Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-31 / 26. szám

H reformnak a lettekben, a magatartásban kell megnyilvánulnia Orosz Károly interjúja a hazai sajtó képviselőinek Svájcból hazafelé, a MALÉV Zürich—Budapest menet- rendszerű járatának a fedélzetén Grósz Károly, az MSZMP főtitkára interjút adott a Magyar Hírlap és a Népszabadság tudósítójának. Ennek során hangzott el — egyebek között — a következő kérdés: „Mi az Ön véleménye arról az igényről, amely tavaszra a parlamenti választásokat, s többpártrend­szer tényleges bevezetését szorgalmazza? Utalunk a hétvégén elhangzott megnyilatkozásokra, amelyek azt mutatják, hogy erről is megoszlik a vélemény a pártvezetésben. Berecz Já­nos szerint: „Veszélyt jelent ugyanakkor, hogy a jelenleg legnagyobb létszámú, legerősebb politikai szervezet, az MSZMP, nem teljesen alkalmas a folyamatok irányítására, ugyanis rendeznie kell saját sorait.” S hallottuk, hogy Í956 értékelése során Pozsgay Imre rádiónyilatkozatában olyan terminológiát használt, amelyről a párton belül nincs közös nevező.” — Én a repülőgépen érte-' sültem arról, hogy elhang­zott egy interjú, olvasni itt a repülőgépen olvastam az új­ságban — mondotta Grósz Károly. — így tehát semmi közelebbit nem tudok. Nem Németh Miklós, a Minisz-. tertanács elnöke; az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja tegnap délután a Ma­gyar Gazdasági Kamara el­nökségének . ülésén bejelen­tette: annak érdekében, hogy a Magyar Népköztársaság is hozzájáruljon az 'enyhülési folyamat továbbfolytatásá­hoz és az európai hagyó-- mányos haderők és fegyver­zetek csökkentéséről szóló, máxxiusban kezdődő tár­gyalások sikeréhez, a kor­mány — a magyar katonai vezetés javaslatára — olyan döntést hozott, hogy 1989— 90-ben mintegy 9 százalék­kal csökkenti a néphadsereg létszámát, és ezzel egyidő- ben a fegyverzetét- és hadi­technikai eszközeit is. Németh Miklósnak, a Mi­nisztertanács elnökének teg­nap délutáni bejelentése után az MTI az alábbi tá­tudok az interjú előzményei­ről, és körülményeiről sem. Pozsgay Imrével az elutazá­som előtt pár nappal együtt votunk, kedden a politikai bizottsági ülésen.' Ott erről nem szólt. Hangsúlyozom, jékoztatást kapta a Honvé­delmi Minisztériumtól: A hadsereg védelmi jelle­gűvé alakításának korábban kidolgozott programja ré­szeként egyoldalúan csök­kentik a Magyar Néphadse­reg létszámát, valamint har­ci-technikai felszereltségét. A csökkentés 1989—90-ben mind a szárazföldi, mind a honi légvédelmi haderőne­met érinti. A. néphadsereg összlétszáma folyamatosan mintegy 8,8 százalékkal — 9300 ^fővel — csökken. Az egyoldalú csökkentés során a néphadsereg rendszeréből ki­vonnak egyebek között 251 harckocsit, 30 páncélozott szállítójárművet, 430 külön­féle tüzérségi eszközt, 6 har­cászati-rakéta indítóállványt, valamint 9 elfogó vadász- repülőgépet. A létszám- és fegyverzetcsökkentéssel pár­huzamosan megszűnik egy harckocsi dandár, egy va­dászrepülő század, és to­vábbi szervezeti korszerűsí­tést hajtanak végre. (Kom­mentárunk a 2. oldalon.) annyit tudok, mint ameny- nyit most olvastam a Nép- szabadságban. Amikor a Központi Bizottság kiküldte az általa vezetett munkabi­zottságot — ez nem valami­féle albizottság, hanem olyan, amelynek át kell te­kintenie négy évtized tanul­ságait —, azért küldte ki, hogy elkészítse a XIV. kong­resszus számára a progra­mot vagy a programnyilat­kozatot. Attól függően, hogy a pártvita meddig jut el az 1989-es esztendőben a kon­cepció dolgozásában. Ennek 1956 nyilván nem megkerül­hető része. Nem tudom, hogy milyen indíték, milyen moti­váció vezette Pozsgay Imrét, hogy a négy évtizedes elem­ző munkának ezt az egyet­len elemét megfogalmazza. (Folytatás a 2. oldalon) Kormány-SZOT Előrehozott tárgyalások * A hét végén bejelentett áremelésekkel kapcsolatban Sándor László, a SZOT tit­kára hétfőn nyilatkozatot adott az MTI munkatársá­nak: Elmondta: bár a sza­badáras termékek körénél a SZOT-nak nem kell egyet- értenie áremelkedések ese­tén — a most felemelt mintegy ötezer cikk ebbe a körbe tartozik —, a szak- szervezet vezetése messze­menően nem ért egyet a legutóbb bejelentett áremel­kedéssel. Véleménye szerint a mostani intézkedések kö­vetkeztében már nincs re­mény arra, hogy az infláció ne haladja meg a kormány által ígért mértéket. A je­lenlegi számítások szerint az infláció az idén 13,7 százalé­kos lesz, ez pedig — mivel a szociálpolitikai intézkedések meghozatalakor 12 százalé­kos árszint-növekedássel szá­moltak — jogalap arra, hogy a kormány és a SZOT előrehozza tárgyalásait. A megbeszélésre — az Orszá­gos Érdekegyeztető Tanács előrehozott ülése után — május helyett várhatóan már február elején sor kerül. Kilenc százalékkal csökkentik a néphadsereg létszámát Négy éve kezdett el hőlégtechnikai elemeket gyártani a Szolnok Megyei Tanács Tervező és Építőipari Vállalata. A fejlett ipari országokból beszerzett berendezések­kel előállított termékeknek ma már nemcsak itthon van biztos piacuk. Ausztriában például több építkezésén is alkalmazza saját termékeit a szolnoki vállalat. Fotó: TKL MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA Vita az ország helyzetéről Beszédet mondott Németh Miklós miniszterelnök ülést tartott tegnap a Magyar Gazdasági Kamara elnöksége. A testület a ka­mara ez évi legfontosabb feladatait Vitatta meg. Az ülésen részt vett Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Gábor András, a kamara elnöke bevezetőben röviden áttekintette a kormány és_a kamara múlt évi együttmű­ködésének eredményeit. Hangsúlyozta, hogy a kama­ra támogatta a kormány 1988-ra meghirdetett törek­véseit, a vállalatok mozgás­terének bővítését, az adó­terhelés csökkentését. Bi­zonyos tekintetben azonban csalódnia kellett, mivel a központi bérszabályozás ke­retei között a személyi jö­vedelemadó bevezetése nagybani visszatartotta a dolgozók teljesítményét, az általános forgalmi adó pe­dig megdrágította a beruhá­zásokat. Kedvezőtlen volt az is, bogy a hitelszűkítés a gaz­dálkodókat váratlanul érintette, s hatására megin­gott a kétszintű bankrend­szer iránti bizalom. Ugyan­csak növelte a vállalatok bizalmatlanságát a rubelex­port feltételeinek szigorítá­sa, az évközi forintleértéke­lés, valamint a hitelkama­tok jelentős emelése. A kor­mányzat pedig az év elején azt vállalta, hogy nem hoz inflációt gerjesztő intézke­déseket. A kamara az idén elsősor­ban azt igényi}, hogy a kor­mányzat szándékai kiszá­míthatóbbá váljanak, és így a gazdálkodás feltételei ja­vuljanak. Ügy tűnik azon­ban e téren továbbra sem lesz jobb a helyzet. Gábor András arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a pénzügyi kormányzat közelmúltban hozott intézkedései révén tovább növekszik a vállala­ti jövedelmek elvonása, mi­vel a költségvetés számára kevésnek bizonyul az 50 százalékos vállalkozási nye­reségadó mellett elfogadott 4 százalékos különadó, ezért a közelmúltban több jöve­delemelvonó hatású mi­nisztertanácsi rendelet szü­letett. így a belkereskede­lemben mintegy félszázalé­kos, a külkereskedelemben pedig egyszázalékos több­— A 15 éve húzódó pan­gást kiváltó alkalmazkodá­si válságban mindnyájan — itt a mai tanácskozáson Önök is — ugyanarra a kér­désre keressük a választ: hogyan, milyen eszközök segítségével tudunk kimoz­dulni á jelenlegi holtpont­letnyereség-elvonásra kerül sor. A helyiség-gazdálko­dással kapcsolatban beveze­tett intézkedések is hasonló hatásúak a vállalatok szá­mára. A 'kamara elnöke ar­ra hívta fel a figyelmet: a vállalatok készek együtt­működni a kormánnyal a gazdasági stabilitás érdeké­ben, ha továbbra is fenn-- tartható a partneri viszony és megőrizhető a bizalom. A vitában szót kért Németh Miklós is. ról — mondotta elöljáró­ban. — Ma már nyilvánvaló, hogy a szocializmus 1948/49- ben kialakult, extenzív jel­legű modellje került válság­ba, és a gazdasági szerkezet (Folytatás a 3. oldalon) Németh Miklós beszéde ülést tartott január 30-án a Magyar Gazdasági Kamara el­nöksége. A testület a kamara ez évi legfontosabb feladatait vitatta meg. Az ülésen részt vett. és felszólalt Németh Mik­lós, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP PB tagja. (MTI TELEFOTÓ) Légtechnikai berendezések készítésére Magyar—osztrák vegyesvállalatot alapított a Szotév Közös vállalkozás alapí­tásáról írt alá tegnap Szol­nokon társasági szerződést a Szolnok Megyei Tanács Tervező és Építőipari Vál­lalatának vezérigazgatója Ádámosi György, valamint a bécsi Bau GmbH cég tu­lajdonosa, Nikolaus Buch. A magyar—osztrák közös vállalat korlátolt felelőssé­gű társaságként működik, 66 millió forintos törzstőké­iéből 41 millió forint a Szotévé. 25 millió forint pedig az osztrák félé ( a 25 millió forint ..összetevői”: 16 millió forint értékű schilling, 6 millió forint ér­tékű gép és 3 millió forint értékű know-how). Lesz-e belőlük képviselő vagy tanácstag? A legutóbbi választások fur­csa tapasztalata volt, hogy a 35 éven aluli jelöltek többsé­gét, részben saját hibájuk, ta­pasztalatlanságuk miatt, nem választották meg. A Hazafias Népfront és a KISZ most fel­készíti azokat a fiatalokat, akik a legközelebbi választá­sokon jelöltként számításba Jöhetnek. (Erről szóló ripor­tunk az 5. oldalon.) Városi lap/igéret/ Jászberényben Jászberény gazdag sajtótörténete újabb fejezettel gyarapodik. Egye­lőre a Hűtőgép mellékleteként, megjelent egy összeállítás, amely a város életével foglalkozik, s amely bevallottan egy későbbi városi lap ígérete. A témáról szóló írásunk a 4. oldalon Borsodi János, a Szótév— Unimax Légtechnika Kft ügyvezető igazgatója így foglalta össze a vegyesvál- lalat megalapítása mellett szóló érveket: — A Szotév évek ófa fog­lalkozik légfűtési és szellő­zési rendszerek légtechnikai berendezéseinek készítésé­vel. Ezek a termékeink nem csak itthoin kelendők, pél­dául Ausztriában is sikerrel értékesítjük őket. Eddig nem volt azonban teljes termékeink választéka, hiányoztak a hang- és zaj- csillapító berendezések, va­lamint a zajtalan levegő­áramlást biztosító úgyneve­zett be- és kifúvó fejek, az anemosztátok. A kft a jö­vőben ezeknek a gyártmá­nyoknak a készítésével is foglalkozhat, mégpedig ki­tűnő minőségben, hiszen az Unimax élenjáró termelési tapasztalatait (know-how) vesszük át, és a közös vál­lalat révén újabb korszerű gépekkel szerelhetjük fel üzemkészeinket.. Hogy hol lesz vevője gyártmányainknak ? Első­sorban az eddig külföldről vásároló hazai építő cégek megrendeléseire számí­tunk, de a Szotév tavaly 10 millió forintos tőkés ex­portjának növeléséhez is (Folytatás a 2. oldalon) Sikeres esztendő után a NEFAG Raklapjai a világ minden táján megtalálhatók Az alaptevékenységet sem hanyagolja el Ha a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság ta­valyi tevékenységét, eredmé­nyeit vesszük nagyító alá, úgy tűnik, hogy sikeres esz­tendőt hagytak maguk mö­gött az erdészek. Legalábbis a számok erre engednek kö­vetkeztetni : hisz amíg 1987- ben 1 milliárd 100 milliós termelési értéket produkál­tak, addig 1988-ban ez az összeg már elérte az 1 mil­liárd 300 miillió forintot. S ezen belül a tőkés exportár- bevételük az 1987. évi 117 millió forintról, ’88-ra 2Í3 millió forintra növekedett, úgy, hogy közben a nyeresé­gük is 50 millió forintról 60 millióra emelkedett. A tőkés export egyik évről a másikra való megugrása elsősorban annak volt kö­szönhető, hogy olyan fejlesz­tésbe fogtak, aminek ered­ményét azonnal érzékelték. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a nagykőrösi üze­mükben már korábban is foglalkoztak raklapok gyár­tásával, amelyeket a világ szinte minden tájára expor­táltak. Egy 1978-ban vásárolt svéd gépsoron készítették , a raklapokat, de a berendezés •időközben elavult, s így az erdőgazdaságiak keresték annak lehetőségét, hogyan tudnának új gépsort vásárol­ni, miként lehetne hatéko­nyabbá tenni termelésüket. Erre annál is inkább szükség volt, mivel egyre nagyobb (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents