Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-25 / 281. szám
Tanácskozik az Országgyűlés (Folytatás a 2. oldalról) mérlegünk aktív lesz; azaz forrásokat helyezünk ki — a magas adósságok magas kamatterhei miatt — tovább nő az adósságállomány. Az éves nemzeti jövedelemnek most már mintegy háromnegyedét kitevő bruttó adósság önmagában is rendkívüli teher. A magas kamatköltségek és a törlesztési kötelezettségek nagy mértékben szűkítik a gazdaságpolitika lehetőségeit. Az idén például 1 milliárd dollár felett lesz a kamat, a törlesztés pedig meghaladja a 2 milliárd dollárt. Az adósságállomány növekedését fizetőképességünk megőrzése érdekében feltétlenül meg kell állítanunk. Ezért úgy kell dolgoznunk, hogy fizetési kötelezettségeink kamatrészét egyre nagyobb mértékben, később teljes egészében devizabevételi többletből fedezzük. A gazdasági stabilizáció feltétele a fogyasztás kényszerű csökkentése is. A lais figyelembe véve mai ismereteink szerint a fogyasztói árszint emelkedése az ideinél alacsonyabb szinten — 12—15 százalékban — prognosztizálható. Természetesen ennek alakulása a jövő évi gazdasági folyamatoktól függ. Az ebből adódó megélhetési nehézségeket a kormány ismeri. A legsúlyosabb gondok enyhítése érdekében az áremelkedés egy részét pótlólagos. 16 milliárd forint összegű szociálpolitikai intézkedésekkel ellentételezzük. így január elsején 300 forinttal emelkedik a nyugdíj és gyermekenként a családi pótlék. További 200 forinttal emeli a kormány a régi nyugdíjasok ellátását. A terhek viselésében a vállalatoknak a korábbinál nagyobb részt kell vállalniuk. így a kormány javaslata szerint részt kell venniük a korábban felvett lakáshitelek kamatterheinek a költségvetéstől törénő átvállalásában, és a fiatalok első laNémeth Miklós és Nyers Rezső az ülésszak szünetében nem zetközi sajtótájékoztatót tartott kosság fogyasztása 1968-ban a számítottnak megfelelően, jelentősen mérséklődik. A fogyasztói árszínvonal körülbelül 16 százalékkal emelkedik, ami 1 százalékkal több a tervezettnél. Ez a túllépés részint a forint leértékelésének, részint a ■költségvetési egyensúlyt javító terven felüli központi áremeléseiknek ('benzin, egyes élvezeti cikkek áremelésének) a következménye. Mindemellett a lakosság reáljövedelme és reálbére — a bérek számítottnál magasabb színvonala miatt — eléri a tervezettet. A kormánynak az az ígérete, hogy a tervezettnél magasabb árnövekedés bérben és egyéb juttatásokban kompenzálja, lényegében teljesült. A családi pótlék, gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, valamint a nyugdíj a'k és ösztön- díjak emelésére 35.5 milliárd forintot, a tervezettnél mintegy 4 milliárd forinttal többet fordítottunk. A kormány arra törekedett, hogy a lakosság terhelése gazdaságilag és politikailag elviselhető szinten maradjon; a vállalatoknál erősödjön a szerkezetátalakításra való ösztönzés, a költségvetési kiadások reálértéke pedig olyan mértékben csökkenjen, amely mellett az oktatás, az egészségügy, a kultúra területén az alapvető igények, iha szűkösen is, de kielégíthetők. A kormány álláspontja az, hogy a lakosság terhelését 1989-ben sem lehet elkerülni, de ennek az ideinél kisebbnek kell lennie, mivel 1988-ban a terhek nagyobb részét a lakosság viselte, így jövőre a lakossági fogyasztás az ez évi 3 százalékkal (szemben körülbelül egy százalékkal csökken, az egy főre jutó reáljövedelem mintegy 2 százalékos, az egy főre jutó reálbér hozzávetőleg 6 százalékos mérséklődése mellett. 1989-ben a négyéves támogatásleépítési program keretében 25 milliárd forinttal mérsékli a kormány a termeléshez és a fogyasztáshoz kapcsolódó költségvetési támogatásokat. Ez hat a fogyasztói árakra is. A tervjavaslatban megjelölt 5—5,5 százalékos hatású központi áremelkedés, amely elsősorban az élelmiszereket, a személyszállítást, a vízszolgáltatást érinti, az ár- és értékarányok javítását is szolgálja. A piaci hatásokat káshoz jutásának támogatásában. A kormány javasolja, hogy a vállalkozási nyereségadó mértéke 55 százalék legyen, ötven százalékos mérték esetén a kormány arra kényszerül, hogy javaslatot tegyen az állami tulajdon utáni járadék fizetésére. Puskás Sándor (Heves m., 2. vk.), az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. vezérigazgató-helyettese a terv- és költségvetési bizottság nevében szólalt fel. A napirendi pont vitájában elsőként felszólaló Schmidt Ernő (Vas. m., 10. vik.), a FALCO Fakombinát vezérigazgatója a gazdálkodás súlyos működési zavarának oíkaként egyértelműen a tulajdonosi viszonyok rendezetlenségét nevezte meg. Soltészné Pádár Ilona (Szabolcs-Szatmár m., 8. vk.) megyei népfront-titkár a Szabolcs—Szatmár megyében tapasztalható szociális gondokat számba véve fiatal választói véleményét tolmácsolta, amikor azt javasolta, hogy módosítsák az adósávokat, és vezessék be a családi adózást. Zarnóczi József, (Budapest, 27. vk.), az MSZMP X. kerületi bizottságának első titkára 'kiemelte: a kormány gazdasági intézkedései ellentmondásosak. Hütter Csaba (Nógrád m., 7. vk.) a Szécsényi Rákóczi Tsz elnökének véleménye szerint a kormány nem folytat eléggé falupárti politikát; a mezőgazdaság terhei az elmúlt években nagymértékben megnövekedtek. Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.), a Zala Megyei Párt- bizottság első titkára hangoztatta, hogy a kormány másfél éves működése el- válaszhatatlan a parlament szerepének növekedésétől. A számos kedvező változás ellenére az állampolgárok az árak, a bérek, az adók kellemetlen hatásain keresztül ítélkeznek. Ezzel az Országgyűlés csütörtöki. munkanapja — amelyen az elnöki tisztet felváltva töltötte be Stadin- ger István, Vida Miklós, Jakab Róbertné és Horváth Lajos — befejeződött. Pénteken a kormány stabilizációs munkaprogramjának vérehajtásáról és az 1989 évi gazdaságpolitikai feladatokról szóló beszámoló feletti vitával folytatja munkáját a képviselőtestület. A párt megalakulásának 70. évfordulóján összevont ünnepi taggyűlés a MÁV Járműjavító Üzemben Szabó István mondott beszédet A MÁV Járműjavító Üzem kommunistái ünnepi összevont taggyűlést tartottak tegnap, a KMP megalakulásának 70. évfordulóján az üzemi művelődési közponban. Az összevont taggyűlés délután 4 órakor kezdődött. A Himnusz elhangzása után Kanyó Sándor, az üzemi pártbizottság titkára köszöntötte a megjelenteket, köztük Szabó Istvánt, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, Varga Sándornét, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagját, a Szolnok Városi Pártbizottság első titkárát, és Molnár Sándort, a MÁV Vezérigazgatóság főosztályvezetőhelyettesét, majd felkérte Szabó Istvánt ünnepi beszédének megtartására. A magyar történelem egyik legfontosabb eseményének megünneplésére gyűltünk össze, a Kommunisták Magyarországi Pártjának 70. születésnapján elődeinkre emlékezünk — kezdte beszédét Szabó István, majd így folytatta: — Olyan meghitt együtt- létnek tartom ezt a taggyűlést. mintha egy családi ünnepen lennénk. Mert ahogyan mindannyiunknak szüksége van a család melegére, annyira fontos számunkra az is, hogy közös eszménk összetartó erejét érezzük, megállapíthassuk, hogy milyen szoros emberi, elvtársi kapcsolatok adnak erőt, biztatást mai mindennapjainkhoz. Ezután a hetven évvel ezelőtti eseményeket idézte fel: — Nem a forradalmi romantika, hanem a tények felismerése: a tömegek szándékának találkozása a kiemelkedő személyiségekkel, meghatározó erejű lehet — mondotta. — Márpedig ami— \918. november 24-én, vasárnap délután Kelen József Városmajor úti lakásán viszont megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja. Az új párt már születése pillanatában sem a forradalmi utópiák koraszülötte volt, hanem időben, mondhatni, a kor parancsára jött létre, hogy szervezett keretet biztosítson Magyar- országon a polgári demok- ratikps forradalomban jelen lévő, s a szocializmus felé mutató erőknek. Mai gondolkodásunk szerint is széles horizontú politizáló párt volt a KMP. A lehető legszélesebbek voltak a tömegkapcsolatai ; a párt befolyását az értelmi és érzelmi meggyőzés egységével igyekezett növelni. — A pártépítés és a mindennapi politika gyakorlásában nyoma sem volt munkájukban a rosszul értelmezett „központi elvnek”, cselekedeteiket a forradalmi tömegek Igényei és érdekei alapján határozták meg. Ma úgy is mondhatjuk ezt: a legszélesebben érvényesült a pártdemokrácia, ugyanakkor a legfontosabb döntések végrehajtásában szigorú elvek szerint egységes volt a cselekvés. Szabó István ezután a hetven évvel ezelőtti szolnoki eseményeket elevenítette fel: — A párt Központi Bizottságának megalakulása után alig három hét múlva, itt Szolnokon is megalakult a KMP szervezete. Jóleső kor Kun Béla és elvtársai hazaérkeztek Magyarországra, forradalmi helyzetet találtak. A nagy októberi szocialista forradalom híre újabb (lendületet adott a társadalmi mozgásnak. Szőkébb hazánk dolgozó tömegei,1 legjobb szellemi erői is várták, éltették az új eszméket. A Mezőtúr és Vidéke című lap 1918. január 20-ai számában ezt írta: „Lángba és fénybe borult az ég Oroszországban és elindult a béke, s amerre megy, elalusznak a fegyverek!” 1918 januárjától már nyíltan beszéltek Magyarországon az eljövendő forradalomról. A szocialista baloldal felismerte a szocialista forradalom közeli lehetőségét, meglátta, hogy követhető a szovjet példa. E felismerést magukévá tették a szociáldemokrata pártból nagyrészt kizárt régi baloldali ellenzékiek is. Nem elhanyagolható a magyarországi forradalmi szocialisták szerepe és súlya sem. hiszen jelentős szellemi erőkkel rendelkeztek. érzés mondatja velem, hogy ebben a teremben talán itt vannak azok fiai, lányai, unokái, akik főleg az akkori MÁV Műhely munkásaiból — Kun Béla és Vágó Béla segíségével — 1918. december 12-én megalapították a Tisza-^oartján is a kommunista pártszervezetet. — A szolnoki pártgyűlést követő néhány napon belül az akkori vármegye más városaiban, nagyobb falvaiban is megalakultak a KMP helyi szervei vagy csoportjai. Ezek a pártszervezetek késedelem nélkül a széles néprétegek harcának élére álltak. — Amikor a kommunista utókor háláját fejezzük ki — folytatta beszédét — a példa ereje is munkál bennünk: szeretnénk méltóak lenni a KMP legjobb hagyományainak továbbéltetésére. Mi is a nép egésze érdekeinek megfelelően akarjuk betölteni hivatásunkat. Hisszük és egyre nagyobb meggyőződéssel valljuk, hogy a ma élő kommunista generációk — nagy elődeik példája és tapasztalatai nyomán — az egész néppel egyetértésben megtalálják azt az utat, amely a magyarság számára legmegfelelőbb szocialista társadalmi modellhez vezet. Az országos pártértekezlet májusi tanácskozásán ennek igénye, sőt mi több, ennek követelménye egyértelműen megfogalmazódott. Ezért van az, hogy ismételten — de most már sok-sok tanulság birtokában — széles alapokon nyugvó új társadalmi megegyezés megteremtésén munkálkodunk. Napjaink teendőire rátérve Szabó István a következőket mondta: —. A Központi Bizottság elvégezte az elmúlt időszak tárgyszerű elemzését, és elhatárolta magát a politikai gyakorlat azon elemeitől, a mögöttük lévő szemlélettől, amelyek gátjává váltak a reform folyamat kibontakoztatásának. Az új nemzeti összefogás központi elemeinek tartja a hatékony és szocialista piacgazdaság kiépítését és működését, a társadalmi önszerveződés jogának elismerését, az alkotmányosságon alapuló jogrendet és jogállamiságot, az állampolgári autonómia és az egyesülési jog érvényesülését. A legjobb politikai irányvonal sem valósítható meg szilárd, következetes politikai centrum nélkül — emelte ki. Csak és kizárólag ennek következményeként alakulhat ki a párt egészében az a szervezettség, az az egységes fellépés a társadalmat érintő fontos kérdésekben, amely a párt egészét vezető erővé teszi, teheti. Ugyanakkor a pártegység monolitikus értelmezése, felfogása vagy megkövetelése nem térhet vissza. Az országos feladatok eredményes és gyors megvalósítása tőlünk is függ — hívta fel a figyelmet. A feladatokból felelősséggel és elkötelezetten vállaljuk a ránk eső részt. Ennek szellemében terveztük, szerveztük és végeztük munkánkat az elmúlt hónapokban a megyében is. Október 7-én, azon a pártbizottsági ülésen, amelyen az országos pártértekezlet állásfoglalásával összefüggő elemzést végeztük el, nem tettünk mást, mint átgondoltuk szándékainkat. Ezt jeleníti meg elfogadott politikai munkaprogramunk, ezt tükrözi közreadott fel- adattervünk. Szabó István ezután a nyilvánosság jelentőségéről szólt: — Űj politikát csinálni nyilvánosság nélkül nem lehet — szögezte le. Aki olÜnnepi beszéde végén a fiatalokat érintő 'kérdésekről szólt. Leszögezte többek között: a párt megalakulásától fogva stratégiai kérdésnek tekinti a fiatalok megnyerését, nevelését, végső soron elvezetésüket a szocializmuslhoz. Teszi ezt abból a történelmi felismerésiből, hogy a holnap döntően olyanná formálódik, amilyenné ma alapozzuk. Az országos KISZ értekezletre történő felkészülés megyei vitái rávilágítottak arra, hogy a fiatalok kételyei, útkeresésük összefügg az ifjúság öntevékenységének bizonyos korlátáival, intézményes formáinak fejletlenségével. A megváltozott körülvasta a legutóbbi pártbizottsági ülésünkről szóló tudósítást, észrevehette: testületünk döntött a saját tevékenységéről szóló tájékoztatás kérdésében. Lehet, hogy egyesek szemében ez a párt belügye, egyszerű módszerbeli kérdés. A valóságban sokkal több ennél. Olyan kötelezettséget állítottunk magunk elé, hogy minden tekintetben megismerhetővé tegyük a politikai döntések egész folyamatát, 'kinyilvánítottuk abbéli igyekezetünket, hogy számítunk a politikailag aktív emberek gondolataira, kritikájára is, mindenekelőtt természetesen, a párttagság felelős megnyilvánulásaira. Testületünk tagjai személyesen is 'kötelességüknek tartják, hogy folyamatos és természetes — és nem protokolláris — kapcsolatban álljanak a pártszervezetekkel, tudósítsák törekvéseinket és tanuljanak a közösségek bölcsességéből. A pártmunka új hangsúlyait is szóba hozta Szabó István: — A megújuló pártmunka kiemelt területe a helyi politikai, alapszervezeti munka erősítése, fejlesztése. A figyelem ma az üzemi, az alapszervezeti politikai munka feltételeinek erősítése felé fordul. A termelési folyamatokban és az irányítás különböző szintjén dolgozó párttagok tapasztalataikkal, felelős véleményükkel legyenek részesei a döntési folyamatoknak és elkötelezettjei a feladatok végrehajtásának. — Ha egy pártszervezet vezetősége valóban nyomon követi a politikai élet mozgását — példaként csak a legutóbbi hetekre utalok — külön felsőbb útbaigazítás, felkérés, határozat nélkül is feltétlenül észre kell vegye: nem mehet el a párt- szervezet szó nélkül a választási törvénytervezet mellett! Több helyen, mint éppen itt is, a Járműjavítóban, úgy tudom, a kommunisták szántak rá időt, megvitatták. Ez rendkívül fontos. Nem nélkülözhető a majdani döntés alkalmával a párttagság politikai tapasztalata, véleménye, javaslata. mények tehát radikális szakítást sürgetnek azzal a még ma is 'kísértő, kényelmes felfogással és gyakorlattal, amely az ifjúság nevelésének feladatát, a korábban megszokott gyakorlatban, annak továbbélésében látja megoldottnak. Meg kell tanulnunk érteni a nyelvükön, átérezni gondjaikat, mélyebben meg kell ismerni gondolkodásukat, támogatnunk kell az egész társadalom megújulását szolgáló törekvéseiket Tévedéseik korrigálásában az idősebb testvér bölcsességével kell segítem. Lényeges, hogy befolyásolásukban, orientálásukban ne engedjük át a terepet más erőknek. Egyetértésben az egész néppel Meg kell nyernünk a fiatalokat Az ünnepi taggyűlés résztvevőinek egy csoportja Befejezésül Szabó István elismerő szavakkal méltatta az üzem eredményeit. Az ünnepi beszédet követően Varga Sándorné adta át a Központi Bizottság emléklapját Révész Ernőnek, aki 40 éve párttag; és 25 éves párttagsága után Belső Lászlónak, Cseh Ferencnek, és Seszták Lajosnak. A lakókörzetben végzett eredményes politikai tevékenységéért Csősz László a városi pártbizottság elismerő oklevélét kapta meg. Az összevont taggyűlés végén az üzem munkáskórusa adott műsort. Ezután alapszervezeti taggyűlésekre került sor, ahol kiosztották az új tagkönyveket. • * * A tegnapi tanácskozást megelőzően az üzem művelődési központjában gyermekrajz és munkásmozgalmi dokumentumok kiállítását nyitották meg. B. L
