Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-10 / 8. szám

A»: 4.30 fi SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Vegyifegyver-értekezlet X, $' ' Vádak és ellentétek ­— A vegyi fegyverkezés ellen összehívott párizsi vi­lágértekezleten tegnap to­vább éleződött a vádló hang­nem, és még világosabban rajzolódott ki a fejlődő és a fejlett országok ellentéte a vegyi fegyverek teljes eltil­tásának kérdése körül. A két angolszász nagyha­talom üdvözölte Eduard Se- vardnadze szovjet külügy­miniszter vasárnapi bejelen­tését a szovjet vegyi fegy­verkészletek megsemmisíté­sének idei megkezdéséről. Ugyanez a két ország kemé­nyen bírálta Irakot az Irán elleni gáztámadásaiért. Irán A fogyasztói árak emelé­sének hátteréről tartottak tegnap sajtótájékoztatót a Magyar Sajtó Házában az Országos Árhivatal, az Or­szágos Tervhivatal és a Pénz­ügyminisztérium képviselői. Az áremeléseket a Minisz­tertanács közleménye már vasárnap részletesen ismer­tette, a lakosság tájékozód­hatott arról, hogy az elkö­vetkező napokban, hónapok­ban mikor, milyen árucik­kek, szolgáltatások ára nö­vekszik, s hozzávetőlegesen arról is, hogy milyen mérték­ben. A tegnapi tájékoztatón elmondták, hogy a jelentős mértékű áremelésekre egye­bek közt az állami támoga­tások leépítése, a költségve­tési egyensúly javítása miatt volt szükség. Szikszay Béla államtitkár, az Országos Árhivatal elnö­ke tájékoztatójában szólt ar­ról, hogy a központi támoga­tások összege 1988-ban 200 milliárd forintot tett ki, eb­ből 60 milliárd forint jutott a fogyasztási cikkek ártámo­gatására. Elsősorban a szi­lárd tüzelőanyagokhoz, a háztartási energiához, a he­lyi közlekedéshez, az állami lakásokhoz, az ivóvízhez, a csatornahálózat szolgáltatá­saihoz. az élelmiszerek közül pedig a tejhez és tejtermé­kekhez jutott kedvezményes áron a lakosság. Az egész évre tervezett áremelések egy főre vetítve havonta 800 forintos többletkiadást jelen­tenek a családoknak. A ke­és Izrael egyaránt megbé­lyegezte Irakot, Izrael pedig vegyi fegyverkezéssel gyanú­sította meg Szíriát és Líbi­át is. William Valdegrave brit külügyi államminiszter a nagyhatalmak képviselői kö­zül elsőként említett beszé­dében konkrétan vegyifegy- ver-alkalmazást, a kurdok elleni gáztámadások borzal­mairól szólva. George Shultz amerikai külügyminiszter elutazása előtt tartott sajtóértekezle­tén üdvözölte a szovjet ve­(Folytatás a 2. oldalon) reskedelem számol azzal, hogy élelmiszerekből az év első felében 10—15 százalék­kal kevesebb fogy majd, mint a múlt év azonos idő­szakában. A mezőgazdaság­nak, illetve az élelmiszer- iparnak azonban ez nem okoz ' különösebb problémát — hangzott el a tájékoztatón — a megtermelt áruknak ugyanis külföldön találnak piacot. Másrészt várhatóan arra ösztönzik a magas fo­gyasztói árak a termelőket, hogy az igényekhez igazodva bővítsék az olcsóbb cikkek kínálatát. Az Országos Árhivatal el­nöke azt is elmondta, hogy az idén ,a termelői árak vár­hatóan a tavalyinál gyorsab­ban növekednek. Az átlagos emelkedés körülbelül 9,5 szá­zalék lesz. Ennek jórésze az importalapanyag-árak vár­ható növekedéséből adódik. Az importalapanyag-árak ugyanis a számítások szerint 1989-ben 7 százalékkal emel­kednek. Szikszay Béla hang­súlyozta, hogy a jövőben a világpiaci ármozgásokat a hazai árak nemcsak akkor fogják követni, ha azok emelkednek, hanem akkor is, ha csökkennek. Mivel a bérmechanizmus lényegesen rugalmasabbá vált 1989-ben, mint a koráb­bi esztendőkben volt, így a nagy mértékű áremelés elle­nére adottak a feltételek ah­hoz, hogy a reáljövedelmek az idén kisebb mértékben csökkenjenek, mint 1988-ban. Németh Miklós megbeszélése UndrejLukanovval Németh Miklós, a Minisz­tertanács elnöke, tegnap a Parlamentben fogadta And­rej Lukanovot, a bolgár kül­gazdasági kapcsolatok mi­niszterét. a magyar—bolgár gazdasági és műszaki tudo­mányos együttműködési bi­zottság társelnökét, aki a bi­zottság 23. ülésszakán tartóz­kodik Budapesten. Andrej Lukanovot a nap folyamán hivatalában fogadta Nyers Rezső államminiszter. A megbeszéléseken részt vett Berecz Frigyes ipari minisz­ter, a bizottság magyar társ­elnöke. Jelen volt Venelin Kocev, a Bolgár Népköztár­saság budapesti nagykövete. Álláspont az áremelésről A bejelentett áremelések miatt több szakszervezet tiltakozását fejezte ki. A Szakszervezetek Csongrád Megyei és Szolnok Megyei Tanácsa levelet juttatott el a kormány elnökéhez. A Szakszervezetek Szolnok Megyei Tanácsa levelét a 3. oldalon közöljük. r~,---------------------------------n Ép üljön lakás, arra van igény A Tabánról szóló sorozatunk3. részé­ben arról írunk, hogyan illeszkedik Szol­nok többi részéhez, s milyen lehetőség van a nem lakás céljára szolgáló épü­letek megőrzésére, illetve újak építésé­re. /3. oldal/ V__________ J C sökkenő támogatás — javuló egyensúly Sajtótájékoztató a Magyar Sajtó Házában A Szolnok Megyei Fodrász Szövetkezet Szivárvány illatszerboltja aranyvasárnap nyilt meg Szolnokon a Ságvári körúton. Jelenleg illatszereket, és kozmetikai készítményeket árul, de rövidesen fodrászkellékek és különböző hajfestékek is kaphatók lesznek. Az üzletben koz­metikai szalon és szolárium áll a vendégek rendelkezésére, valamint ingyenes kozmetikai tanácsadás — nzs — A Ripp-ropp piacra talált Fejlesztésre is maradt energia Készül a közkedvelt Ripp-ropp, amelyből az új üzem felépüléséig nem tudják kielégíteni az igényeket A Törökszentmiklósi Ba­romfifeldolgozó Vállalat dol­gozói nem panaszkodhatnak, legalábbis ami 1988-as ered­ményeiket illeti. Hiszen 1 milliárd 700 milliós árbevé­tel mellett 80 milliós nyere­séget értek el. Ez az ered­mény elsősorban annak kö­szönhető, hogy azokat a gyö­keres változásokat, amelyek a magyar gazdaságban ta­valy életbe léptek, a válla­latnál nagyon alapos és át­gondolt felkészülési időszak előzte meg. Fogalmazhat­nánk úgy is, hogy az általá­nos forgalmi adó bevezetése, meg a bérbruttósításból adó­dó többletterhek nem őröl­ték fel az erőket, és maradt ene ,;;ia arra' is; hogy miköz­ben tudomásul vették a szi­gorításokat, megpróbáltak azokkal együtt élni. Persze a törökszentmiklósiaknak azért is volt viszonylag könnyebb dolguk, mert az öt-hat évvel ezelőtt megkez­dett fejlesztéseik éppen eb­ben az időszakban értek be. y Fő céljaik között szerepelt például, hogy az alapanyag­termelőkkel továbbfej les z- szék kapcsolataikat, vagyis termeltetés-politikájukat tel­jesen új alapokra kellett he­lyezniük, amiben persze a kényszer is szerepet játszott. Hisz ebben a pénzszűke vi­lágban a kistermelők is első­ként hozzájuk fordultak, ha nem volt az állatok etetésé­hez elegendő takarmány. Ilyen esetekben természete­sen segítettek. Ezek mellett munkájuk­ban nagy hangsúlyt kapott a beLfpldi ellátás biztosítá­sa, az exportképesség fenn­tartása, illetve annak növe­lése. Nos, ilyen szempontból sem panaszkodhatnak a „ba­romfisok” még akkor sem, ha tudjuk, hogy hosszú évek óta tavaly először, mintegy négy százalékkal csökkent a baromfi eladásából szárma­zó forgalmuk. Ennek magya­rázata egyszerű, hisz erősen megcsappant országosan is a kereslet, s így éves szinten 160—170 tonnával kevesebb baromfihúst rendeltek tőlük az üzletek. Még szerencse, hogy pár évvel ezelőtt a vál­lalatnál megkezdték a to­vábbfeldolgozott, panírozott áruféleségek gyártását — a Rip-ropp termékcsaládról van szó —, s azokból 1988- ban 57 százalékkal többet forgalmaztak, mint az azt megelőző évben. Tehát ez a termékcsalád egyértelműen befutott, mondhatnánk úgy is, hogy piacra talált, s ma már jóval nagyobb a keres­let iránta, mint amennyit valójában gyártani tudnak. Tavaly az év első tíz hónap­jában például 1200 tonna ké­szült belőlük különféle íze­sítéssel, s a fogyasztói igé­nyek kielégítése érdekében októberben hozzáfogtak az évi 3000 tonna kapacitású új üzem építéséhez, amely júniusra el is készül. Ami pedig a vállalat ex­porteredményeit illeti, ezen a téren is szép sikereket ér­tek el. Ugyanis tavaly 22 százalékkal növekedett a tő­kés exportjuk, s az ebből származó bevételük elérte a 600 millió forintot. A piaci igényeknek megfelelően fő­ként darabolt húsrészeket és továbbfeldolgozott termé­keket szállítottak többek kö­zött az NSZK-ba, Ausztriá­ba, Svájcba, Olaszországba, Franciaországba, Görögor­szágba, Hollandiába, sőt a Kanári-szigetekre is. Hótakaró alatt a jászsági és a nagykunsági vetések Néhány óráig tartó, de an­nál intenzivebb havazás volt pénteken a késő esti órákban és éjszaka, így hópaplan alá kerültek a vetések Szolnok megyében. A Jászságban, a Nagykunságban és a tisza­zugi gabonatermő körzetek­ben nyolc-tíz centiméteres fehér porhó borította be a 145 ezer hektár búzát és őszi árpát. A gazdák véleménye szerint, bár a leesett hó mennyisége igen kevés, még­is kedvező a zsenge növény­zet számára, védelmet nyújt a hajnali szigorúbb hideg ellen, ugyanakkor olvadás­kor a szomjazó növényeknek némi enyhítést is nyújt. Az ország legnagyobb ga­Ez évtől leányvállalati for­mában önálló egységenként működik a Pest Megyei Mű- anyagipari Vállalat három gyáregysége. A szervezeti korszerűsítéstől az érdekelt­ség fokozását, a gazdálkodás ésszerűsítését, a termelési költségek csökkenését vár­ják. Az egyik leányvállalat a solymári központ, amelynek elsőrendű feladata a műsza­ki fejlesztés; a kidolgozott új technológiákat a minden­bonatermő megyéjében janu­ár elején változatos képet mutat az őszi vetések állapo­ta. A novemberi és a decem­ber elejei csapadék hatására általában kikeltek és fejlő­désnek, bokrosodásnak in­dultak a gabonák, de aztán megtorpanás következett be, jelenleg is hatvan—száz mil- liméternyi csapadékhiányt regisztrálnak a talajokban. A meteorológiai jelzések szerint a jelenlegi hótakaró nem ígérkezik tartósnak. A hóié a talajba kerül, de ha újabb keményebb hideg következik be, akkor félni lehet a he­lyenkénti, főleg a gyengéb­ben fejlett táblák növényi kultúrájának a kifagyásától. kori piaci áron értékesíti vállalaton belül és külső piacon. A szerszámkészítésre be­rendezkedett zsámbéki üzem ezentúl a mindenkori keres­kedelmi áron gyárt a válla­lat többi egységének új esz­közöket. A harmadik, a szintén Zsámbékon tevékenykedő gépészeti leányvállalat első­sorban célgépek, gépészeti elemek előállítására specia­lizálódott. Alumíniumipari Kereskedelmi Vállalat Növelte tőkés exportját Sikeres évet zárt az Alu­míniumipari Kereskedelmi Vállalat. A Magyar Alumí­niumipari Tröszt termékeit értékesítve konvertibilis ex­portja 1988-ban elérte a 260 millió dollárt, ami 62 millió dollárral haladja meg az elő­ző évit. A szocialista orszá­gokba 160 millió rubel érté­kű árut szállított, ugyanany- nyit, mint 1987-ben. A szo­cialista import elérte a 230 milliót, ami 7 millió rubellel több az előző évinél — tájé­koztatta az MTI munkatársát Kaszás Ferenc, az Aluker ve­zérigazgatója. A tőkés exportból szárma­zó bevételek növelését a vi­lágpiaci árak jelentős emel­kedése, részben pedig a ki­vitel mennyiségének bővíté­se tette lehetővé. Az elmúlt évben felgyorsult a műszaki fejlesztés a Magyar Alumí­niumipari Trösztnél, korsze­rűsítették a balassagyarmati és a székesfehérvári gyárat. Az Aluker évente 40 ezer tonna feldolgozott alumíni­umipari terméket értékesít, ennek 35 százalékát Nyugat- Európában adja el. A MAT félgyártmány-feldolgozó ka­pacitását teljes mértékben lekötötték. Gyáregység helyett leányvállalat ,Épül az új üzem a Törökszentmiklósi Baromfilejídolgoz# ^Vállalatnál -------— F olytatja munkáját az Országgyűlés Ma délelőtt 10 órakor ösz- szeül az Országgyűlés, hogy folytassa a tavaly december 23-án felfüggesztett ülésszak munkáját. A törvényhozó testület ta­nácskozásának napirendjén az Alkotmány módosításáról, az egyesülési jogról és a gyü­lekezési jogról szóló törvény- javaslat. valamint az Ország- gyűlés ügyrendjének módo­sítására vonatkozó tervezet szerepel.

Next

/
Thumbnails
Contents