Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-22 / 304. szám
A decemberi ülésszak második napján (Folytatás az 1. oldalról) megye, 10. vk.) csurgói körzeti főállatorvos arról beszélt, hogy jó néhányszor az ideológiai szempontok érvényesülése okozott értékzavart például a piac szerepének tagadásával. A továbbiakban arról szólt, hogy egyetért a támogatások és a bürokratikus intézmények rendszerének átszervezésével. Az egészségügyi, szociális és oktatási területeknek azonban meg kell adni a működésükhöz, a fejlesztésükhöz szükséges összegeket. Kiss István (Bács-Kiskun m., 18. vk.), a tataházi Petőfi Tsz elnöke elmondta, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek szegényednek, s közben az általuk előállított termékekkel kereskedők belföldön 35 milliárd forinttal, a külkereskedők 9 milliárddal jobban zártak a múlt évinél. Ennek egy részét vissza kellene juttatni a termelőkhöz. A képviselő kiemelte: egyre erőteljesebb az agrárágazat jövedelmének átszivattyúzá- sa az állami költségvetésbe, illetve más ágazatokba. Dr. Horváth Miklós (Fejér m., 3. vk.), a Fejér Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás állatorvosa szerint szükséges, hogy a kormány következetesen hajtsa végre a veszteséges vállalatok felszámolási programját, radikálisan csökkentse az államigazgatási apparátust, s racionálisan mérsékelje a védelmi kiadásokat. Kifejtette, hogy a beterjesztett alternatívák közül egyik sem szolgálja a meghirdetett célok megvalósítását. Egyedül a terv- és költségvetési bizottság által javasolt, négyes variációt tartja elfogadhatónak, de nem 4, hanem 3 százalékos pótadót indítványoz. Ne csökkenjen a kultúra támogatása Lásztity Radomir (Budapest, 31. vk.). a Budapesti Műszaki Egyetem tanszék- vezető egyetemi tanára csatlakozva az Országgyűlés kulturális bizottságának állás- foglalásához, javasolta: a kulturális szféra támogatásának reálértéke a következő költségvetési évben is maradjon változatlan, tehát ne csökkenjen a kormányzat által előirányzott egy százalékkal. Király Zoltán (Csongrád megye, 5. vk.), az MTV szegedi stúdiójának szerkesztőriportere négy képviselőtársa nevében is szólva a költségvetési tervezet második vagy negyedik változatát tartotta elfogadhatónak, azzal a megkötéssel, hogy a tervezett pótadó mindössze 3 százalékos legyen. Szorgalmazta a társadalmi szerveretek állami támogatásának radikális — 50 százalékos — csökkentését, ami azt jelentené, hogy a 4,2 milliárdos tervezet legfeljebb 2 milli- árdra zsugorodna. További lehetőségeket kínál a társadalmi és tömegszervezetek vagyonának „újratársadal- masítása". Ennek lényege, hogy párhuzamosan kiépült, nagy költséggel üzemelő intézményeiket ne egyszerűen értékesítsék, hanem adják át a krónikus gondokkal küszködő ágazatoknak, az oktatásnak, az egészségügynek. A képviselő üdvözölte a védelmi kiadások tervezett mérséklését. Végezetül — a költségvetés jóváhagyásának feltételeként — egy konszolidációs csomagterv kidolgozását javasolta. Indítványozta azt tartalék felhasználásáról döntést kizárólag az Ország- gyűlés hozhat. Kállai Ferenc (Országos Lista), színművész érzelmi indíttatású felszólalásában felhívta a figyelmet arra: társadalmunk morális állapota sok kívánni valót hagy maga után, s ezt a helyzetet csak súlyosbítja, hogy újabban a megfontoltságot nélkülöző, beolvasó hangnem vált elterjedtté. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a kormánynak sürgős gyakorlati teendőiről is tájékoztatnia kellene a közvéleményt, mert fontos lenne, hogy a hitüket vesztett, pesszimizmusra nevelt emberek a bajok orvoslásának módjáról is halljanak, ne csak az unos-untalan ismételt gondokról. Moravszki György (Szabolcs—Szatmár m., 5. vk.),a tiszavasvári Munka MgTsz elnöke felhívta a figyelmet a mezőgazdasági termelést, illetve az ágazatban dolgozók életkörülményeit sújtó jelenlegi és a jövőben is várható diszkriminációra. Ezzel összefüggésben kijelentette: e témakört átfogóbban felül kell vizsgálni, de a döntés 1990-nél későbbre nem halasztható. Kovács László (Pest megye, 20. vk.). A Dunai Kőolajipari Vállalat műszakvezetője felszólalásában javasolta, hogy a májusi nyug- cnjkompenzációkor éljenek a differenciálás lehetőségével. A 4000 forint alatti nyugdíjaknál 200, a 4000—6000 forint közöttieknél 150. illetve a 6000 forint felettieknél peis. hogy a kormány a jövő év vége felé terjesszen eiő négy áltfogó törvénykoncepciót a társadalombiztosításról, a szociálpolitikáról, a költség- vetés reformjáról, illetve a népgazdasági tervezésről. Bozsó Lajosné (Budapest, 10. vk.), a Duna Cipőgyár műszaki kalkulátora Villányi Miklós pénzügyminisztert arra kérte, adjon tájékoztatást a 10 milliárd forintos költségvetési tartalék sorsáról. Meglepetéssel hallotta ugyanis a képviselő a televízió Hírháttér című műsorában Békési László, pénzügyminiszter-helyettes tájékoztatását, hogy a tartalékból már 6—7 milliárd forintot felhasználtak, holott a törvény ide vonatkozó rendelkezése szerint a 10 milliárd forintos költségvetési dig 100 forintos emelést hajtsanak végre. Mayer Bertalan (Vas m., 5. vk.) a csepregi Győzelem Tsz elnöke szerint a tervezet nem tudja kellő hangsúllyal kezelni a termelőszférát, mint mondotta: a szólamok újak, a helyzet a régi. Javasolta, hogy a nem kellően kihasznált továbbképzés- és üdülési bázisokat adják át az oktatásnak új iskolák építése helyett. A mezőgazdaságról szólva elmondotta, hogy annak pozíciója jobban romlik, mint a gazdaság más területeié. Sürgette, hogy a kormány már 1989-ben dolgozzon ki az agrárgazdaságra vonatkozó új téziseket, s azt mihamarabb hozza a parlament elé. Ezt követően Somogyi László építésügyi és város- fejlesztési miniszter kért szót, elsősorban azért, hogy reflektáljon a külföldi működötökével kapcsolatos képviselői hozzászólásokra. Mint mondotta: elhangzottak a vitában olyan megjegyzések, hogy a külföldi működőtőke az ország állapotát látva, hátat fordít és menekül, vagy a bürokráciát látva be se lép. A miniszter — személyes szakmai tapasztalataira hivatkozva — hangsúlyozta, hogy ez nem így van. Mint mondotta, a külföldiek valóban észreveszik a bürokratikus ügyintézést, a hiányos infrastruktúrát, az el- alvult gépeket, gyárakat, a magas kamatot, s az inflációt, egyszóval a magyar valóságot. De a külföldi konstatálja azt is, hogy a szociaSzolnok megyei képviselők — Király Ferenc, Sziráki András lista országok között példa nélküli társasági törvényt alkotott a parlament, amely mindenki számára lehetővé teszi, hogy valódi vállalkozásokba fogjon Magyarországon. Brezniczky József (Baranya m., 8. vk.), a pécsvára- di Mezőgazdasági' és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet igazgatója több képviselőtársához hasonlóan utalt arra, hogy az oktatónevelő munka fejlesztésének egyik legfontosabb láncszeme, hogy a tanárok az iskolában juthassantak megfelelő keresethez. Nem lehet tovább elodázni a pedagógus-bérek rendezését. Balogh András (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 22. vk.’, a Tokaj és Vidéke Áfész autó-motorszerelője — soron kívül szót kérve — a munkásőrséggel kapcsolatos, a vitában korábban elhangzott állításokra reagált. Először is megjegyezte, hogy a munkásőrség nem a párt fegyveres testületé. A munkásőrség önkéntesen, társadalmi alapon alakult testület, amely még nem fejezte be történelmi küldetését — hangoztatta. A képviselő utalt arra, hogy ez a testület munkaidőn kívül, ingyenesen lát el karhatalmi feladatokat, segíti a rendőrséget funkciói ellátásában, valamint részt vesz árvizek és más katasztrófák esetén az anyagi javak mentésében. Mészáros Győző (Somogy megye, 8. vk.), a Balaton- boglári Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója a költségvetési tervezet negyedik változatát támogatta, ugyanakkor kétségeit hangoztatta, vajon a gazdaságpolitikusok várakozásának megfelelően reagálnak-e a vállalatok. A problémát főként arra vezette vissza, hogy míg a modern nyugati termelő vállalatok esetében a tőketulajdonos, a vállalatvezetés — a managa- ment —, illetve a foglalkoztatottak érdekeinek egyensúlya biztosítja a vállalat gazdaságos működését, addig a magyar gazdasági életben ez az automatizmus nem működik, hiszen hiányzik a tulajdonos. Az állami gazdaságok megfogalmazzák azt az igényüket is, hogy a föld kerüljön a gazdaságok tulajdonába. Börcsök Dezső (Budapest, 38. vk.), a budapesti Elektromos Művek vezérigazgatója szerint súlyos gazdaságpolitikai hiba volt az árreform elhalasztása, mert ennek következtében nem a tervezettnek megfelelően alakult a termelői árszínvonal a gazdálkodó egységeknél. Nehezményezte a társadalombiztosítási kiadások helytelen megtervezését is, utalva a táppénzek nagyságára, amely a bányászsztrájk indokai között szerepelt. II pénzügyminiszter összefoglalója Fodor Pál (Csongrád m„ 5. vk.), a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát makói gyárának igazgatója annak a véleményének adott hangot, hogy a most beterjesztett költségvetéstervezet még annyira sem részletes, mint az előző évi volt, bár az 1989-es három variációt is tartalmaz. A változatok közötti eltérések nem nagyok, szinte lényegtelenek. Ilyen rendszerben nem lehet érdemben dönteni — mondta. Dr. Bölcsey György, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság titkára Király Zoltán felszólalásával kapcsolatban szükségesnek tartott bizonyos pontosításokat. Elmondta: a Király -Zoltán által említett témákban a bizottság ülésén nem foglaltak állást, mert a vita túlságosan .elhúzódott. Csupán abban állapodtak meg, hogy a javaslatok kerüljenek a reform bizottság elé. Ezt mind a 19 jelenlévő bizottsági tag elfogadta. Szavaira Király Zoltán reagált. Értetlenségének adott hangot a kérdés Bölcsey György által történt felvetésének módja miatt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a pótadó 3 százalékos mértékére vonatkozó indítványt a bizottság megszavazta. A reform-csomagtervvel kapcsolatban pedig úgy döntöttek a bizottságban, hogy azt egyetértőleg továbbítsák a reform bizottsághoz. A vitában több képviselő nem jelentkezett szólásra, ezért Villányi Miklós pénzügyminiszter kapott szót. Válaszában elmondotta, hogy a jövő évi költségvetés tervezete feletti vitában számos vélemény, javaslat hangzott el. és meglehetősen sok kritika is érte a kormányt. Az tény, hogy a jelenlegi költségvetési tervezési rendszer elavult. Meg kell tehát változtatni, s erre a tervezett költségvetési reform végrehajtása keretében kerül sor. Helyeselte azokat a javaslatokat, amelyek a kormányzati munka feletti parlamenti ellenőrzés javítását, szélesítését szorgalmazták. A továbbiakban elmondotta, hogy a kormány elhatározott célja a társadalom működéséhez szükséges kiadások számottevő csökkentése. Hozzálátnak például hétezer jogszabály felülvizsgálatához. Az első ütemben, január végéig a társasági törvénnyel, valamint a vállalkozási nyereségadó-törvénnyel hozzák összhangba a kapcsolódó alacsonyabb szintű jogszabályokat, valamint elvégzik a lehetséges egyszerűsítéseket, megszüntetik a felesleges párhuzamosságokat- A jövő esztendő első félévéig, vagyis a második ütemben már hozzálátnak a felesleges előírások jelentős mértékű csökkentéséhez, s az év végéig befejezik ezt a kiterjedt munkát. Szükség van az úgynevezett háttérintézmények racionalizálására, a felesleges, párhuzamos intézmények megszüntetésére is. Ugyancsak lényeges a gazdaságtalanul működő állami eszközök új működési formájának kialakítása, beleértve azt is, hogy a feleslegessé vált vagyoni értékesítsék. Ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy már a jövő évi költség- vetésben 6,5 milliárd forintos bevétellel számolnak ilyen eszközök értékesítéséből. Arra is utalt, hogy a párt vezető testületéi is nyitottak a tulajdonukban lévő eszközök ésszerű hasznosítására. Már kidolgozták az erre vonatkozó koncepciót. Képviselői észrevételekkel kapcsolatban Villányi Miklós elmondotta, hogy a kormány a parlament kérésére kész a jövő esztendőben részletesen számot adni a nagyberuházások helyzetéről. A tervezett költségvetési reformot érintve a pénzügy- miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az-önmagában nem fog több jövedelmet hozni a népgazdaságnak. Arról van szó, hogy a reform eredményeként növekedni fog a tisztánlátás, áttekinthetőbbé válik a költségvetés és megteremtődnek a nagyobb jövedelemtermeléshez szükséges feltételek. A kormány hajlandó arra, hogy jövőre évközben beszámol a tervezett támogatáscsökkentési program végrehajtásáról. A társadalmi, központi államigazgatási szervek támogatásainak mintegy 20 százalékos leépítésére jövőre sor kerül. A kormány kész jövőre beszámolni a külkereskedelem — többek között a szocialista külkereskedelem — helyzetérőlVillányi Miklós a vita főbb témaköreit érintve hangsúlyozta, hogy Magyarországon a mezőgazdaság-politika ján. A jogos észrevételeket elfogadva Villányi Miklós ígéretet tett arra, hogy ezen a területen további szigorítást vezetnek be. A költségvetési vitában sokan határozottan megfogalmazták/ hogy a lakosságot továbh terhelni már nem lehet, a vállalati elvonásokat sem lehet növelni, viszont csökkenteni kell a költségvetési támogatásokat. Erre az illuzórikus nézetre reagálva Villányi Miklós leszögezte: nincs olyan támogatáscsökkentési intézkedés, amely túlnyomó részben ne jelentene lakossági terheket. Javaslat hangzott el arra is, hogy a parlament állítson fel számvevőszéket. A kormány nyitott erre az indítványra. A vitában felmerült egy konszolidációs csomagterv Grósz Károly és Berecz János protekcionista volt és az is marad mindaddig, amíg az agrárvilág protekcionizmusa környezetünkben fennmarad. Ugyanakkor azonban az agrár területeken is jelentős változások mentek végbe, az agrárgazdaságot idehaza körülvevő környezet is lényegesen változott, és ezekhez a mezőgazdaságnak is alkalmazkodnia kell. Ez új agrárpolitika kidolgozását igényli. A vállalatokat terhelő nagymértékű adónövekedésről kifejtette: a vállalati nyereségekből centralizált hányad 1987-ben 76 százalék volt, idén ez körülbelül 62 százalék lesz, és jövőre ez a központosítás 58 százalékra csökken. A vitában nem esett szó arról sem, hogy a 4 százalékos különadó bevezetése 10 milliárd forintos többletbevételt jelent, ugyanakkor 1989-ben 16 milliárd forinttal kevesebb adót vonnak el a vállalatoktól. Ez együttesen mérsékli a vállalatok nyereségéből való centralizációt. Elmondotta, hogy a kormánynak nincs szándékában kivonulni a lakáspolitikából, — ez teljesen irreális célkitűzés lenne. A kamat- politikával kapcsolatos kritikai észrevételekre válaszolva hangoztatta: a kamatnövekedés az infláció miatt következett be. A kamatcsökkentés csakis az infláció alakulásával lehet arányban. Többen bírálták a pénzügyminisztériumot, hogy jelentős összegű vállalati adóterheket engedett el a kormány felhatalmazása alapkimunkálása is. Ezzel kapcsolatban Villányi Miklós azt az álláspontot képviselte, hogy célszerű lenne a kormány stabilizációs programjának erre vonatkozó rendelkezéseit külön csokorba gyűjteni, s esetleg kiegészíteni azokat a felmerült javaslatokkal. Számos bírálat érte a kormányzatot a lakossági devizapolitikával kapcsolatos magatartásáért is — mondta a miniszter. Utalt arra, hogy a kormány a közelmúltban áttekintette az ezzel kapcsolatos intézkedéseket, s azt tartaná kívánatosnak, ha nagyobb egyetértés fogadná azt a politikát, amely elsődleges feladatnak tekinti a forint védelmét, s a forint vásárlóerejének erősítése révén kívánja megszilárdítani a gazdaságot. A nemzetközi tapasztalatok ugyanis egyértelműen arról tanúskodnak, hogy a konvertibilis, illetve a nem konvertibilis valuta egyidejű használata^ a nemzeti valuta kiszorulásához vezet. E probléma megoldásának legjobb módja a forint konvertibilitásának mihamarabbi megteremtése. Villányi Miklós számos kisebb korrekcióhoz is kérte a képviselők támogatását. A költségvetési tartalék felhasználását firtató képviselői észrevételre Villányi Miklós részletezte a ráfordítási tételeke.t, azzal, hogy a felhasználásra részben az Országgyűlés által jóváhagyott módon került sor, részben pedig ez alkalommal kérte a szükséges felhatalmazást. Szavazás — tájékoztató Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság előadója javasolta, hogy a bizottság által előterjesztett négyes’ számú változatot fogadják el a képviselők. Az Országgyűlés a módosító indítványok elfogadása után többségi szavazással, 26 ellenszavazattal', 15 tartózkodás mellett elfogadta az 1989. évi költségvetést. Az elfogadott törvény a terv- és költségvetési bizottság által javasolt, s a vitában támogatott negyedik költségvetési változatot rögzíti. Ennek megfelelően a képviselő testület törvényt alkotott a vállalkozásokat terhelő 4 százalékos egyszeri nyereségadó bevezetéséről is. A szavazás után Szűrös Mátyás, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke tájékoztatót adott a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását szorgalmazó, január 1-jén elhangzó pápai üzenettel kapcsolatban. A tájékoztatóhoz Tóth Károly megyés püspök (országos lista) fűzött kiegészítést és tett javaslatot. A testület, úgy döntött, hogy a külügyi bizottság a kiegészítést és javaslatot figyelembe véve szövegezze meg az állásfoglalást. Ezt követően az elnöklő Horváth Lajos az Ország- gyűlés ülésszakát berekesztette. Meghitt gondolatcsere; Bognár József és Straub F. Bruno
