Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-23 / 279. szám
1988. NOVEMBER 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága (Folytatás a 2. oldalról) nak meghatározása. Támogatta azt az indítványt is, hogy a PB rendszeresen, de legalább félévente köteles legyen tájékoztatni munkájáról a Központi Bizottságot. Ezután szavazás következett. A Központi Bizottság — egyhangúlag — elfogadta a KB és a PB munkarendjére, munkamódszerére, a KB munkabizottságainak és apparátusának feladatkörére előterjesztett dokumentumot, Grósz Károly előadói beszédét és a vitában elhangzotAz országos és helyi népszavazásról szóló törvény elveit tartalmazó javaslat megtárgvalása következett. Az írásos anyag leszögezi: a Politikai Bizottság 1987-ben, majd az MSZMP országos értekezletén az idén májusban állást foglalt arról, hogy törvényt kell alkotni az országos és a helyi népszavazásról. A népszavazás formái lehetnek : a. ) Az országgyűlési és a tanácstestületek által hozott döntések megerősítésére vagy elvetésére irányuló népszavazás (referendum). A szavazás eredményétől függően a törvény vagy tanácsrendelet érvényessé és kihirdethetővé válik, illetve olyannak kell tekinteni, mintha meg sem alkották volna. E formára elsősorban a kiemelkedő jelentőségű törvények vagy fontosabb tanácsrendeletek esetében kerülhet sor. b. ) Az Országgyűlés és a tanácstestületek tervezett döntéseinek tartalmát meghatározó, illetve azokat helyettesítő népszavazás (plebiszcitum). Ha a ple- biszcitum jogszabály meghozatalára irányul, eredménye köti az Országgyűlést és a tanácsokat. c. ) A döntést előkészítő, csupán véleményt nyilvánító népszavazás (konzultatív plebiszcitum) jogilag nem köti a népképviseleteket, elhatározásuk a szavazástól eltérhet. Ebben az esetben a népszavazás — lényegét tekintve — intézményesített társadalmi vita. Az előkészítő konzultációkon egyöntetű támogatást kapott, hogy a B ponttal jelzett népszavazás legyen a fő forma. Konzultatív népszavazást pedig főként helyi szinteken rendezzenek. A Politikai Bizottság úgy véli, hogy a népszavazásról szóló törvény fő formaként — országos és helyi szinten egyaránt — az ügydöntő jellegű népszavazásról (plebiszcitumról) rendelkezzék. Népszavazásra országos, megyei (fővárosi) és helyi szinten kerülhet sor. Országos népszavazást országos jelentőségű, az egész lakosságot közvetlenül érintő. s főként az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben lehessen elrendelni. Az írásos javaslathoz Fejti György, a Központi Bizottság titkára szóban is tett néhány kiegészítést. Elöljáróban kiemelte: a népszavazás a közvetlen demokrácia legősibb formái közé tartozik. Népszavazás esetén a Parlament, vagy az illetékes önkormányzati testület mintegy lemond hatásköre gyakorlásáról és azt átengedi, másként fogalmazva „visszaadja” a választópolgároknak. A népszavazás kiírására általában akkor kerül sor, ha a társadalom valamely kérdésben erősen megosztott, vagy például ha a többség érdekében tervbe vett döntés esetleg egy széles réteget hátrányosan érint. De alkalmas lehet a népszavazás arra is, hogy a többségi akarat kinyilvánításával megerősítsen egyes takra adott választ. A megvitatott dokumentum szövegét a Pártélet közli. A testület döntött arról is — 15 ellenszavazattal és 4 tartózkodás mellett —, hogy a következő központi bizottsági ülésen a társadalmat és a párttagságot foglalkoztató legfontosabb négy-öt belpolitikai kérdésről — előterjesztés alapján — kialakítják a testület álláspontját. Ugyancsak szavazással foglaltak állást a KB-tagok amellett, hogy a testület üléséről kialakult jelenlegi tájékoztatási rendszer mar*a H irm fönn politikai, kormányzati célokat, s ennek révén hozzájárulhat a társadalmi közmegegyezéshez. A népszavazás természetesen nem helyettesítheti, csak kiegészíti a képviseleti demokráciát. Ilyen értelemben tehát csak mint kivételesen alkalmazandó eszköz jöhet szóba — hangsúlyozta. A népszavazásnak a nemzetközi gyakorlatban bevett különböző formáit mérlegelve a Politikai Bizottság azt javasolja, hogy hazánkban az alkalmazott fő forma az ü—döntő jellegű népszavazás, az úgynevezett plebiszcitum legyen. Ez felel meg ugyanis leginkább annak a követelménynek, hogy az állampolgárok akarata közvetlenül érvényesüljön. Fejti György kitért arra is, hogy a népszavazás kötelező és kizárt eseteinek felsorolása a nemzetközi joggyakorlatban igen változatosan rendezett kérdés. A javaslat szerint az országos népszavazás elrendelésének joga — a jelenlegi alkotmányos szabályozástól eltérően, amely azt az Elnöki Tanács feladatkörébe utalja — a jövőben az Országgyűlést illesse meg. Ezt a változtatást indokolja az Országgyűlés megnövekedett szerepe, az a tény, hogy országos népszavazást főként a parlament hatáskörébe tartozó ügyben lehet majd kiírni. Ugyanezen érvekre tekintettel indokolt, hogy helyi — területi — szinten a népszavazás elrendelésére az illetékes tanácstestületek legyenek jogosultak. A népszavazást kezdeményezők köréről is alternatív javaslat készült — mondotta á Központi Bizottság titkára. Az eldöntendő kérdés úgy fogalmazható meg, hogy kezdeményezhessenek-e közvetlenül népszavazást a társadalmi szervek, s ha igen: milyen széles körüket illesse meg ez a jog. E jog megadása ellen szól, hogy a népszavazás kivételes döntési forma, s ezért nem volna szerencsés, ha a törvény tágan határozná meg a kezdeményezési joggal rendelkezők körét. Végezetül emlékeztetett arra: ugyancsak kérdésként vetődött fel, hogy a népszavazás során hozott döntés kötelező erejét a választók mekkora többsége alapozza meg. A legjobb megoldásnak az látszik, hogy a választó- polgároknak több mint kétharmada járuljon az urnákhoz, és a szavazataiknak több mint a fele igenlő vagy nemleges legyen. Határozathozatal következett: a Központi Bizottság az országos és a helyi népszavazásról szóló törvénytervezet elveire vonatkozó írásos előterjesztést, illetve Fejti György szóbeli kiegészítőjét egyhangúlag elfogadta. * * * A Központi Bizottság ezt követően — Lukács János előterjesztése alapján — jóváhagyta a tagdíjfizetés egyes kérdéseinek módosítására tett javaslatot, majd határozott a KB 1989. évi munkatervéről. A testület végezetül állami tisztségek betöltésére fogadott el ajánlásokat. A megyei tanács vb napirendjén Beszámoló a földhivatalok tevékenységéről Tanácskozott a KNEB A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság november 22-én, kedden ülést tartott. A testület vizsgálati tapasztalatok alapján összegezte véleményét a Magyar Népköztársaság 1989. évi állami költségvetéséről szóló törvényjavaslatról, s úgy döntött, hogy azt a Minisztertanács elé terjeszti. Ezt követően a KNEB elfogadta jövő évi ellenőrzési tervjavaslatát, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Munkamegbeszélés Tegnap munkamegbeszélést tartottak Szolnokon, a megyei pártbizottság székházában a megyei pártbizottság társadalmi munkatársai, szaktanácsadói részvételével. A megjelenteket Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára tájékoztatta a megyei pártbizottság október 7-i állásfoglalásának főbb kérdéseiről és a politikai munkaprogramból adódó teendőkről. A tájékoztatót élénk eszmecsere követte. A kérdésekre Fábián Péter és Fodor Gyula, a megyei párt- bizottság osztályvezetője adott választTegnapi ülésén az eredményes munka örömében osztozott a Szolnok Megyei Földhivatal vezetőjével a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A napirend megtárgyalásakor hatan kértek szót, s mondtak véleményt a megyei földhivatal irányítása alatt dolgozó öt városi hivatal és két kirendeltség munkájáról. A résztvevők ilyen véleményeket summáztak: „Korrekt kapcsolataink vannak, hatásosan, de főleg gyorsan minden fontos ügyet elintézhetünk a hivatalban . . . Pontosság, gyorsaság és rugalmasság jellemzi a megyeszékhely tanácsa és a földhivatal kapcsolatát •.. Hatósági munkája kiegyensúlyozott és színvonalas, bizonyítja, hogy állampolgári bejelentés és panasz igen csekély számban illeti tevékenységüket ... A vezetést és a szervezetet a korszerűségre törekvés jellemzi... Tanácsi szervek közül elsőnek tértek át és igen eredményesen a rugalmas munkaidő bevezetésére.” — Ha ehhez idézünk Hoffer István, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Földügyi és Térképészeti Hivatala vezetőjének értékeléséből, még pontosabb a munka értékelése: A Szolnok megyében működő földhivatalok, noha az utóbbi években egyre több a munkájuk, törvényes és szakszerű tevékenységükkel az országban a három legjobb között vannak.. A földhivatalok a földügyi szakigazgatás hatósági szolgáltatói és operatív tevékenységének legközvetlenebb szervezetei- Irányító- szervük a MÉM Földügyi és Térképészeti Hivatala, a tanácsi irányításukat pedig a megvei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztálya látja el. A megyei központ alapvető feladata területi hivatalai tevékenységének irányítása, szervezése és ellenőrzése. Szakigazgatási feladataikat az ingatlannyilvántartásban és a föld- használatban, a földvédelemben és földértékelésben, illetve a földmérés szakterület keretében végzik. Mint ilyen feladatokat ellátóknak közvetlen kapcsolatuk vari nemcsak állami szervezetekkel, hanem szövetkezetekkel, gazdaságokkal, intézményekkel és természetesen a lakossággal. Változó világunkban az ügyfélforgalom jelentősen növekszik. Csak ingatlan-nyilvántartási beadványokból 1987-ben 41 ezer bejegyzési határozatot adtak ki, 56 százalékkal többet, mint öt évvel korábban. Ennek ellenére az ügyintézés dinamikus, a beadványok több mint felét tizenöt napon belül, a lakásépítéssel kapcsolatos kérelmeket soron kívül intézik el. Az ingatlan-nyilvántartási változásokat különben, 1986 óta számítógépen rögzítik. A földhivatalokban dolgozók eredményes munkájuk ellenére is küszködnek a nehéz munkakörülményekkel és meglehetősen szerény munkabért kapnak. A földmérési szolgáltatások színvonalas elvégzésében egyre inkább gátló a megyei és a szolnoki földhivatal térképtárának közös, zsúfolt elhelyezése- Bár Tiszafüreden és Kunszentmárton- ban megvalósult a földhivatali részlegek megnyugtató elhelyezése, a jászberényi földhivatal a múlt évben <öt év alatt ötszöri költözködés után) nyert csak megfelelő elhelyezést. A végrehajtó bizottság határozatában elismeréssel adózott a jó munkának és felszólította az érintetteket, hogy vizsgálják meg a Szolnoki Városi Földhivatal megfelelő elhelyezésének lehetőségét. Megtárgyalta a végrehajtó bizottság az önerős gázvezeték-építés területén szerzett tapasztalatokat is, valamint elfogadta 1989. évi saját munkatervét, amely ülésrendjére és jövőre megvalósítandó főbb feladataira, a felügyeleti és törvényességi ellenőrzésekre vonatkozik. Ugyancsak elhatározta, hogy a megyei tanács 1989. évi munkatervi javaslatát a legközelebbi megyei tanácsülés elé terjeszti. Előadás a Népfrontnál Gondolatok a haszonszerzés tisztességéről „Haszonszerzés nélkül semmi se történne a világon” — fogalmazott meg egy gazdasági jelenséget Széchenyi István. Gondolata így folytatódik: „Fölösleges lenne tehát olyasmire rábírni az embereket, ami ellenkezik érdekeikkel.” Nagy reformpolitikusunk találó megállapítása jutott eszembe tegnap- azon az előadáson. amelyet Kemény László, az MSZMP KB Politikai Főiskolájának rektorhelyettese tartott a Hazafias Népfront Szolnok Megyei Bizottsága tagjainak. Az előadás és konzultáció címe Reform és ideológia volt. Az előadás egyik részében a gazdasággal összefüggő ideológiai kérdésekről volt szó. Alapvető ideológiai bázisként fogható fel, mondta a rektorhelyettes, hogy gazdaságunk szocialista gazdaság. Viszont olyan jelenségeket hordoz magában, amelyek jóval hamarabb születtek, mint a jelenségek magyarázata ; ezért vannak, akik félreértik, rosszul értelmezik e jelenségeket. Ilyenek például a tulajdon- viszonyok kérdése és az a törekvés, hogy egyre inkább teret nyernek a vállalkozások. Annak, hogy gazdaságunk szocialista, bizonyítéka és alappillére a tulajdonviszony. A szocialista gazdaságot ugyanis nem a magántulajdon határozza meg. Hogy a szocialista fejlődés kezdeti szakaszában vagyunk, azt bizonyítja, hogy egyszerre van jelen az állami, a közösségi (szövetkezeti, városi stb.) és a magántulajdon valamint ezek kombinációi. Ma a magántulajdon része gazdaságunkban mintegy 3 százalék, holott negyven százalékos jelenlétre volna szükség ahhoz, hogy hatékonyabb legyen a gazdaság. Létrejöttek ugyanis olyan magánvagyonok, amelyek egy része tőkeként tudna működni. Az újratermelési folyamat meggyorsítására más lehetőség nincs, mint a magántőkét is bevonni a gazdasági életbe. Fontos szempont viszont, hogy a magántőke úgy áramoljon vissza a gazdaságba, hogy a társadalom egészének a javát szolgálja, ugyanakkor az egyénnek is hasznos legyen. Az emberek tudatát és cselekedeteit ugyanis még mindig meghatározza a haszon- szerzés vágya. Ezt a hajtóerőt a társadalmi előrehaladás érdekében kell felhasználni. Az utóbbi időben történtek, történnek is lépések ennek érdekében — mondotta Kemény László. Ilyen például a vállalkozások ösztönzésé, amely sok vitát szült. A vállalkozások célja ugyanis, hogy minél nagyobb hasznot hozzanak a társadalomnak é= az egyénnek. Ezért sok negatív jelnség is társul a vállalkozásokhoz. mint például a pénz imádata, az emberek elidegenedése egymástól. E jelenségeket nem lehet teljesen felszámolni, de tudni kell harcolni ellenük: folyamatos ideológiai munkával és különböző szabályozókkal, mint például az adórendszer. Ha azonban a szabályozók nem megfelelően működnek — például az adótörvénynek teljesítmény visszafogó hatása van —, azt a társadalom nem tudja elviselni. Ilyenkor a szabályozókon változtam kell. Az adótörvény változtatása éppen a napokban, az országgyűlésen aktuális. P. É. Gazdaságosabban Ifibb és jobb tégla A Tégla- és Cserépipari Tröszt gyárai az idén november közepéig 92 millióval több téglát és másfél- millióval több tetőcserepet készítettek, mint a múlt év azonos időszakában. A tavalyinál nagyobb kereslet kielégítéséhez szükséges többletmunkára központi forrásokból kaptak bérpreferenciát, amely nélkül — a saját bérfinanszírozási lehetőségek kimerülése miatt — e hónap közepén le kellett volna állítani a termelési. Elsősorban a korszerű berendezésekkel dolgozó és gazdaságosan termelő gyárak kihasználását szorgalmazták. Így lényegesen csökkent az iparág függősége az időjárástól, mert ezekben a modem üzemekben állították elő a teljes termelésnek 84 százalékát téglából és 89 százalékát tetőcserépből. Kedvező az is, hogy már 301 millió fokozott hőszigetelésű téglát készítettek, egymillióval többet, mint ameny- nyit egész évre terveztek. A kislakásépítők anyagellátását javították azzal is, hogy félmillió négyzetméterrel több válaszfaltéglát gyártottak, mint a múlt év azonos időszakában. A termelési szerkezet észszerű átalakítása együtt járt a gazdaságosság javulásával. Az egységnyi termékhez szükséges hőenergia felhasználását 6.5 százalékkal csökkentve 90 millió forint megtakarítást értek el eddig, s összességében — a termelési többlet ellenére —semmivel sem használtak fel több energiát, mint a múlt év azonos időszakában. A téglatermelés selejtiét 25,5. a cserépgyárásét 32 százalékkal csökkentették, ami téglából 13 millió, tetőcserépből pedig 3 millió darab többletet eredményezett. Ugyanakkor egy, illetve két százalékkal bővült az első osztályú termékek aránya. További minőségi és választékszerkezeti javulás, hogy az év első kilenc hónapjában 38 millió színes tetőcserepet készítettek, 12 millióval többet. az egy évvel korábbinál. Változatlanul gond a tetőcserép kereslet mennyiségi igényeinek kielégítése, Atomerőművi oktató modellt készítenek lengyel megrendelésre a Gyár- és Gépszerelő Vállalat székes- fehérvári telepén. Az 1:20- as kicsinyítésű modell az atomerőmű hűtő-védelmi rendszerének kicsinyített mása. A jelenleg szerelés alatt álló. részeire szétszedhető oktató modell az év végére kerül a megrendelőhöz (MTI-fotó: Kabáczy Szilárd) A népszavazás formái és elvei
