Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-12 / 10. szám

Befejezte munkáját az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) lentette: dr. Kulcsár Kál­mán válaszát elfogadja olyan értelemben, hogy csak azokat büntessék vétség mi­att, akik a bíróság által már feloszlatott szervezet vezető­ségében tevékenykednek. így Stadinger István úgy tette fel a kérdést a képvi­selőknek, hogv a jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott­ság jelentésének 1. és 8. pontjában foglalt vitás kér­dések kivételével a törvény- javaslat szövegének többi részét elfogadják-e. Az Or­szággyűlés ezt túlnyomó többséggel, ellenszavazat nélkül, 9 tartózkodás mel­lett elfogadta. Ez után paragrafusok sze­rint szavaztak az egyes mó­dosító javaslatokról. Ezután kerülhetett sor az egész törvényjavaslat felet­ti szavazásra, az addig elfo­gadott módosítások és rész­elemek figyelembevételével. Az Országgyűlés az egyesü­lési jogról szóló törvényt 6 ellenszavazattal, ?4 tartóz­kodás mellett elfogadta. Egy fonos kérdésben lezárult te­hát a vita: a törvény ki­mondja a pártalapítás jogát, de a részletes szabályozást külön párttörvény feladatá­vá teszi. Ezt a törvényja­vaslatot a kormánynak leg­később augusztus 1-jén kell az Országgyűlés elé terjesz­teni. Szavazás a törvényjavaslatokról Ezt követően a gyülekezé­si törvénytervezetről döntött a parlament. Dr. Kulcsár Kálmán elmondotta, 'hogy ehhez a törvénytervezethez kevesebb észrevétel érkezett. Ezeket megtárgyalta a jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság is, s a miniszter vá- . laszában- egyben a bizottság álláspontját is képviselte. Ezután az elnöklő Stadin­ger István bejelentette, hogy a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslat feletti hatá­rozathozatal következik. Elő­ször a beterjesztett módosí­tásokról szavazott az Or­szággyűlés, majd Stadinger István a már elfogadott mó­dosításokkal együtt bocsá­totta szavazásra a gyüleke­zési jogról szóló törvényja­vaslatot. Az eredmény: az Országgyűlés a gyülekezési jogról szóló törvényjavasla­tot 2 ellenszavazattal és 16 tartózkodás mellett elfogad­ta. Dr. Korom Mihály expozéja Ezt követően — az elfoga­dott napirendnek megfelelő­en — az Országgyűlés ügy­rendjének módosítása tár­gyában dr. Korom Mihály (Bács-Kiskun m., 8. vk.) az új Házszabályokat előkészítő bizottság elnöke tartotta meg expozéját. Elmondta, hogy a bizottság széles körű vita alapján ter­jeszti az Országgyűlés elé ügyrendmódosítási javasla­tait, amelyekről mások mel­lett véleményt mondott a Par''.ment számos állandó bizottsága, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács és a Haza­fias Népfront is. A módosító indítványok, észrevételek kö­zül a bizottság valójában csak egy sarkalatos témakört nem fogadott el; nem ért egyet azzal, hogy az Ország- gyűlés és a kormány egy­máshoz való kapcsolatának kérdéseit a most előterjesz­tett Házszabályokban ren­dezzék. így abból kimarad­nak a Minisztertanács elnö­kének és tagjainak jelölésé­re, választására, visszahívá­sára, a bizalmi, illetve bizal­matlansági indítvány intéz­ményére vonatkozó javasla­tok. A bizottság határozott ál­láspontja szerint is olyan nagy fontosságú politikai és állam jogi kérdésekről van szó, amelyeket az Alkotmány rendelkezései között kell sza­bályozni. Mivel most csak kisebb alkotmánymódosítá­sokra került sor, a bizottság elnöke kérte a képviselőket, hogy — javaslataik jogossá­gának elismerése mellett — legyenek türelemmel és vár­ják meg az új alaptörvény megalkotását. Dr. Korom Mihály ezután ismertette a tervezet főbb módosítási javaslatait. Ezek sorában az Országgyűlés tisz­tikarának megválasztásánál a parlamenti demokrácia erősítése céljából indítvá­nyozzák a jelölő bizottság létrehozását, amöly a plená­ris ülés elé terjeszti a sze­mélyi javaslatokat. Régi kívánságnak tesz ele­get az ünnepélyes eskütétel bevezetése. A bizottság azt javasolja, hogy a képviselők az ülésteremben, a tömeg­kommunikációs eszközök közvetítésével az egész or­szág nyilvánossága előtt te­gyék le esküjüket. Az előkészítés során szá­mos javaslat hangzott el a képviselői munka jobb felté­teleinek új szabályozására. így például felmerült a kép­viselők mentelmi jogának és az összeférhetetlenségnek a részletesebb szabályozása. A bizottság elismeri e javasla­tok indokoltságát, mégis ar­ra az álláspontra helyezke­dett, hogy ezzel is várják meg az új Alkotmányt, illet­ve a tervezett törvényt a képviselők jogairól és köte­lességéről. A bizottságnak az az aján­lása, hogy a képviselők éven­te negyven munkanap fel­mentést kapjanak feladatuk ellátásához. A tervezet sze­rint ez az idő a parlament plenáris ülésein, a megyei képviselőcsoportok és az ál­landó bizottságok tanácsko­zásain felül járna a törvény­hozóknak. Többen kifogásol­ták, hogy a költségtérítés szabályozását az Országgyű­lés elnökének hatáskörébe utalja a Házszabály. A fel­adatot az elnök a megyei képviselőcsoportok vezetői­nek bevonásával végezné. A kifogás szerint ez a megol­dás egzisztenciális függősé­get hozna létre a képviselők és az Országgyűlés elnöke, valamint a képviselőcsopor­tok vezetői között. Korom Mihály a mikrofonnál Az észrevételeik szerint az lenne a legjobb, ha mind­ezekben az ügyekben a Par­lament plenáris ülése hatá­rozna. Az elfogadott Alkotmány- módosítás bővíti az Ország- gyűlés elnökének jogkörét, s ezt már az ügyrend módosí­tás tervezete is tartalmazza. Így például megfogalmazó­dik benne, hogy az Ország- gyűlés ülései összehívásának joga az Elnöki Tanácstól szálljon át az Országgyűlés elnökére, 'kivéve az alakuló ülést. Ugyancsak az Ország- gyűlés elnöke és a soros jegyzők írják alá az elfoga­dott törvényeket, és az el­nök gondoskodik azok alkot­mányos kihirdetéséről is. Ez a jogkör eddig az Elnöki Tanácsot illette meg. A módosítások érintik az Országgyűlés állandó bizott­ságait is. Fontos változás, hogy az új Házszabály az állandó bizottsági tagok lét­számának csak az alsó hatá­rát szabályozza, a felső ha­tár megállapítását pedig a plénumra bízza. Sok észrevételt kapott az előkészítő bizottság a zárt ülés, a név szerinti szava­zás, a szavazatok összeszárrn lálása, a határozatképesség kötelező megállapítása, az egyes javaslatok szavazásra bocsátásának témakörében. A testület végül arra az ál­láspontra helyezkedett, hogy meg kell erősíteni azt kifejezést, tetiát azt, hogy csak a javaslatok ellen le­adott, illetve a tartózkodó szavazatokat számolják össze. A bizottság javaslatot ter­jesztett jälö a képviselői te­vékenységgel összefüggő kü­lönböző parlamenti csopor­tosulások — frakciók — ala­kításának lehetőségéről is. Az előzetes viták során álta­lános egyetértés fogadta ezt az elképzelést. Pozsgay Imre, Straub F. Brúnó és Németh Miklós a szabályt, amely szerint zárt ülést csak rendkívüli esetben tárthat az Ország- gyűlés. Jelenleg harminc képvise­lő indítványozhatja zárt ülés tartását. Ez a rendelke­zés úgy módosulna, hogy öt­ven képviselő írásbeli indít­ványára, ugyancsak a rend­kívüli eset indoklásával le­hetne csak ilyen javaslatot a plénum elé terjeszteni. Képviselői javaslat nyomán született az a fontos új sza­bály, hogy nem lehet zárt ülést elrendelni akánhányan javasolják is, ha a napirend tárgyalása nyilvános ülésen történik. Nagy érdeklődés kísérte a név szerinti szavazást is. A jelenlegi szabályozás szerint ezt bármely képviselő indít­ványozhatja. Ha azonban legalább harminc képviselő írásban javasolja, akkor el kell rendelni azt. A módosított ügyrend pontosabban kívánja szabá­lyozni a szavazatok össze- számlálásának rendjét. Meg kell szüntetni a „látható”, vagy „nyilvánvaló” többség Ilyen csoportokat azonban nem lehet felülről létrehoz­ni, létrejöttüknek meg kell maradni az önszerveződés körében. E csoportok tevé­kenysége — fogalmazta meg a bizottság álláspontját dr. Korom Mihály — tartalma­sabbá teheti az ország mun­káját. Sürgető feladatként jelöl­ték meg, hogy növelni kell a képviselők érdemi tájé­koztatását. Megoldásra vár a képviselői munka szakértők­kel való segítése is. Indítványozták azt is, hogy a karzaton helyet fog­laló meghívottak számára a véleménynyilvánítás tilal­mát jelezni kellene a meg­hívókon. A bizottság egyet­ért ezzel a javaslattal. Ugyancsak megfontolásra ajánlja azt az indítványt, hogy az Országgyűlésnek is legyen állandó szóvivője. Dr. Korom Mihály vége­zetül kérte a képviselőket, hogy az előterjesztett bizott­sági javaslatokat vitassák meg és az írásban beterjesz-' tett kiegészítésekkel fogad­ják el az Országgyűlés Ház­szabályát. fl Házszabály tervezetének vitája Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televí­zió szegedi stúdiójának szer­kesztő-riportere tapasztala­tait osztotta meg a Tisztelt Ház tagjaival. Szólt a felszó­lalásokra jelentkezés, illetve az interpellációk bejegyzé­sének korábbi visszásságai­ról, ezzel kapcsolatban a képviselőket nem egyszgr sértően érintő, az országgyű­lési iroda tisztviselői által tanúsított hozzállásról, a kormánytagok, a pártfunk- cionáriusok és az országgyű­lési tisztségviselők „befo­lyásoló” telefonjairól. Fog­lalkozott az 1986-ban elfo­gadott ügyrend korlátozó, és már a hatályba lépéseikor tudottan betarthatatlan vol­táról. 1 A Házszabályok módosí­tására tett javaslatok döntő többségével egyetértett. Javasolta: a parlament fontolja meg, kérje fel a kormányt — tekintettel a Parlament épületében ural­kodó elhelyezési problémák­ra —, hogy a Budavári Sán­dor-palotában rendezze be a miniszterelnöki hivatalt. Az Elnöki Tanács, illetve a le­endő köztársasági elnöki in­tézmény számára is célsze­rű lenne arra alkalmas rep­rezentatív épületet keresni. Szorgalmazta azt is, hogy teremtsék meg az Ország- gyűlés sajtóját, amely heti- kétheti megjelenéssel pontos tájékoztatást adna a parla­menti munkáról. Südi Bertalan (Bács-Kis- kun m., 12. vk.), a jánoshal­mi Petőfi MGTSZ párttitká­ra néhány negatív példával igyekezett képviselőtársai­nak figyelmét felhívni arra, hogy a jelenlegi helyzetben a képviselői jog gyakorlása számos korlátba ütközik. Korábban — az 1987-es ta­vaszi ülésszakon — például előfordult, hogy interpelláci­ót készült beterjeszteni az akkori pénzügyminiszterhez, de a Parlamentből telefonon tudtára adták: nem engedik a minisztert „megfricskáz­ni”. Kovács Mátyás (Komá­rom m., 4. vk.), az MSZMP Oroszlányi Városi Bizottsá­gának első titkára egyebek között kifejtette véleményét a párttag, illetve a párton- kívüli képviselők parlamen­ti csoportjának egymáshoz való viszonyáról. Szerinte az ezzel kapcsolatos vita a Par­lament megosztásához vezet. Mint-kommunista képviselő, igényt tart arra — mondot­ta —, hogy a párt orientálja, ismertesse vele a Központi Bizottság álláspontját a Parlament tevékenységé/;l, az ország helyzetével össze­függő kérdésekben. Úgy vé­lekedett. hogy a párttagság­nak nincsenek az ország la­kosságától eltérő érdekei, s ha törekvéseiben a nép, az egész nép érdekeit kívánja érvényre juttatni, akkor cél­szerű a párton kívüli képvi­selőkhöz is eljuttatni a párt­tag képviselők csoportjának rendelkezésre álló informá­ciókat. Viola Károly (Pest m., 14. vk.) honvédségi műszaki előadó javaslatot tett az ügy­rendi tervezet 9. szakaszá­nak olyan értelmű módosí- tássára, hogy a Miniszterta­nács tagjára a miniszterel­nöknek is legyen lehetősége indítványt tenni, hiszen köz­vetlen munkatársáról van szó. Mivel ez a szabályozás az Alkotmányt is módosíta­ná. ezért a képviselő az új Alkotmány előkészítőinek figyelmébe ajánlotta az el­gondolást. Biacs Péter (Budapest, 30. vk.), az Athenaeum Nyomda korrektor-főrevizora az ügy­rendi bizottság által előter­jesztett javaslatot, amely a név szerinti szavazás indít­ványozását harminc helyett ötven képviselőhöz köti — nem tartotta indokoltnak. Az Országgyűlés alakuló ülésén a Hazafias Népfront Országos Tanácsa javaslata alapján választja meg az ál­landó bizottságokat, az Al­kotmányjogi Tanácsot, azok elnökét és titkárát. Fiiló Pál azt ajánlotta, hogy csak egy évre válasszák meg e tiszt­ségviselőket, majd egy év után a bizottságok döntsék el, ki legyen az elnökük és titkáruk, s ezt a megválasz­táshoz hasonlóan, titkos sza­vazással tehessék meg. Kovács András (Heves m., 10. vk.), a Mátravidéki Cu­korgyárak Selypi Cukorgyá­rának főmérnöke rövid hoz­zászólásában Fiiló Pál elkép­zeléseihez hasonló gondola­tokat fejtegetett. Javaslatá­nak lényege: az országgyűlé­si bizottságok elnökeit, tit­kárait és tagjait ne az Or­szággyűlés plénuma, hanem a bizottságok maguk választ­hassák meg. Javasolta azt is, hogy amennyiben az Ország- gyűlés elfogadja kettőjük in­dítványát, akkor ez vonat­kozzon már a most megvita­tandó személyi kérdésekre is. Bödőné Rózsa Edit (Csong- rád m., 3. vk.), a Taurus Gu­migyár energetikusa Kovács László képviselőtársa koráb­ban elhangzott előterjeszté­séhez kívánt kompromisszu­mos, alternatív javaslatot tenni. Az érdemi vita, a fél­reértelmezhető gondolatok tisztázása, azaz a megalapo­zott döntések elősegítése ér­dekében javasolta a rövid hozzászólás intézményének bevezetését. A 41. szakasz harmadik bekezdése helyett tehát azt indítványozta, hogy a következő szöveg szerepel­jen: „további felszólalásra reagálás céljából bármelyik képviselő rövid, 2 perces hoz­zászólásra kérhet szót”. Az ügyrendmódosítás vi­táját csaknem egyórás szü­net követte, mivel az előké­szítő bizottság tételesen át­tekintette az ezzel kapcsolat­ban elhangzott képviselői javaslatokat, indítványokat. A hosszúra nyúlt tanácskozás eredményét dr. Korom Mi­hály, a napirendi pont elő­adója foglalta össze. A vita összefoglalása Egyebek között elmondta: sok képviselő hívta fel a fi­gyelmet arra, hogy javítani kell a képviselői munka lé­nyegét érintő feltételeket. Ezzel kapcsolatban az ügy­rendelőkészítő bizottság el­nöke közölte, hogy konzultá­ciót folytatott Németh Mik­lóssal, a kormány elnökével. A miniszterelnök felajánlot­ta segítségét, s kérte a kép­viselőket, hogy amennyiben úgy tapasztalják, hátrány érné őket munkájuk során, forduljanak bizalommal hoz­zá. A konkrét esetekkel kap­csolatban vizsgálatot rendel el, s orvosolják a panaszo­kat. Korom Mihály kérte az Országgyűlést, hosszabbít­sák meg az ügyrendi bizott­ság mandátumát, annál is (Folytatás a 3. oldalon) vk.), a MÉM Központi Élel­miszeripari Kutató Intéze­tének főigazgatója, címzetes egvetemi tanár elmondotta^ hogy egyetért az új Tudo­mánypolitikai Bizottság lét­rehozásával. Már a novem­beri ülésszakon is javasolt j, hogy bővítsék ki az úi bi­zottság nevét és tevékenysé­gét Tudományos Kutatási s Műszaki Fejlesztési Bizott­ságra. A képviselő azt kérte, legyen módja az Országgyű­lésnek — bizottságán ke­resztül — a törvényjavasla­tokat abból a tekintetből is megvizsgálni, hogy elfogadá­suk miként befolyásolja a műszaki fejlesztést. Hivat­kozva választóinak vélemé­nyére, elmondotta, hogy az ügyrend legszélesebb körben bírált fejezetei az Ország- gyűlés tanácskozási rendjére vonatkozó passzusok. Árvái Lászlóné (Heves m., 1. vk.), az Eger és Vidéke Áfész szakszervezeti bizott­ságának titkára üdvözölte a: ügyrend módosítása nyomán megalakuló családvéd ;lmi bizottság életrehívását. Re­ményét fejezte ki. hogy az Országgyűlés úi állandó tes­tületé elősegíti olyan jogsza­bályok kimunkálását, ame­lyek a társadalom alapsejt­jeinek. a családoknak az ér­dekeit szolgálják, gondos­kodnak fokozottabb védel­mükről. Hangsúlyozta, hogy az újonnan megalakuló bizott­ság számít a nagycsaládosok egyesületének támogatásá­ra. Szeretnék, ha képviselő­jük állandó résztvevője len­ne a testület munkájának, s tapasztalataival segítené a döntéselőkész(tő tevékenysé­get. Szakértői segítségüKet joggal veszi igénybe a Par­lament, hiszen a családvé­delmi bizottság létrehozásá­nak is egyik javaslattevői voltak. Réger Antal (országos lis­ta) a Magyarországi Néme­tek Demokratikus Szövetsé­gének alelnöke a Parlament és a nyilvánosság viszonyá­val foglalkozva a képviselő megállapította, nem lehet azon csodálkozni, hogy a sajtó — úgymond — kikezd­te a Parlamentet. Mostaná­ban derült ki ugyanis, hogy az országgyűlési munkának gyenge pontjai is akadnak Ennek ellenére nem szabad félni a sajtónyilvánosságtól, sőt azt tovóbbra is igényelni kell, hiszen csak így ismer­hetik meg a választók a kép­viselők munkáját. Az Országgyűlés munkaprogramja Kovács László (Pest m., 20. vk.) a Dunai Kőolajipari Vállalat műszakvezetője szerint szükséges, hogy a Parlament évente meghatá­rozza munkaprogramját, gyakran éljen a kétfordulós tárgyalási módszerrel, s a képviselőknek időben ren­delkezésükre álljanak a munkájukhoz nélkülözhetet­len információk. A törvény­hozó és ellenőrző tevékeny­ség szakszerűségének fok >- zása érdekében létre kell hozni az Országgyűlésnek dolgozó állandó szakértői csoportot. A képviselői munka fel­tételeinek javítása érdeké­ben indítványozta a felszó­laló: az Országgyűlés éves munkaprogram alapján ül >- sezzen, de évenként leg-, alább négyszer tartson ülés­szakot. Az Országgyűlést in­dokolt esetben az Elnöki Tanács, illetve a Miniszter­tanács által indítványozott időpontra és napirendre ;s össze lehessen hívni. Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk.), a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökhelyettese mindössze egyetlen témáról beszélt, igen röviden. El­mondta, hogy jelenleg 4—6 hónappal előre be kell jelen­teni az Országház megláto­gatásának a szándékát. Sze­rinte ezen a helyzeten javí­tani kellene, lehetővé téve, hogy minél több érdeklődő tekinthesse meg a „törvény­hozók házát”. Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.), a Sarkadi Lenin Mgtsz ' főkönyvelő-helyettese úgy vélekedett, hogy a Ház­szabály-tervezet nem nyújt elég garanciát az érdemi tör­vényhozói munka feltételei­nek megteremtését és fontos működési, munkamódszerbe­li kérdéseket illetően, s nem szól megfelelő módon a kép­viselőcsoportok helyéről, sze­repéről sem. A képviselőnő javasolta, hogy módosítsák és egészít­sék ki a Házszabály-tervezet 17. szakasza 2. bekezdésének „D” pontját. Ez az Ország- gyűlés elnökének feladatai­ról szólva megállapítja, hogy az elnök „tájékoztatja a kép­viselőket az Országgyűlés várható éves programjáról”. Vass Józsefné szerint magá­nak az Országgyűlésnek kell meghatároznia a munkaprog­ramot. E kérdésben a képvi­selőnő külön szavazást kért. Filló Pál 1 (Budapest, 18.

Next

/
Thumbnails
Contents