Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-28 / 308. szám
1988 DFOFMRFR ?8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kellemes meglepetések nélkül c o A Bécsi Néprajzi Múzeumhoz tartozó kittseei (Köpcsény) néprajzi múzeum — hajdan Esterházy, majd Batthyány kastély — állandó és időszaki kiállításaival a kelet- és délkelet-európai népek kultúrájának bemutatását vállalja. A csehszlovák és a magyar határhoz közel eső intézmény ezáltal a kapu szerepét tölti be. Most öthónapos időtartamra magyarországi anyag szerepel a programban: Kunkovács László fotóművész közel száz képből álló fotótárlata a Nagyalföldről, a pásztorélet és a hagyományos mezőgazdaság ma már agrártörténeti értékű mozzanatairól (MTI-fotó: Matusz Károly) Munkára nevelés — igaziból Méhészkedéstől a főtt kukoricáig Iskolaboltok, iskolaszövetkezetek, kisszövetkezet Nem vagyok túlságosan elragadtatva a karácsonyi programoktól; egészében véve fáradtnak éreztem, nem a friss gondolatok, hanem a megszokott érzelmek uralkodtak benne. Három nap programja, az ünnepnapoké, bőséges kínálat. De ha most belőle fel akarom idézni, ami emlékezetes volt, amit szívesen őrzök az emlékezetemben, mindegyre néhány tragikus pillanat villan fel belőle, mindenekelőtt a tűzre, a lángokra emlékezem. Pusztító lángok képei Villannak fel, magasba csapó hatalmas lángok, vörösessárgán lobogó tüzek, melyek felfalják Matt cirkuszának ponyváit, s amelynek martalékaivá válik a Lemond-tanya is. Aztán egy másik tragédia képe: az öreg Vajké apót széttépő farkasoké. A tűz meg a láng az amerikai filmekből, az utóbbi pedig a Tamási Áron elbeszéléséből készített tévéfilmből. Szívszorító, szörnyű pillanatok! Ennyi „dráma” a béke és a szeretet ünnepén! — Ráadásul egy hajó katasztrófája is, felborul egy kikötőben, lásd Cirkuszvilág. S kétszer felrobbantják Kate-asszony kútját is azon az ausztráliai farmon, amely színhelye egy derék amerikai feleség hősies helytállásának, aki négy gyerekkel az oldalán és egy hatalmas aszállyal maga körül. derekasan állja a sarat, akarom mondani a tikkasztó szárazságot. Persze lehet, hogy mindez csak egy korosodó ember túlzott érzékenységének tudható be, hogy így összegyűjtögeti magában utólag a szörnyűségeket, kiszemelgetve őket a művek egészéből — igaztala- nul. Mégis, valahogy úgy érzem: sok volt ez a tragédiából, mégha az amerikai filmek a kommersz törvényei szerint megnyugtató módon fejeződtek is be, feloldván a nehéz pillanatok szülte feszültségeket. Tudom, az élet is tele van drámával, egy kis tragédiáért sem kell a szomszédba menni, s hogy a szeretetről is úgy lehet igazán beszélni, ha mellette ott van ellentéte is. az emberi gyűlölet. Mint ahogy a népmesében is. Ahol mindig a jó és a gonosz szembesül egymással, hogy végül is győzedelmeskedhessék a jó. Ezt kedveli egyébként a romantika is, méghozzá végletes szembeállítás formájában. Mindezt Az isten háta mögött című tévéfilm juttatja az eszembe, amelynek gonosz Maggie-je — ő robbantja be Kate asszony kútját is — akár egy múlt századi vad- romantikus regénybe is beil- lenék. S vele szemben a makulátlan, a csupa emberi jóság és tisztesség megtestesítője, a bátor, ügyes, derék asszony, aki viszont akár Jókai „aranyemberének” is méltó párja lenne. Mindezzel csak azt akarom mondani. hogy a kétrészes amerikai ítévéfilm ízig-vérig romantikus mese, a kommersz filmek hatáselemeivel dúsítva, az élet látszatát nyújtva a nézőknek. De érdekes az is, mennyire egy kaptafára készülnek ezek a szórakoztató művek — ideológiájukat tekintve, az eszményt illetően, amelyet propagálnak. Hisz mindkét film egyaránt azt igyekezett belénk sulykolni, hogv az emberi kitartás, a hősi akarat, az erő. a bátorság mindig elnyeri a maga jutalmát, s annak illúzióját hogy ha valaki akar, akár a semmiből is teremthet magának valamit, a valamiből pedig még többet: előtte áll a boldogulás karrierje. Láttunk tehát két amerikai filmet — három estén. Két érzelmes, naiv történetet. Mintha más nem akadt volna a műsorszer- kesztők keze ügvébe. Némiképp csalódást okozott a Tamási Áron novellájából készült tévéfilm is, jóllehet az előzőek nem említhetők semmiképp egy napon vele. Főleg a befejezés előtti véres jeleneteket éreztem idegennek attól a világtó', amely a Tamási Ároné, s amely a legdrámaibb pillanatban is mindig költői —sohasem naturális nyersen. Az ő világa költészettel, s nem vérrel van teli. Ami nem jelenti azt, hogy írásaiból felhőtlen kék ég mosolyog ránk, a költészet himpora alatt ott húzódik mindig a dráma is, ebben az írásában is. amelyből a tévéfilm készült. Bohák György rendező jó érzékkel fedezte fel ezt a fenyegető borúságot, s az indulatok nyelvén kitűnően szólaltatja meg azt a feszültséget, amely Tamásit is szorongatta, s amely a sorsüldözöftt emberek mindenkori feszültsége. Olyan volt ez a tévéfilm, mint mikor vihar készülődik, s komor fellegek sereglenek, s baljós hangulat üli meg a tájat, meg az emberi lelkeket. Még a szerelembe is beleszól ez a komorulás, lásd a szertelen és vadóc Tézi és Kolokán Ferenc „viaskodá- sát”. Kubik Anna (Tézi) nemcsak a büszke leányt formálja meg sodró erővel, aki méltóságát mindennél többre becsüli, de egyben szimbolikusan ábrázolni tudja jelképes erővel egy méltóságát elveszíteni nem akaró nép büszkeségét is. A forgatókönyvet Kányádi Sándor, Tamási erdélyi íróköltőtársa írta, s valóban megőrizte Tamási metaforikus költői képekben tobzódó nyelvének minden eredeti szépségét. És Zenthe Ferenc finom humorának is köszönhető hogy a legtermészetesebbnek hatott minden költői szó a képernyőről. Amikor vizet vesz a kútból Baj- kó apó és azt mondja: olyan ennek a kútnak a vize, hogy a görbék kiegyenesednek, ha isznak belőle — el is hisz- szük, amit mond, sőt legszívesebben kortyolgatnánk a Vederből. Neki a köd goromba, a rosszul végződő leánykérést is bölcs Szavakkal nyugtázza, „sajnálom, hogy nem lett lelki haszon oa'.ő- le”, mármint a fiatalember leánykérő látogatásából. Egyébként ez az apó :s jelképes. Az emberi bölcsesség testesül meg benne, s gondolatai a világról: aszu-gon- dolatok. Bohák György Illés János operatőrrel, aki hangulatos és kifejező képeKkel szolgál — a himbálódzó vödör fenyegető közelije, az ablaküvegen át fotografált leányarc lírája stb — gondos munkát tesznek az asztalra, de ugyanakkor néhány jelenetet mesterkélten színesnek állítanak be, mint például a népviseletbe öltözött lányok és legények „néptáncházas” jelenete. És túlzottan művinek tűnik a farkasok scénája is. A drá- maiságot fokozó zene is feleslegesnek bizonyul olykor, hisz oly sűrű ez a játék, atmoszférája oly vibráló, hogy zene nélkül is szét akarja feszíteni a képernyőt, meg a szívünket. Mert ez a játék belemart a szívünkbe, keményen, s amikor véget ér. bizony hidegét, dermesztő hideget érezhettünk, mintha a halál suhant volna el a fejünk fölött... S a szegénységről sem igen beszéltek még annál szebben, mint itt, ennél mélyebben valaha is a televízióban. Néhány szót a Bíró Dalos színművéből készült Rablólovagról, Hajdúfv . Miklós úiabb szórakoztató munkájáról. Ezúttal is a megszokott igényesség a rendezésben. de az alapanyag, a színmű most ellenáll a rendező tehetségének és igyekezetének: e'lenáll kissé sematikus történetével, szokványos fordulataival és jellemek helyett figurák ábrázolatával. A Rablólovagból norn lett felfedezés. Legfeljebb kellemes időtöltés. y. m. Vakáció a Helyőrségi Klubban A téli szünidő két napjára — mára és holnapra — ígér tartalmas programot a vakációzó iskolásoknak a megyeszékhely Táncsics Mihály úti Helyőrségi Klubja. Délelőtt 9 órától mindkét nap számítógépes játékok, társasjátékok, sakk- és pingpongverseny ígér szellemi tornát és mozgást. Videofilmeket is nézhetnek a gyerekek 11 órától. Ma az Aranyeső Yuccában című olasz westernfilm, a Majomember és a Rendőrsztori című hong-kongi filmek szerepelnek a műsoron, holnap 11- től a Dzsango című színes olasz westernfilmet, délután 1 órától Az öt Ninja ellen című hong-kongi akciófilmet láthatják az érdeklődők. — Dani, ki eteti ezeket a nyulakat? Ki takarítja a ketreceket? — Hétköznap mi. Edzés előtt fél órával kijövünk és elvégzünk. Hétvégén meg valamelyik gyerek szülei adnak nekik enni. Kunhegyesen vagyunk, a magáról már — főleg a foci révén — sokat hallatott Dózsa Általános Iskola Sport- centrumában. Daragó Dani és Varga Tamás labdarúgó-palánták. Mindketten tiszader- zsiek. de nem járnak haza naponta. Kollégisták. A nyulászkodás ötletét a sport hozta. A csapatnak elég sokat kell utaznia a mérkőzésekre. És milyen jó, hogy sokat utaznak! Mert nemcsak fociznak, hanem közben világot is látnak. Igenám, csakhogy ennek a jó általános iskolás csapatnak, a jó szereplésnek ára van. Az utazások pénzbe ke rülnek. Mi volna, ha az ifjú focisták maguk is hozzájárulnának a költségek előteremtéséhez? Nyuszi hopp E gondolat jegyében >zö- vetkeztek két éve a Környei Állami Gazdasággal. A, sportcentrumban, -a pálya szélén megépült a „Nyuszihopp” lak. Szépek, egészségesek az új-zélandi fehér anyák, aranyosak a kicsinyek. Igen, ez az állomány most egészséges. Sajnos a meg- előzőek jócskán pusztultak, szúnyogcsípés terjesztette a kórt. Ezt azért érdemes leírni, hogy mindenki tudja: a lépcsőfokokat a nyúlte- nyésztésben is végig kell járni. Munkára nevelés a szó igazi értelmében — ezt már Nagy Árpádtól, a Középti- szavidéki Áfész szövetkezet- politikai előadójától hallom. Gyorsan tisztázzuk, hogy a Labdarúgó Kisszövetkezet nem klasszikus, tipikus iskolaszövetkezeti csoport. Az áfész szerepe any- nyi, hogy fölvásárolja a leadásra szánt nyulat. Beszéljünk hát az iskolaszövetkezetekről ! A kunhegyesi központú áfész ilyen iskolaszövetkezeti csoportot hozott létre a Dózsa iskolában, a szakmunkásképzőben, a tiszagyen- dai. a tiszaroffi, a tiszaburai általános iskolában. A kunhegyesi gimnáziumnak már volt iskolaszövetkezete. Most nincs, de újra érdeklődnek, szervezkednek. — Az áfész-nek mennyiben éri meg az üzlet? — fordulok a szövetkezetpolitikai előadóhoz. — Az iskolaszövetkezetekből származó csekélyke jövedelem eltörpül a nyereségünk mellett. Döntő az erkölcsi haszon. — Megtudhatnánk a számokat? Az iskolaszövetkezetek kereskedelmi árrése tíz százalék. Ebből négy a miénk, az áfész-é. — Ha anyagilag nem, vagy nem nagyon éri meg, miért foglalkoznak mégis az iskolaszövetkezetekkel? — Mert másféle haszonról igenis beszélhetünk! S végeredményben nem ráfizetés nekünk az iskolaszövetkezet, ezért nem hogy megszüntetni nem akarjuk, haA neveket már Nagy Lász- lóné, a Dózsa iskola biológia-testnevelés szakos tanára, az ottani iskolaszövetkezet elnöke sorolja. Azokét, akik az elmúlt nyolc évben szegődtek kereskedőnek. Hogy mit is jelent, hogyan működik az iskolaszövetkezet? — Október a „mozgalomé”, akkor gyűjtjük az alaprészjegyeket. A szövetkezeti tagság „ára” száz forint. — Mit szólnak a szülők? — Akik áfész-tagok, azok számára ez természetes. A többiek? Nem tudom, hiszen az iskolaszövetkezeti tagság önkéntes. Tanévenként körülbelül 60 tanuló lép be. — Visszakapják valamikor ezek a gyerekek azt a száz forintot? — Száz forintként nem! De tanév végén például közösen kirándul az iskolabolt egész gárdája. És a nyolcadik osztály befejezése után a diák megtarthatja áfész- tagságát, ami viszont már előnyökkel jár. Pillantsunk be az iskola- boltba! A gyerekek péksüteményt, édességet, üdítőt, tanszereket, taneszközöket árulnak. Külön készülnek a fogászati, a testápolási hónapra, pályaválasztási kiállítást, almavásárt, tejnapot rendeznek. Aztán jönnek a különlegességek, az újabb és újabb ötletek: a gyakorlókertben termett csemegekukoricát megfőzik, árulják. Most karácsony előtt könyvekkel próbálkoznak. — Ott mennek jól az iskolaszövetkezetek — vélekedik Nagy Árpád —, ahol sikerül megtalálni azt a pedagógust, aki valóban szívügyének tekinti az iskolaszövetkezeti elnökséget. Nézzük csak, a megyében hányáit találni? Több mint négyezer diák tevékenykedik a megye 56 iskolaszövetkezeti csoportjában. 5 csoport nem áfész, hanem takarékszövetkezet szervezésében működik. A Kiváló Iskolaszövetkezeti Csoport pályázatra az idén 10 pályázatot küldtek be. Az idén hárman kaptak dicsérő oklevelet, amelyet az elmúlt hónapban nem inkább újakat indítunk, ahol igénylik. — Mondotta: az erkölcsi haszon... — Igen. A gyerekek — tizenévesen — megismerkednek a szövetkezettel, mint mozgalommal. Az iskolaboltokban közvetlen közelről megismerkednek a kereskedőszakmával Bizony, ilyen ki nem mondott célja az iskolaszövetkezeti mozgalomnak a pályaorientáció, a pályára irányítás. Havonta átlagosan 30 ezer forintos forgalommal számol az iskolabolt. Rangot, dicsőséget jelent be kerülni, népszerű a „szakma". Megtanulnak kereskedni, árut rendelni, a pénzzel bánni. Mindez szép és jó, de nem megy-e a tanulás rovására? Nem! Tanulmányi engedmény nincs! A gyerekek négy-öttagú csoportokban havonta váltják egymást az iskolaboltban. Reggel héttől háromnegyed nyolcig átveszik, átszámolják a árut. A tanítás megkezdése előtt és óraközi szünetekben árusítanak. Az igaz, hogy otthon alaposan meg kell tanulniuk a leckét mert nincs idejük a nagyszünetben belelapozni a könyvbe. Dehát ennek is megvan a maga haszna; rendre, fegyelernre szoktatja a gyerekeket. Tanév elején versenyt hirdetnek az iskolaboltosok között; díjazzák a legnagyobb rendet, tisztaságot megvalósítottakat. az iskola közössége együtt dönti el, ki a legudvariasabb eladó. Mondják Kunhegyesen, még nem jutott eszükbe, hogy önálló, felnőtt büfést beállítsanak, náluk bevált az iskolaszövetkezet, az iskolabolt. Mindehhez persze legalább olyan — egy irányba „húzó” — tantestület kell, mint amilyennel a kunhegyesi Dózsa iskola büszkélkedhet. vett át a karcagi Győrffy István, a cibakházi és a jász- alsószentgyörgyi iskolaszövetkezeti csoport. A legtöbb helyen a Kunhegyesen látotthoz hasonló iskolaboltot működtetnek. Nyúltenyésztéssel foglalkoznak még Tiszaföldváron, mezőgazdasági termeléssel például Tószegen és Jász- kiséren. ipari tevékenységgel Jászapátin. Másutt mé- hészkednek, vagy a növény- termesztést választják. Munkára nevelés a szó igazi értelmében — mondotta — nem a pedagógus — hanem az áfész előadó. Alighanem a lényegre tapintott. Egri Sándor A Kossuth Lajos T udományegyetemen Informatikus könyvtáros szak Az 1989/90-es tanévtől kezdődően a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen informatikus könyvtáros szak indul. A képzés nappali tagozaton folyik és öt évig tart. Az informatikus könyvtáros szak célja olyan, egyetemi végzettséggel rendelkező szakemberek képzése, akik a hagyományos könyvtári ismeretek mellett elsajátítják az információk rendszerezésének és feldolgozásának képességét, valamint a modern számítógépes rendszerek tervezéséhez és működtetéséhez szükséges ismereteket, beleértve az önálló gyakorlati alkalmazásukhoz szükséges tudnivalókat. Ezek birtokában alkalmassá válnak számítógépes rendszerfejlesztési feladatok végzésére is. Végzés után lehetőség nyílik a különböző (iskolai, közművelődési, tudományos és szak-) könyvtárakban történő elhelyezkedésre vagy pedig a társadalmi szükségletekkel és a technológiai fejlődéssel párhuzamosan fejlődő vállalati, :1- letve önálló információs-dokumentációs rendszerekben vállalt munkavégzésre. Ez utóbbiak közé sorolva a következő — már létező, illetőleg tervezett, vagy pedig a közeljövőben szükségszerűen kialakuló — politikai, igazgatási kulturális, — jogi, szociológiai, (köz)- gazdasági, statisztikai, — orvostudományi, egészségügyi, gyógyszerészeti, — természettudományos, ipari (elsősorban kémiai vagy vegyipari), — nyomdai, lexikális, oktatási és nyelvi (elsősorban angol nyelvi) információs rendszereket, illetőleg adatbankokat. Elsősorban olyan tanulók jelentkezését várják, akiktől nem idegen e kérdések elméleti megközelítése és rendszerezése, viszont érdeklődésük nem korlátozódik egy szűkebb tudományterületre. Az informatikus könyvtáros szakra jelentkezők felvételi tárgya a magyar vagy a történelem (illetve a választott másik szaktól függően az angol, a kémia vagy más tárgy) . A jelentkezési lapon szükséges jelezni, hogy a megjelölt melyik tárgyból kíván vizsgázni. A felvételi keretszámokat, szakpárosításokat ajánlás jelleggel, és a kötelező vizsgakövetelményeket a Művelődési Minisztérium által kiadott ..Felső- oktatási felvételi tájékoztató” tartalmazza. Hasznos ismereteket szerezhetnek a felvételizők a Könyvtáros című folyóiratból, a nemrég kiadott Csapodi — Tóth — Vértesy: Magyar könyvtár- történet című könyvből. A legudvariasabb eladó Ahol a pedagógus...