Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-14 / 12. szám

to SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. JANUÁR 14. Középiskolás párttagjelöltek Amíg megszületett a belépés gondolata A Bagi-Bakondi duó Párját ritkító kazetta A Jászságban, az elmúlt négy évben kapott nagyobb hangsúlyt és figyelmet a kö­zépiskolás fiatalok párttag­gá nevelése. A kezdeti ne­hézségek leküzdése után — pl. egyes nevelők, szülők ellenállása — már korán ér­zékelhetőek voltak az ered­mények. Három esztendőn keresztül a felvett fiatalok száma fokozatosan emelke­dett — évente 15—17 felvé­telre került sor. Tavaly ez a növekedés megállt, majd mintegy felére esett vissza. A párttaggá nevelés a kö­zépiskolás fiatalok körében is nehezebb lett. Hogy jut el egy középiskolás fiatal a belépés gondolatáig? Elő­nyöket akar a felvételi vizs­gán? Hogyan vélekednek szándékáról a szülők, az osz­tálytársak? Egyáltalán egy 18 éves fiatal átérzi a párt­tagsággal járó felelősséget? A kérdésekre három olyan középiskolás válaszol a jász­berényi Lehel Vezér Gimná­ziumból, akik belépési kérel­müket már kitöltötték, fel­vételűik ügyében a közeljö­vőben dönt az iskola párt- alapszervezete. — Orosz Tibor, a IV. c. osztály tanulója: Úgyneve­zett „közösségi ember” va­gyok már régóta. Jászdó- zsán lakom, községi KISZ- titkári funkciót töltök be. Ebben a minőségemben gyakran találkozom a közsé­gi pártbizottság titkárával, jó személyes kapcsolat is ki­alakult közöttünk. Megis­merkedtem közben a párt tevékenységével, életével, így már régóta nem idegen tőlem a belépés gondolata. Nem hiszem, hogy ez bár­miféle előnnyel járna a fel­vételi vizsgán, ez tulajdon­képpen eszembe sem jutott. Egyébként tavaly a tanul­mányi átlageredményem 4,1 volt, félévkor hasonló bizo­nyítványt várok. Az egri Ta­nárképző Főiskola matema­tika—technika szakára fo­gok jelentkezni, remélem, felvesznek. Tudom, hogy manapság sok gondja van a pedagógusoknak. Talán furcsán hangzik: egyszerűen szeretem a gyerekeket, azért jelentkezem pedagóguskép­zőbe. Nyolcadikos korom óta úttörővezető vagyok. Az osztályfőnököm szólí­tott meg: jelentkezz pártag­nak, az eddigi munkád alap­ján ott a helyed. Ilyen egy­szerűen történt. A szüleim közül édesanyám párttag, megbeszéltem vele a dolgot. Az osztálytársaim egy része tud a jelentkezésemről. Vé­leményük eltérő: „a te dol­god” — mondják egyesek, mások szerint „nincs értel­me”. Ha felvesznek, a tag­gyűléseken a diáktársak ér­dekeit fogom képviselni. Az igazat megvallva felmerült már bennem az, hogy elég „felnőtt’ vagyok-e a párt­tagságra. De bízom mások véleményében, azokéban, akik megszólítottak és dön­tenek a felvételemben. — Katona Györgyi, szin­tén a IV. c.-ből: Nálunk édesapám párttag. A szüle­im rám bízták a döntést. Én is régóta végzek aktív moz­galmi munkát. Alapszerve­zeti KISZ-titkár vagyok, tagja az iskolai KlSZ-bizoitt- ságnak, elnöke a Jászsági Diáktanácsnak. Viselt tiszt­ségeimben másokért dolgo­zom. Ügy gondolom, a párt­ban is szükség van az ilyen közéleti munkát szeretőkre. Én sem hiszem, hogy a fel­vételinél a párttagság bár­miféle előnnyel is járna. Ta­nulmányi átlagom 4,6, tanár szeretnék lenni. Úgy, mint Orosz Tibi, én is Egerbe je­lentkezem. Nekem is az osztályfőnö­köm szólt, jelentkezzek. Megtiszteltetésnek érzem, hogy megszólítottak. Az osz­tálytársak? Nem okozott kö­rükben különösebb megle­petést a jelentkezésem. Az ismereteik alapján termé­szetesnek veszik, ezért erről alig beszélünk. Ha felvesz­nek, én is képviselni fogom diáktársaimat. Egyébként az érettségi, a felvételi vizsga előtti tanulási lázban osz­tálytársaim élénken figyel­nek a politikai eseményekre is. Sokat beszélgetünk, poli­tizálunk. Ügy látom, min­denki tenni akar, csak még azt nem tudják, hogy mit, az irányokat nem látják. Felvételemben nemsokára döntenek. Remélem, igen lesz a válasz. Később is úgy dolgozom, hogy ne okozzak csalódást. — Kemenesi Rita, IV. d. osztályos tanuló: Általában egy négyesem szokott lenni, a többi ötös. Szegedre je­lentkezem a JATE matema­tika—orosz szakára. Azt hallottam, hogy a felvételi­nél ezután nem számít a származás, nyilván a párt­tagság sem. Az iskolai KISZ- bizottság titkára vágyóik, te­hát az osztálytársaim gon­dolták, hogy jelentkezem a pártba. Egyesek szerint még „várni kellene, hogyan ala­kul a helyzet”. Nekem más a véleményem. Éppen most, a nehéz helyzetben kell be­lépni és tenni. Mint KISZ-titkár, több­ször voltam az iskolai alap­szervezet taggyűlésén. Jóka tapasztalataim. Nincs hiva­taloskodás, baráti a hang, nincsenek nagy „szövegelé­sek”. A történelemtanárom — aki az alapszervezet titkára — keresett meg az osztály­főnökömmel. Elmondták azt is, milyen kötelezettséggel, elfoglaltsággal jár a párt­tagság. Otthon is megbeszél­tem — édesapám párttag. A döntést a szüleim rám bíz­ták. Azt hiszem, a tanárok­nak is szükségük van arra, hogy a taggyűléseken a diá­kok képviselői véleményt mondjanak. Én mindig őszintén el fogom mondani a diáktársaik véleményét. Berki Imre A minap vaskos borítékot hozott nevemre a posta. Tartalma egy magnókazet­ta volt, amelyet Törökszent- miklósról a Bagi—Bakondi gitárduó küldött el. A dzsesszmuzsikát játszó pá­rost aligha kell bemutatni lapunk zene iránt érdeklő­dő olvasóinak, hiszen hasáb­jainkon több ízben szerepel­tek már. Most egy úgynevezett de- mokazettát rögzítettek. A szándékot nem tudom, csu­pán feltételezem; tették ezt abban a reményben, hogy ad egy: a hangfelvétel — kellő számú sokszorosítás és ter­jesztés révén — ismertebbé teheti az együttes nevét, s esetleg felfigyelnek rájuk avatott szakemberek, horri- bile dictu: lemezgyárak kör­nyékén őgyelgő, ügyeskedő bennfentesek. Ad kettő: pusztán önmaguk szórakoz­tatására vonultak alkalmi stúdióba, munkájuk meg­mérettetése céljából. Nos, akár ilyen, akár olyan formában és céllal is zajlott a felvétel, egy bizonyos: a maga műfajában hangula­tos kis összeállítás kereke­dett. A nagylemeznyi terje­delmű felvételen helyet kap­tak saját szerzemények is a jónevű szerzők (Chick Corea. John McLaughlin, Metheny és mások) társaságában. A Görbetükör című könnyed hangvételű, de a sorból nem kilógó saját song jó felve­zetése az összeállításnak; fu­tamai pontosak, kidolgozot­tak. Az összjáték elsőrendű, ugyanígy a többi saját szám­nál is. A világhírű szerzők műveinek (Tonner: Icarus, McLaughlin: Florianapolis. Corea: Spain) tolmácsolásá­ra is nagyjából ez a jellem­ző. Bár ismerve az eredeti felvételeket, a különbség nyilvánvaló. Ez persze nem elsősorban a Bagi—Bakondi duó gitárjátékának technikai fogyatékossága, mint inkább a felvétel amatőr volta. Köz­tudomású. hogy manapság a nyers gitárhangzást mindin­kább felváltják a különféle effektek által nyújtott mes­terséges intonációk. A pop­zene előszeretettel él ezek­kel a lehetőségekkel, de a dzsesszmuzsika területe sem maradt háborítatlanul. A felvételeken — az eny­he amatőr íz ellenére — így is átsüt a profizmus igénye, az örömmel játszott muzsika ténye. Jó lenne valamilyen formában sokszorosítani e kazettát, s legalább a dzsesszmuzsika barátainak juttatni belőle. Mert egyedi, kuriózumértékű. J. J Mennyit hallottalak benneteket — tizen- huszonéveseket — „pa­naszkodni”, vaqy csak eltöprengeni az elmúlt években, hogy mennyi­re nincs egy igazán nektek való szórakozó­hely n városban, hogy egy-egy jó koncertért vagy valamilyen izgal­mas művészeti meg­mozdulásért, \új dolog­ért fel kell utazni Budapestre, s hogy az ,,új hullámok” nemigen nyaldossák a Tisza szolnoki partjait. Sokszor és sokakkal beszélgettünk — anak a né­hány „partizánakciónak” a helyszínén (a Kassai kerthelyiségében, a Ságvári MK-ban), ahol azért „valami volt, de nem az igazi” — arról, hogy milyen jó lenne, ha ideköltözhetne egy-két program la Lyukból, az Almássy téri szabadidő központból, la PeCsából (tu­datlanabbaknak: iPetőfi Csarnok), s hogy igazán lelhetnénk végre egy ott­hont azoknak is, lakik nem a diszkó rabjai, de szeretnek táncolni, ismerked­ni másfajta, jó zenékkel, szívesen hall­gatnak meg új, fiatal arcokat felvonul­tató zenekarokat, könnyedén áldoznák fel. szabadidejüket egy-egy jó film ked­véért, és tehetik mindezt olyan környe­zetben, ahol egy „mostohán” kezelt — pedig alapvető — gondolatátvitelre, az egyszerű beszélgetésre is bőven jut idő és tér. i Talán valami lesz! Ennek a „valaminek” sok neve van, ezzel is jelezve, hogy sok mindent kí­ván a köntösébe bújtatni, és a köntös otthonias melegével odacsalogatni min­denkit, aki szívesen van együtt a ba­rátaival, vagy örül egy lehetőségnek, ahol új kapcsolatokat építhet. A KLUB 200. avagy a 200-ait KLUB, másnéven a CLUB CC. azaz a „CCC” a VSZ. Cso­móponti Művelődési Ház (Jubileum tér 1 fa.) II. emeletén kezdi meg működé­sét. Első alkalommal február 11-én, 19 órakor várja a közönséget, vár bennete­ket. Eleinte körülbelül háromhetente működik majd, ha kell és ádáz „közel­harc” folyik a belépő­kért — bizonyára havon­ta többször is kinyitja ajtait, amely hajnal 2 2 óráig lesz tárva. A TERV röviden: minden alkalommal egy neves vagy „köze­pesen neves” vagy ép­pen névtelen zenekar koncertje a főmenü. Mellette pedig a „csemegék”: játék- és kísérleti filmek, a Beat-kor­szak, a rock nemzedékének (még bő­ven benne vagyunk ám!) analízise is­mert vendégekkel, videoanyagok zené­ről, sportról, divatról, érdekességekről. Lesz több vendéglátó szolgáltatás is; „bár”, teázó, „szendvicsező”. Mód nyí­lik társasjátékokra kártyázásra, lesz egynapos kiállítás friss képzőművészeti irányzatokkal és végül, de egyáltalán nem utolsósorban a „KOORDINÁLAT­LAN MOZGÁSOK SZABAD TERE” cí­mű „táncmulatság”, ahol a zenei ala­pokat az alternatív és a rokzene mű­velői szolgáltatják. A KLUB 200 a ti klubotok akar lenni — egy olyan fiely, ahol az történik, az látható és. hallható, amire te és a ba­rátod kíváncsi. Minden ötletet, min­den javaslatot várunk — nehéz gazda­sági körülmények} ide, reformok oda, minden ímegoldható. és mi arra törek­szünk, hogy minden, ami érdekel benne­teket változó világunkból, ha csak eay klub szerény keretein belül is, de el­jusson hozzád, hogy kedved és erőd le­gyen a következő héten tanulni és dol­gozni. Reméljük, hogy ezeken a hasá­bokon máskor is szót kapunk (netalán rendszeresen), és találunk néhány kó­sza négyzetmétert a városközpontban, ahová még a közterületielügyelőséa is megengedi, hogy plakátjainkat kira­gasszuk. Tárjatok nyitott szemmel, ol­vassátok a Néplapot, keressétek a KLUB 200 ‘szóróanyagait. Ha már most vala­kinek ötlete van, kit-mit, honnan, miért hívjunk el, akkor hívjon fel! ' 29-604! R. Pap Béla HÚSZON INNEN —TÍZEN TÚL «um. Pillanatkép egy megbeszélésünkről (Fotó: T. Z.) A második számban a tanév kü­lönböző eseményei: iskolai ünnepsé­gek, fórumok, kiállítások esemé­nyeiről tudósítunk. Minden évben riportot készítünk új tanárokkal, akik elmesélik iskolai élményeiket, és elmondják, hogy mit várnak az iskolától. Természetesen a legna­gyobb népszerűség a diákhumornak jut, az órai aranyköpéseknek, a tanári nyelvbotlásoknak, amelyek­nek mindig nagy a sikere. Minden számban van irodalmi rovat. Megjelentetünk költői szárnyé próbálgatásokat, részleteket irodal­mi dolgozatokból, pályamunkákból. költő és műfordító, Marx György és Vámos Tibor akadémikus, Kass Já­nos grafikus, Berek Katalin előadó- művész és mások. Ezeket az emlé­kezetes találkozásokat megörökítet­tük. Kedvet csinálunk olvasóinknak iskolai és városi kulturális progra­mokhoz (Tornyai-kiállítás, Szász Endre-kiállítás, szíházi bemutatók). Az év utolsó száma a negyedike­seké. Elbúcsúznak az iskolától, fel­elevenítik a négy év eseményeit, és elmondják reményeiket a jövővel kapcsolatban. (Az utolsó két évben fotó is színesítette az újságot.) Minden számban közöltünk isko­lai tanulmányi- és sporteredménye­ket. Ez az iskolai elismerés egyik formája, amellyel kiemeljük a szor­galmas, becsületes munkát. Mind a szerkesztőknek, mind az olvasóknak nagyon fontos a Vargá­nya. ezért reméljük, hogy iskolánk életének ez a színfoltja továbbra is létezni fog. leküzdve az anyagi ne­hézségeket. r \ Tmitukor \jjujmgj J Pop-toplista KedVes Fiúk és Lányok! Mától kezdve rendszeresen jelentkezik az ifjúsági oldal hasábjain a pop-top­lista nevű könnyűzenei rovat. Vala­mennyi alkalommal tíz, kizárólag magyar szerzőtől és előadótól szár­mazó dalra küldhetitek be szavaza­taitokat. Hinnék alapján állítjuk ösz- sze azt a listát, amely már a ti vé­leményeiteket tükrözi. (Az itt lát­ható összeállítás ugyanis csupán ja­vaslat, természetesen rangsorolás nélkül közöljük a tíz slágert.) Raj­tatok múlik, hogy a következő he­tekben hogyan módosul a lista, kik lesznek az elsők, kik szorulnak le róla! A beküldők között minden al­kalommal értékes hanglemezt sor­solunk ki! Címünk: Szolnok Megyei Néplap, „Tinitükör”, Kossuth tér 1. 5000. Szikora—R-Go: Ne félj, te kis bo­lond (R-Go); Edda—Pataki: Fohász (Edda); Vilmányi: Nézz rám, tize­des (Exotic); Dolly Roll: Zakatol a szív (Dolly Roll); Laár András: Szerda királynő (KFT); Presser— Sztevanovity Dusán: Ahogy volt, úgy volt (Zorán); Omega—Trunkos: Babylon (Omega); Pásztor—Jakab— Hatvani: Latin szerenád (Neoton Família); Bornai—Bródy: A város közepén (Koncz Zsuzsa); Antál—Ja- nicsák: Maradj meg nekem (Anita). Veszélyben a Vargánya Pedig számunkra fontos Iskolánk életében meghatározó a Vargánya diákújság. Évente három­szor 32 oldal terjedelemben jelenik meg. Eddig a Nagyalföldi Kőolajku­tató Vállalat nyomdájában készült 250 példányban. Most 1988 szep­temberében merült fel először an­nak veszélye, hogy anyagi okokból a számunkra oly fontos újság meg­szűnhet. Ugyanis a 250 darab ki­nyomtatásáért 10 ezer forintot kért a nyomda, ezért a tavalyi 5 forint he­lyett 20 forintért (ez is kedvezmé­nyes ár, hiszen 40 lenne a teljes összeg) kellett árulnunk. Szerintünk teljesen elképzelhetetlen, hogy egy iskolaújság kizárólag önfenntartó legyen. Ezúton is várunk minden segítséget. Szerkesztőségünknek mindenki tagja lehet, akinek jó a humora, van egy kis fantáziája és ténylege­sen alkot is. Húsztagú diákszerkesz­tőség dolgozik az újság összeállítá­sán — bár ez a szám éves viszony­latban is folyton változik. Egy szám elkészítéséhez általában három szer­kesztőségi ülésre van szükség. Az elsőn megbeszéljük, hogy kinek mi­lyen ötlete van. a másodikon vitat­kozunk a következő számon, a har­madikon értékeljük az elkészült cikkeket. Az elkészült anyag össze­állítása a szőkébb szerkesztőbizott­ság feladata. A szerkesztői feladat sok tanulót indított el az újságírói pálya felé. Az újság első diákszerkesztője Iz- béki Gábor (a Magyar Rádió moszk­vai tudósítója) és Füzes Oszkár (diplomata szakon végzett) volt, de akad jogász, magyar szakon tanuló diákszerkesztőnk is Csapó Mariann, Varga Éva személyében. Az újság tartalmát tekintve igen változatos. Az év első számában ál­talában a nyári élmények (építőtá­borok, külföldi utazások, KISZ fel­készítő táborok) kapnak helyet, de emellett minden évben bemutatkoz­nak az új elsősök, és elmondják, hogy mit várnak a vargás évektől. Iskolánknak voltak neves vendé­gei : Csurka István író, Nagy László és Szécsi Margit költő. Rab Zsuzsa Botka László, Karsay Orsolya, Dékány Judit és Pintér Tímea szerkesztők

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents