Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-11 / 9. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. JANUÁR 11. A TABÁN 4,. Ami társadalmi feszültséget okozhat Nem jártunk még a munkahelyeken ! V égeredményben ugyanazokat a kérdéseket tehetjük föl mindenütt: hogyan történt öt éve a koordináció előkészítése? Ki és minek alapján döntött arról, hány ingatlan erejéig „szálljon be” az illető vállalat a Tabán közművesítéKezdjük az utóbbival. Sehol — sem vállalatnál, sem intézménynél, sem termelő- szövetkezetnél — nem bukkantunk még csak a nyomára sem annak szabályozására, mikor, mennyit, milyen címen költhetnek ilyenfajta közös célokra! Él tehát egy jól bevált gyakorlat — nevezzük vállalati koordinációnak —, amelynek megfelelően ezért, azért „fejhetők” a vállalatok. És ezt a gyakorlatot semmi sem szabályozza, írott szabály legalábbis nem. Ha viszont a gyakorlat él, kell lennie valamilyen szabályozó erőnek. Van is. Az illető vállalat, intézmény, stb. gazdasági haltalmi helyzete. Ha nagy cégről van szó, és tőle „függ a kis város”, akkor illik adnia. A kisebb vállalat meg, amelyik jól akarja érezni magát a városban, szívesen vállalja a maga részét a Hogyan történt a munkahelyeken a vevők kijelölése? A Víz- és Csatornamű Vállalat gazdasági igazgatóhelyettese, dr. Fehérvári László még élőbbről kezdi: — Több tényezőt, több ösz- szefüggésben vizsgáltunk Vállalatunk lakáspolitikájára nem panaszkodnak dolgozóink. A városban több helyen építkeznek, akit csak tudunk, segítünk. Ilyen alapon került számításba a Tabán is. Mérlegeltük persze a város hosszú távú érdekeit is. Tudituk, hogy a régi városrész nem újulhat meg a vállalatok segítsége nélkül. A telkekre pályázni lehetett. az első menetben még annyian sem jelentkeztek, ahány telek közművesítését vállalatunk magára vállalta. Így természetesen senkit sem utasítottunk el. A döntést egyébként a lakáselosztó bizottság hozita. — A vállalat vezető beosztású dolgozóin kívül akad-e más név? — Igen. Erdei Kálmánná újítási előadó, Nagy András- né anyagkönyvelő. Vidra István csoportvezető, Nagy Miklós csoportvezető. Ennél az utóbbi névnél meg kellett állnom, hiszen Nagy Miklós a vállalat párt- titkára, ráadásul a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja. Öt külön is megkérdeztem: — Igaz, hogy a közelmúltban több pártvizsgálat folyt ön ellen tabáni építkezése miatt? — Vizsgálat nem folyt. Arról értesítettek, hogy két névtelen bejelentésben is szerepelt — többek között — ■a nevem. Végeredményben semmi nem merült föl. ami miatt akár engem, akár más tabánit el lehetett volna marasztalni ! — Mi izgatta, izgathatta a bejelentőket, a feljelentőket? — A telkek közművesítéséhez, kialakításához a vállalatok hozzájárulása, aztán a vevőkijelölés, illetve az, hogy nem kalákában építkeztünk, hanem szervezetten. Építőipari vállalatok, szövetkezetek húzták fel a házakat, ezért fogták ránk, hogy állami pénzből építkeztünk. — Nem úgy volt? — Már hogyan lehetett volna? Az utolsó szögig számlát mutatok mindenről! Hogy egy példát mondjak: vízvezetékszerelő a szak mám, de nem én építettem ki a házamban a vízvezetésébe? Mi módon ment végbe a vevőkijelölés? És még egyet: rögzíti-e valahol a vállalat, az intézmény működési szabályzata, kollektív szerződése, mennyit fordíthat az illető munkahely „koordinációra”, különböző városi, közös feladatok megvalósítására? koordinációból. És büszkén vall hat ja; én is ott voltam, én is segítettem — erőmhöz mérten —, amikor kellett, * * * A Tabán közművesítésének vállalati „koordinációjában” a következők vettek részt: a Kőolajkutató Vállalat kilenc, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat öt, a Honvédelmi Minisztérium kilenc, a Zagyva- rékasi Béke Tsz négy, a KÉV-Metró és a Közúti Igazgatóság három-három, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága (a Középtiszai Tájvédelmi Körzet központjául szolgáló Tabán 50 számára), a Gyógyszertári Központ, a Titász és a SZÜV egy-egy ingatlan 470, illetve 520 ezres közművesítési költségét fizette be. Legalábbis a városi tanácstól kapott lista valamint a fölkeresett vállalatoktól kapott információ szerint. két, nehogy valaki rám foghassa, a munkahelyről hoztam haza az anyagot, a szerszámot. Ennyire vigyáztunk! — Mi a véleménye, így utólag? — Kellemetlen a rengeteg szóbeszéd! írjam a hátamra, hogy 35 év tisztességes munka után kezdtem 700 ezer forint adóssággal? Leadtam a szövetkezeti lakásom, vállalati és OTP-kölcsönt vettem föl. Mit mondjak utólag? Bárcsak sohasem fogtam volna hozzá! A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat munkaügyi és szociálpolitikai főosztályát Kugler Flórián vezeti. — Okozott-e a vállalatnál feszültséget, hogy kiket jelöltek a Tabánba? — Nem. Kezdetben nagy volt az érdeklődés, húszán is megnézték a terveket. Amikor aprólékosabban is áttekintették, kezdtek visszalépegetni. Mert olyan kicsi a tabáni telek, hogy a szomszédok egymás tányérjába látnak. Mert nem lehet kocsival behajtani. Mert szigorú a beépítési előirás. Csak úgy. és olyat lehet építeni, amilyet és ahogy a rendezési terv készítői előírtak. És alighanem a legfontosabb; mert drága az építkezés — éppen a kötelezően előírt nívó, a „beszabályozottság” miatt. * * * Milyen drága? A telek megvásárlása — írtuk korábban 160—260 ezer forint — a ház fölépítése után a számla kétmillió körüli összeget mutat. Dehát vannak-e ma olyan, becsületes munkából élő, tőkeerős családok, amelyek kétmilliós beruházásba foghatnak? Elképzelhető, hogy olyanok is vannak! A többség azonban — ahogy azt Nagy Miklós is elmondta — megterhelte magát vállalati és OTP-köl- csönnel, sőt a cél érdekében jónéhányan a bankkölcsöntől sem riadtak vissza! Hallom a kérdést: ki engedheti meg magának, hogy kölcsönt kölcsönre halmozzon ma Magyarországon? Csak az. aki biztos anyagi háttérrel, magas jövedelemmel rendelkezik. * * * Aki szolnoki, annak fülét nem kerülhette el a szóbeszéd: megvan már a mi ká- derdülőnk is. a Tabán! Szorosra zárja sorait a „tabáni maffia”! Közember oda be nem teheti a lábát! Tény és való: a Tabánban nagyon- nagyon elvétve akad egy-egy anyagkönyvelő, előadó, szakmunkás. (De azért mégis akad!) A döntő többség igazgató, igazgatóhelyettes, főosztályvezető, üzemvezető, főmérnök, főmunkaitárs. Ebben az összefüggésben az új Tabán messze nem a régi Tabán! Kik juttatták ilyen — „jó” — helyzetbe a Tabán mai lakóit? Miért csak főosztály- vezetőtől, főmunkatárstól stb. följebb „jár" a munkahely félmilliós hozzájárulása a közműfejlesztéshez? Idézem a vállalatok, a munkahelyek megkérdezett képviselőinek egyöntetű válaszait: az előterjesztésről a lakáselosztó bizottság döntött. A nevek cserélődtek többször is, bárki jelentkezhetett! A vállalatokétól valamelyest eltér a termelőszövetkezetek működése. A Zagy- varékasi Béke Tsz elnöke, termelési elnökhelyettese, baromfifeldolgozó üzemének igazgatója, illetve az üzem mezőgazdasági vezetője épít a Tabánban. Onnan is a főnökök tehát. Kíváncsi voltam a szövetkezeti döntési mechanizmusra is. Budai Kálmánt, a Zagyva- rékasi Béke Tsz elnökét — illő bejelenltkezés után — lakásán kerestem fel. Elmondtam, mi járatban. — Engedje meg, hogy ebből kimaradjak! Menjen ki a tsz-be. tájékozódjon nyugodtan a tagok között is. Aztán ha megírta a cikket, az megjelent a Néplapban, és nem közelít az igazsághoz, akkor majd én írok levele). magának. Vagy írok én, magam cikket a Néplapba! Mádi József, a termelőszövetkezet párttitkára arról számolt be, hogy annak idején a közmű-hozzájarulás mértékéről, majd a vevők jelöléséről is a vezetőség döntött. — Amikor a személyekről döntöttünk, más javaslat nem hangzott el. a vezetőség tagjai egyiküket sem kérdőjelezték meg. Döntésünk törvényességéhez kétség nem férhet. — A párttitkár munkaköréből. választott funkciójából következően jól kell, hogy ismerje a szövetkezetben uralkodó hangulatot. — Döntésünknek olyan visszhangjáról, hogy az bármely elemében étik át1 an lett volna, nem hallottam! Igazságosság — igazságtalanság Mi hát akkor a gond — most már általában — a Tabánnal? ‘Mi ád alapot a szóbeszédre? Egyes vélekedésék szerint az, hogy túlságosan szem előtt van. A Tabántól karnyújtásnyira lévő Kun Béla körúti vagy Ady Endre úti „beton- dzsungel” lakója — a maga szemszögéből — joggal érdeklődik a társadalmi igazságosságról, amikor azt kérdezi; ő mikor építhet olyan háza: a Tabánban? Kérdés most már az; tényleg, vajon hogyan vélekedjünk ezután a társadalmi igazságosságról? Mert az egyenlősdit elvetettük! Leírtuk, kimondtuk, határozatba foglalltuk. Akkor tehát elismertük a különbségeket? Azt, hogy ennek a társadalomnak vannak jól és kevésbé megbecsült tagjai? De vissza a munkahelyekhez! A döntések ugyanis a munkahelyeken születtek. Ott!; is föltámadnak a„bez- zeg nekik lehet” szóbeszédek. Lagfőbb bizonyíték az igazságosságra, netán az igazságtalanságra az a kör, amelyben a döntések megszülettek! Így aztán erről a témáról többet — legfőképpen mást — nem tudok mondani. Milyen alapon? Legfeljebb megkérdezhetem: a munkahelyi demokráciáról hogyan vélekednek, önök, ott, a munkahelyükön? Következik: Az utca másik oldalán Egri Sándor A koordináció határa Káderdíilö, maffia Az élelmiszerek áremeléséről . . v ' , \ í;i .v; Sajtófórum a MÉM-ben A megyei párt-vb napirendjén A testületek idei tervei Ülést tartott tegnap a megyei párt-végrehajtóbizottság. Tanácskozásának első napirendjeként személyi kérdésekben foglalt állást, majd javaslatot dolgozott ki a megyei pártbizottság 1989. évi munkatervére, amelyet a legközelebbi ülésén vitat meg e testület. A vb kialakította a javaslatát a megyei párt-végrehaj óbizottság I. félévi munkatervére is, ezután tájékoztatót fogadott el a szolnoki Tabán városrész átépítéséről. A végrehajtó bizottság 1989. február 3-ára hívta össze a megyei pártbizottság legközelebbi ülését. Az élelmiszerek fogyasztói árának emelésével kapcsolatban a MÉM képviselői hangoztatták. hogy annak hátterében nem az élelmiszergazdaság jövedelmi helyzetének változása húzódik meg. Az árintézkedések az állami támogatások jelentős csökkenését, a mezőgazdaságban felhasznált anyagok és eszközök árának emelkedését ellentételezik. A döntések azt a törekvést tükrözik, hogy a termelési ráfordítások egyre inkább realizálódjanak az élelmiszeripari termékek árában. Az idén 9,8 milliárd forinttal csökken az ágazat üzemeinek nyújtott központi támogatás; ehhez hasonló mértékben, 9—10 milliárd forinttal növekednek a termelés költségei, és 33-ról 43 százalékra emelkedett a bérek után fizetett társadalombiztosítás; ez további 5— 6 milliárd forint terhet ró a nagyüzemekre. Az élelmiszergazdaság vállalatainak, szövetkezeteinek várható jövedelmi helyzetét elemző számítások — különösen a kedvezőtlen adottságú térségekben — 1989-re is jelentős feszültségeket jeleznek. Ennek ellenére további erőfeszítéseket kívánnak tenni az élelmiszerek minőségének javításáért és több olcsó termék gyártásával próbálnak könnyíteni a fogyasztók helyzetén. Ehhez azonban az szükséges, hogy a kereskedelem is növelje az olcsóbb áruk rendelését. Lesz-e gép, műtrágya, növényvédőszer ? Ismeretes, hogy megyénk mezőgazdasági nagyüzemeiben a pénzszűke miatti, kényszerű takarékossági intézkedések hatására tovább romlott a felerészben már amúgy is elhasználódott munka- és erőgéppark állaga, az agronómiái igénynél kevesebb műtrágya jutott ismét az utóbbi években mindinkább kizsigerelt földökre. Nem megnyugtató helyzet ez, az idei termelés biztonsága, a gazdálkodás színvonalának megtartása szempontjából. A pénzügyi és a mezőgazdasági kormányzat azonban ígéri: lesz idén „zöldhitel” a nagyüzemeknek a termelési feltételek biztosításához. Dr. Stieg- ler Károlyt, a Szolnoki Ag- roker Vállalat igazgatóját kérdeztük: — Ha valóban idejében elegendő pénzük lesz rá, lesz-e mit vásárolniuk a gazdaságoknak? — Vállalatunk munkájának eredményességében is meghatározó a készletgazdálkodás racionalizálása. A tavaly ilyenkorinál valamivel kisebb, összesen 600 millió forintos készlettel várjuk január másodika óta a vásárlókat. A tavaszi vetőágy- készítésd és tápanyag-visszapótlási időszakra ki tudjuk elégíteni az igényeket munka- és erőgépekből. Van elegendő MTZ-nk, Zetorunk és T—152—S-ünk. A későbbiekben pedig, akik meg tudják fiatalítani a kom- bájnparkjuíkat, azoknak újdonságot is kínálunk: a jól bevált NDK arató-cséplő- gép-család új típusát, az E— 517-est. — A legkorábbi munka a határban az ősziek fejtrágyázása ... — Nemcsak az ehhez szükséges gépekből jó a kínálatunk és a választék, nitrogénműtrágyából és a töb- szilárd kemikáliából is minden igényt ki tudunk elégíteni. Hasonlóan a folyékony, szuszpenziós műtrágyákból is, amelyeknek a gyártását, mihelyt az időjárás lehetővé teszi kijuttatásukat, megkezdjük a Tiszamenti Vegyiművekben. Tudjuk, hogy a gazdaságoknak minden forint számít, igyekeznek minél kevesebb üzemviteli hitelt felvenni, mégis arra biztatjuk őket, fogadják mielőbb a műtrágyaszállítmányokat. Közvetlenül a szezon előtt esetleg már nem lesz megfelelő készletünk. — Mi a helyzet a növény- védőszerf ronton? — A legbiztatóbb hírünk, hogy az import liberalizálása révén, ellentétben az egy évvel előbbi helyzettel, az első negyedévre már megvan a devizafedezet, a hazai készítményekkel nem helyettesíthető importszerek megvásárlásához. J elenlegi ismereteink szerint ezek a növényvédőszerek idejében meg is fognak érkezni vállalatunkhoz. — A kistermelők részére szolgálhatunk-e valami jó hírrel? — Az úgynevezett kis kiszerelésű vegyszerek közül meglehetősen rossz volt tavaly az ellátás a közkedvelt Decis elnevezésű rovarölőből. Most ebből is van elegendő. A háztáji és kisgazdaságokban is egyré nagyobb szerepe van a gépesítésnek. Egy NSZK-beli céggel vettük fel a kapcsolatot, eddigi tárgyalásaink azzal biztatnak, hogy az ott gyártott és itt a vállalatunknál összeszerelendő motoros hátipermetezőből a tavaszi szezonban ki tudjuk elégíteni az igényeket. A kiskereskedelmi ellátást egyébként új szaküzlet megnyitásával kívánjuk a megyeszékhelyen — már az év első felében — javítani. TF Egyhangúlag megszavazva Megalakult Jásztelek önálló tanácsa Ez az egyhangúlag most tényleg egyhangúra sikeredett. A tanács tagjai a le- geslegteljesebb egyetértésben választoltak tanácselnökké Kisbakonyi Zoltánnét. A közéletben nem tisztelik a hölgyek életkorát. Dehát őt magát aligha sértjük meg, ha megírjuk, mindössze 28 éves. Két gyermek édesanyja. Tiszafüredi, de Jásztelekre ment férjhez. Volt óvónő, iskolatitkár, majd megint óvónő. Közben a falu elöljárója. Tanácselnököt lehetőleg a tanács tagjai közül kell választani, ha akad közöttük alkalmas — mondja az írás. A jásztelki tanácstagok Kis- bakonyinét tartották alkalmasnak, aki érettségivel, könyvelői végzettséggel rendelkezik. Nagy lecke lesz számára a következő fél vagy másfél év! Ami alatt — rövidsége miatt — ráadásul nemigen lehet bizonyítani. Jut a község idei költségvetésére tizenhárommil- lió-négyszázezer forint. Elég az intézmények működtetésére. Befejezhetik az orvosi rendelőt. Azután következik a mostani orvosi rendelő helyreállítása, hogy oda .költözhessen a könyvtár. Úgy szabadul fel az apparátus számára a tanácsháza. Addig az anyakönyvi hivatalban húzódnak meg. Egyszóval; mi derül ki a következő választásokig? Az mindenképpen, hogy iól vá- lasztottak-e most tanácselnököt. Mert arra tegnap délután Jásztelken hpsszú faggatózás után sem sikerült választ kapni; a tanácstagok vélekedése, szavazata vajon mennyiben tükrözi a falu ezernyolcszáz lakójának közös akaratát? Mennyi derült ki Jásztelekről egyáltalán? Az mindenképpen, hogy nincs jobb helyzetben, mint a megye mostanában önállósodó községei. Az iskolások egyh armada cigány. A túlkoros, a bukott cigánygyerekek olymértékben zavarták már a tanítást, hogy az iskolában kénytelenek voltak őket külön osztályba csoportosítani. Úgyhogy a serdülő cigányok úgy tudják, dolgozók iskolájában nyögik végig a hetedik, a nyolcadik osztályt. Amivel — mármint az elnevezéssel — csak annyi a baj, hogy ők nemigen dolgozók. A pedagógusok — helyesen — ifjúsági osztályt mondanak. Igen, a pedagógusok, akik közül tizenegyen a hat-hét kilométerre lévő Jászberényből járnak ki nap mint nap. Igazuk van, az ország nagyvárosainak dolgozói annál nagyobb távolságot is megtesznek naponta. Csakhogy; így Jásztelken oly kevés pedagógus lakik! Lényegében hiányzik a falu humán értelmisége. Ez is gond. Mi hát. ami előny, ami bizodalmát ad? Az első a Tolbuchin Tsz. A másik — végeredményben — a Jászberényhez való közelség: sok jásztelkinek kínál biztos megélhetést a Hűtőgépgyár, az Aprítógépgyár. Ezért nem csokikén a település lakóinak száma. Űj házak épülnek. De vissza az alakuló tanácsüléshez! Társadalmi elnökhelyettessé választották Alvári Mátyást, kinevezték a vb-titkárt, Ivanics Ferenc- nét. Az új tanácsot Berecz- ki Lajos, a megyei tanácselnökhelyettese üdvözölte. Bemutatták a címert, Jásztelek régi címerét. Jó volna becsben őrizni, eredetijét restauráltaltni! Meg is teszik. Holnap Alattyánban tartanaik alakuló tanácsülést. — E —
