Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-10 / 8. szám
1989. JANUÁR 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Gounod: Rómeó és Júlia című operájának második szereposztását január 6-án mutatták be az Állami Operaház Erkel Színházában. Rendező: Gulyás Dénes. Képünkön Gulyás Dénes, Rost Andrea fh. (MTI-fotó: Földi Imre) Kis kiadók nagy gondjai Kevesebb az új párttag Meggyőzés és meggyőződés Három községi titkár a pártépítés gondjairól A megyei pártbizottság 1988. október 7-i politikai beszámolója megállapítja: „A nehezebb körülmények felszínre hozták a párttaggá nevelő munkában meglévő gondokat, felerősítették e tevékenység kritikáját a párttagságon belül és a pártonkívüliek körében is.” A munkaprogramból: . . . „növekedjen a párt befolyása azok körében, akik munkájukkal, magatartásukkal környezetükben elismertségre, tekintélyre tettek szert, akik kezdeményezöek a közügyek megoldásában, serkentői az önálló, bátor és felelős cselekvésnek. ... Nem indokolt a növekedési ütem és összetételi megkötöttségek megjelölése." A megyében egy évvel ezelőtt a párttagság létszáma 39 905 volt, most 37 772. Tavaly 805 új párttagot vettek fel — a megelőző évben 1174 -et. A tagkönyvcsere kapcsán 2164-en kerültek ki a pártból. Az elmúlt évi párttaggá nevelő, tagfelvételi munka tapasztalatairól, gondjairól, a megújítási törekvésekről érdeklődtünk a jászalsószentgyörgyi, a jánoshidai és a jászboldogEgy éve még csak ábránd, homályos elképzelések halmaza volt, hogy az évtizedek alatt megszokott magyar könyvkiadói rendben változtatás történhet. Bár valamiféle jelek évek óta mutatkoztak, hiszen a tizenegynéhány hivatásos kiadó mellett az egyetemek, a tudományos és a művelődési műhelyek több-kevesebb rendszerességgel megjelentek — rendszerint kis példányszámú és nehezen hozzáférhető — munkákkal. 1988 tavaszán aztán megkapták működési engedélyüket az első, nem állami könyvkiadók, számuk azóta gom- aamódra szaporodik. A könyvkiadás decentralizálásának többféle értelme /an. Először is az, hogy a aolitikai téveszméken és fé- elmeken túl semmi sem in- lokolta a kultúra e területé- íek a teljes központosítását, /an még egy lényeges előestétek a Kiadói Főigazga- óság szerepének újragondo- ása, az engedélyezési eljá- ás megszüntetése. A könyviadásnak azonban nemcsak lyen politikai-technikai, hatéin gazdasági előfeltételei a vannak. Évtizedek gya- :orlata a könyvkiadást vi- zonylag jelentős mértékű llami támogatásban részeltette. A nyolcvanas éveken a támogatás mértéke lőször nem tudott lépést artani a könyv nyomdai kiállítási árának rohamos □értékű és megállíthatatlan melkedésével, majd a költ- égvetés egyre nyomasztóbb hértékű válsághelyzetében gy ál talán a támogatás maja vált kérdésessé a kultúra egészében; így a könyvkia- lásban is. Csökkent a támo- ;atás, amelynek értékét topább mérsékelte az infláció. A megalakuló kis kiadókA hazai felsőoktatás történetében először vezetik be a természettudományok és az idegen nyelvek szakpárosítását a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem tanárképző karán. A következő tanévben kezdődő, egyetemi, szintű, ötéves fizika-idegen nyelv, illetve földrajz-idegen nyelv képzés keretében a választott természettudományi tárgyhoz az angol, a francia, az olasz és az orosz nyelv valamelyikéből is diplomát szerezhetnek a hallgatók. Kozma László professzor, a JPTE tanárképző karának dékánja az MTI munkatárnak ebben a helyzetben — könnyen belátható — a legkisebb gondja éppen a kéziratok beszerzése. Kézirat van, s nem is kevés, nem is rossz színvonalú. A legnagyobb kiadói és olvasói érdeklődés természetesen azok iránt a művek iránt élénk, amelyek a korábbi években politikai tiltás miatt nem jelenhettek meg, de ezek a művek általában a régi nagy kiadóknál vártak eddig a sorsukra, s így most is ott jelennek meg. Az új kiadókat azok az írók keresik meg, akik „csak” egy jó verses- vagy novelláskötet- tel, esszével házalnak isten tudja mióta, pedig esetleg már 5—6 könyvük is megjelent idáig. Meg azok a pályakezdők reménykednek, akik eddig mindenhonnan azt hallották: türelem. S jelentkeznek olyanok is, akiknek máshol elfogadott kéziratuk van, de reménykednek, hogy egy új kiadónál esetleg 3—4 évvel hamarabb is megjelenhet a művük, s ennek reményében még a kevesebb honoráriumot is elfogadnák. Jó kézirat tehát van, nem éppen elegendő, hanem sok. Nyomdai kapacitás is van, s egyelőre még papír is. Egy elfogadott, megszerkesztett kéziratot némi ügyességgel már 2—3 hónap múltán könyvként lehet megvásárolni. A könyvkiadáshoz viszont tőke is szükséges. S ezzel az új, néhány személyes kiadói vállalkozások általában nemigen rendelkeznek. Hogyan hidalható át ez a hiány? önként kínálkozik a kölcsönfelvétel. S a bankok adnak is hitelt. Igenám, de a kamat, mint tudjuk 20 százalék körüli, s ezt is be kell építeni a könyv árába. Másrészt a bank is tudja, hogy nem a háromezer példányban megjelenő versessának elmondta, hogy a napokban megjelent felsőfokú felvételi tájékoztató kötetében az ősszel induló új pécsi szakpárok még nem szerepelhettek, de a fizika—idegen nyelv és a földrajz— idegen nyelv szakokra tizen- két-ti zenkét hallgatót várnak már az idén. A jelentkezési kérelmeket a többivel azonos határidőig, március elsejéig lehet benyújtani. A felsoroltakon kívül a német és a szerbhorvát nyelvek is választhatók, ezeket a nemzetiségi tanárképzés négyéves stúdiuma keretében oktatják, ami főiskolai oklevél me'gszerzését tekönyv vagy esszé, hanem a sok tízezer példányos lektűr vagy a politikai szenzáció fogja megtermelni a kölcsönt meg a kamatát. Ha tehát egy kiadó irodalmi és tudományos értékeket akar kiadni, másfelé kell keresni segítséget. Gondol nyilván a szponzorokra. Érdek nélkül ma már viszont senki sem szponzorál, másrészt meg ma az egész magyar kultúra szponzorokat keres. Akkor hát a könyv árát úgy kell megállapítani, hogy ne legyen ráfizetéses. Csakhogy így egy új magyar verseskönyv, amely idén keménykötésben 30—40 forint volt az állami kiadóknál, azonnal 3—4-szeres árúvá változik. S hányán tudják azt megfizetni? A könyvárak sajnos így is emelkednek, de hogy ennek mértéke elviselhető legyen, be kell kapcsolni még egy forrást: az „állami” támogatást. Azért teszem idézőjelben e jelzőt, hogy érzékeltessem: itt tulajdonképpen a magyar népgazdaság forrásainak elosztásáról van szó, nem az állam, hanem a nép adja a támogatást a kultúrának, s támogatni egy adott művet, egy értékes tendenciát, kiadói politikát kell, s ílyképpen nem szabad különbséget tenni állami és magán-könyvkiadó között. A magyar könyvkiadás válságát csak úgy lehet felszámolni, ha a sokkal racionálisabban megszervezett kiadás következetes és elegendő mértékű támogatásban részesül. Emellett biztosítani szükséges a nyomdák és a könyvkereskedelem racionalitását is, az árakat és a költségeket a valós értékekhez közelítve. szí lehetővé. Az idegen nyelvek tökéletes elsajátítását a külföldi társegyetemekkel meglévő, illetve megkötendő megállapodás keretében féléves külföldi tanulmányutakkal is segíti az egyetem. Az új szakpárok bevezetésével egyrészt az örvendetesen szapordó idegen tanítási nyelvű középfokú tanintézetek számára képeznek olyan tanárokat, akik tantárgyukat nemcsak magyarul, hanem a választott idegen nyelven is képesek oktatni, másrészt a humán és a reál típusú műveltség közötti szakadék áthidalásához járulhatnak hozzá. (MTI) házi községi pártbizottságon. Fehér Imre, a jászalsószentgyörgyi községi pártbizottság titkára: — Egy éve 320 volt a község párttagságának létszáma. most 307. A tagkönyv- cserét megelőző beszélgetések során 7 párttag kilépett, kilencet töröltek., öt új tagfelvétel történt. A párttagság létszáma tehát csökkent — erre számítottunk is. A korábbi években alapszervezetenként egy tagfelvétel volt a követelmény, ez évente 9— 10 újonnan felvett párttagot jelentett. Ezt a gyakorlatot módosítani kellett, szakítottunk a statisztikai szemlélettel. Erre a realitások kényszerítettek bennünket. Az igazság az, hogy a párttaggá nevelés rendkívül megnehezült. Minden új felvételért keményen meg kell dolgozni. A tavalyi évre 4—5 tagfelvételt irányoztunk elő, amit sikerült is teljesítenünk. Ügy látszik, beválik az a módszer, miszerint az alapszervezetek 2—3 jelöltet — a kollektíva legjobbjait — vonnak a párttaggá nevelés hatókörébe, felkészítésük az egész tagság ügye, felelőssége. Említettem, hogy a párttaggá nevelés az utóbbi időben megnehezült. Mi tartja vissza az embereket a belépéstől? Véleményünk szerint, többek között az, hogy Falusi vers- és prózamondó verseny Négyen a megyéből az országos döntőben A hétvégén rendezték meg Gyulán az országos falusi vers- és prózamondó verseny területi döntőjét, mely szép sikert hozott a Szolnok megyeiek számára. A színvonalas versenyben is a legjobbak közé került hat induló a megyéből: Barna Sándor drámai ballada-mondása erős hatással érvényesült ezúttal is (Karcagi Május 1. Tsz), Szarvas Imréné Zelk Zoltán Sirályának ihletett tolmácsolásával vívta ki a jelenlévők és a zsűri elismerését (Rá- kóczifalvi Rákóczi Tsz), Szikszai István Arany János egyik versének igen ízes megszólaltatásával hívta fel magára a figyelmet (Jászapáti Velemi Tsz), Szabó Imre pedig Nagy Lajos szatirikus írásának kifejező előadásával aratott sikert (Jász- kiséri művelődési ház). Ök mind a négyen a továbbjutó legjobb tíz közé kerültek, de bejutott „tartalékként” a döntőbe Susányi Andrásné is (Tiszaszentimre) aki saját versét adta elő rokonszenves nyíltsággal és Varga Zoltán, aki Kőtelek színeiben indult. a párttagsághoz nem fűződik érdekük. Nem valamiféle előnyökhöz jutást értünk ezen, de érdek nélkül az emberek nem mozgósíthatók. Mi valahol itt keressük a megoldást: megmutatni, hogy egyéni érdek is a kibontakozás, a megújulás, a bizalom erősítése, mások ilyen irányú befolyásolása. Az új helyzetben a párttaggá nevelő munka fogalmát másként szükséges értelmeznünk. A bentlévőkkel is foglalkoznunk kell, erősíteni önbizalmukat, cselekvőkészségüket. Ha ezt nem tesszük, nagy veszteség érhet bennünket, amit az új felvételekkel sem tudnánk ellensúlyozni. Boros Mária, a jánoshidai községi pártbizottság titkára: — Taglétszámunk 224-ről 207-re csökkent. Ilyen mértékű csökkenés évek óta most először fordult elő. Tizenhatan kerültek ki, és az átlagostól kevesebb, három tagfelvétel történt. Sajnos megszaporodtak a kilépések, és az a gond, hogy még nem látjuk ennek a végét. Előfordul, hogy korábban aktív emberek is kilépnek, néha jelentéktelennek tűnő — gyakran munkahelyi — ügy A Hungaroton Hanglemezgyártó Vállalat nemrég megjelentette idei első negyedévi komoly- és népzenei kiadási tervét. A katalógus — mint már annyiszor — most is gazdag lemezanyagot ígér. Időrendben haladva mindjárt a sor elejére kívánkozik a januárra tervezett King's Singers-album, amely az A tribute to the comedian harmonists címet viseli. Rajta olyan népszerű melódiákkal, mint Rossini A sevillai borbély (nyitány), Rimszkij-Korszakóv A dongó, s helyet kapott itt Ábrahám Pál Eins, zwei, drei című songja, amelyet a magyar szerző a King’s Singers- nek írt. Február csemegéjének ígérkezik az az új Bach-lemez, amelyet a szombatihelyi Kálvária templom Eule-orgoná- ján rögzítettek Spányi Miklós játékával. Szerepel a korongon a híres d-moll toccá- ta és fúga, a g-moll brelúdi- um és fúga, az e-moll triószonáta és más szerzemények. A másik jeles felvétel Muszorgszkij Egy kiállítás képei című műve Jandó Jenő zongoraj átékával. A hatodik része jelenik meg a Kodály Zoltán karművészetét bemutató sorozatnak, amelyben a Győri miatt megsértődve. A tagfelvétel azokban az alapszervezetekben eredményes, ahol sokoldalú információk alapján, folyamatosan foglalkoznak az emberekkel. Megszaporodtak a sikertelen tagfelvételi kísérletek. Például a termelőszövetkezetben négy jelölttel foglalkoztak, végül egyet sem sikerült felvenni. — Mi haszon lesz nekem abból? — kérdezik. — Több lesz az elfoglaltságom és nem kapok érte semmit — mondják. Az is előfordul — és ez visszatartó erő —, hogy a párttagság hátránnyal jár. „Neked meg kell értened, mert te párttag vagy. hogy . . ." — hangzott már el munkahelyeken. Ilyennek nem szabad megtörténnie. Az évi három tagfelvétel hosszabb távon is teljesíthetőnek látszik. A pártéletet is vonzóbbá kell tenni. Ma még egy-egy alapszervezet, mint emberi kollektíva nem erős. A jövőben ezt a kérdést jobban előtérbe kívánjuk állítani. * * * Bodor József, a jászboldog- házi községi pártbizottság titkára: — Tizenkét párttaggal vagyunk kevesebben, mint egy évvel ezelőtt. Akkor 145 volt a taglétszámunk, most 133. Tízen léptek ki, kettőt töröltek. Üj párttagot tavaly nem vettünk fel. Korábban évente 5—6 felvétel volt, jó belső aránnyal. Most ez a folyamat megszakadt. Azt hiszem, a kilépések nagy száma — és a kilépők személye — riasztotta vissza a jelölteket, öten voltak hatókörben, kettőről időközben kiderült, hogy alkalmatlanok, a többiek még várnak. Az, hogy nem volt felvétel, nem jó, de még mindig nem tudjuk, a községi pártbizottság hol hibázott. Igazság az is, hogy nem erőltettük a tagfelvételeket, ne essünk a múlt hibájába. A közeljövőben a községi párt- bizottság elemezni fogja a helyzetet, és megkeresi az új irányokat. Leánykar működik közre. A dalok (Két zoborvidóki népdal, Csalfa sugár, Árva vagyok, Meghalok, meghalok stb.) magyar, angol és olasz nyelven hallhatók. A magyar reformáció énekei című hézagpótló kiadvány karácsonyi és húsvéti énekeket fog össze a Debreceni Kollégiumi Kántus előadásában — magyar nyelven. Március hónap alighanem kiemelkedő albuma lesz a Gregorián énekek Prágából című lemez, amelyet a jól ismert Schola Hungarica együttes tolmácsolásában rögzítettek hangszalagra. A népzenei anyagok között tallózva feltétlenül említést érdemel a VIII. magyarországi táncházi találkozó felvétele, illetve a Magyar népzenei antológia című sorozat negyedik része, amely ezúttal az Alföld népzenei kincseivel ismerteti meg a hallgatókat. Zárásképp szólni kell az erdélyi népzenész páros, Halmágyi Mihály és Ádám Gizella lemezéről, amelyen gyímesi dalok szólalnak meg; többek között lassú és sebes magyaros dalok, a csángó Rákóczi-induló, gyászszertartások dallamai. J. J. V. G. Földrajz és fizika Idegennyelv-szakpárosítás Pécsett Berki Imre Áprilisig huszonegy lemez jelenik meg A Hungaroton negyedévi kiadási terve
