Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-29 / 309. szám
1988. DECEMBER 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az emberek között szeretek lenni Beszélgetés Nagy Jenő kandidátussal, a Karcag városi pártbizottság első titkárával Nekem mindig jó tanulónak kellett lennem! Megfogadtam: oda megyek dolgozni, ahová ez a társadalom küld. Kiszámítottam, hogy benne vagyok a „kalapban”. Másfél évig dolgoztam azzal a tudattal, hogy kimegyek az apparátusból. A szomszédom kérdezte meg: igaz, hogy visszamegyek? Megtanultam a valóság mély vizsgálatát. Manapság az ember örökös számvetésre kényszerül. Elképzelhető, hogy még egyszer váltani kell — nem félek tőle. — Amikor beszélgetésünk időpontjában- egyeztettünk, a mai naphoz ragaszkodott. Miért? — Azért mert ma nincs kötött programom, és ez ritkaság. A napjaim többnyire nem ilyen nyugodtak. Általában négy-öt helyen kell megjelennem, és gyakoriak az estébe nyúló programok is. Lehet, hogy furcsán hangzik, de a mozgalmas napokat szeretem. Nem illendőségből mondom: az a szép, amikor sokat lehetek emberek között. Otthon is megszokták már. Nem volt nehéz, korábbi munkahelyemen is „kötetlen” volt a munkaidőm. — Néhány kérdés izgat Önnel kapcsolatban. Úgy tudom, rendkívül nehéz fiatalsága volt. Hogyan lesz egy hátrányos helyzetű fiatalemberből kandidátus? — Valóban nem voltak könnyűek az ifjúkori éveim. Szüleim súlyos betegek voltak, édesapámat korán elvesztettem. Anyagi gondokkal küszködtünk. A Debreceni Agrártudományi Egyetemre azzal a tudattal jelentkeztem, hogy otthonról egy fillér támogatást sem kaphatok. Nekem az egyetemen jó tanulónak kellett lennem, hogy magasabb ösztöndíjat kapjak. Emellett dolgoztam — így havonta íáá- romszáz forintot haza is tudtam küldeni édesanyámnak. Az egyetemen minden segítséget megkaptam: ingyen ebédet a menzán; és egyéb támogatásokat, segélyeket. Akkor határoztam el: na ilyen körülmények közepette elvégezhetem az egyetmet, mindig oda megyek, ihová ez a társadalom küld, ihol szükség van a munkámra. Kötelességem, hogy ússzaadjak valamit. Hogyan ett belőlem kandidátus? lok-sok tanulással természe- esen. Nézzen rám! Görbe a artásom. Ez a rengeteg ol- ■asástól van- Évtizedeken »resztül tanultam. Szak- némöki diploma, majd a loktori disszertáció, később kandidátusi értekezés, lengeteg munkával járt. őzben a karcagi mezőgaz- asági kutatóintézetben dol- oztam. — Mint aspiráns és ké- őbb, mint a mezőgazdasági adomány kandidátusa 1982- én a karcagi városi pártbi- ottság titkára lett. Szokatlan, hogy tudós mozgalmi munkára adja a fejét. Miért vállalta? — Említettem az egyetemi évek alatt kialakított elvemet. De a mozgalmi munka sem volt tólem idegen. Számtalan közéleti funkciót viseltem: alapszervezeti szervező- titkár, NEB-tag stb — egyszóval kialakult bennem egy erős politikai érdeklődés. Az igazsághoz tartozik az is, hogy vártam a megszólítást. Ne értse ezt félre! Azért vártam, mert kiszámoltam, hogy számításba jövök, úgymond benne vagyok a kalapban. Ehhez az is hozzájárult, hogy ezidőtájt a hozzám intézett kérdések nagyon célirányosak voltak. — Könnyű szívvel hagyta ott a kutatóintézetet? — Nem! Sajnáltam a munkám, a kollégákat. Egy felfelé ívelő tudományos szakaszomban jött a megszólítás, a szakma egyre szélesebb körben ismert- De a felsorakoztatott ervek meggyőztek. — Négy évig volt a párt- bizottság titkára, aztán visz- szament korábbi munkahelyére. Ez hogyan történt? Rábeszélték, netán küldték? Az ' elvének ez felelt volna meg! — Én kezdeményeztem a lépést. Hívtak vissza az intézetbe tudományos főmunkatársnak. Másfél évig dolgoztam azzal a tudattal, hogy kimegyek az apparátusból. Nem volt könnyű. —- És az elve? Szerintem inkább arról van szó, hogy belátta: egyszerűsíti az akkori káderhelyzet megoldását, ha lép. Másfél év múlva megválasztották a városi pártbizottság első titkárának. Mi volt az7 első „jeladás”? Voltak feltételei? — A szomszédom kérdezte meg: Igaz, hogy visszamegyek? Később már városszerte nyíltan beszéltek róla. Megmondom őszintén, nagyon jól esett, hogy jószerivel csak az én nevem említették. Végül is egyedül voltam jelölt a választáson. Volt néhány kérésem is- Ilyenek például, taníthassak a mezőtúri főiskolán, hogy a szakmából ne essek ki. Még azt is hozzáteszem: a döntésemhez hozzájárult, hogy a kutatói munkámban akkor a lehetőségeim — elsősorban anyagi téren — beszűkültek. — Egy természettudományos ember hogyan boldogul a társadalomtudományok körébe tartozó ügyekkel? — Nézze, a természet- és a társadalomtudományok egymástól elválaszthatatlanok. Az alaptörvények azonosak. Megtanultam- a valóság mély vizsgálatát, a lényeg kiemelését, a következtetések levonását. A tudományos munka rákényszeríti az embert az adatok feldolgozására, az állandó analizálásra. Nem érzek tehát a kettő között semmilyen ellentmondást. Tagadhatatlan, hogy a tudományos fokozat ad egyfajta tekintélyt, különösen értelmiségi körökben, de nem élek diplomamítoszban. Egyébként tudományos ambícióim már nincsenek. Az ismeretek szinten tartására törekszem. — Egy éve első titkár- Végzett már valamiféle számvetést önmagában? — Manapság az ember örökös számvetésre kényszerül. Előrebocsájtom: nincs lelkiismeretfurdalásom. Eredményként könyvelem el, hogy sikerült megőrizni Karcagon a gazdasági, politikai stabilitást. Káderellátottságunk alapvetően jó. A pártegységet megőriztük. De mi sem vagyunk kivételek! A közhangulat romlott, a feszültségek nőttek, a párt tekintélye csökkent. Dióhéjban ennyit. .Személyes gondom pedig, hogy nem tudok annyit lenni emberek között, amennyit szeretnék. — Első titkárnak lenni napjainkban nem nyugdíjas állás. Gondol erre? — Nem gondolok. Ha folyton ezen meditálnék, nem tudnék dolgozni. Elképzelhető, hogy még egyszer váltani kell — nem félek tőle- Meggyőződésem, ha tisztességesen végzem a munkámat, lesznek segítő kezek. — Köszönöm a beszélgetést. Berki Imre Hanglemezgyártás Mohácson A Mohácsi Farostlemezgyár új vállalkozásba kezdett a Nívó kft- vel összefogva: hanglemezek préselését kezdték meg a gyár egyik régi üzemében, ahol a préseléshez szükséges villamos energia, víz és gőz már megvolt, hiszen a farostlemezgyártáshoz is szükségesek. Az eddig monopolhelyzetben lévő Hungarotonnal szemben itt kisebb példányszámban is vállalnak hanglemezgyártást. Az év végéig várhatóan több tízezer hanglemez készül el a mohácsi gyárban (MTI fotó: Kálmándy Ferenc) Megújítandó agrárpolitika Sikerek és kudarcok jellemzik a magyar agrárgazdaságot. Ki a sikereket, ki a kudarcokat hangsúlyozza inkább; de a közös e véleker désekben, hogy megújításra szorul az agrárpolitika. Ezt nem vitatva, tisztázandó/; vannak-e, s ha igen, melyek azok a maradandó értékek és folyamatok, amelyek elválaszthatatlanok az agrár- gazdaság három évtizedes múltjától? Vitathatatlan eredmények A magyar mezőgazdaság eredményei ugyanis aligha vitathatók. következésképp az agrárpolitikai gyakorlatnak is számos értékálló eleme van. Ide sorolható, hogy az élelmiszergazdaság stabilizációs szerepet tölt be a népgazdaságban: a mezőgazdasági munka elismert lett, az ágazat tisztességes megélhetést nyújt dolgozóinak. A háztájiban és a mezőgazdasági nagyüzemekben szerzett jövedelem segítségével megváltozott a magyar falu képe: a gyakorlat is bebizonyította, hogy létjogosultsága van a többszektorúság- nak. A mezőgazdaság példát adott a vállalati irányítás tekintetében, a legjobb gazdaságok pedig a vállalkozó- készség eredményeit is igazolták. Az egész társadalomra hatást gyakorló sikereken túl, szűkebb szakmai eredményeket is elért a mezőgazdaság: új üzemszervezési formák. módszerek alakultak ki, ezek meghonosodtak a gazdaságok többségében. Új technikák, technológiák befogadására alkalmas közeg jött létre, s ezek nyomán megváltozott a gazdálkodók szemlélete. Az egykor hagyományos őstermelésre vállalkozó parasztemberek gondolkodásától, munkamódszereitől lényegileg tér el a mai mezőgazdaság. Mindezekre tekintettel kell lenni, amikor az agrár- gazdaságban tapasztalható feszültségeket vesszük számba. Kétségtelen, szaporodnak A Nagykunságban Új öntözőfürt főcsatorna Jövőre már teljes hosszában szállítja az öntözővizet az aszály által gyakorta sújtott Nagykunság keleti térségébe a Tisza II. öntöző- rendszer NK—7. jelű ön- tözőfürt-főcsatornája. A kivitelező Középtiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság brigádjai az év végére elkészültek a 42 milliós értékű beruházás nyolcvan százalékával. Az új fürtfőcsatorna, amely örményesnél ágazik ki déli irányban a térség mesterséges folyamából a nagykunsági főcsatornából, és Kisújszállás, Túrkeve irányába halad, majdnem hat kilométer hosszú, és másodpercenként három köbméter víz szállítására lesz képes. Átemelők közbeiktatásával hatezer hektár mezőgazdasági területre juttatja el kritikus időszakokban az éltető vizet. Az újonnan kialakításra kerülő öntözőtáblák több mint kétharmadán, 3900 hektáron, a KITE által meghonosított, nagy intenzitású lineár vízpótlási rendszert alkalmazzák. és elsősorban kukoricát és ipari növényeket termesztenek. A szuperintenzív öntözési módszem már az idén is igazolta hasznosságát, a nyári kánikula és aszály ellenére a térségben rekord kukoricatermést takarítottak be, hektáronként 10—12 tonna szem került a magtárakba, az ellentmondások is, különösen a legutóbbi néhány esztendőben. A leglátványosabb közülük, hogy amíg tíz-tizenöt éve a magyar mezőgazdaság fejlődésének lendületes szakaszában volt, fokozatosan közelített a nemzetközileg is elismert termelési színvonalhoz, manapság ez a lendület megtört, a felzárkózás megállt, s a hazai stagnálás és a környezet fejlődése miatt egyre inkább a leszakadás veszélye fenyeget. Ennek fő oka a műszaki megújulás elmaradása. A hetvenes években rendre új gépek, eszközök, technológiák kerültek a magyar mezőgazdaságba; mára jórészük elhasználódott, pótlásuk forrásai viszont hiányoznak. A statisztikák egyértelműen jelzik, hogy a nagyüzemeknek több. mint harmada képtelen a bővített újratermelésre. Üzemi körökben leginkább panaszolt tény, hogy a mező- gazdasági munka leértékelődött. A jövedelemtermelés szempontjából iparból, szolgáltatásból élnek a gazdaságok. egyes helyeken nyereségük 70—80 százaléka e tevékenységekből származik. Megcsontosodott szerkezet Az ellentmondásokat szaporítja. hogy az alaptevékenység alacsony jövedelmezőségét még értékesítési zavarok is rontják. Sokan az élelmiszertermelés perspek- tívátlanságáról beszélnek, s eszerint is cselekszenek, amikor háttérbe szorítják a hosszabb távú fejlesztési programokat. Végülis megrendült a termelési biztonság, az üzemi átfogó programok helyett a kivárás taktikáját érvényesíti a gazdaságok egy része. Nyilvánvaló, hogy e módszer huzamosabb időn át az élelmiszer-termelés megtorpanásához vezethet csak, ez pedig mindenkor —. de a jelenlegi társadalmi-gazdasági helyzetben különösen — elkerülendő. Társadalmi feszültségeink egyik enyhítője Kétszáznegyven, egyenként 200 literes, veszélyes hulladékokkal teli hordót találtak elásva Apajpusztán a szakértők, s lehetséges, hogy további, csaknem kétezer hasonló tartalmú hordó rejtőzik a föld alatt. A rendkívül nagy méretű környezetszennyezés előzményeiről, a vizsgálat eddigi eredményeiről és a lakosságot érintő tudnivalókról szerdán sajtótájékoztatót tartottak a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumban. Elmondták, hogy a Pest Megyei Rendőr-főkapitánysághoz több bejelentés érkezett, miszerint a Kiskunsági Állami Gazdaság Vegyipari és Hulladékhasznosító ágazatánál környezetszeny- nyező módon végzik a munkát, veszélyes hulladékokat ásnak el. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, a KÖJÁL, a rendőrség és más illetékes szervek szakemberei a bejelentések alapján vizsgálatot kezdtek, amelynek során kiderült, hogy az állami gazdaság anyagmérlege szerint 400 tonna veszélyes hulladék — szerves oldószer, nehéz- fémtartalmú festékiszap — egyszerűen eltűnt a telepről. A környezetvédelmi feltárás ez év december 15-én és 16-án 240, kétszázliteres oldószer-hulladékkal töltött ela kielégítő mennyiségű és választékos élelmiszer-ellátás, s ez a társadalmi közérzet fontos tényezője marad a jövőben is. Jelenleg a lakosság jövedelmének több, mint 10 százalékát élelmiszerek és élvezeti cikkek vásárlására fordítja: egyre igényesebben a minőségre. Ugyanez, a követelménye a népgazdasági érdekből fenntartandó exportnak is, hiszen a világpiacon az árak és a minőség versenye folyik. Alkalmazkodás Mindezeknek ma még ellentmond az élelmiszeripar nagyüzemekre alapozott, megcsontosodott szerkezete, a piaci információk erőtlensége. a termelők távoltartása a valóságos értékesítési folyamatoktól. Következésképpen olyan helyzetet kell teremtenie a megújuló agrárpolitikának, hogy a termelő szervezetek képesek legyenek befogadni a hazai és a világpiac kívánalmait, s azokhoz alkalmazkodni is tudjanak. Ez a mainál szorosabb együttműködést, közös anyagi érdekeltséget követel a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a kül- és belkereskedelem között. A korábbi, gyakran felülről kezdeményezett és irányított módszerek aligha lehetnek eredményesek az együttműködések kialakításában, működtetésében. Az önszerveződésen, a felek gazdasági érdekeinek érvényesülésén alapulhatnak e kapcsolatok, a korábbi, egymás rovására eredményt elérő módszerek helyett. Természetes, hogy a piacra. az egymás önállóságának tiszteletben tartására alapuló gazdaságszervező módszerek a maitól eltérő ágazati irányítást és érdekképviseletet is feltételeznek. A jövőben hagyományőrzésre és a hagyományokkal való szakításra, eddig szokatlan megoldásokra egyaránt- szükség lesz a társadalmi közérzetet meghatározó élelmiszergazdasági megújuláshoz. V. Farkas József ásott hordót hozott felszínre a vegyipari és hulladékhasznosító ágazat telephelyén. A feltáró munkát tovább folytatják, s így várható, hogy a közeljövőben a föld alatt lévő veszélyes hulladékok egészét a felszínre hoznák. A tájékoztatón elmondták, hogy környezetszennyezés miatt a Kiskunsági Állami Gazdaság — amely 1981-ben kezdett foglalkozni hulladékfeldolgozással és -hasznosítással — korábban töbo ízben nagy összegű bírságot fizetett már. Ez azonban nem ösztönözte a gazdaságot a környezetvédelmi előírások betartására. A vizsgálat jelenlegi stádiumában úgy tűnik, hogy a visszaéléseket anyagi haszonszerzés céljából követték el. A szakértői vizsgálat eredményei alapján az illetékesek ellen bűnvádi eljárást indítanak majd. A vizsgálatban részt vevő szakemberek hangsúlyozták: bár a talált veszélyes hulladék nagymértékben károsítja a talajt, s mérgező az emberre is, a környék ivóvizét nem veszélyezteti. A talajvíz-szennyezés környezetében két vízműkút található, ezek mélysége körülbelül 160 méter. A talajban lévő iszapos képződmények pedig meggátolják, hogy a szeny- nyezett talajvíz összekeveredjék az ivóvízzel. Kétezer hordónyi veszélyes hulladék Súlyos környezetszennyezés Apajpusztán
