Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-05 / 265. szám

1988. NOVEMBER 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 NOVEMBER 7 ALKALMÁBÓL Megemlékezések a megyeszékhelyen Tanácsházát avattak Tiszatenyftn A nagy októberi szocialis­ta forradalom győzelmének 71. évfordulója alkalmából a társadalmi és tömegszer- vezSeknél, fegyveres erők­nél. és testületeknél, intéz­ményekben, munkahelyeken megemlékezéseket, ünnepsé­geket tartottak; a munkában élenjáró dolgozóknak elisme­réseket, kitüntetéseket nyúj­tottak át; Tiszatenyőn ta­nácsházát avattak. A megyei tanácsnál ren­dezett ünnepségen részt vett Szabó István, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára. Ünnepi köszöntőt Vass Lajos, az ap­parátusi pártbizottság titká­ra mondott, melyet kulturá­lis műsor követett. A Killián György Repülő Műszaki Főiskolán ünnepé­lyes állománygyűlésen em­lékeztek meg az októberi forradalom évfordulójául, méltatták annak világtörté­nelmi jelentőségét, majd előléptetéseket, kitüntetése­ket adták át. Az eseményen részt vett Szűcs János, a me­gyei pártbizottság titkára. A megyei rendőr-főkapi­tányság is ünnepség színhe­lye vált tegnap, amelyen részt vett Rabold Gá­bor. a megyei pártbizottság osztályvezetője. A töriénel- rni eseményeket Pál József rendőr őrnagy méltatta, majd elismeréseket nyújtot­tak át. Formabontó módon emlé­keztek meg ifjúkommunis- cáink az évfordulóról. A KISZ Szolnok Megyei Bizott­sága székházában ezúttal az ünnepi beszéd helyett a Ti- Izaparti Gimnázium és Egészségügyi Szakközépisko­la énekkara adott az alka­lomhoz illő, színvonalas mű­sort. (Az évforduló alkalmából kitüntetésben, elismerésben részesültek névsorát a keddi lapszámunkban közöljük.) Tegnap délután átadták a község lakosságának az új­jáépült tiszatenyői tanács- házát. Az ünnepélyes átadá­son megjelenteket Velkei Ti­bor, a Tiszatenyői Nagyköz­ségi Tanács elnöke köszön­tötte. és ismertette a részt­vevőkkel az építkezés nem mindennapi történetét. Több mint két évvel ezelőtt, 1986 tavaszán a belvíz olyan ká­rokat okozott a községben, amelyek pénzben ki se fejez­hetők. Tanácsi intézmények és családi házak mentek tönkre, sok udvaron elszá­radtak a gyümölcsfák, kertek váltak megművelhetetlenné. A belvíz az akkori tanácshá­zát is megrongálta. Az épü­let nem volt öreg, hiszen mindössze 36 éve állt. de a belvíz miatt olyan állapot­ba kerüt, hogy már a felújí­tása se jöhetett szóba. Ezért a tanácsházát újjáépítették. A tervek szerint az újjáépí­tés csak jövőre kezdődhetett volna el. de a megyei tanács segítségével előbbre tudták hozni a munkákat. A tanácselnök elmondta, hogy amíg az épület elké­szült, addig a tanács a párt- székházban kapott helyet, így a tanácsi munka, az ügy­intézés zsúfolt, kedvezőtlen körülmények között történt. .Az ügyintézők például egyet­len helyiségben voltak, ahol ügyfelek jöttek-mentek, író­gépek csattogtak. Az új tanácsházát Mohá­csi Ottó. a megyei tanács el­nöke adta át a tiszatenyői- eknek. Elmondta: külön öröm, hogy éppen most, a. nagy októberi szocialista for­radalom 71. évfordulója al­kalmából adják át az épüle­tet, hiszen ez az építkezés szép példája volt az összefo­gásnak. Az új tanácsháza ugyan­olyan alapterületű, mint a régi volt, 300 négyzetméte­res. Annyival lett több. hogy mast a tetőteret is beépítet­ték. A földszinten találhatók a tanács vezetőinek és elő­adóinak irodái. Itt kapott he­lyet a reprezentatív házas­ságkötő terem is. A tetőtér­ben tanácstermet alakítottak ki. A beruházás 3,8 millió fo­rintba került, amelynek nagy részét a megyei tanács bizto­sította. Tavaly májusban lá­tott neki a munkának az a hatszemélyes építőbrigád, amelyet a község szakm ra­kásaiból, segédmunkásaiból szerveztek. Az építkezés so­rán az elbontott tanácsházá­ból a felhasználható építő­anyagot újra beépítették. Az új tanácsháza megvalósítá­sában segített még a helyi Béke téesz és a Törökszent­miklósi Városi Tanács Költ­ségvetési Üzeme. Az újjáépült tanácsháza le­hetőséget ad arra, hogy kor­szerűbb körülmények között fogadják az ügyfeleket. Va­lóra vált az az álom is. hogy a tanácstestület végre — 40 év után — kulturált körül­mények között tarthassa ülé­sét. P. É. Az újjáépített tiszatenyői tanácsházát Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke adta át (Fotó: Nagy Zsolt) Jászjákóhalmán is A Jászjákóhalmi Béke Fsz-ben több mint 100 vagon rukorica a háztáji gazdasá­gok éves járandósága. A ház- :áji földeken mindezidáig :sák a kukoricatermesztés /olt jellemző, és a szövetke­let által megtermelt ter- nényből a tagok természet­ien részesedtek, a nyugdíja­ik, járadékosok pedig pénz­jen kapták meg a részüket. A községben ez évtől a me- őgazdasági dolgozók is egyé- íi vállalkozásokba kezdtek, dén 4,8 hektáron burgonyát is 5,4 hektáron cukorrépát ermesztettek, ahol a gépi nunkákat a közös végezte, a agok feladata pedig több- íyire a kézi megmunkálás mit. A kukorica éves 10 ezer órintjával szemben így 15— 20 ezer forint többletjövede- „ lemhez jutottak. Köztudomá­sú, hogy a termesztésre al­kalmas területeken ennél magasabb bevételek is elér­hetők bizonyos kertészeti kultúrákból. Az alsó-jászsá­gi téeszek példáján okulva jövőre Jákóhalmán is meg­jelenik a mák. Igény nyolc hektárra van, emellett a cu­korrépa tizenegyre nő, míg valamennyire csökken (3 hektárra) a burgonya vetés­területe a háztáji földterüle­teken. A házkörüli kistermelés­ben pedig kezd elterjedni — a hagyományos sertés- és baromfitartás mellett — a nyúl és a haszongalamb-te- nyésztés, valamint az idény­zöldség és a gombatermesz­tés is. Kamarai találkozók Magyar üzletemberek Bajorországban November 3. és 4. között Melega Tibor kereskedelmi miniszterhelyettes vezetésé­vel magyar üzletember-dele­gáció tartózkodott Bajoror­szág két városában Mün­chenben, Augsburgban. A helyi kamarák az üzletembe­rek számára kerekasztal- megbeszélést szerveztek, ahol csaknem 100 nyugatné­met vállalat képviselői vet­tek részt. A résztvevő bajor cégeket Melega Tibor kereskedelmi miniszterhelyettes és Dobro- vits Péter a Chemolimpex vezérigazgatója, a Magyar Gazdasági Kamara NSZK- tagozatának elnöke tájékoz­tatta a magyar gazdasági re­formfolyamatok alakulásá­ról. Melega Tibor megbeszé­léseket folytatott August Langgal, Bajorország új gazdasági miniszterével, a magyar—bajor kapcsolatok fejlesztésének további lehe­tőségeiről. TANÁCSKOZOTT A SZOT December 2-ára összehívták a szakszervezetek országos értekezletét Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Taná­csa. A testületet Nagy Sándor, a SZOT főtitkára tájékoztatta időszerű gazdasági és társadalmi kérdésekről. Az idei esz­tendő gazdasági folyamatait értékelve rámutatott: a gazda­ságban a pozitív változások úgy mennek végbe, hogy a leg­nagyobb terheket a lakosság vállalja; a fogyasztói árszínvo­nal növekedési üteme meghaladja a tervezettet, a reálbérek átlagosan nyolc százalékkal, a reáljövedelmek egy százalék­kal, a lakossági fogyasztás pedig várhatóan 3 százalékkal csökken az év végéig. Mindez komoly társadalmi feszültsé­geket váltott ki. Jelentős társadalmi rétegek kerültek igen nehéz helyzetbe, s romlott a közhangulat. Az adórendszer működése is felvetett olyan problémákat, amelyek további nehézségek forrásait jelentik a foglalkoztatottak körében. Ebben a helyzetben a szakszervezetek arra töre­kednek, hogy a halmozódó feszültségeket mérsékeljék, és fellépnek a legnehezebb helyzetben lévők gondjainak enyhítése érdekében. Ez a fellépés meglehetősen sze­rény, mindemellett igen el­lentmondásos eredményekkel járt — mondta. Ezzel kap­csolatban utalt a SZOT és a kormány képviselőinek legutóbbi találkozójára, amelynek nyomán bizonyos részintézkedések történtek, s szerény bérintézkedésekre is sor került. A központi bér­emeléseknek azonban azok szerény mértéke miatt azok sem tudtak igazán örülni, akik kapták, az intézkedésen kívül maradottak körében pedig — s ők voltak túlnyo­mó többségben — inkább fe­szültségek forrásává vált. Ebből azt a tanulságot kell levonni, hogy változtatni kell a korábbi módszeren, a SZOT és a kormány tárgya­lásai során a dolgozók ölel­és munkakörülményeit álta­lában érintő kérdésekben kell megállapodásra jutni, a szakmai, foglalkozási mun­kakörülményekkel, bérek­kel, életszínvonallal és más egyebekkel kapcsolatos kér­désekre pedig az ágazati­szakmai szakszervezetek szintjén kell kollektív tárgya­lásos, megállapodásos rend­szerben megoldást találni. A főtitkár arról is tájékoz­tatta a testületet, hogy vár­hatóan november közepén, második felében ismét sor kerül a SZOT és a kormány vezetőinek találkozójára. A jövő évi népgazdasági tervvel kapcsolatban a fő­titkár elmondta, hogy a szakszervezeteknek válto­zatlanul komoly vitái van­nak a kormányzattal az ár­színvonal, az áremelkedések összetételével, a reálbérekés reálkeresetek alakulásával kapcsolatban. A szakszerve­zetek a tervben elgondolt mértékű reálbércsökkenést nem tudják tudomásul ven­ni, s az eddig ismertetett áremelési szándékokat sem tudják támogatni. A főtitkár tájékoztatta a testületet a Központi Bi­zottság legutóbbi ülésén el­hangzottakról is. Elmondta, hogy folyik az az elemző munka, amelynek befejezté­vel igen rövid időn balül konkrét, számszerű formá­ban is tájékoztatják a közvé­leményt a valóságos gazda­sági terheinkről. A szak- szervezeteknek alapvető fel­adata a dolgozók, s közöttük is a társadalmi minimum, vagy a létminimum körüli jövedelmekből élők érdekei­nek védelme, helyzetének ja­vítása. Ugyanakkor a szak- szervezeteknek a konkrét adatok birtokában majd mérlegelniük kell, hogy mi az a reális törekvés, amit a mozgalom felvállalhat. Utalt arra: az eddigi alap­szervezeti viták jelzik, hogy a tagság nagyobb része bízik a szakszervezetekben, a moz­galom megújításában. A szakszervezeti mozgalom új arculatának kialakításához meg kell teremteni a cse­lekvési és akcióegységet, munkával, teljesítménnyel, példamutató magatartással vissza kell állítani a szak- szervezeti vezetők emberi, politikai hitelét,, s azoktól, akiknél ez már végérvénye­sen megkopott, nem harag­gal, nem ellenükre, a mozga­lom érdekében meg kell vál­ni — mondta. Végezetül a főtitkár arról szólt, hogy a szakszerveze­teknek össze kell fogniok más társadalmi erőkkel, a kormányzati szervekkel, ha országunkat át akarják se­gíteni a nehéz helyzeten. A tanácsülés döntött a szakszervezetek országos ér­tekezletének időpontjáról, munkaprogramjáról. A szak- szervezetek háromnaposra tervezett országos tanácsko­zását december 2-ára hívták össze. Az ülésen szervezeti vál­toztatásokról is döntöttek. A testület úgy határozott, hogy megszünteti az elnöki és al­elnöki tisztség eddigi rend­szerét, ezeket a funkciókat a jövőben egymást váltva az iparági-ágazati szakszerve­zetek főtitkárai töltik be. Ezért a SZOT alelnökeit — munkájukat megköszönve — felmentette tisztségükből. A következő időszakra a SZOT elnökévé a tanácsülés egyhangúlag Kovács Lászlót, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkárát, alelnökeivé dr. Fűzi Istvánt, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitká­rát és Sáli Ferencet, a Helyi- ipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének főtitkárát választotta meg. A SZOT személyi kérdé­sekben is döntött. Saját ké­résére, érdemei elismerésé­vel, a szakszervezeti mozga­lomban végzett munkáját megköszönve, más fontos ál­lami beosztásba kerülése mi­att Sólyom Ferencet felmen­tette SZOT-tagsága alól. el­nökségi és titkársági tagsá­gából, valamint SZOT-titlcá- ri funkciójából. Érdemeik elismerésével, .eddigi tevékenységüket meg­köszönve, nyugállományba vonulásuk miatt a testület 1988. december 31-i hatály- lyai felmentette beosztásuk­ból Kovács Istvánt, a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Fő­igazgatóságának vezetőjét, valamint Siklós Jánost, a SZOT folyóiratok főszerkesz­tőjét. A SZOT tagjainak sorába kooptálta és 155 érvényes szavazatból 138-cal a SZOT közgazdasági titkárává vá­lasztotta Sándor Lászlót, a Salgótarjáni Városi Pártbi­zottság első titkárát, vala­mint kettős jelölés alapján, 85 szavazattal a SZOT tá­jékoztatási és propaganda titkárává Szalay Ferencet, a Népszava főszerkesztő-he­lyettesét. A régi elnököt választották újjá Hem a nehézségekre kell hivatkozni Közgyűlés a Vörös Csillag Ruhaipari Kisszövetkezetben Tegnap délelőtt Szolnokon, a Tudomány és Technika Házában tartotta idei köz­gyűlését a Vörös Csillag Ru­haipari Kisszövetkezet. Elöl­járóban Józsa Ferencné fő­könyvelő — aki a rendezvény elnöki tisztét is betöltötte — köszöntötte a megjelenteket, közöttük Németh Lászlót, a Szolnoki Városi Pártbizott­ság titkárát, majd röviden megemlékezett a nagy októ­beri szocialista forradalom évfordulójáról is. Ezt követően Lafferton Lászlóné, a kisszövetkezet elnöke számolt be az elmúlt öt esztendőben végzett gaz­dasági és testületi munká­ról. Mint hangsúlyozta, a kedvezőtlen feltételek elle­nére a hazai szövetkezeti ipar — köztük a Vörös Csil­lag Ruhaipari Kisszövetkezet is, nagy erőpróba árán ugyan, de alkalmazkodni tu­dott a nehezedő gazdasági feltételekhez és dinamikus fejlődést mutatva, eredmé­nyes éveket tudhat maga mögött. Pedig valóban nem volt könnyű az elmúlt öt esztendő, hisz a textilruhá­zati ipar már jó ideje szem­bekerült a világpiac megvál­tozott feltételeinek kihívásá­val. Állandó és gyökeres vál­tozásra, megújulásra volt és van szükség ahhoz, hogy ez a nagymúltú cég javíthassa nemzetközi versenyképessé­gét, növelje devizaszerző te­vékenységét. A Vörös Csillag Ruhaipari Kisszövetkezet is a nem ru­bel elszámolású export nö­velésével jutott fejlesztési le­hetőségekhez, aminek ered­ményeként termékeik 80 százaléka az USA, Kanada, az NSZK és az arab orszá­gok piacaira került. Ez annál is inkább fontos feladat mert — mint megtudtuk — beruházási hitelprogramja­ikban kötelezettséget vállal­tak arra, hogy 1989-ig, dina­mikusan növekvő értékben állítanak elő férfi felsőru­házati termékeket. Célratörő, üzletcentrikus szemlélettel, nagy léptekkel 56 százalék­kal növelték a tőkés export­jukat, s így az 1983. évi 63 millió forinttal szemben az idén várhatóan 100 millió fo­rintra rúg majd a tőkés ár­bevételük, miközben a teljes árbevétel 73 millió forintról 130 millióra nő. Ezt az ered­ményt csak úgy lehetett el­érni, hogy nem a nehézsé­gekre hivatkoztak, hanem elsősorban a saját házuk tá­ján néztek szét. Ezért emel­ték termékeik minőségét, műszaki színvonalát és elő­reléptek a gyártmány- és gyártásfejlesztés területén is. Ezután Lafferton Lászlóné a kül- és belkereskedelmi partnervállalataik munká­ját méltatta, jónak értékelve azt, majd arról szólt, hogy az idén várhatóan a kisszö­vetkezet 17—18 millió forint nyereséget ér el. Az elnöki értékelést köve­tően a résztvevők meghall­gatták a felügyelő és szövet­kezeti bizottság jelentését, és mindhárom beszámolót elfo­gadták. S mivel Lafferton Lászlóné öt évre szó’ ki megbízatása lejárt a ’ ' gyűlés résztvevőinek tnxus szavazással új elnököt kel­lett választani. Végül a régi lett az új is, mivel a kisszö­vetkezet tagsága egyhangú­lag újabb öt évre ismét Laf- ferton Lászlónét választotta meg a szolnoki Vörös Csillag Ruhaipari Kisszövétkezet el­nökévé.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents