Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-16 / 13. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 19B9. JANUÁR 16. Huszonhat hónapi tanácskozás után A héten befejeződik a bécsi utótalálkozó Elhárult az utolsó akadály a bécsi utótalálkozó befejezésé­nek útjából: a Varsói Szerződés és a NATO tagállamainak vezetői január 14-én, az osztrák fővárosban megállapodtak a hagyományos fegyveres erők csökkentésének következő tárgyalásairól. Képünkön Jurij Kaslev, a szovjet delegáció vezetője (J) és Stephan Ledoga, az amerikai küldöttség ve­zetője találkozik. (MTI—TELEfOTÓ) A bécsi utótalálkozón részt­vevő küldöttségek vasárnap utolsó plenáris munkaülésüi- kön végérvényesen szentesí­tették több mint huszonhat hónapon át folytatott ta­nácskozásuk záródokumentu­mát és annak valamennyi mellékletét. A dokumen­tumban a Helsinki Záróok­mány 35 aláíró állama — 33 európai állam, közöttük Ma­gyarország, valamint az Egyesült Államok és Kanada — új, fontos kötelezettsége­ket vállal az európai bizton­sági és együttműködési fo­lyamat továbbfejlesztésére. Az egyik legjelentősebb mel­léklet a Varsói Szerződés és a NATO huszonhárom tag­állama által az európai ha­gyományos fegyveres erők­ről folytatandó tárgyalások mandátumát tartalmazza, amelyet csak szombaton pa- rafáltak a két katonai szö­vetség küldöttségei, s amely nélkül a záródokumentum többi részét sem lehetett végleg elfogadottnak nyilvá­nítani. A vasárnapi plenáris ülé­sen megtörtént jóváhagyás után már semmi sem gá­tolja, hogy a bécsi utóta­lálkozó január 17—19-én a 35 állam külügyminiszterei­nek értekezletével befeje­ződjék. A záródokumentum­ban rögzített program sze­rint március 6-án, ugyan­csak az osztrák fővárosban egyidejűleg és egymással szoros kapcsolatban megkez­dődhet a helsinki folyamat két további jelentős rendez­vénye: a 35 ország részvéte­lével tartandó bizalomerősí­tési konferencia, valamint az európai hagyományos had­erővel foglalkozó tárgyalás- sorozat. Az európai bizton­sági és együttműködési ér­tekezlet legközelebbi utóta­lálkozója 1992. március 24-én kezdődik majd Helsinkiben. Vajdasági Kommunista Szövetség Kizárások Újvidéken január 19—20-án megtartják a vajdasági Kommunista Szövetség rend­kívüli konferenciáját, amely értékeli az autonóm tarto­mányban a tavaly őszí tilta­kozó tömegtüntetések nyo­mán kialakult politikai-biz­tonsági helyzetet, meghatá­rozza a soron levő feladato­kat és új vezetőséget vá­laszt. A tartományi pártbizott­ság a rendkívüli értekezlet előtti utolsó ülésén most ki­zárta a Kommunista Szö­vetségből Zsivan Beriszavl- jevicset. Jankó Drcsat, Tó­dor Gavrilovot, Rade Popo- vicsot. Györgye Radoszavl- jevicset, Mi lován Sogorovot és Györgye Sztojsicsot. akik az elmúlt években a legma­gasabb vajdasági párt- és állami tisztségeket viselték, s mai értékelés szerint sze­paratista. szélsőségesen auto­nómiára törekvő magatartá­sukkal a válság fő előidézői voltak. .eninakán faklármának bizonyult a „csoda” Nyilvánosan elnézést •kért a szovjet hírügy­nökség előfizetőitől, s rajtuk keresztül az ol­vasók millióitól, mert vaklármának bizonyult a leninakáni „csoda”. Mint kiderült, sajnos nem igaz a haí' ember csodaszámba menő meg­meneküléséről csütörtö­kön világgá röppent hír. A TASZSZ hírügynök­ség jereváni tudósítói nem mentegetik magu­kat, hiszen ők is hatása alá kerültek annak a megrázó beszámolónak, amelyet a megmeneküli Ajkaz Akopján a tele­vízió nyilvánossága előtt mondott el. Csehszlovák képviselet az EGK-nál Csehszlovákia február 1- től Brüsszelben állandó dip­lomáciai képviseletet nyit a Közös Piacnál — hozták nyil­vánosságra szombaton Prá­gában. A diplomáciai képvi­seletnek az lesz a fő felada­ta, hogy koordinálja a Közös Piaccal mint egésszel, illetve a tagországaival kapcsolatos csehszlovák kereskedelempo­litikát, különös tekintettel az EGK tervezett integrált pia­cára. Prágában hangsúlyoz­zák, Csehszlovákiának az a célja, hogy hosszútávú és sok­oldalú. legalább tíz évre szó­ló kereskedelmi, gazdasági és ipari együttműködési egyez­ményt köthessen a Közös Pi­accal. Banglades: Egy asszony siratja meghalt gyermekét, azt kö­vetően, hogy két, zsúfolásig megtelt expresszvonat frontáli­san ütközött január 15-én. Százhúszan életüket vesztették, több mint ezren megsérültek. (MTI—TELEFOTÓ) KABUL Minden lehetőség adott arra, hogy békés úton ren­dezzék az afganisztáni prob­lémákat, megszűnjék a vér­ontás, béke és nyugalom kö­szöntsön az afgán földre. Ezt állapították meg Nadzsi- bullah afgán elnök és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter szívélyes, baráti légkörű kabuli meg­beszélésein. A szovjet dip­lomácia vezetője munkalá­togatáson tartózkodik Afga­nisztánban. TUNISZ William Waldegrave brit külügyi államminiszter, miután Tuniszban pénteken találkozott Jasszer Arafat- tal. a PFSZ VB elnökével, kijelentette: Izrael „lema­rad”, amennyiben elhalaszt­ja azt a lehetőséget, hogy a palesztinok jövőjéről tár­gyaljon. SZÖUL Dél-Korea békeszerződés­re törekszik a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság­gal, és ennek a kérdésnek kíván elsőbbséget adni a Szöul és Phenjan közötti tárgyalásokon — jelentette be Szöulban Li Hong Ku dél-koreai nemzeti újra- egyesítési miniszter. MADRID A spanyol kommunista mozgalom egységének meg­teremtésére egyesülési kong­resszusra ültek össze szom­baton Madridban a Spanyol Kommunista Párt és az ab­ból öt esztendeje kivált PCPE nevű szervezet kül­döttei. Megfigyelők szerint a spanyol forradalmi baloldal számára az esemény meg­határozó és utat mutat azok­nak is, akik kommunista­ként egyelőre az SKP kere­tein kívül végzik politikai tevékenységüket. BONN Az amerikai fél az Egye­sült Államok és az NSZK titkosszolgálati szakértői­nek Washingtonban most véget ért második találko­zóján sem tudott előterjesz­teni olyan adatokat, ame­lyek bíróság előtt is perdön­tőén bizonyítanák nyugat­német vállalatok tudatos részvételét egy állítólag Lí­biában létesített yegyifegy- ver-üzem építésében. LONDON Kótay Géza, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja. a KB Nemzetközi Párt­kapcsolatok Osztályának ve­zetője a brit kormány meg­hívására január 9—14. kö­zött látogatást tett Nagy- Britanniában. Találkozott David Howellel, az alsóház külügyi bizottságának elnö­kével és a bizottság több tagjával. Fogadta David Mellor államminiszter. Tár­gyalt. Sir John Fret well kül­ügyi államtitkárral és David Ratford külügyminiszter-he­lyettessel. Reformok ígérete helyett tényleges reformlépések (Folytatás az 1. oldalról) tét, amelyet egyébként a kor­mány a közelmúltban a köz­véleménynek is bemutatott. Hangsúlyozta, hogy a kor­mánynak olyan terhes örök­séget kell kezelnie, amelyet nem ő hozott létre, de az ország, a nép iránti felelős­ségérzetből vállalnia kell. A kormány szakítani akar a múlt hibásnak bizonyult gya­korlatával, és fel akarja szá­molni a következményeit, szembe nézve a konfliktu­sokkal is. Ilyen konfliktusnak nevez­te a miniszterelnök a január 9-én életbelépett áremelése­ket követő tiltakozási hullá­mot is. Kijelentette: a kü­lönböző szervezetek tiltako­zásaikat a dolgozók érdekei­nek védelmét hangoztatva fogalmazták meg. Ez áll a kormány stratégiai gondolko­dásának homlokterében is, de nem szolgálja a dolgozók valódi érdekeit, ha a pilla­natnyi konfliktusok elkerü- lése^eéljából továbbra is ta­kargatnánk súlyos problé­máinkat. Ide sorolható, hogy az ország hosszú ideig lehe­tőségei feletti színvonalon is élt, amit nem lehetett más­honnan fedezni, mint külföl­di forrásokból. Most. amikor a különböző ágazati és terü­leti szakszervezeti szerveze­tek is kemény kritikával il­letik a kormányt, és bérkö­veteléseket támasztanak, ak­kor emlékeztetni kell, hogy a már régóta esedékes hatá­rozott szerkezetátalakítást, a dolgozók érdekvédelmére hi­vatkozva. hosszú ideig nagy­ban hátráltatták a szakszer­vezetek is. Az áremelésekről szólva el­mondta Németh Miklós, hogy az idei terv 12—15 százalékos áremelkedéssel számol. A SZOT vezetőivel tavaly no­vemberben folytatott tanács­kozáson — a szociálpolitikai kompenzációra vonatkozóan — az infláció 12 százalékos mértékét alapul véve jött létre megállapodás. A kor­mány készen áll arra, hogy e megállapodás betűjének és szellemének megfelelően tár­gyaljon. — A kormány most úgy ítéli meg — mondotta —, hogy a már bevezetett ár­emelések alapján egyelőre csak körvonalazni lehet az árszint éves emelkedését, a béremelkedés mértéke pedig még ennél is bizonytalanab­bul ítélhető meg. Á gazdál­kodó szervek az idén minden korábbinál tágabb lehetősé­get kaptak arra, hogy telje­sítményük és munkaerő-gaz­dálkodásuk függvényében növeljék dolgozóik bérét, il­letve keresetét. — A kormány — jelentet­te ki —, a reformok ígérete helyett a tényleges reformlé­pések politikáját folytatja. Gyorsítja a piacgazdaság ki­építését, az ár-, bér-, költ­ségvetési és elosztáspolitikai reform kidolgozását. Olyan szociálpolitikai fordulatot kezdeményez, amikor a szo­ciális támogatásban növek­szik azon intézmények és szervezetek szerepe, amelyek képesek arra. hogy a támo­gatásról differenciáltan, a konkrét helyzet ismeretében döntsenek. Ugyanakkor a kormány ellenzi és minden eszközzel korlátozza a telje­sítménynövekedés nélküli béremeléseket, mert ezek újabb inflációs hullámot kel­tenek. A Minisztertanács állásfoglalása fl stabilizációs program végrehajtása közös érdekünk és feladatunk A január 9-én életbe lé­pett áremelések nyomán a Minisztertanács és annak el­nöke címére számos tiltako­zást, felháborodást megfo­galmazó felhívást és nyilat­kozatot juttattak el. A til­takozások egy része az ár­emelések mértékét és körét elfogadhatatlannak minősí­ti. azok szélesebb körű kom­penzálását. a bérek emelését követeli. A kormány tudatában van annak, hogy súlyos szociális következményekkel járó dön­tést hozott. A kialakult hely­zetben más választás nem volt, mert a jelen súlyos tár­sadalmi, gazdasági gondjai­hoz vezető másfél évtizedes politikai és gazdaságpolitikai gyakorlat nem folytatható. A vezetés hosszú ideig a poli­tikai stabilitás alapjának az életszínvonal emelését, a gazdálkodó szerveknek a pi­aci hatásoktól történő túl­zott védelmét tekintette, de elmulasztotta megtenni azo­kat a lépéseket, amelyek alapot teremthettek volna a gazdaság megújításához. A magyar gazdaság nem­zetközi összehasonlításban drágán termel, alacsony a termelékenység, a termelési szerkezet merev, világpiaci alkalmazkodásra csak részle­gesen képes, a munka szer­vezettsége és a vezetés szín­vonala egyenetlen. Ez az egyik fő oka annak, hogy évek óta növekvő mértékű inflációval kell együtt él­nünk. A kormány megérti, hogy a szakszervezetek fellépnek a dolgozók bér- és szociális helyzetének védelme érdeké­ben, ugyanakkor határozot­tan felhívja a figyelmet ar­ra. hogy a Minisztertanács az egész társadalomért, annak jövője alakulásáért visel fe­lelősséget. A dolgozók ér­dekeinek védelme áll a kor­mány stratégiai gondolkodá­sának homlokterében is, de nem szolgálja a dolgozók valódi érdekeit, ha a konf­liktusok elkerülése céljából továbbra is elkendőzzük sú­lyos gondjainkat, elmulaszt­juk az elkerülhetetlen in­tézkedéseket. A kormány az egész nem­zet érdekeit azzal szolgálja, ha kialakítja az egészséges gazdasági és társadalmi fej­lődés szilárd feltételeit. Erre van következetességet igény­lő programja, ami a reform- politika kereteibe illeszke­dik. Az infláció, a szociális biztonság gyengülése nem a reform terméke, hanem a korábbi gazdaságpolitika hi­báinak és a valódi reform hiányának következménye. A kormány az áremelések el­odázásával a növekvő egven- súlyhiányt nem vállalhatja, mert az a társadalmi és életviszonyok hosszú ideig tartó, általános romlását idézné elő, és erősödne a dinamikusan fejlődő társa­dalmaktól való leszakadás mértéke. A gazdaság helzetéről és a szükségesnek tartott lépé­sekről a kormány több al­kalommal részletesen számot adott az ország közvélemé­nyének. A követni kívánt gazdaságpolitikai irányvonal­hoz az Országgyűlés jóváha­gyását kérte, s ennek birto­kában kezdte meg a terv végrehajtását. A január 9-én életbe lé­pett és a meghirdetett to­vábbi központi árintézkedé­seket, valamint a szabad­piaci áralakulást figyelembe véve a terv 1989-re 12—15 százalékos áremelkedéssel számol. A SZOT vezetőivel 1988 novemberében folyta­tott konzultáción — a szo­ciálpolitikai kompenzációra vonatkozóan — az infláció 12 százalékos mértékét ala­pul véve jött létre megálla­podás. A tárgyalások azt is tartalmazták: ha az árnöve­kedés mértéke az év végéig ezt jelentősen — mintegy 2 százalékkal — meghaladná, akkor ismételten megbeszé­lést kell tartani a kompen­zációról. A januárban bevezetett ár­emelések alapián még nem lehet körvonalazni az ár- szint éves emelkedését, a béremelkedés mértéke pe­dig ennél is bizonytalanab­bul ítélhető meg. A gazdál­kodó szervek az idén min­den korábbinál tágabb lehe­tőséget kaptak arra. hogy teljesítményük és munkaerő­gazdálkodásuk függvényében növeljék dolgozóik bérét és keresetét. A SZOT és a kor­mány közötti konzultáció alapkérdése a reálbér, illet­ve az annak alakulását be­folyásoló két fő tényező, az árak és a bérek változásá­nak éves mértéke ma tehát felelősséggel még nem ítél­hető meg. A kormány elfogadja az Országos Érdekegyeztető Ta­nács soron kívüli összehívá­sára vonatkozó javaslatot. A Minisztertanács ezúton is megerősíti: amennyiben a fo­gyasztói árak növekedése a kompenzációnál alapul vett éves szinten 12 százalékos mértéket ténylegesen 2 szá­zalékkal meghaladja, kész a SZOT-tal új tárgyalásokat folytatni a szükséges intéz­kedésekről. A kormány meg­ítélése szerint erre — a helyzet pontosabb ismereté­ben — legkorábban május- ban-júniusban kerülhet sor. A kormány gyorsítja a piacgazdaság kiépítését, az ár-, bér-, költségvetési és el­osztáspolitikai reform kidol­gozását. Olyan szociálpo­litikai fordulatot kezdemé­nyez, amikor a szociális tá­mogatásban növekszik azon intézmények és szervezetek szerepve. amelyek képesek ar­ra, hogy a támogatásról dif­ferenciáltan. a konkrét hely­zet ismeretében döntsenek. A növekvő mértékű ár­emelések a jövőben kizáró­lag a gazdaság teljesítmé­nyének emelésével kerülhe­tők el, csak valós jövedel­mek bővítésével mozdulha­tunk ki a holtpontról. Gaz­dasági fellendülés csak ered­ményes szerkezetátalakítás és egyensúlyjavítás mellett hoz létre elosztható javakat. Ez­zel összhangban a kormány egyetért a Magyar Gazda­sági Kamara Ügyvezetőségé­nek állásfoglalásával, amely szerint az életszínvonal-eme­lés feltétele elsősorban a nemzeti jövedelem, a terme­lés, a piaci értékesítés haté­kony növelése. Ezért ellen­zi és minden eszközzel kor­látozza a teljesítménynöve­kedés nélküli béremeléseket, mert ezek újabb inflációs hullámot keltenek. A stabilizációs program végrehajtása közös érdekünk és közös feladatunk. A kor­mány épít a szervezett dol­gozók megfontolt magatartá­sára. és egyetért a SZOT Elnöksége állásfoglalása azon megállapításával, hogy a tes­tület felelőssége tudatában sem most, sem a jövőben nem követel a kormánytól olyan intézkedést, amely fé­kezné a kibontakozást és veszélyeztetné az ország po­litikai stabilitását. A kormány azon munkál­kodik. hogy következetesen, céltudatosan előrehaladva megteremtse a kibontakozás alapjait. Ehhez kéri a dol­gozó emberek, minden ma­gyar állampolgár cselekvő támogatását. (MTI) [Telexen érkezett

Next

/
Thumbnails
Contents