Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-27 / 23. szám

SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJA' EGYESÜLJETEK! XL évfolyam 23. szám, 1989. január 27. péntek Új szo/gá/tatásunk: Szabadidőben - családi körben 8-9. o/da/ Törvényjavaslat a sztrájkról Előterjesztés a gépkocsigyártásról Ülést tartott a Minisztertanács — Szóvivői tájékoztató A Minisztertanács tegnapi ülésén előterjesztést hallga­tott meg a Munka Törvény- könyve módosításáról és a sztrájkról szóló törvényja­vaslatokról. A kormány tudomásul vet­te és a további előkészítő munka alapjául elfogadta az igazságügyminiszter tájékoz­tatóját a közigazgatási bírás­kodással, valamint a szemé­lyes adatok kezelésével és a közérdekű adatok nyilvá­nosságával kapcsolatos tör­vényjavaslat szabályozási koncepciójáról. A kormány előterjesztést tárgyalt meg a hazai gépko­csigyártás feltételeinek meg­teremtéséről, valamint az idei és a jövő évi gépkocsi­behozatalról, annak növelé­si lehetőségeiről és a vám- csökkentés prognosztizálható hatásairól. A Minisztertanács jóvá­hagyta az Jdegenforgalmi Alapról szóló javaslatot. A Minisztertanács előter­jesztést tárgyalt meg a Nagy Imre és társai elleni bünte­tőügyben, valamint az 1956. Október 23-át követő ellen- forradalmi eseményekkel kapcsolatban kivégzettek ke­gyeleti kérdéseinek rendezé­séről. (Folytatás a 2. oldalon) A KVM miniszterhelyettese Szolnokon tárgyalt Középpontban a veszélyes hulladék Nobel-díjasokkal sem mennek semmire... Élles vita az előadás után Villáminterjú a miniszterhelyettessel Tegnap Szolnokon, a me­gyei tanács vezetőivel tár­gyalt dr. Perczel György, a Környezetvédelmi és Víz­gazdálkodási Minisztérium miniszterhelyettese. Mohá­csi Ottó, a megyei tanács el­nöke, Zelenyánszki András, a megyei pártbizottság tit­kára és dr. Nagy István a KÖTIKÖVIZIG igazgatója volt a megbeszélés résztve­vője. A téma a tárca aktuá­lis problémáját ölelte fel. Érthetően szó esett a Kétpó határában épülő regionális komplex veszélyeshulladék­kezelő telep kialakításának lehetőségéről is. Délután a Tudomány és Technika Há­zában a miniszterhelyettes szép számú érdeklődő előtt előadást tartott azokról a szorongató gondokról, me­lyek napjainkban a környe­zetünkért aggódókat legin­kább foglalkoztatják. Elmondta a miniszterhe­lyettes, hogy a tárca munká­jának hatékonysága az igaz­gatóságok tevékenységén áll vagy bukik, lehet valameny- nyi minisztériumi dolgozó te­hetetlen és hozzá nem értő, ha az igazgatóságok a me­gyében szakszerűen és lel­kiismeretesen teszik a dolgu­kat, a végeredmény a KVM sikere lesz. De lehet meg­annyi Nobel-díjas tudós ott fönn, ha az igazgatóságok nemtörődömsége meggátolja a végrehajtást, — az ered­mény összegzésekor csődtö­meget kapnak. Országszerte elkezdődött egy veszélyeshulladék-kezelő hálózat kiépítése. Három ' égetőt terveztek, ebből egy Dorogon rövidesen munká­ba áll, a második Rudabá- nya közelében épül és a har­madik helyét is megtalálják időben. Lerakóból hatot kí­vánnak építeni, eddig a föld­tani szolgálat négy helyet je­lölt még, amely talaj szerke­zeti szempontból alkalmas arra, hogy ott a veszélyes hulladékok legalább hatszáz évig békében nyugodjanak. E négy hely egyike Kétpó ha­tára, Aszódon már javában épül a lerakó, egy ezekből Baranyába kerül, egy pedig Vál környékére, Fejér me­gyébe. Nem a véletlenen múlik tehát a helykijelölés, hanem az ENSZ-szabvány alapján folytatott előzetes kutatás dönti el, hol alkal­mas a föld rétegződése a hulladék befogadására. A kétpói létesítmény nem csak lerakó lesz, hanem hul­ladékkezelő is, amelyik sok­kal többet tud mint a lerakó, és biztonságosabb is. Itt ége­tés Is folyik majd, ami pedig a költségeket illeti, a meg­építés durván 1 milliárd fo­rintba kerül. Hogy mit kell befogadni­uk ezeknek a létesítmények­nek? Magyarországon éven­te 100 millió tonna termelési hulladék keletkezik, ennek nagyjából a felét tudják új­ra hasznosítani, a maradék­ból ötmillió tonna számít ki­fejezetten veszélyesnek, eb­ből 3 milliót úgymond depo­nálnak, viszont a megmaradt 2 millió tonnát égetni kell. Bizony, a fenti mérleg az ára annak, hogy hazánk 93 ezer négyzetkilométerén évente 100 millió tonna szi­lárd anyagot emelünk ki a föld kérgéből. Az előadás után kérdések következtek, amelyek egy­általán nem voltak érdek­telenek! A jászberényi hűtő­gépgyár képviselője az iránt érdeklődött, hogy a rájuk ki­rótt 20 millió forint körüli bírságot nem ajánlhatnák-e fel a megyében tervezett ve- szélyeshulladék-lerakó épí­tésére? A válasz úgy hang­zott, hogy inkább teremtse­nek olyan helyzetet, ami a jövőben nem ad okot a bír­ságolásra. Gombás István, a Tisza- menti Vegyiművek környe­zetvédelmi szakembere azt kérdezte, az alternatív szer­vezetek vajon nem ugyan­azt akarják-e, mint a hivatá­sos környezetvédők? Nos, a meglehetősen emelt hangú válaszból kiderült, hogy a miniszterhelyettes véleménye szerint semmiképp nem le­het a minisztérium munká­(Folytatás a 3. oldalon) Egyedi és kis sorozatban évi 20 ezer villanymotort gyártanak Zalaegerszegen az Uniferró Ipari Szövetkezetben. A szövetkezet ipari tevékenysége mellett jelentős műszaki szol­gáltatásokat nyújt, háztartási gépedet és elektroakusztikai berendezéseket javít. Ké­pünkön; az egyik motortekercselő műhelyben (MTI fotó; Czika László) Az Agrokomplcx velencei üzemében kínai megrendelésre baromfitelepek előregyár­tóit elemeit készítik. Az üzemben most kezdték meg annak a 17 millió hétszáz­ezer svájci frank értékű megrendelésnek a kiszállítását, amelyből Kína hét tarto­mányában összesen 163 épület készíthető el. Képünkön vagonokba rakják az épület­elemeket. Munkahelyteremtő beruházások Számos vállalatnál, ahol az utóbbi időkben nem sok dol- • got adott a munkaügyi—sze­mélyzeti osztályoknak a fris­sen belépők ügyeinek intézé­se, most ismét kitehették a felvételt hirdető táblát a ka­pu mellé. Olyan vidékeken találtak sokan kenyérkerese­ti lehetőséget, ahonnan eddig messzire kellett . utazni a megélhetésért. Szolnok megyében elsősor­ban az ipari és mezőgazda- sági szövetkezetek vállalkoz­tak arra, hogy beruházásaik­kal keresethez juttassák a kisebb településeken élőket. Jászárokszálláson a Jászsági Építőipari Szövetkezet faipa­ri részlegét bővítik, amire 9 millió forint jut saját fej-- lesztési forrásaikból, s továb­bi 3 millió az ÁBMH-tól. A részlegen eddig osztrák és NSZK-beli megrendelésre vendéglői bútorokat, a hazai piacra pedig garázspolcokat, tapétázóasztalokat készíte­nek. A bővítés eredménye­ként a jelenlegi 15 millió fo­rintos termelési értékük a tervek szerint megduplázó­dik. Betanított munkásokat foglalkoztató üzemet hoz lét­re Jászágón a Budapesti Elit Méretes Ortopédcipő-készítő Szövetkezei, s ehhez díjtala­nul kapott területet a község elöljáróságától. Az épületek már elkészültek, s várhatóan tavasszal megkezdődik a kis­üzemben a folyamatos ter­melés. Tiszabőn a helyi ter­melőszövetkezet faipari rész­legét fejlesztik. Szakmai berkekben: fej­léc, az nem más, mint a lap ne­ve tipografizálva, hozzáren­delve a kiegészítő adatok, például a dátum, az évfolyam­szám, a "lapgazda" neve, s az illető sajtóorgánum ára. S ez utóbbinál álljunk meg: a Szolnok Megyei Néplap fej­lécének megváltozása ugyan­is szoros összefüggésben van a lap árának módosulásával. Ez utóbbi emelkedése ugyan­is kötelez bennünket - a lap készítőit - arra, hogy színvo­nalasabb munkával, nívósabb "termékkel" lépjünk olvasó­ink elé - amennyire erőnkből telik. Az idő nekünk kedvez. Olyan heteket, hónapokat él­ünk ugyanis, amikor jelentős figyelem fordul a nyilvános­ság felé, lehetőségei szélesed­nek, s ezek egyszersmind kö­teleznek is. Mégpedig arra, hogy a lap az olvasóért szól­jon, amikor az olvasóhoz be­szél. Olyan politikai szelek fújdogálnak az 1988-as máju­si pártértekezlet óta, amely­ben felfrissül, megújul a sajtó is. S ahogyan gazdasági hely­zetünk sajnálatos válsága mi­att érzékenyebbek az embe­rek, ugyanolyan politikai ér­zékenységgel kell reagálnia az újságnak is közéletünk eseményeire, változásaira, mindennapi történéseire. A fejléc - a lapot olvasván a tekintet indulópontja - most megváltozik. Vele együtt - ta­pasztalhatták olvasóink ezekben a napokban - igyek­szünk módosítani a lap külle­mén is. Olyan ruhába öltöz­tetni, amely megfelel a mai igényeknek. Szerencsénkre segít ebben a szerkesztősé­günkben ezekben a hetekben befejeződő beruházás, a ki­épülő számítógépes rend­szer. A külső, a tulajdonkép­peni forma változása csak egy része lapmegújulási törekvé­seinknek. Mondhatnánk azt, hogy a kezdete, mint ahogyan mai lapszámunk is kezdete ezen igyekvésnek. Szeret­nénk többet nyújtani a tarta­lomban iís. A mai, pénteki 16 oldalas lapszámunk szorosan összefügg a holnapi, hasonló­képpen 16 oldalas Néplap­számmal. Amíg a maiban igyek­szünk szolgáltatásainkat bő­víteni, úgy a holnapiban egy különleges, havonta egyszer megjelenő Néplap Magazin­nal akarjuk megnyerni a lap iránt érdeklődőket. A két egymást követő, dupla vas­tagságú újság minden hónap­ban egy alkalommal jelentke­zik. A többi héten illetve na­pon pedig megújított rova­tokkal, a Hallóval, Jegyzetla­pokkal, Pro és kontra-viták­kal, Húszon innen, tízen túl cimű oldalunkkal, az Azt be­szélik a faluban cimű megye­járásunkkal, családi esemé­nyek híradásaival és még igen sok friss és politikus cikkel akarunk partnerei lenni olva­sóinknak. Február 1-tőt drágábban utazunk Mint azt január elején hírül adtuk, számos szol­gáltatás díja emelkedik február 1 -ével. A Minisz­tertanács döntése alapján a helyi közlekedési tarifák átlagosan 62 százalékkal nőnek, vidéken mintegy 55 százalékkal kerül többe a helyi autó- busz-viteldíj. Természetesen emelkednek a bér­letek árai is. A vasúti személyszállítási díjak 30 százalékkal, a távolsági autóbusz viteldíjai tíz százalékkal emelkednek. Ennek néztünk utána Szolnokon a MÁV-nál és a Volánnál. A kapott in­formációkat a 4. oldalon közöljük. Kft. szakszerű vagyonvédelemre Megalakult a IÜVATI Kft. Tűz- és Vagyonvédelmi Tanácsadó Vállalkozó Iroda —, amely családi otthonok, termelőüzemek védelmére ajánlja szolgáltatásait. A vál­lalkozás tagjai a Magyar Hitel Bank, s olyan nyugál­lományú rendőr- és tűzoltó­tisztek, akik széles körű szakmai ismereteiket a kü­lönböző értékek megóvására hasznosítják, A FEJLÉC

Next

/
Thumbnails
Contents