Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-06 / 290. szám
1988. DECEMBER 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megyei tanács vb napirendjén Döntés a színház felújításáról A Szigligeti Színház iel- jeskörű felújítása már az előző ötéves terv időszakában indokolt lett volna. Mostanra pedig oly módon használódtak el berendezései, az épület maga is olyan megviselt állapotba került, hogy nem felel meg a biztonsági előírásoknak, egyszerűen veszélyes, s ugyanakkor a színvonalas művészi munkának is akadálya. A több mint 70 éves épület felújítási munkálatainak megkezdése halaszthatatlanná vált — állapítja meg az az előterjesztés, amelyet többek között tegnapi ülésének napirendjére tűzött a megyei tanács végrehajtó bizottsága, és körültekintő, felelősségteljes eszmecsere eredményeképpen döntött a színházi rekonstrukció sorsáról. Méghozzá közismerten nehéz anyagi helyzetben hozta meg döntését. de korántsem más. művelődési célokra szánt forrásokat csökkentve, nem más beruházások kárára: ellenkezőleg. olyan többlet erőfeszítésekre vállalkozva, amelyekkel előteremthetőek a két ütemben történő, több évig tartó, de folyamatos színházi évadot nem zavaró felújításhoz szükséges forintok. Döntött abban a tudatban, hogy a helyzet valóban drámai, a színház létéről van szó, a megye jeles kulturális intézményéről, mely nemcsak itthon, határainkon túl is növeli hírnevünket, mely jelenleg is az ország egyik kiemelkedő színházi műhelye, ahonnan emlékezetes előadások kerülnek ki rendre. A felújítás első üteme, amely 1989-től 1992-ig tart, Ma, amikor a kultúrára, egészségügyre egyre kevesebb pénz jut, nem közömbös, hogy egy-egy vállalat mennyit fordít dolgozói művelődésére, szociális helyzetének javítására. A Szolnok Megyei Tanács Vasipari Vállalatának igazgatója, Lakatos Ferenc tegnap számolt be a Szolnoki Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának ülésén arról, hogy mit tesznek dolgozóik művelődéséért, egészségéért. A vállalat öt, megyei, telephelyén négyszázhuszonhét dolgozót foglalkoztat. Tavalyi termelési értéke meghaladta a 400 millió forintot. A dolgozók egészségének érdekében az elmúlt években többmilliós beruházásokat valósítottak meg — nagyrészt a szászbereki üzemben. Az egészségre ártalmas porok és gőzök kiszűrésére korszerű gyártó- csarnokot alakítottak ki, levegőtisztító rendszerrel, amely 28 és fél millió forintba került. Környezetvédelmi célokat szolgál a szennyvíztisztító berendezés is, amelyért 25 milliót az épület üzemi részeinek (színpad, öltözők, raktárak, műszaki kiszolgáló helyiségek) felújítását, illetve bővítését foglalja magában, s mintegy 200 milliót igényel költségekben. Előteremtésében a végrehajtó bizottság számít, illetve támaszkodik a megyei tanács, megyei vállalatok és üzemek pénzbeli támogatására, a helyi tanácsok és a lakosság hozzájárulására. Az épület komplex korszerűsítésének tanulmánytervét a Középület Tervező Vállalat szakemberei készítették — takarékos és a legcélszerűbb megoldásokat választva. Ugyancsak határozott a testület ezen az ülésén a megyei könyvtár elhelyezéfizettek. Űj malom is létesült a szászbereki üzemben — korszerű szűrőberendezéssel — 7 és fél millióért. A többi négy üzemben évente 2 millió forintot fordítanak a nehéz fizikai munka kiküszöbölésére — emelőberendezéseket, targoncákat vásárolnak, üzemeltetnek. A vállalat egész területén biztosították a tisztálkodáshoz szükséges fürdő- és mosdóhelyiségeket. A szeszbereki üzemben helyi mosodát is kialakítottak, ahol a dolgozók munkaruháját tisztítják. A dolgozóknak körülbelül fele részesül üzemorvosi ellátásban — Szászberekén és a szolnoki központban van üzemorvosi rendelés. A vállalat tavaly több mint 860 ezer forintot fordított a dolgozók üdültetésére, 41 ezer forintot kultúrára, 17 ezret sporttevékenységre. A dolgozók minden évben részt vesznek városi, megyei, szakszervezeti sportrendezvényeken, a vállalaton belül a futballsének megoldását szolgáló, a Tisza Antal út 2. szám alatti, megüresedett épület átépítéséhez szükséges pénzeszközök biztosításáról. Továbbá döntés született a következő megyei tanácsülés programjáról és időpontjáról: a testület december 16-án ül ösz- sze, többek között megvitatja az elmaradott térségek távlati fejlesztési programját, s tájékoztató hangzik el az új adórendszer bevezetésének tanácsi tapasztalatairól, Rendelkezett a vb az új községi tanácsok — Alaty- tyán, Csépa, Jásztelek, Kőtelek, Nagykörű, Tiszasas, Tiszasüly, Tiszaug — ülésének összehívásáról a következő év januárjának első felében. nak, a tekének, az asztali- tenisznek, a horgászatnak vannak hagyományai. A Vasipari Vállalat 2500 —3000 példányos letéti könyvtárral rendelkezik. Évente általában ezer könyvet kölcsönöznek. Az üzemi könyvterjesztői hálózat és a könyvbizományosok biztosítják helyben — akár részletre is — a könyvvásárlást. Tavaly a dolgozók több mint 110 ezer forint értékben vásároltak könyvet. A városi tanács végrehajtó bizottságának tagjai a beszámoló alapján megállapították, hogy a vállalat jelentős erőfeszítéseket tesz a dolgozók művelődési, egészségügyi, szociális ellátására. Hogy még jobb eredményeik legyenek, a vb. többek között a következő javaslatokat tette: fordítsanak nagyobb gondot a szociális gondok megoldására, a munkakörülmények javítására, az egészség védelmére; keressék annak lehetőségét, hogy az ifjúmunkások részére klubot hozzanak létre a szabadidő kulturált eltöltésére. n MIOK állásfoglalása A Magyar Izraeliták Országos Képviselete teljes ülést tartott, amelyen állás- foglalást hagytak jóvá. A dokumentum rögzíti, hogy a magyar zsidóság elveti a nemzetiségi státusz létesítésének lehetőségét. Az állás- foglalás leszögezi: ragaszkodnak történelmileg kialakult státuszukhoz, és határozottan kijelentik, hogy semmiképpen nem kívánnak a nemzetiséghez tartozás lehetőségével élni Jászalsószentgyürgyön Előtérben az öntözéses növénytermesztés A Jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz-ben idén 17,3 millió forintot terveztek gépvásárlásra. A háztáji hagymatermesztés segítésére 3 millióért öntözőberendezést vettek, vásároltak négy traktort. kisegítő (rakodó, rendfelszedő és kazlazó) gépeket, és várják a 3,5 milliós cukorrépabetakarító gépsor megérkezését. A hitelfelvétellel is megnöveli összeg előrelépést jelent a korábbi évekhez képest, mert tavaly csak 8,1 milliót fordítottak a géppark fejlesztésére A jövő évi gépvásárlási összeget még nem határozták meg. de annyi bizonyos, hogy előtérbe kerül a szántóföldi növénytermesztés gépesítése. A kukoricatermés nem lesz elegendő idén sem a saját igények kielégítésére. ezért a jövő évi termésig mintegy 350 vagonnyit kell vásárolniuk. Ezért döntöttek úgy, hogy egyelőre 200 hektáron bevezetik az öntözéses kukoricatermesztést, amit később a duplájára emelnek. Kevesebb műtrágya a földeken Évek óta 6 millió forintért vásárol műtrágyát a Jánoshidai Vöröshajnal Tsz. A folyamatosan csökkenő mennyiséget szervestrágyával nem tudják pótolni, de a gyengébb táperőutánpótlás a terméshozamokban eddig még nem jelentkezett. A kieséseket igyekeznek a tárolási veszteségek lefaragásával és a gazdaságosabb kiszórással ellensúlyozni. Idén ősszel már mintegy 10 százalékkal kevesebb műtrágya jutott a földekre, mint tavaly, és a várható áremelkedések ismeretében jövőre további csökkenéssel számolnak. A fajlagos műtrágya ilyen arányú csökkenése ugyan bizonyosan a terméshozamok esésével jár, de jó gazdálkodás esetén ez még (éppen a fajlagos kevesebb ráfordítás miatt) nem jelenti a jövedelmezőség csökkenését. Fontos döntés született, örömmel adjuk közre e bizonyára sokak számára, mindazok számára megnyugtató hírt, akik rendszeres látogatói színházunknak, s akik nem kevés aggodalommal vették tudomásul az évad kezdetén a riasztó jelzéseket: Schwajda György igazgató szinte „kétségbeesett” kiáltását a televízió képernyőjén, vagy lapunk hasábjain a tárgyilagos beszámolót a színház lehangoló és tarthatatlan tárgyi feltételeiről, az épület, a berendezések keserves állapotáról. Most végre határozat született. S aligha lehet kétséges, hogy a tanács segítségkérő, támogatásra invitáló szava is megértésire talál ezúttal is, mint ahogy ez annyi esetben megtörtént már széles e Jászkunságban, hol a lakosság is mindig szívesen áldoz nemes ügyre. Régóta kísérő és kísértő probléma megoldását szolaáló határozatra tette rá n pecsétet a tanácsi testület. Régóa, hikz az előző évek során minthogy súlyos, a demográfiai hullám okozta oktatási szükségletek kielégítésére kellett pénzügyi erőforrásainkat összpontosítani — iskolák épültek, osztálytermek születtek — a kérdéses intézmény bajainak orvoslása sajnos, bár szükségszerűen, háttérbe szorult. Most azonban, ha nem is kevés áldozat árán, végül mégis csak felgördül a függöny nemcsak a Szigligeti előadásán, hanem egy másik „előadás” kezdetén, a rekonstrukció, mely bizonyára legalább annyi izgalmat tartogat, mint egy valóságos színházi premier. De ezek az izgalmak, színházunk megifjulásának izgalmai lesznek immár, s nem szorongató érzések, a kilátástalanság nyomasztó érzései. S reméljük, az előadás, azaz a felújítás végeztével együtt tapsolhatunk majd a várva várt sikernek. — VM — Milliók a dolgozók egészségéért I Vasipari Vállalat beszámolója a tanács vb előtt Humusz készül a vágóhídi hulladékból Pápai textíliák ausztráljába Megérkeztek az első megrendelések Ausztráliából a Pápai Textilgyárba. A tar- kánszőtt kelmék legnagyobb hazai gyártója több mint harminc országba szállítja termékeit, de ezen a földrészen most mutatkozik be először. Emellett tovább bővítette exportját a Pápai Textilgyár hagyományos vásárlóinál is, a korábbi mennyiség többszörösét vásárolták meg tőlünk az idén az amerikai, a kanadai és ciprusi kereskedők. (Folytatás az 1. oldalról.) hogy a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen olyan kísérletek folynak, melyeknek során a szarvasmarha, a juh, a sertés és a nyúl trágyáját giliszták segítségével humusszá alakítják át. Igaz, hogy a gödöllőiek nem vállalkoztak a húsipari hulladékokkal való kísérletezésre, de az ötlet tulajdonképpen innen származik. S mivel a húsiparosok nem adták fel a dolgot, tudomásukra jutott, hogy Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozik egy professzor — dr. Zicsi András —, akinek legfőbb kutatási területe éppen a giliszták vizsgálata. Nos. a lényeg az, hogy ő elkezdett kísérletezni a húsipari hulladékokkal és jó másfél éves munka eredményeként megtalálta azt a gilisztafajt, amelyik a vágóhídi hulladékok ártalmatlanítását tökéletesen elvégzi, vagyis az eddig veszélyes hulladékot hasznos anyaggá, humusszá alakítja át. Ez tulajdonképpen egy technológiai modell, amelyben meghatározták például hogyan és milyen keverési arányban kell lerakni a hulladékot, meddig kell azt érlelni, mikor kell a gilisztákat beletenni és így tovább . . . A Szolnok Megyei Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat partnereket keresett, s már tavaly tavasz óta az Abonyi TJj Világ Termelő- szövetkezet tábláin folynak is a kísérletek. Tehát nem szeretnénk elkiabálni, ezért is hangsúlyozzuk, hogy még csupán kísérleti stádiumban van a dolog, de az eredmények biztatóak. Ám túl kell esni azon a hosszabb procedúrán, ami általában hazánkban az új eljárások engedélyeztetését még ma is kísérik. Remélhetőleg meggyorsítja ezt a folyamatot az a tény, hogy az előzőekben már szóba hozott Abonyi Új Világ Tsz százhektáros táblájára most az ősszel már kiszórták a giliszták által humusszá alakított húsipari hulladékot, s kíváncsian várják, várjuk a jövő évi eredményeket. S ha egyértelműen bebizonyosodik a termésnövekedés, akkor bízhatunk abban, hogy a mostani kísérletből hamarosan mindennapi gyakorlat lesz. — nt — JEGYZETLAPOK. Megújulás kevesebb panellel Jelentős állomásához érkezett az elmúlt hét végén a magyar szakszervezeti mozgalom. Péntektől vasárnapig. szélsőségeket sem nélkülöző vitában, 68 hozzászólás és legalább ugyanennyi írásban leadott javaslat alapján arról döntött a 1014 szavazati jogú küldött, hogy felszámolva a több évtizedes hibás gyakorlatot, a pályatévesztést, alapvető feladatként a dolgozók, a munkavállalók érdekvédelmét és érdekérvényesítését tűzik ki célul. A demokratikus centralizmus gyakorlatát pedig felváltja a közmegegyezés és szolidaritás, s a szak- szervezetek szövetséget alkotnak majd úgy, hogy alapvetően szakmákra szerveződnek. A megújulás szándékához valós tartalmat a hozzászólásoknak csak kisebb része tudott adni. Tanácskozási „liturgiánk” hagyományos forgatókönyvébe ma még — úgy tűnik sokak szerint — nem illik bele a tegnapinál keményebb hangvétel. Több felszólaló — ahogy ezt mások kritikusan meg 1.3 jegyezték — valamiféle termelési tanácskozással tévesztette össze a fórumot s nem igazán a mozgalom új arculatának kialakításához adott ötleteket. így és ezért fordulhatott elő, hogy a zárónapon, az egyébként előre kiadóit tanácskozási dokumentumokkal kapcsolatos szavazáskor, egyesek noha kö- ' zülük már jópáran szót kaptak — még a „vaskályhánál” álltak, s ekkor kezdték a vitaanyagokkal kapcsolatos észrevételeiket előadni. Talán ezért, e felkészületlenség miatt is hatott kissé anakronisztikusnak Németh Miklós miniszter- elnöknek az első napon tett kijelentése, miszerint ha szakszervezeti konszenzusról és szolidaritásról van szó, azt nehezen tudja csak úgy elképzelni, hogy a vitakészség kimerüljön a kormánnyal való szembenállásban. A dolog dialektikájához ugyanis az is hozzátartozik, hogy a gondok egy részének megoldása a szakszervezetek egymás közötti vitájában és egyeztetései során valósulhat meg. Volt viszont olyan felszólaló, aki a kormányfői nézetet nem valamiféle „kincstári” mozgalmi alapállásból, hanem gazdasági megfontolásokra alapozva igyekezett vitatni. Szerinte a kormány a nagyobb jelentőségű gazdasági lépések végrehajtása helyett csak a lakossági terhek növelésével próbálta eddig a költségvetés egyensúlyát megteremteni. Csoda-e hát. ha a szakszervezetek először a kormánytól várják a komplex, dialektikus gondolkodást és azt. hogy a gazdaság tartalékai számbavételénél értékén kezelje az egyes tényezőket, és elsősorban azokat mobilizálja, amelyekből származó haszon nagyságrendje tényleg gyorsítja a pénzügyi egyensúly megteremtésének folyamatát. A bérek visszafogása az emberi értékek inflációját is eredményezi. A felszabadulás óta má sodik alkalommal megrendezett országos értekezlet mindenesetre biztatóan gazdagodó tartalommal és kevesebb „mozgalmi panellel” próbálta a megújulás útján a kezdeti lépéseket megtenni. S bár a tervezett névváltoztatási ól (Magyar Szakszervezetek Demokratikus vagy Országos Szövetsége legyen-e?) nem döntöttek, ez a tagsági viták feladata lesz majd. a cégtábla átfestésének jo gossága máris érezhető volt abból a tartalomból, ami kézzelfoghatóvá tette a mozgalomban, a kellő hangsúlyeltolódást. Nekünk, akiknek az érdekvédelméről szó van, egyelőre persze csak a reménykedés jut, miszerint bízzunk abban, hogy az új hangok nagyobb súlyt is kapnak, mint ahogy azt a korábbi gyakorlatban megszokhattuk. Szilas Péter Hogy ne szoruljanak ki a közéletből A legutóbbi képviselő- és tanácsválasztás hozott néhány nem várt, sportnyelven fogalmazva vaskos meglepetést, hiszen ismeretlenek tűntek fel és nyertek esélyesnek ítélt jelöltek előtt. Mindezeken kívül akadt ezeknek a választásoknak egy ennél el- gondolkoztatóbb következménye is: mégpedig az, hogy a népképviselet különböző választott tisztségviselői közé meghökkentően kevés harminc év alatti fiatal jutott be. Jó, jó, hallom az ellenvetést, a politika, a közéleti szereplés: legyen szó tanácstagságról, népi ellenőrökről, vagy képviselőkről, azért megfelelő tapasztalatot, ismereteket, megnyerő fellépést, kellő életbölcsességet feltételez, ami nem születik magától, hiszen évek, évtizedek eredménye. Mindebben lehet némi igazság, ámbár az is hamis, amely szerint az öregek rendelkeznek csak a bölcsek kövével, mivel a fiatalok ki- sebb-nagyobb mértékben valamennyien hebehurgyák. Ráadásul az is rontotta az esélyüket, hogy a huszonéves kor az otthon- teremtés, a túlmunkák, a házépítés, a családalapítás ideje, és mindez a legrátermettebb, legvállalko- zóbb szellemű ifjaktól temérdek munkaidőn kívüli kötöttséget, energiát jelent. A felsoroltaknak talán egyenes következménye, hogy sok testületből nemcsak a fiatalok hiányoznak, hanem a fiatalos tűz, a bátor véleményalkotás is olykor fehér hollónak számít. Mindezen gondok enyhítése érdekében a KISZ és a népfront megyei bizottsága gondolt egy merészet, és meghirdetett egy tanfolyamot, jobban mondva képzési programot a tehetséges tizen-, de főleg huszonévesek közéleti szereplésének támogatása érdekében. A foglalkozásokra a megye minden zugából százhúsz fiatalt vártak, akik közül végül is az első, tiszalige- ti összejövetelre hetvenkettő érkezett. Itt a 18—35 év közötti érdeklődők — akik mindkét nemet hozzávetőleg azonos mennyiségben képviselik — rövid tájékoztatókat hallgattak meg a szocialista demokrácia intézményrendszerérői, annak korszerűsítési törekvéseiről, a hazai választások tapasztalatairól, a népi ülnökök, a tanácstagok jogairól. Még három, hétvégi összejövetelt tartanak, terveznek ennek a hetvenkét érdeklődőnek azért, hogy a következő választásokon méltó és erős ellenfelei lehessenek a náluk idősebb vetélytársaiknak is. D. Sz, M.
