Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-07 / 291. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. DECEMBER 7. A harmincas évek színvonalán vagyunk... Veszélyben az ifjúság egészsége Két kiállítás is nyílt a hét elején Szolnokon a Kereskedelmi Vendéglátóipari Szakközep­es Szakmunkásképző Iskolában. Az egyik, am elyct ezen a héten tekinthetnek meg az ér­deklődők, a pályaválasztás előtt álló hetedikes és nyolcadikos általános iskolásoknak nyújt tájékoztatót a kereskedelmi és vendéglátó sza kmákról. A másik két héten keresztül tartó kiállításon, melyet az egészségmegőrzési prog ram keretében rendeztek, az iskola tanulói megismerkedhetnek a korszerű táplálkozásho z szükséges áruféleségekkel, és meg is kóstol­hatják az ebből készült ételeket. Ehhez a bem utatóhoz segítséget adtak a szolnoki kereske­delmi vállalatok is (Fotó: D. G.) Műszaki állomások — épül Tiszafüreden, tervezik Kunhegyesen Drámai adatokat hoztak nyilvánosságra az Akadé­mia legutóbbi ülésén a ha­zai lakosság egészségi álla­potáról. Országunkban a halandóság olyan méretek­ben nőtt az elmúlt két év­tizedben, hogy ma már is­mét az 1930-as évek színvo­nalán vagyunk, s Ausztria hasonló adatainál 42, Svéd­országénál 70 százalékkal Különösen veszélyezte­tett helyzetben van az if­júság, ugyanakkor a felnö­vekvő nemzedék az a né­pességréteg, ahol még reá­lis esély van a jó testi-lelki kondíció megalapozására, az egészségkárosító szokások életmóddá válásának meg­akadályozására. Nem vélet­len tehát, hogy az egész­ségmegőrzéssel foglalkozó szakemberek figyelme egyre inkább az ifjúság felé for­dul, s mind több publiká­ció foglalkozik a gyermek- és ifjúkori egészségvédelem gyakorlati problémáival. A kérdéskör neves szak­értője, dr. Ozsváth Ferenc főiskolai tanár szerint az egészséges életvitel megala­pozásának ma nálunk az az egyik legfőbb akadálya, hogy a gyenge fizikumú gyerekek már az iskolai évek kezdetén hátrányos helyzetbe kerülnek, s ebből az ördögi körből a többsé­gük soha többé nem tud kitörni. A testnevelőtanárok, ed­zők, sportvezetők gondolko­dásának középpontjában ma még változatlanul a ver­senysport áll, és a sporttu­dományi kutatások is az Kevés jogszabály találko­zott olyan egyértelmű eluta­sítással hazánkban, mint az Elnöki Tanácsnak a gáz- és riasztófegyverek engedélye­zéséről hozott törvényerejű rendelete. Tiltakoztak diá­kok és pedagógusok, társa­dalmi szervezetek és magán- személyek. Mi most arról ér­deklődtünk Urbán József rendőr-őrnagy fegyverszak­értőtől; tulajdonképpen mi­re is használatosak a gaz­es riasztófegyverek? — Igazi veszélyük abban rejlik, hogy külalakra töké­lyei; hasonmásai a valódi pisztolyoknak, így az ember nem tudja, ha ráfogják, va­lójában m!vel is áll szem­ben. Nyugodtan bevallha­tom, hogy a szakemberek is ugyanígy vannak a dolog­gal. Még a fegyver felhúzá­sakor keletkező hangot sem lehet megkülönböztetni! — Hogyan működik a gáz­pisztoly? — Lényege, hogy nyálka­hártyát ingerlő anyagot — könnygázt — lő ki. porlaszt­va. Lőszere a vaklőszerhez hasonlatos. Tartalma nem golyó, hanem gáztöltés. Ha­tására az ember kellemetle­nül érzi magát, erősen köny- nyezni kezd. — Ennyi a hatása? — Egy méternél távolabb­ról használva ennyi. — És egy méternél kö­zelebbről? — Könnyebb-súlyosabb, esetleg halálos sérülést is okozhat, hiszen a pisztoly valójában lövést ad le, mi­közben nyomás keletkezik. Nem tréfa! Azért mondtam, hogy a sérülés halálos is le­het. Mondjuk, hg valakihez közvetlen közelről tartva el­sütik. — Mit tudnak a riasztó- fegyverek? — Hangot adnak, durran­nak. Ilyenek például a start- pisztolyok is. Ma is vannak — engedéllyel — sportegye­sületek birtokában. Kijeiölt üzletekben — startpisztoly­rosszabb nálunk a halandó­sági arány. Az Akadémia el­nöksége hangsúlyozta: a nálunk bekövetkezett egész­ségromlás a nemzetközi szakirodalomból ismert mo­dernizációs egészségkáro­sodáshoz hasonló, méretei miatt azonban sokkal súlyo­sabb annál, mint ami- a fej­lett tőkés országokban az elmúlt évtizedekben végbe­ment. Az iskolai tornaórákon ugyanis általában az egyéb­ként is ügyes, jó mozgású gyerekek kerülnek a tanár figyelmének középpontjába, és korántsem elterjedt test- nevelési gyakorlat az, hogy az ügyetlen, testileg fejlet­lenebb gyerekeket valame­lyest is felzárkóztassák, leg­alább az átlaghoz. Márpedig a szakemberek szerint a gyerekkori gyenge fizikum­nak döntően nem az örö­költ tényezők az okai. Az igazi magyarázat a termé­szetes ingerek hiánya, azaz ezeknek a gyerekeknek egy­szerűen nem volt lehetősé­gük eleget mozogni. Ugyan­akkor a gyerekkori, testi gyengeségből. ügyetlenség­ből eredő lemaradás ekkor még szinte teljesen korri­gálható lenne, s ezek a fia­talok nagy valószínűséggel megmenekülhetnének a rá­juk leselkedő felnőttkori ve­szélyektől, a későbbi súlyos civilizációs betegségektől. élsportra koncentrálnak. Márpedig, mint dr. Ozsváth Ferenc megfogalmazta a sportkutatási témák mai prioritásai kapcsán: „a ko­rai halálra ítélt tömegek ként — az egyesületek meg­vásárolhatták eddig is. meg­vásárolhatják ezután is. . — Megállapodtunk, hogy a jogi kérdésektől távol tart­juk magunkat, az a törvény­hozók dolga. Köztudomású ugyanis, hogy a parlament decemberi ülésszakán egy — esetleg több — képviselő in­terpellálni készül az Elnöki Tanács rendeletével kapcso­latban. Annyi már a leg­utóbbi Országgyűlésen is el­hangzott, hogy az eddigi til­takozások alapján nagyban valószínűsíthető: a gáz- és riasztófegyverek szabad be­hozataláról alkotott rende­let január elsején nem lép hatályba. (Az Elnöki Tanács december 2-i ülésén vissza­vonta a gáz- és riasztófegy­verekről hozott törvényere­jű rendeletét.) Most a rend­őr, a szakértő véleményét kérdezem tehát: miben lát­ja ezeknek a fegyvereknek fő veszélyét? — Amint már mondtam, akár a gáz-, akár a riasztó­pisztolyok megszólalásig ha­sonlítanak az igazi piszto­lyokhoz. Kivitelre, színre, formára megegyeznek az „eredetiekkel”. Ha civil szemmel nézem: tényleg nem tudja eldönteni az em­ber, mivel is van dolga. Sőt, az ijesztgetésen, a rémíszté- sen kívül a gázpisztoly ká­bít, rosszullétet okoz. És nemcsak védő-, hanem ko­moly támadóiegwer is! Az elkábított személy sokféle­képpen pórul járhat. — És rendőrként hogyan vélekedik? — A rendőr is ugyanolyan ember, mint a társadalom bármely tagja! Képzeljen csak el egy egyszerű igazol­tatást úgv. hogy a rendőr feltételezheti, az igazoltatott személynél gázoisztoly van! Kezdje azzal, hogv kezeket magastartásban a falhoz? És van itt még valami, amiről nem szívesen beszélek. A gázpisztoly tulajdonképpen ..humánus” fegyver, hiszen nem öli meg áldozatát, csak megmentése vitathatatlanul fontosabb.” A nemzeti egészségmeg­őrzés fontosságát felismerő szakemberek óvnak a lát­szatmegoldásoktól is. A lát­ványos, de folytatás nélküli sportakciók, tömegmeg­mozdulások mindenekelőtt a különféle futó-napok, megfelelő előkészítés, a résztvevők előzetes kondi­cionálása és egészségi ál­lapotuk ismerete nélkül esetlek kárt is okozhatnak. A statisztikai szempontból jól végzett munka — hiszen sokezren vesznek részt egy- egy futónapon, tömegsport- rendezvényen — a szerve­zők lelkiismeretét megnyug­tatja, valójában azonban a távolmaradó és egyre gyen­gülő fizikai állapotban levő 40—50 százalékkal, és főleg a már potenciálisan beteg 15—20 százalékkal nem tö­rődik senki. Ha a test erős... Az egészségmegőrzés szakemberei mind gyakrab­ban hívják fel a figyelmet arra is, hogy a magára ha­gyott, gyenge fizikumú, ko­moly testi munkát nem vég­ző fiatalok különösen ve­szélyeztetettek a narkomá- nia szempontjából. Aki rendszeresen edzi, erősíti és fejleszti szervezetét, annak összehasonlíthatatlanul ki­sebb az esélye az alkoholiz­musra, a dohányzásra, a drogokra. Doppingra a tes­tileg- lelkileg elesetteknek van szükségük. Évszázadok­kal ezelőtt fogalmazta meg Rousseau, de aktualitása ma talán nagyobb mint bármi­kor: „Ha a test erős, en­gedelmeskedik, ha gyönge, parancsol!” P. É. elkábítja. Ebből a szem­pontból az elvetemült em­bereket talán még csábítja is a bűnözésre. Egészen más mondjuk egy rabláshoz kés­sel, golyós fegyverrel neki­készülődni, mint mondjuk gázpisztollyal. Ráadásul a gázpisztoly­nak nincs gyári száma így aztán nyilvántartás alapján teljességgel ellenőrizhetet­len, nehezen azonosítható. Ha a saját munkánkra gon­dolok: hogyan állapítsuk meg, hogy egy pénzintézet dolgozóit valódi, vagy gáz­pisztollyal tartották-e sakk­ban? Hogyan bizonyítsuk be, hogy valóban az volt az a fegyver? Dióhéjban ezek az én aggályaim. Egri Sándor Magyarországon több mint egymillió magángépkocsi szolgálja jói-rosszul gazdá­ját. Az utóbbi években egy­re rosszabbul, hiszen a ma­gyar gépkocsipark átlagélet­kora megközelíti a tíz évet. Az öregedő kocsi pedig egy­re gyakoribb és egyre igé­nyesebb műszaki fölülvizs- gálatot, javítást igényel. Ezért döntött helyesen az év­tized közepén az autóklub, amikor a műszaki szolgálta­tások fejlesztését tűzte zász­lajára. Űgyhogy jóleső ér­zéssel olvashatták, hallhat­ták a küldöttek az elmúlt hétvégén a beszámolót a Magyar Autóklub küldött- közgyűlésén : fennállása óta a legeredményesebb időszak­ra pillanthat vissza a szer­vezet. A főtitkár, Balogh Tibor jogos büszkeséggel jelenthet­te be: mára az autóklub tag­létszáma meghaladja az 575 ezret. * * * A megyében közel tizen­négyezer autóklub-tag van, nyolcezren szolnokiak. Ez az arány — vagy aránytalanság — jelzi; ahol jól felszerelt, korszerű műszaki állomás várja az autósokat. mint Szolnokon, ott van vonzerő. Az autóklub egyébként szisz­tematikusan folytatja a mű­szaki állomások építését az országban. Csakhát most ép­pen Szolnok megye az átla­gosnál rosszabb ellátottságú, Baranyával és Békéssel együtt. Jó hír viszont, hogy — ép­pen az „átlagosnál rosszabb” miatt — jövőre bővíteni fog­ják a szolnoki műszaki állo­mást. Egyszerre több gépko­csit tudnak majd javítani, új műszereket, gépeket is beállítanak. Az ország 145 mini állo­mása közül 7 található a megyében ... Októberben megkezdődött a tiszafüredi műszaki állomás építése, ami azt jelenti, nem lesz már ak­kora az űr a Tisza-tó men­tén. Mert ma bizony sok-sok kilométert kell autóznia an­nak, aki jól felszerelt szak­műhelyben akarja a kocsiját megjavíttatni. Gondoljunk csak az idegenforgalomra! Éppen ez ügyben kért szót a küldöttközgyűlésen Tóth Sándorné, a kunhegyesi au­tóklub csoporttitkára. A Tisza-tó üdülőkörzeté­nek Kunság felöli „kapuja” jövőre város lesz. Üj benzin­kutat létesítenek, s az autő- klubosok azt szeretnék, ha mellé egy műhely is épülne. Nem kérincsélésről, kunye- rálásról van szó! Nem hiány­zik a helyi erő! A tanács adná a közmű­vesített telket, a kunhegyesi intézmények. vállalatok anyagi hozzájárulást sem sajnálnának, az autóklub tagjai pedig társadalmi mun­kát ajánlottak fel az építke­zésre. A helyi autómentős — aki szintén autóklub-tag — díjmentesen beszerelne egy CB-rádiót. Jól tenné. Igaza van. Az érdekek ez ügyben egyfelé segítik egy­mást. • • • De a helyi ügyeken, gon­dokon túl, nézzük most már az általánosakat! Hogy úgy mondjuk, országosan nincs megoldva a személygépko­csik alváz- és üregvédelme. Ki erre. ki arra a maszekra, szakműhelyre esküszik. Hasznos volna, ha az autó­klub felkarolná az ügyet! Le­hetne a korrózióvédelem pél­dául speciális, garanciális autóklubos szolgáltatás — ajánlotta a küldöttközgyűlé­sen az Interag képviselője. S hogy mondanivalójának súlvt adjon, nemcsak javasolt! Vállalt is. Fölajánlotta, hogy az ingyenes autóklubos ak­ciókhoz csatlakozik vállala­ta. A díjtalan fénvszóró-be- állítás, a kipufogógáz szén- monoxid-értékének mérése mellett — ha kérik és ahol kérik — az Interág speciális készülékével kiállítja a ko­csi korróziós tesztjét és ter­mészetesen tanácsot, javas­latot is ad. Szegeden és Hód­mezővásárhelyen bevált a dolog, miért ne válna be másutt is? Mi jön a Trabant Hvcomat után? — tette fel a kérdést egv mozgássérült fiatalem­ber. s kérte, hogy a Magyar Autóklub vállalja föl mar­kánsabban a mozgássérültek képviseletét. Egyéb válasz híján annyit mondhatunk: talán a Sigma Túrkevéről. Lapunkban többször is be­számoltunk a Tiszántúli Au­tójavító Vállalat kezdemé­nyezéséről: elsősorban toló­kocsihoz kötött mozgássérül­teknek ajánlják kisautóju­kat. — E — Kis lak áll a csatorna mentében Mégpedig a Széchenyi városrészt öve­ző csatorna mentén, a Jászi Ferenc út végénél. Legalábbis az erkélyekről úgy néz ki mintha állna, de kezdjük az elején. Lerakták a munkások a faház alkat­részeit, össze is állították estére a fala­kat. Kitámasztották néhány léccel, az­tán hazamentek. Ekkor jött el a gyere­kek ideje. Közelebb óvakodtak, aztán — mert nem maradt ott senki, hogy eltaná­csolja őket, kipróbálták milyen erősen tartanak a lécek. Egymás után zuhantak le a falak, így néhány napig csak a rom­halmazból kiszedett deszkákkal játsz­hattak. Aztán újra megjöttek a munkások, új­fent összeállították a faházat. Azóta is áll, csak az ajtók, ablakok nem kerültek a helyükre, őrzője nem akadt. így aztán lassan átalakult. Teteje beszakítva, a plafon lemezei letépve, a közfalak ki­rugdosva. Gyanakodva nézzük az erkélyről? Mi ez itt? Szociológusok kíváncsiak a hiány­zó hős tételének igazságtartalmára? Haj- ralonta lefotózzák az épületet, a falak szaporodó feliratait, várják mikor szer­veződik spontán módon egy lakótelepi védegylet a faház megmentésére? Vagy egy kedélyes milliomos rendelte meg a házat egy átmulatott éjszaka so­rán, nagyúri legyintéssel, másnapra már nem is emlékezve rá? Esetleg a gyerekek szülei dobtak össze egy kis pénzt fiacskáik szórakoztatására? Félek, hogy a ház nem a kutatóintézet, a milliomos vagy a szülők, hanem a mi pénzünkből épült. Közpénzből. Mi fogjuk megfizetni az újjáépítését, újrafestését, és mi fizetjük annak a munkabérét is, aki elmulasztotta a ház őriztetését, a vasrácsok felszereltetését. Aki újabb já­tékteret biztosított a gyerekeknek, újabb lehetőséget romboló hajlamaik megerő­sítésére. Egyszer két srác nekilátott befoldozni a tetőt. Felcipeltek egy nagy farostlemez lapot, ráhúzták a lyukra, majd valahogy rögzíteni akarták. Jobb híján sárral. Dobálta is föl egyikük, tapasztgatta vol­na a másik, de sehogy sem akart sike­rülni. A dobálózás viszont egész jó já­téknak bizonyult, feledtek hát lyukat, le­mezt, dobálóztak nekihevülten. Romboló­ra fordult az építő szándék is. A ház még áll, a tetőn egyre kevesebb lesz a hullámlemez, bennünk meg egyre kevesebb a hit. Egyre kevésbé hisszük, hogy a mi pénzünk valóban a miénk lesz egyszer, gyanakodva keressük a duhaj kedvű milliomost, míg rá nem jövünk, valaki bennünket néz annak. Szávai István Ördögi körben a gyengék Látszatmegoldások Gáz- és riasztópisztolyok A fegyverszakértő aggályai Uz interág ajánlata: alváz és üregvédelem Merre tovább autóklub

Next

/
Thumbnails
Contents