Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-31 / 311. szám

Ára: 2.20 Ft SZOLNOK MEGYEI VI LAG^RetitÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. to. ni. .... ms. a™. 31, A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Boldog új évet kívánunk minden kedves olvasónknak ! Változni — változtatni Fordul az idő kereke - a régit új év váltja fel, de vajon mi együtt fordulunk-e, együtt változunk-e az idővel? Ez itt a kérdés 1989 küszöbén. Alighanem kevés embert érdekel igazán, hogy mit írnak majd a történelemkönyvek 1988-ról,. az elmúlt esztendőről. Elég, hogy tudja, mi történt, mert benne élt. Mégis jó lenne valahogy belelapozni abba a jövőbeli történelemkönyvbe, le­het akár középiskolai tankönyv is. Abból megtudnánk első pil­lantásra, lesz-e 100 év múlva magyar diák, lesz-e kézbefog­ható könyv, lesz-e ember a Földön, aki tanuljon belőle? 1988-ról aligha fog különösebben megemlékezni az a tör­ténelemkönyv, legfeljebb egy fél mondatban. Már minthogy ekkor indult el valami...valami, aminek kimenetelét mi most magunk sem sejtjük. Válságos, rossz, s egyre rosszabb időket éltünk meg, és nem sok jóval kecsegtet a közéli jövő. Már-már elviselhetetlennek érezzük terheinket, s nem tudhatjuk, nem gondolunk-e majd vissza nosztalgiával a terhekre is, még sú­lyosabb évek távlatából. Óvatosan keresgéljük a felelősöket, eszmékben és személyekben, újra gondoljuk a közelmúltat, lá­zasan tervezünk új alkotmányt és új törvényeket: végre a lé­nyeget próbáljuk megváltoztatni, nem a jelszavakat. Szonmorú év volt ez az 1988-as. A sok szomorúság közül talán elég, ha erdélyi menekültjeink és a szinte túszként fog­va tartott erdélyi magyarság sorsára gondolunk. Mi az ő nagy reménytelenségükhöz képest a miénk, az inflációval, egyete­mes zűrzavarral és értékvesztéssel egyetemben? De azért szivet melengető is volt 1988. A nemzet zsibbadt tagokkal, elgémberedve is, de megpróbált talpra állni, szóra nyitni ajkát. Halljuk a híreket nap mint nap: főleg pénzről van szó. Iga­zában valóban pénzről lesz szó ezentúl is még sokáig, ebben biztosak lehetünk. A mi pénzünkről, amelyet máshol osztanak el. De ez a "máshol" reményeink és akaratunk szerint egyre inkább itt lesz. Azt a keveset, amink lesz, mi akarjuk eloszta­ni. Jól és igazságosan. És ez a "mi" kivételesen nem valami­féle állami vagy tömegszervezetet jelöl, hanem bennünket, ál­lampolgárokat. És ebből a pénzből külföldre csak annyi megy, amennyi adósságterheink miatt ki kell, hogy menjen. Nem, mintha nem lennénk más népekkel szolidárisak. De legfőbb ideje, hogy itt és most magyar a magyarral legyen szolidáris. Ha lesz kibontakozás a válságból, hát ebből lesz! Nem a külföldi tőkéből, hanem a mi munkánkból. Ez az egyetlen al­ternatíva, csak erre építhetnek az alternatív szervezetek is: önállóan, függetlenül és együtt. Független nép, önálló dönté­sei - ezt Ígérte 1988. Még többnyire csak ígéretként, de szép jelszavak röppennek fel, gyönyörű együttes fellépések bizo­nyították eddig is: a legfontosabb dolgokban nincs vita köz­tünk. Igazán nem lehet ma panasza annak, aki reformpártinak vallja magát - és jószerivel ki nem? - úgy tetszik ugyanis, hogy valóban megmozdult a sokáig bénult magyar világ. Megmoz­dult, s változtatni akar - változtatnia kell! De ahhoz, hogy megváltozzék, nekünk is változnunk kell! Mert sajnos sokan sajátos módon képzelik el a változást: működjön jól a gazda­ság, legyen új politikai struktúrálódás, azaz legyen, ha már annyira muszáj pluralizmus, akár többpártrendszer, vagyis ön­magát keresve öltsön uj arcot minden, csak nekik ne kelljen változni, mozdulni, alakulni. S ezt érvényesnek érezhetjük egy művezetőre Ugyanúgy, mint egy fontos szerepet betöltő közéleti emberre, politikusra. Nehéz több évtizedes gondol­kodási sémák után ténylegesen gondolkodni, mérlegelni és felmérni, aktiv résztvevőként jelen lenni a változások porond­ján. Nehéz, de nem lehetetlen: megélénkülő közéletünk, pár­tunk nyílt szellemű, országos és megyei fórumai és más fóru­mok bizonyítják, hogy az uj szellemiségű magatartásnak nem csak jövője, gyakorlata is van már. Ha nem is olyan, mint ami­lyet szeretnénk. Ma könnyebb tévedni, kétségtelen, mint korábban, mert egyre inkább saját döntésekre van szükség. A mozgásban lé­vő társadalomban nehezebb tájékozódni, mert nem biztos, hogy mindig azoknak van igazuk, akik a leghangosabbak, s akik után sokan menetelnek. Nem árt, ha a tájékozódni kívá­nó megpróbál valami saját maga számára megfogalmazott igazsághoz is igazodni. József Attila azt irta: "Az én vezérem bensőmből vezérel". Nos, sokáig voltunk kívülről vezéreltek, akiknek megmondták mit kell tenni és hogyan. Most viták tü- zében edzett eszméink és eszményeink talaján saját belső pa­rancsunkra is hallgathatunk, sőt kell hallgatnunk a nagyob önállóság, az alkotó egyéni szabadság kiterjedésében. Változzunk! - legszívesebben felimánk minden ház falára, oda imánk minden büró ajtajára, minden üzem bejáratára, de legfőképp minden embertársunk szivébe és agyába - bár jól tudjuk, a jelszavaknak mostanában megfogyott az erejük, sőt értéküket vesztik hovatovább a szavak is. Mégis: jegyezzük fel naptárunk minden oldalára, mert jövőnk, sorsunk kulcsszava ez. Változni nem csak szavakban, magatartásban, tettekben, visszaadva, megcsorbitott emberi értékeink teljes becsületét. A változás, tisztában kell lennünk vele, sokaknak, sokunk­nak esetleg fájdalommal jár. Erő kell hozzá, hogy elviseljük: a szorító terheket, az átmenetileg fellépő bizonytalanságokat, mert ezek nélkül az évtizedek tévedéseiből felhalmozódó bajokat alig­ha tudjuk egy csapásra orvosolni. De csak a reformokban meg­testesülő változtatás lehet számunkra az egyetlen járható ut; hajónk jó irányba tart, még ha viharos vizeken is evez, s az égen fenyegető viharfelhők, s a nagyvilág óceánján szélcsend, a béke szélcsendje uralkodik, s ez bátoríthat bennünket a jö­vőre, a cselekvésre. 1988 akárhogy is vesszük, a reform éve volt. Re­form - igaz, inkább csak szavakban. Csak szavak? Ne be­csüljük le a szavakat, hisz 1988-ról a késő utódok a nyom­tatott szavak utján fognak véleményt formálni. S talán 1989-ről is, ha megérdemli. Fordul az idő kereke - a régit uj év váltja fel, s nekünk együtt kell változnunk az idővel, mert különben az idő is el­felejt bennünket. R tartalsmbél: „A fellendülést nem a magán­tőkétől várom A nyereségért igen meg kell dolgozni —Egye­düli gyógyszer az elbocsátás ?----Mi­b en bízhat, aki Lehelre vár — Kultúra, köny­vek, közgondol­kodás ----Mit ho­z ott az óév, s mit hozzon az új? — Önállóan küzdel­mesebb lesz — Irodalom, művé­szet — Öt éve a Moulin Rouge- ban táncol — Pe- rignon atya talál­mánya — Színvo­nalasabb olvasni­valót kínál janu­ártól Néplap Ülést tartott az Elnöki Tanács 8 if a a if ** 9 ££ 1___ ^^ ^ _ I ___ 8 11 áP&&^É»fíTfc g*j| £% %g B 91 £\ If If #^e1S* 1 #* ■■■ Jj v H 941 u 9J? 9r U 9 %Jp 7% %*& 8 93* 9%. 91# 93193* 9 9 9 9' Szervezeti megújulás előtt a tiszaföldvári együttműködés Az idei terveket sikerült a partnergazdaságok megelé­gedésére teljesíteni, a jövő évi elképzelések jó alapot terem­tenek a küszöbön álló szervezeti megújuláshoz — röviden így foglalható össze a Tiszaföldvári Lenin Tsz gesztorságá­val egy évtizede működő Tiszai Öntöző Gazdaságok Együtt­működése, a TÖGE, év végi számvetése. Ágazatonként értékelve, az idén csatlakozott két gazda­sággal együtt immár 9 ter­melőszövetkezetet és a Vető­magtermeltető Vállalatot Összefogó együttműködést,, fi­gyelmet érdemelnek a TÖGE erdőgazdálkodással összefüg­gő eredményei és tervei. A tagüzemekkel együtt 30 tsz- ben vették igénybe 1988-ban az erdőgazdálkodási szolgál­tatásokat, amelyek a facse­mete-neveléstől az erdőtele­pítésen és felújításon, az er­dészeti betanított munkások képzésén keresztül a fake­reskedelemig átfogják a te­vékenység teljes vertikumát. Több, mint ezer hektáron telepítettek új erdőt ebben az évben, ezzel együtt már 8200 hektár erdőterületen, 4 termelőszövetkezeti cseme­tekertben és 8 elsődleges fa- feldolgozást végző üzemben koordinálja a munkát a TÖGE. A jövő évben megoldják az erdőfelújítási-telepítési munkák teljes gépesítését. Az eddig nélkülözött, a tele­pítésre szánt területek elő­készítését jelentősen meg­könnyítő, gyorsító tuskófor­gácsoló gépet Olaszországból rendelték meg, ellenértékét a TÖGE-taggazdaságokban előállított faipari termékek­kel egyenlítik ki. Az 1988. évi ágazati tervek között ki­emelt hangsúlyt kapott a li- neár öntözőberendezésekkel rendelkező üzemekben a széleróziónak fokozottan ki­tett 2—300 hektáros táblák körüli fasorok telepítése. Jelentős eredményeket ér­tek el idén az együttműkö­dés keretében az úgyneve­zett himsteril, édesszárú si­lóhibrid termesztésében és hasznosításában. A taggazda­ságokban 1988-ban már 4300 hektáron termesztett tömeg­takarmány termőhelyenként változóan 40—80 tonna kö­zötti hektáronkénti átlagter­mése 2—3-szorosa a hagyo­mányos silókukoricáénak. Ezenkívül lényegesen jobb az erjedőképessége, és az utóbbi időben tartósan aszá­lyos térségben — a tagszö­vetkezetek zöme a Tiszazug­ban gazdálkodik — nagyon jó szárazságtűrőnek bizo­nyult a „cukorkukorica”. Az érdeklődés olyan nagy a si- lóhiforid iránt, hogy várha­tóan csak nehezen tudja majd kielégíteni a TÖGE a Tiszaföldvári Lenin Tsz-ben előállított vetőmagból az igényeket. Ezért is tervezik jövőre a gesztorgazdaságon kívül a tagszövetkezetek be­vonását a szaporítóanyag­termelésbe, -ellátásba. Jövőre intenzíven fejlesz­teni kívánják az együttmű­ködés keretében a háztáji integrációt, elsősorban a tag­üzemek dolgozóinak, a szű­kös bérfejlesztési lehetősé­geket és az inflációt ellen­súlyozó, jövedelemkiegészí­tése érdekében. A háztáji zöldségtermesztés fejleszté­sével a két térségi feldolgo­zó. a cibakházi tartósítóüzem és a mezőhéki szárítóüzem gazdaságosabb, a térségből történő alapanyag-ellátását, és kapacitásának jobb ki­használását is elősegítik majd. A TÖGE már emlí­tett szervezeti megújulását a gazdasági társulásokról szóló új törvény tette időszerűvé. Az együttműködés ezután dönt majd, hogy a jövőben kft. vagy rt. keretében mű­ködik-e tovább, de a meg­felelőbb szervezeti forma előnyeinek kihasználására idejében felkészülnek. Pél­dául a kereskedelmi tevé­kenység fejlesztésével. A TÖGE-be társult szövetke­zetek együttesen várhatóan eredményesebben léphetnek majd fel a hazai és a kül­földi piacokon. Ezzel biztat­nak az eddigi üzletkötési tárgyalások is. Az olaszor­szági Comitaly kereskedőház például fénymag-, naprafor­gó- és takarmányborsó-ter- meltetési lehetőségek iránt érdeklődik az együttműkö­dés taggazdaságaiban. — A Népköztársaság El­nöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület meg­tárgyalta az igazságügyim­ül iszter előterjesztését az 1988. évi 20. számú tvr. 2. paragrafus (2) bekezdése alapján felülvizsgált azon személyek ügyére vonatko­zóan, akikre a közkegyelem nem terjedt ki. Az Elnöki Tanács 174 sze­mély ügyének felülvizsgála­ta után 120 elítélt cselekmé­nyeit találta olyannak, amelyek miatt a jelentős időmúlásra figyelemmel szükségtelen, hogy továbbra is viseljék a büntetett elő­élet hátrányait. A testület a továbbiakban személyi kérdésekben hatá­rozott. bíráltat mentett fel és választott meg s egyénileg előterjesztett kegyelmi kérel­mek ügyében döntött. * • * A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Kádár József építésügyi és városfejlesztési minisztériumi államtitkárt és dr. Tóth László közlekedési minisztériumi államtitkárt e tisztsége alól, érdemei elis­merése mellett — 1989. de­cember 31-i hatállyal — felmentette. Derzsi András közlekedé­si, hírközlési és építésügyi miniszter pénteken letette a hivatalos esküt Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács el­nöke előtt.

Next

/
Thumbnails
Contents