Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-28 / 283. szám
ÚJ törvényeket fogadott el az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) Jó lenne, ha 1992-re már megszűnne az Európai Gazdasági Közösségtől eltérő gyakorlat, és az úgynevezett eljárásszabadalmak helyett hazánkban is elismernék a termékszabadalmakat. Válasz az elhangzott felszólalásokra Mivel több hozzászóló nem jelentkezett, Tétényi Pál, az OMiFB elnöke válaszolt az elhangzottakra. Felvetődött a vitában, hogy inkább az infrastruktúra fejlesztéséhez adjon támogatást az alap, s kevésbé a gyártmányfejlesztéshez. Tétényi Pál szerint mindkét feladat megoldására igénybe kell venni a Központi Műszaki Fejlesztési Alapot, csak eltérő eszközöket kell alkalmazni. A kockázati tőke bevezetésével kapcsolatban elmondta: nem rövid, hanem jó néhány évig tartó folyamatról van szó, ezt mutatják a nemzetközi tapasztalatok. Többen foglalkoznak a fejlődés irányával, a szellemi és a fizikai infrastruktúra jelentőségével. Az OMFB elnöke úgy ítélte meg: egyre inkább látszik, hogy a műszaki fejlesztés rendkívül nagy gátjává vált az elmaradott infrastruktúra. Sok szó esik ma arról, hogy 1992-re létrejön az egységes európai közös piac. A hatékony, eredményes együttműködéshez meg kell teremteni annak műszaki feltételeit a távközlésben, a szabványosításban és sok más területen. A műszaki értelmiség, s általában az értelmiség helyzetéről, működésének leheA társasági törvényhez kapcsolódó újabb Javasolta, hogy a létrehozandó országgyűlési tudományos bizottság haladéktalanul alakuljon meg, és tevékenységét terjessze ki a Központi Műszaki Fejlesztési Alappal foglalkozó törvényre is. tőségeiről, korlátáiról is szólt Tétényi Pál. Azonnali változás nem várható ezen a téren, bár a szándék megvan, igaz, a lehetőségek korlátozottak. A magyar szakemberek, kutatók külföldi munkavállalásával kapcsolatban Tétényi Pál úgy ítélte meg: ha ez tömegessé válik, feltétlenül figyelni kell rá, jelenleg azonban méginkább azt kell értékelni, hogy az ilyen jellegű munkának nagyon sok előnye is van. Még ma is érezzük annak hátrányát, hogy tudományos életünk hosszú éveken át el volt zárva a nyugat-európai országok tudományos műhelyeitől. A személyes kapcsolatok ezen a területen rendkívül fontosak, s azért pedig külön köszönet jár, hogy ezek a kutatók a tudományos életben növelik hazánk hírnevét. A képviselők ezután a terv- és költségvetési bizottság jelentésében előterjesztett módosító javaslatra szavaztak, s azt három ellenszavazattal, négy tartózkodással elfogadták. Ezután a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvényjavaslatot általánosságban és — a megszavazott módosításokkal — részleteiben, 13 ellenszavazattal és 10 tartózkodással elfogadták. Ezután dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjesztette elő a gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódó törvényjavaslatokat. Az Országgyűlés októberi ülésén elfogadott tánsasági törvény szükségessé teszi a jogrendszer teljes áttekintését és a társasági törvénnyel összhangban álló átfogó korszerűsítését — mondotta. A gazdasági társaságokról szóló törvény megalkotása legerőteljesebben a Polgári Törvényikönyvet érinti, s ezért a törvény több jogintézményét kell módosítani, újraszabályozni. A PTK és a hozzá kapcsolódó alacsonyabb szintű jogszabályok ellentmondásai arra is ösztönzik a jogalkotókat, hogy a most előterjesztett törvényjavaslatot meghaladóan mielőbb hozzákezdjenek a PTK átfogó felülvizsgálatához. Ezúttal azonban — jelezte a miniszter — mégsem terjeszti elő a Polgári Törvénykönyv módosítását, hanem arra kéri a képviselőket, hogy ezzel a decemberi ülésszakon foglalkozzanak. Indoklásul elmondta, hogy a külföldiek Magyar- országon történő befektetéséről szóló törvény, amely decemberben kerül az Országgyűlés elé, szintén a Polgári Törvénykönyv módosítását igényli. Nem lenne célszerű egy törvényt két egymást követő ülésszakon módosítani. A továbbiakban kifejtette, hogy az új társasági törvény szabályozása szükségessé teszi a polgári per- rendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítását is. A gazdasági társaságokra vonatkozó egységes szabályozásnak megfelelően lehetőséget kell nyújtani bármely típusú gazdasági társaság határozatának a bíróság előtti felülvizsgálatra. A gazdasági társaságokról szóló törvény alkalmazása után felszínre kerülő érdekek védelmére elsősorban gazdasági eszközök és a polgári jogi felelősség szolgálnak. Vannak azonban olyan jogsértések, amelyeknél a büntetőjog eszközeinek alkalmazása sem mellőzhető. Ennek figyelembevételével a Büntető Törvénykönyvet két új bűncselekmény tényállásával kell kiegészíteni. Az új rendelkezések egyike a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének a gazdasági társaság tagjait, a társaság vagyonát illetően megtévesztő magatartását rendeli büntetni. A másik rendelkezés az alaptőke vagy törzstőke megcsorbításának bűncselekménnyé nyilvánításával a gazdasági társaság hitelezőinek büntetőjogi védelmét szolgálja. A törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyvnek a gazdasági társaságok zavartalan működéséhez elengedhetetlenül szükséges módosítását tartalmazza. Nem jelenti azonban a büntetőjogszabályok korszerűsítésének a lezárását. A kormány gazdasági és társadalmi kibontakozási programjának tükrében, a korszerű piacgazdálkodás követelményeinek megfelelően felül kell vizsgálni — az új Alkotmány kidolgozásával összhangban — a Büntető Törvénykönyvet. Ugyancsak szükséges az állami pénzügyekről szóló törvény módosítása is. Meg keli teremteni az összhangot az 1989. január 1-jén hatályba lépő társasági törvény, a vállalkozási nyereségadóról, az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvények és a pénzügyi törvény fogalom használata között. A törvényjavaslat ennek megfelelően a ./vállalkozókat” vonja a személyi hatálya alá. E fogalom felöleli mindazokat a jogi személyeket és magánszemélyeket, amelyek, illetőleg akik gazdasági tevékenységet végeznek, és e tevékenységükből származó jövedelmeik meghatározott egészét adók, illetékek vagy egyéb kötelező befizetések formájában fizetik be a költségvetésbe. A népgazdasági tőkeío- lyamatok szabályozása szükségessé teszi az értékpapír-kibocsátás és -forgalmazás feltételrendszerének magas szintű jogszabályban történő rögzítését. A törvényjavaslat ezt a célt szolgálva erősíti a befektetők védelmét, és segíti az értékpapírpiac stabilitását. A számviteli rendszer korszerűsítése, az új gazdálkodási, vállalkozási formák megjelenése, a felesleges szabályozási szintek kiiktatása miatt vált indokolttá a pénzügyi törvény számvitelre vonatkozó előírásainak módosítása, bővítése. A javasolt módosítások megteremtik a feltételét a számviteli rendszer reformjának, az egységes számviteli törvény kialakításának. A gazdasági társaságokról szóló törvény megalkotásával — a szektor- és versenysemlegesség elvére figyelemmel — indokolttá vált a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló 1985. évi 26. törvényerejű rendelet módosítása is, azért, hogy a jövőben a gazdasági társaságokra se terjedjen ki ezen adónem fizetésének kötelezettsége. Végezetül Kulcsár Kálmán felhívta a figyelmet arra, hogy a mo6t módosítandó törvények további felülvizsgálatán kívül e munka folytatásaként elkészítik a társaságok átalakulására vonatkozó törvényjavaslatot, a külföldi beruházásokról készülő törvényjavaslatot, illetve a földtörvény módosítását és számos más fontos jogszabályt. Dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), Ferroké- mia Ipari Szövetkezet jogtanácsosa, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója bevezetőben leszögezte, hogy az Országgyűlésen októberben elfogadott társasági törvény a magyar jogrendszerben — amely elviekben a tervutasításos rendszerre épült — kivételt képez. Ezért meg kell teremteni a jelenleg hatályos joganyaggal a Ezután megkezdődött az 1988. évi állami költségvetés egyes előirányzatainak alakulásáról szóló tájékoztató tárgyalása. A pénzügyminiszter szóban nem fűzött kiegészítést a képviselőkhöz eljuttatott írásos anyaghoz, amelyben részletesen beszámolt az idei állami költség- vetés legfontosabb előirányzatairól. Eszerint a költség- vetési törvény a központi költségvetési szervek támogatására 108,5 milliárd forint, a tanácsoknak nyújtott állami támogatásra 96,1 milliárd forint felhasználását teszi lehetővé. Ehhez képest idén a központi intézményeknél és a tanácsoknál egyaránt nagyobb (támogatás felhasználására lesz szükség. A költségvetési támogatási többletigény ösz- szege 953 millió forint. Ez a pénz azért szükséges, hogy az igazságszolgáltatási, a műszaki, az egészségügyi dolgozók bérrendezésére a felső szakirányú végzettséggel rendelkezők alsó bérhatárának felemelésére, valamint a Magyar Televíziónál, a Magyar Rádiónál és a Magyar Távirati Irodánál foglalkoztatott újságírók és szerkesztőségi alkalmazotvábbiakban bejelentette, hogy az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága megtárgyalta a Polgári Törvénykönyv, a Büntető Törvénykönyv, a polgári rendtartás, az állami pénzügyekről szóló törvény, valamint a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló törvényerejű rendelet módosításának tervezetét. A bizottság egyetért az igazságügyminiszterrel abban, hogy a Polgári Törvény- könyv módosítását az Országgyűlés most ne tárgyalja, hanem erre térjen visz- sza a decemberi ülésszakon. Az előadó ezután a bizottság módosító javaslatait ismertette, végezetül kijelentette: az igazságügyminiszter által előterjesztett javaslatokat — a már egyeztetett módosításokkal — a bizottság elfogadja. Határozathozatal következett. A képviselők először elfogadták, hogy a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot a külföldi tőkebefektetők beruházásvédelméről szóló törvényjavaslattal együtt az Országgyűlés decemberi ülésszakán tárgyalja meg. Majd elfogadták a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot, azt követően pedig — a beterjesztett bizottsági módosítással együtt — a polgári eljárási szabályokat módosító törvényjavaslatot. A képviselők megszavazták az állami pénzügyekkel foglalkozó 1979. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot a vonatkozó bizottsági kiegészítésekkel együtt. Végezetül az Országgyűlés elfogadta nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló 1985. évi 23. számú törvényerejű rendelet módosítására vonatkozó törvényjavaslatot. tak béremelésére összesen 105 millió forintot felhasználhassanak. A Kereskedelmi, a Külügy-, valamint a Szociális és Egészségügyi Minisztériumnál a forintleértékelés miatt 130 millió forinttal, az egyházaknál pedig 40 millió forinttal kívánják növelni a költségvetési támogatásokat az előirányzathoz képest. A kormány a pedagógusok bérbruttósítás miatti bérfeszültségeinek megoldására 302 millió forintot, az igazságszolgáltatásban és az egészségügyben dolgozók bérrendezésére, a felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezők alsó bérhatárának felemelésére 129 millió forintot kíván fordítani. A júliusi forintleértékelés miatt szükségessé vált továbbá az egészségügyben 42 millió forinttal, a szociálpolitikai keretnél pedig 200 millió forinttal felemelni a támogatásokat a költségvetési tartalék terhére. A pénzügyminiszter felhatalmazást kért az Országgyűléstől a terven felüli támogatások folyósítására a költségvetési tartalékból. A tájékoztató kitért arra is, hogy miként alakult az idén a vállalati gazdálkodó szervek és az elkülönített állami pénzalapok támogatása. A szénbányászat támogatása a törvényben jóváhagyott előirányzatnál 700 millió forinttal kisebb lesz, mivel évközben döntés született a gazdaságtalan tevékenység visszaszorítására. Ugyanakkor bizonyos korábban keletkezett, az állammal szembeni kötelezettségek teljesítésére néhány bánya esetében további intézkedésekre van szükség. A vaskohászat, a hústermelés és -értékesítés ez évi támogatása megegyezik a tervezettel. Szintén az előirányzatnak megfelelő támogatási összeget folyósítanak a Magyar Államvasutak számára, a Szanálási Alap és a Foglalkoztatási Alap finanszírozására. A jelentés arról Is tájékoztatta a képviselőket, hogy a vállalati gazdálkodó Az Országgyűlés ezután az Elnöki Tanácsnak a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletel áttekintésével folytatta munkáját. Az erről szóló jelentés egyik pontja a lőfegyverekről és a lőszerekről szóló új jogszabálygyűjteményre vonatkozott, amely az elmúlt hetekben nagy vihart kavart a magyar közvéleményben. A rendelet ugyanis szabaddá kívánta tenni a gáz- és riasztófegyverek, valamint a légfegyverek tartását, forgalmazását. Erre a társadalmi vitára utalt Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke is, aki szót kért a jelentés feletti vitában. Bejelentette: a tiltakozásokat is figyelembe véve az Elnöki Tanács szerdai ülésén úgy határozott, hogy az Országgyűlést követő testületi ülésén ismét napirendre tűzi ezt a törvényerejű rendeletet. A maga részéről azt fogja javasolni — mondta —, hogy ezt az engedélyt vonják vissza. Az Elnöki Taszervezetek befizetései, valamint a fogyasztáshoz kapcsolt adó várhatóan 4—6 milliárd forinttal haladja meg a támogatások levonása után keletkező tervezett többletet. Ennek a többletnek a tervek szerint 320,5 milliárd forintnak kellene lennie, ehelyett várhatóan eléri a 324—326 milliárd forintot. Ugyanakkor a társadalombiztosítási befizetések, illetve kiadások egyenlegének hiánya 11,5 milliárd forint helyett 20,5—21,5 milliárd forint körül fog alakulni. így az úgynevezett automatizmusok által érintett költségvetési kapcsolatokból származó bevételek és kiadások összesített többlete az előirányzottól várhatóan 4—5 milliárd forinttal marad el. A törvény előírja, hogy az Országgyűlést informálni kell, ameny- nyiben a vállalati gazdálkodás közvetett szabályozására visszavezethető, valamint a társadalombiztosításban érvényesülő automatizmusok miatt á tartalék fele — 5 milliárd forint — felhasználásra kerül. Végeredményben az automatizmusok a költségvetési tartalékot a megszabottal egyező mérétkben terhelik, s ezt a költségvetésről szóló törvény lehetővé teszi — írja a képviselőknek készült tájékoztató. Határozathozatal következett: Az Országgyűlés az 1988. évi állami költségvetés egyes előirányzatainak alakulásáról szóló tájékoztatót — 15 tartózkodás és 15 ellenszavazat mellett — elfogadta. Harmincegy tartózkodás és 10 ellenszavazat mellett megszavazták azt is, hogy a központi költségvetési szervek körében 275 millió forinttal, a tanácsoknál pedig 678 millió forinttal, összesen tehát 953 millió forinttal felemeljék a támogatási összeget a költségvetési tartalék terhére. nácsnak vállalnia kell — figyelembe véve a közvélemény újonnan megnyilvánult tiltakozását is —, hogy megváltoztassa korábbi határozatát. A Parlament honvédelmi bizottsága nevében felszólaló Török Mihály (Fejér m., 6. vk.), a bizottság titkára arra emlékeztette a képviselőket, hogy a bizottság júniusi ülésén — bár a rendelet egészét időszerűnek, szükségesnek ítélte — felhívta a figyelmet arra, hogy a riasztó- és gázpisztolyok engedélyezése a mai társadalmi állapotunkon nem segít, hanem rontja azt. Ezért azt javasolták, hogy ezeknek a veszélyes eszközöknek az engedélyezését vegyék ki a tervezetből. A vitában dr. Juhár János (Pest m., 24. vk.), pomázi körzeti orvos elmondta, hogy Pest megyében csaknem tízezer aláírást gyűjtöttek, a tervezet módosítását követelve. Egyetértett a honvédelmi bizottság álláspontjá(Folytatás a 3. -oldalon) Munka közben » képviselők Röpke megbeszélés szükséges összhangot. A toTájékoztató az idei allami koltsegvetes alakulásáról Törvényerejű rendelet helyett törvény készül a lőfegyverekről
