Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-20 / 302. szám
1988. DECEMBER 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Tíz kérdés — tíz percben „Nálam a színek döntők” II számítógép nem csodaszer Berzsenyi tiszteletére Országos vers- és prózamondó verseny másodszor 1986 után második alkalommal hirdette meg a kaposvári székhelyű Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság a költő életművének népszerűsítését és a határainkon túli magyar irodalom megismertetését egyaránt szolgáló országos Berzsenyi vers- és prózamondó versenyt. A jelentkezőknek — a középiskolás diákoknak és az előadóművészi enge-, déllyel nem rendelkező, felnőtt amatőr vers- és prózamondóknak — a jövő év elejéig kell felkészülniük a versenyre 5 prózai vagy lírai alkotással, melyek közül háromnak a Berzsenyi életművet, kettőnek pedig a határainkon kívül született magyar irodalmi műveket kell reprezentálniuk. A tanulásra tehát még bőven van idő, hisz a középiskolákban 1989. február 25- ig rendezik meg az elődöntőket, ahonnan a legjobbak kerülnek a megyei selejtezőkbe. Ez utóbbiakat március 31-ig bonyolítják le a megyei — köztük a szolnoki — művelődési és ifjúsági központok. Az országos döntő mindkét kategóriában ugyanabban az időben — április 29—30-án — lesz, de más-más helyszínen: a diákoknak Szombathelyen, a felnőtteknek Marcaliban. A verseny legjobbjainak díjazására a Berzsenyi Társaság és a támogató szervek — köztük a Művelődési Minisztérium és a KISZ KB — 50 ezer forintot ajánlottak fel. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban már megtalálhatóak a felkészülést segítő anyagok, köztük egy ajánló bibliográfia. Negyven év után Könyv Lehárról Budapesten két darabja van most műsoron. De mint nálunk is, úgy sok országban szintén reneszánsza van Lehár Ferencnek, a bécsi operett megújítójának számító zeneszerzőnk daljátékainak, operettjeinek, egyáltalában, minden tőle származó muzsikának. Ám róla szóló biográfia mostanáig még egyetlen egy sem jelent meg nálunk. Ezt a hiányt pótolta — bár német szerző lévén — a Zeneműkiadó Otto Schneidereit Lehár című életrajzkötetével, Meller V. Ágnes fordításában. Ami az olvasó számára ebben a munkában mindenek előtt érdekes; milyen kiemelten foglalkozik a kötet Lehár magyarságával. A Franz vagy Frantisek (mert van, ahol így nevezik) Lehár elsősorban Ferenc volt, magyar anyanyelvű elemi iskolába járt, aztán a pesti piaristák gimnáziumába. A Nemzeti Zenede egyik pedagógusa oktatta Lehárt. a komáromi születésű kisfiút, sőt, a szerző azt is megemlíti, hogy nagymamájához gyakran járt az idős hölgy Rákóczi téri házába. De ami szerinte lényeges: Lehár Ferenc haláláig magyar állampolgár maradt- Az olvasás során számtalan olyan adat birtokába juthatunk a -zeneszerzővel kapcsolatban, amelyekről eddig nem volt itthon értesülésünk, főleg amerikai kudarcairól vagy utolsó éveiről. Schneidereit szerint Lehár elidegeníthetetlen része a XX. század kultúrtörténetének, ám életművének és életének ellentmondásai már annak idején tápot adtak sokféle vitának. Az életrajz ezeket sem mellőzi. (kristóf) A minap a Helyőrségi Művelődési Otthon kiállítótermében hangulatos pasztell^ képek ragadták m^g a figyelmemet. Alkotójukat, Kaposvári Kázmérnét a Csanádi Körúti Általános Iskolában találtam meg. Két csengetés között váltottunk néhány szót. — ön művésznek vagy tanárnak tartja magát? — Ezen még nem nagyon gondolkodtam. Azt hiszem, igazából nem tudom kettéválasztani magamban. Egy bizonyos. A tanórákon elsőtorban tanárnak érzem magam. — Milyen az ideális rajztanár? — Tudja, a rajztanárnak mindig az az oldala mutatkozik meg, amelyben a legerősebb. Vannak, akik a mértani formákat kedvelik, mások a konstruktív dolgokat szorgalmazzák. Én azt vallom, a tanár egy területen legyen otthonos, mégpedig azért, hogv meg tudja fogni a gyerekeket. Nálam a színek a döntők. — Gondolom, azért a mértani formákat sem hanyagolja el. — Természetesen- Előbb az alapok elsajátítása a fontos, aztán következhet a fantázia, az alkotókedv szabad csapongása. Nemrég például üveget rajzoltattam a gyerekekkel, hogy a hengeres szükséges adatok, információk pontosan és azonnal rendelkezésre állnak. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy mondjuk a kereskedőknek nem kell a gyártással, a szállítással, a rendelések teljesítésével kapcsolatos adatok után rohangálniuk. hisz ha kíváncsiak rá, pillanatok alatt megtudhatnak mindent és így tovább. S ki tagadná, hogy szükség van minderre, hisz tény, hogy ma már csak azok a cégek maradnak versenyben a nemzetközi porondokon, amelyek hasonlóképpen gondolkodnak, ugyanis nem ritka, hogy milliós üzletek dőlnek el szinte percek alatt. Ezt egyébként jól tudják a Hűtőgépgyárban is, így már jobban érthető, hogy miért döntöttek a számító- gépes rendszer bevezetése mellett. Az persze más kérdés, hogy a rendszer teljes kiépítése, alkalmazása, mennyi időt vesz majd igényije. A nemzetközi tapasztalatok mindenesetre azt mutatják, hogy ez a munka, akár több évig is eltarthat. Hogy a Hűtőgépgyárban majd mennyi időre lesz szükség, ez döntően a rendszerszervezési, számítás- technikai és felhasználó szakemberek együttműködési készségén múlik. Tehát bőven van még tennivaló, arról már nem is beszélve, hogy az embereknek tanfolyamokon már jó előre el kell sajátítaniuk azokat az ismereteket, amelyek nélkül egy ilyen rendszert működtetni sem lehet. Ez ma már javában folyik a Hűtőgépgyárban, hisz mint mondják, a számítógép nem csodaszer, mert önmagában nem old meg semmit, így aztán érteni kell a nyelvén, mert a rosszul megfogalmazott kérdésekre a legjobb masina sem tud helyes választ adni. Ebben egyetérthetünk. N- T, Óvodai pillanatok test ábrázolását gyakoroljuk, de kikötöttem, hogy nem szeretném a modellt két példányban látni. — Hogyan értékelik a munkáját? — A szaktanácsadó elismerően szólt az óráimról. Ez felér egy dicsérettel. — Tanítás közben alkot. Mit jelent az ön számára" a festés? — Egy szóval válaszolok: továbblépést. — Besorolta-e már magát valamilyen irányzatba? — Nem. Ami belülről fakad. azt vetem papírra, váEmlékszem, hogy a hetvenes évek második felében szakmai körökben közszájon forgott a következő történet- Első hallásra, bármennyire is képtelenségnek tűnik, de a komputerszakma egyik nagy öregje mesélte, hogy jó tíz évvel ezelőtt a cégnél, ahol ő is dolgozott, és átadták a számítóközpontot, az ünnepélyes ceremónia során az igazgatójuk csak hümmögött. bólogatott, nagyokat nyelt, amikor a programozók sorra bemutatták neki, hogy valójában mit is tud az a gép. Bérszámfejtési kísérletekről, termelés-irányítást modellező programokról beszéltek, mire az igazgató csak ennyit kérdezett: jó, jó, de zenélni tud-e? Nos, a lelkes műszakiak ajkáról azonnyomban lehervadt a mosoly, s pillanatok alatt rádöbbentek arra, hogy ebben az üzemben csinálhatnak bármit, annak alkalmazására talán csak a jövő században lenne remény. így aztán a szakemberek csendben odébbálltak, s a magára maradt csodaszámítógép pedig még évekig rajzolta a meztelen nőket, a karikatúrákat, a Mona Lisát, meg a milói Vénuszt. Gyanítom, hogy ez az eset nem egyedi, hisz jó pár esztendővel ezelőtt alig akadt olyan, magára valamit is adó, nagyvállalat, amelyik ne vásárolt volna lehetőleg nyugati gyártmányú számítógépeket. És bizony az esetek jó részében aztán a gépbe fektetett százezrek, sőt milliók értelmes célok, hozzáértő szakemberek és előrelátó vezetők híján, holt tőkévé váltak, ha nem sikerült időben túladni rajtuk. Persze az is igaz, hogy nem mindenhol alakultak így a dolgok, hisz voltak, és ma már egyre többen vannak olyan cégek, amelyek felismerték, hogy az információk értéket képviselnek, s azokhoz pedig pontosan és gyorsan hozzájutni a számítástechnika alkalmazása nélkül, szinte elképzelhetetlen. Ebben a sorban a jászberényi Lehel Hűtőgépgyár előkelő helyet foglal el, hisz ott már jövőre éppen 20 esztendeje lesz, hogy foglalkoznak a számítástechnikával. S ahogy terebélyesedtek a cég feladatai, vele együtt a legkülönfélébb területeken jelent meg a számítógép. A Hűtőgépgyárban 1980-ig a személyzeti és munkaügyi területeken és az anyagforgalmi könyvelésben alkalmazták a technika e csodálatos vívmányát. De azóta már folyik a gyártáselőkészítés, a műszaki ügyvitel, a termelésirányítás, a termeléselszámolás számítógépes rendszerének kialakítása. Az idén szeptemberben pedig megérkeztek a vállalathoz azok az Unisys típusú amerikai gyártmányú számítás- technikai eszközök, amelyek a már korábban üzembe helyezett IBM típusú központi számítógéppel együtt alapját képezik a Hűtőgépgyár számítógépes információs hálózati rendszerének. Bárkiben fölvetődhet az első pillanatban jogosnak tűnő kérdés, hogy végül is mire jó ez az egész fejlesztés? A kétkedőknek talán az is malmukra hajtja a vizet, hogy az utóbbi esztendőkben elég sokat beszéltek a legkülönfélébb tömegkommunikációs eszközök arról, hogy milyen fontosak, menynyire kellenek a számítógépek, miközben a gazdasági környezet egyre romlik- Vagyis a számítástechnika sok ígért áldásából eddig vajmi kevés látszik. Ebben van valami igazság, ugyanakkor a nálunk fejlettebb országok példája bizonyítja, hogy az ottani vállalatok előrelépésének és gazdaságos működésének egyik fontos feltétele olyan információs rendszer alkalmazása, ahol a döntési szinthez és a végrehajtáshoz Tiszabőn szeptember elseje óta vidám gyermekzsivajtól hangos az új óvoda. Négy csoportban jelenleg száz kisgyermek ellátását biztosítják reggeltől estig. Kilenc óvónő ügyel, segít, tanítja a kicsinyeket (Fotó; T. Z ) szonra — irányzatoktól függetlenül. —- Hány kiállítása volt már? — Több közös, ez a mostani az első önálló. — Főleg tájábrázolással foglalkozik,. Mié,rt? — Személyiségemből adódóan. Vannak a „tarsolyomban” portrék is, de nem érzem olyan érettnek őket, hogy közönség elé vigyem. — Fél a kritikától? — Ki ne tartana tőle, ha a nyilvánosság előtt mutatkozik be. •. J. J. Diétás-szanatórium Miskolctapolcán, ahol ötödik éve szerveznek diétásszanatóriumot. az idén először az ország más részeiből is fogadják a beutalt cukorbetegeket, valamint azokat. akik elhízás, illetve vérük magas lipidtartalma miatt kezelésre szorulnak. A háromhetes turnusokban hatvan-hatvan ember részesül a terápiában. ' Naplemente (Fotó: H. L.)
