és 16 tartózkodás mellett elfogadta. Dr. Korom Mihály expozéja Ezt követően — az elfogadott napirendnek megfelelően — az Országgyűlés ügyrendjének módosítása tárgyában dr. Korom Mihály (Bács-Kiskun m., 8. vk.) az új Házszabályokat előkészítő bizottság elnöke tartotta meg expozéját. Elmondta, hogy a bizottság széles körű vita alapján terjeszti az Országgyűlés elé ügyrendmódosítási javaslatait, amelyekről mások mellett véleményt mondott a Par''.ment számos állandó bizottsága, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács és a Hazafias Népfront is. A módosító indítványok, észrevételek közül a bizottság valójában csak egy sarkalatos témakört nem fogadott el; nem ért egyet azzal, hogy az Ország- gyűlés és a kormány egymáshoz való kapcsolatának kérdéseit a most előterjesztett Házszabályokban rendezzék. így abból kimaradnak a Minisztertanács elnökének és tagjainak jelölésére, választására, visszahívására, a bizalmi, illetve bizalmatlansági indítvány intézményére vonatkozó javaslatok. A bizottság határozott álláspontja szerint is olyan nagy fontosságú politikai és állam jogi kérdésekről van szó, amelyeket az Alkotmány rendelkezései között kell szabályozni. Mivel most csak kisebb alkotmánymódosításokra került sor, a bizottság elnöke kérte a képviselőket, hogy — javaslataik jogosságának elismerése mellett — legyenek türelemmel és várják meg az új alaptörvény megalkotását. Dr. Korom Mihály ezután ismertette a tervezet főbb módosítási javaslatait. Ezek sorában az Országgyűlés tisztikarának megválasztásánál a parlamenti demokrácia erősítése céljából indítványozzák a jelölő bizottság létrehozását, amöly a plenáris ülés elé terjeszti a személyi javaslatokat. Régi kívánságnak tesz eleget az ünnepélyes eskütétel bevezetése. A bizottság azt javasolja, hogy a képviselők az ülésteremben, a tömegkommunikációs eszközök közvetítésével az egész ország nyilvánossága előtt tegyék le esküjüket. Az előkészítés során számos javaslat hangzott el a képviselői munka jobb feltételeinek új szabályozására. így például felmerült a képviselők mentelmi jogának és az összeférhetetlenségnek a részletesebb szabályozása. A bizottság elismeri e javaslatok indokoltságát, mégis arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezzel is várják meg az új Alkotmányt, illetve a tervezett törvényt a képviselők jogairól és kötelességéről. A bizottságnak az az ajánlása, hogy a képviselők évente negyven munkanap felmentést kapjanak feladatuk ellátásához. A tervezet szerint ez az idő a parlament plenáris ülésein, a megyei képviselőcsoportok és az állandó bizottságok tanácskozásain felül járna a törvényhozóknak. Többen kifogásolták, hogy a költségtérítés szabályozását az Országgyűlés elnökének hatáskörébe utalja a Házszabály. A feladatot az elnök a megyei képviselőcsoportok vezetőinek bevonásával végezné. A kifogás szerint ez a megoldás egzisztenciális függőséget hozna létre a képviselők és az Országgyűlés elnöke, valamint a képviselőcsoportok vezetői között. Korom Mihály a mikrofonnál Az észrevételeik szerint az lenne a legjobb, ha mindezekben az ügyekben a Parlament plenáris ülése határozna. Az elfogadott Alkotmány- módosítás bővíti az Ország- gyűlés elnökének jogkörét, s ezt már az ügyrend módosítás tervezete is tartalmazza. Így például megfogalmazódik benne, hogy az Ország- gyűlés ülései összehívásának joga az Elnöki Tanácstól szálljon át az Országgyűlés elnökére, 'kivéve az alakuló ülést. Ugyancsak az Ország- gyűlés elnöke és a soros jegyzők írják alá az elfogadott törvényeket, és az elnök gondoskodik azok alkotmányos kihirdetéséről is. Ez a jogkör eddig az Elnöki Tanácsot illette meg. A módosítások érintik az Országgyűlés állandó bizottságait is. Fontos változás, hogy az új Házszabály az állandó bizottsági tagok létszámának csak az alsó határát szabályozza, a felső határ megállapítását pedig a plénumra bízza. Sok észrevételt kapott az előkészítő bizottság a zárt ülés, a név szerinti szavazás, a szavazatok összeszárrn lálása, a határozatképesség kötelező megállapítása, az egyes javaslatok szavazásra bocsátásának témakörében. A testület végül arra az álláspontra helyezkedett, hogy meg kell erősíteni azt kifejezést, tetiát azt, hogy csak a javaslatok ellen leadott, illetve a tartózkodó szavazatokat számolják össze. A bizottság javaslatot terjesztett jälö a képviselői tevékenységgel összefüggő különböző parlamenti csoportosulások — frakciók — alakításának lehetőségéről is. Az előzetes viták során általános egyetértés fogadta ezt az elképzelést. Pozsgay Imre, Straub F. Brúnó és Németh Miklós a szabályt, amely szerint zárt ülést csak rendkívüli esetben tárthat az Ország- gyűlés. Jelenleg harminc képviselő indítványozhatja zárt ülés tartását. Ez a rendelkezés úgy módosulna, hogy ötven képviselő írásbeli indítványára, ugyancsak a rendkívüli eset indoklásával lehetne csak ilyen javaslatot a plénum elé terjeszteni. Képviselői javaslat nyomán született az a fontos új szabály, hogy nem lehet zárt ülést elrendelni akánhányan javasolják is, ha a napirend tárgyalása nyilvános ülésen történik. Nagy érdeklődés kísérte a név szerinti szavazást is. A jelenlegi szabályozás szerint ezt bármely képviselő indítványozhatja. Ha azonban legalább harminc képviselő írásban javasolja, akkor el kell rendelni azt. A módosított ügyrend pontosabban kívánja szabályozni a szavazatok össze- számlálásának rendjét. Meg kell szüntetni a „látható”, vagy „nyilvánvaló” többség Ilyen csoportokat azonban nem lehet felülről létrehozni, létrejöttüknek meg kell maradni az önszerveződés körében. E csoportok tevékenysége — fogalmazta meg a bizottság álláspontját dr. Korom Mihály — tartalmasabbá teheti az ország munkáját. Sürgető feladatként jelölték meg, hogy növelni kell a képviselők érdemi tájékoztatását. Megoldásra vár a képviselői munka szakértőkkel való segítése is. Indítványozták azt is, hogy a karzaton helyet foglaló meghívottak számára a véleménynyilvánítás tilalmát jelezni kellene a meghívókon. A bizottság egyetért ezzel a javaslattal. Ugyancsak megfontolásra ajánlja azt az indítványt, hogy az Országgyűlésnek is legyen állandó szóvivője. Dr. Korom Mihály végezetül kérte a képviselőket, hogy az előterjesztett bizottsági javaslatokat vitassák meg és az írásban beterjesz-' tett kiegészítésekkel fogadják el az Országgyűlés Házszabályát. fl Házszabály tervezetének vitája Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió szegedi stúdiójának szerkesztő-riportere tapasztalatait osztotta meg a Tisztelt Ház tagjaival. Szólt a felszólalásokra jelentkezés, illetve az interpellációk bejegyzésének korábbi visszásságairól, ezzel kapcsolatban a képviselőket nem egyszgr sértően érintő, az országgyűlési iroda tisztviselői által tanúsított hozzállásról, a kormánytagok, a pártfunk- cionáriusok és az országgyűlési tisztségviselők „befolyásoló” telefonjairól. Foglalkozott az 1986-ban elfogadott ügyrend korlátozó, és már a hatályba lépéseikor tudottan betarthatatlan voltáról. 1 A Házszabályok módosítására tett javaslatok döntő többségével egyetértett. Javasolta: a parlament fontolja meg, kérje fel a kormányt — tekintettel a Parlament épületében uralkodó elhelyezési problémákra —, hogy a Budavári Sándor-palotában rendezze be a miniszterelnöki hivatalt. Az Elnöki Tanács, illetve a leendő köztársasági elnöki intézmény számára is célszerű lenne arra alkalmas reprezentatív épületet keresni. Szorgalmazta azt is, hogy teremtsék meg az Ország- gyűlés sajtóját, amely heti- kétheti megjelenéssel pontos tájékoztatást adna a parlamenti munkáról. Südi Bertalan (Bács-Kis- kun m., 12. vk.), a jánoshalmi Petőfi MGTSZ párttitkára néhány negatív példával igyekezett képviselőtársainak figyelmét felhívni arra, hogy a jelenlegi helyzetben a képviselői jog gyakorlása számos korlátba ütközik. Korábban — az 1987-es tavaszi ülésszakon — például előfordult, hogy interpellációt készült beterjeszteni az akkori pénzügyminiszterhez, de a Parlamentből telefonon tudtára adták: nem engedik a minisztert „megfricskázni”. Kovács Mátyás (Komárom m., 4. vk.), az MSZMP Oroszlányi Városi Bizottságának első titkára egyebek között kifejtette véleményét a párttag, illetve a párton- kívüli képviselők parlamenti csoportjának egymáshoz való viszonyáról. Szerinte az ezzel kapcsolatos vita a Parlament megosztásához vezet. Mint-kommunista képviselő, igényt tart arra — mondotta —, hogy a párt orientálja, ismertesse vele a Központi Bizottság álláspontját a Parlament tevékenységé/;l, az ország helyzetével összefüggő kérdésekben. Úgy vélekedett. hogy a párttagságnak nincsenek az ország lakosságától eltérő érdekei, s ha törekvéseiben a nép, az egész nép érdekeit kívánja érvényre juttatni, akkor célszerű a párton kívüli képviselőkhöz is eljuttatni a párttag képviselők csoportjának rendelkezésre álló információkat. Viola Károly (Pest m., 14. vk.) honvédségi műszaki előadó javaslatot tett az ügyrendi tervezet 9. szakaszának olyan értelmű módosí- tássára, hogy a Minisztertanács tagjára a miniszterelnöknek is legyen lehetősége indítványt tenni, hiszen közvetlen munkatársáról van szó. Mivel ez a szabályozás az Alkotmányt is módosítaná. ezért a képviselő az új Alkotmány előkészítőinek figyelmébe ajánlotta az elgondolást. Biacs Péter (Budapest, 30. vk.), az Athenaeum Nyomda korrektor-főrevizora az ügyrendi bizottság által előterjesztett javaslatot, amely a név szerinti szavazás indítványozását harminc helyett ötven képviselőhöz köti — nem tartotta indokoltnak. Az Országgyűlés alakuló ülésén a Hazafias Népfront Országos Tanácsa javaslata alapján választja meg az állandó bizottságokat, az Alkotmányjogi Tanácsot, azok elnökét és titkárát. Fiiló Pál azt ajánlotta, hogy csak egy évre válasszák meg e tisztségviselőket, majd egy év után a bizottságok döntsék el, ki legyen az elnökük és titkáruk, s ezt a megválasztáshoz hasonlóan, titkos szavazással tehessék meg. Kovács András (Heves m., 10. vk.), a Mátravidéki Cukorgyárak Selypi Cukorgyárának főmérnöke rövid hozzászólásában Fiiló Pál elképzeléseihez hasonló gondolatokat fejtegetett. Javaslatának lényege: az országgyűlési bizottságok elnökeit, titkárait és tagjait ne az Országgyűlés plénuma, hanem a bizottságok maguk választhassák meg. Javasolta azt is, hogy amennyiben az Ország- gyűlés elfogadja kettőjük indítványát, akkor ez vonatkozzon már a most megvitatandó személyi kérdésekre is. Bödőné Rózsa Edit (Csong- rád m., 3. vk.), a Taurus Gumigyár energetikusa Kovács László képviselőtársa korábban elhangzott előterjesztéséhez kívánt kompromisszumos, alternatív javaslatot tenni. Az érdemi vita, a félreértelmezhető gondolatok tisztázása, azaz a megalapozott döntések elősegítése érdekében javasolta a rövid hozzászólás intézményének bevezetését. A 41. szakasz harmadik bekezdése helyett tehát azt indítványozta, hogy a következő szöveg szerepeljen: „további felszólalásra reagálás céljából bármelyik képviselő rövid, 2 perces hozzászólásra kérhet szót”. Az ügyrendmódosítás vitáját csaknem egyórás szünet követte, mivel az előkészítő bizottság tételesen áttekintette az ezzel kapcsolatban elhangzott képviselői javaslatokat, indítványokat. A hosszúra nyúlt tanácskozás eredményét dr. Korom Mihály, a napirendi pont előadója foglalta össze. A vita összefoglalása Egyebek között elmondta: sok képviselő hívta fel a figyelmet arra, hogy javítani kell a képviselői munka lényegét érintő feltételeket. Ezzel kapcsolatban az ügyrendelőkészítő bizottság elnöke közölte, hogy konzultációt folytatott Németh Miklóssal, a kormány elnökével. A miniszterelnök felajánlotta segítségét, s kérte a képviselőket, hogy amennyiben úgy tapasztalják, hátrány érné őket munkájuk során, forduljanak bizalommal hozzá. A konkrét esetekkel kapcsolatban vizsgálatot rendel el, s orvosolják a panaszokat. Korom Mihály kérte az Országgyűlést, hosszabbítsák meg az ügyrendi bizottság mandátumát, annál is (Folytatás a 3. oldalon) vk.), a MÉM Központi Élelmiszeripari Kutató Intézetének főigazgatója, címzetes egvetemi tanár elmondotta^ hogy egyetért az új Tudománypolitikai Bizottság létrehozásával. Már a novemberi ülésszakon is javasolt j, hogy bővítsék ki az úi bizottság nevét és tevékenységét Tudományos Kutatási s Műszaki Fejlesztési Bizottságra. A képviselő azt kérte, legyen módja az Országgyűlésnek — bizottságán keresztül — a törvényjavaslatokat abból a tekintetből is megvizsgálni, hogy elfogadásuk miként befolyásolja a műszaki fejlesztést. Hivatkozva választóinak véleményére, elmondotta, hogy az ügyrend legszélesebb körben bírált fejezetei az Ország- gyűlés tanácskozási rendjére vonatkozó passzusok. Árvái Lászlóné (Heves m., 1. vk.), az Eger és Vidéke Áfész szakszervezeti bizottságának titkára üdvözölte a: ügyrend módosítása nyomán megalakuló családvéd ;lmi bizottság életrehívását. Reményét fejezte ki. hogy az Országgyűlés úi állandó testületé elősegíti olyan jogszabályok kimunkálását, amelyek a társadalom alapsejtjeinek. a családoknak az érdekeit szolgálják, gondoskodnak fokozottabb védelmükről. Hangsúlyozta, hogy az újonnan megalakuló bizottság számít a nagycsaládosok egyesületének támogatására. Szeretnék, ha képviselőjük állandó résztvevője lenne a testület munkájának, s tapasztalataival segítené a döntéselőkész(tő tevékenységet. Szakértői segítségüKet joggal veszi igénybe a Parlament, hiszen a családvédelmi bizottság létrehozásának is egyik javaslattevői voltak. Réger Antal (országos lista) a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének alelnöke a Parlament és a nyilvánosság viszonyával foglalkozva a képviselő megállapította, nem lehet azon csodálkozni, hogy a sajtó — úgymond — kikezdte a Parlamentet. Mostanában derült ki ugyanis, hogy az országgyűlési munkának gyenge pontjai is akadnak Ennek ellenére nem szabad félni a sajtónyilvánosságtól, sőt azt tovóbbra is igényelni kell, hiszen csak így ismerhetik meg a választók a képviselők munkáját. Az Országgyűlés munkaprogramja Kovács László (Pest m., 20. vk.) a Dunai Kőolajipari Vállalat műszakvezetője szerint szükséges, hogy a Parlament évente meghatározza munkaprogramját, gyakran éljen a kétfordulós tárgyalási módszerrel, s a képviselőknek időben rendelkezésükre álljanak a munkájukhoz nélkülözhetetlen információk. A törvényhozó és ellenőrző tevékenység szakszerűségének fok >- zása érdekében létre kell hozni az Országgyűlésnek dolgozó állandó szakértői csoportot. A képviselői munka feltételeinek javítása érdekében indítványozta a felszólaló: az Országgyűlés éves munkaprogram alapján ül >- sezzen, de évenként leg-, alább négyszer tartson ülésszakot. Az Országgyűlést indokolt esetben az Elnöki Tanács, illetve a Minisztertanács által indítványozott időpontra és napirendre ;s össze lehessen hívni. Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk.), a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökhelyettese mindössze egyetlen témáról beszélt, igen röviden. Elmondta, hogy jelenleg 4—6 hónappal előre be kell jelenteni az Országház meglátogatásának a szándékát. Szerinte ezen a helyzeten javítani kellene, lehetővé téve, hogy minél több érdeklődő tekinthesse meg a „törvényhozók házát”. Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.), a Sarkadi Lenin Mgtsz ' főkönyvelő-helyettese úgy vélekedett, hogy a Házszabály-tervezet nem nyújt elég garanciát az érdemi törvényhozói munka feltételeinek megteremtését és fontos működési, munkamódszerbeli kérdéseket illetően, s nem szól megfelelő módon a képviselőcsoportok helyéről, szerepéről sem. A képviselőnő javasolta, hogy módosítsák és egészítsék ki a Házszabály-tervezet 17. szakasza 2. bekezdésének „D” pontját. Ez az Ország- gyűlés elnökének feladatairól szólva megállapítja, hogy az elnök „tájékoztatja a képviselőket az Országgyűlés várható éves programjáról”. Vass Józsefné szerint magának az Országgyűlésnek kell meghatároznia a munkaprogramot. E kérdésben a képviselőnő külön szavazást kért. Filló Pál 1 (Budapest, 18.
