Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-22 / 278. szám
Ara: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága Amint arról már korábbi híradásainkban beszámoltunk, november 22-re összehívták az MSZMP Központi Bizottságát. A testület a Politikai Bizottság javaslatára megvitatja az időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről szóló tájékoztatót, a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkarendjére, munkamódszerére, a KB munkabizottságainak és apparátusának feladatkörére, az országos és helyi népszavazásról szóló törvény elveire, a tagdíjfizetés Tanácskozott a SZOT egyes kérdéseinek módosítására, a Központi Bizottság 1989. évi munkatervére, valamint személyi kérdésre vonatkozó előterjesztéseket. * * * November 21-én, hétfőn ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. A testület áttekintette a Központi Bizottság november 22-i ülése elé kerülő előterjesztéseket. MA: Bővül a munka- eröszolgálati hálózat 3. oldal Ki válassza a tanácselnököt? 4. oldal Az „ország iskolája” 5. oldal A BVM kunszentmártoni gyárában a Dunai Vasmű részére nagyméretű öntőüstöt gyártanak. Először készítenek 40 tonnás szerkezetet, amelyből a megrendelő kettőt kért. A 3,8 millió forintba kerülő termék egyes részei kooperációban készülnek (Fotó: T. Z.) Határozottabb érdekképviselet, javaslatok az új alapokmányra Vita a szervezet elnevezéséről Értékelték az idei munkát, az új szabályozórendszer hatásait Hétfőn ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A testület megtárgyalta a tagsági viták alapján a szak- szervezetek decemberi országos értekezletére összeállított dokumentum-tervezeteket. Ezek magukban foglalják a szak- szervezeti mozgalom megújítására, valamint az érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenység fő irányaira tett javaslatokat. A harmadik dokumentum javaslatot tartalmaz a mozgalom új alapokmányának alapelveire. Élelmiszergazdaság! aktivatílés Szolnokon Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára szóbeli kiegészítésében elmondta, hogy az onszágos tanács elé terjesztett anyagok a nyáron tagsági vitára bocsátott elgondolásokhoz képest új hangsúlyokat, új elemeket is tartalmaznak, amit a politikai környezet változása és a tagsági viták tapasztalatai tettek szükségessé. Szólt arról, hogy a tagság az országos értekezlettől a mozgalom megújítása mellett eddigi tevékenységének kritikus elemzését is várja. Rámutatott: a mozgalom új alapokon való szerveződését, működésének új minőségét fejezi ki az a javaslat, hogy a szakszervezetek tömörülése a Magyar Szakszervezetek Demokratikus Szövetsége elnevezést vegye fel. A vitában felszólalók többsége igényelte, hogy a dokumentum-tervezetekben határozottan foglaljanak állást olyan kérdésekben, mint az adórendszer, a bérreform, a szociálpolitika, az infláció. Többen arra is felhívták a figyelmet, hogy a követelések megfogalmazásakor az ország helyzetével is számolni kell, ehhez azonban ismerni kell a tényleges terheket. Mások arról beszéltek, hogy a hibás gazdasági döntések következményeit nem lehet a végtelenségig a lakosságra hárítani. A szakszervezeteknek a párttal és a kormánnyal kialakítandó új kapcsolatáról szólva sokan rámutattak, hogy nem elegendő csak a szakszervezetek részéről deklarálni a partneri viszonyt, azt a másik félnek is meg kell tennie. Csak így lehet egyenrangú partnerekként tárgyalni. Általánosságban nem igaz, hogy a mozgalom elvesztette a tagság bizalmát — mondták —, egyes személyekkel, intézkedésekkel és módszerekkel kapcsolatban azonban valóban megrendült a tagok bizalma. Ezért a munka tartalmi megújítása során a fő hangsúlyt a határozatok végrehajtására kell helyezni. Vita alakult ki arról, hogy a szövetség új nevében szerepeljen-e a demokratikus jelző. Egyesek azért nem tartják szerencsésnek a javasolt elnevezést, mert szerintük az utóbbi évtizedektől elhatárolódó, ellenzéki jellegű mozgalmak határozzák meg magukat a demokratikus jelzővel. A vitában elhangzott észrevételeket, javaslatokat a szerkesztőbizottság megvitatta, s többségüket a dokumentumok módosításánál figyelembe vette. Az így kiegészített dokumentum-tervezeteket a testület elfogadta, s az országos értekezletnek megvitatásra ajánlja. A szövetség elnevezésével kapcsolatban pedig abban állapodtak meg, hogy az országos értekezlet elé két változatot — a Magyar Szakszervezetek Szövetsége, illetve a Magyar Szakszervezetek Demokratikus Szövetsége — terjesztenek elő döntésre. A szakszervezeti mozgalom helyzetéről, megújításának fő irányairól szóló dokumentum-tervezet a szakA megyében gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemek és élelmiszeripari vállalatok gazdasági és pártvezetői részére aktívaértekezletet tartottak tegnap Szolnokon, a megyei tanács nagytermében. A tanácskozásnak — amelyet Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke vezetett és amelyen részt vett és felszólalt Papócsi László MÉM miniszterhelyettes is — az volt a célja, hogy a jelenlévők számba vegyék a megye élelmiszergazdaságának idei várható eredményeit; elemezték, hogyan sikerült alkalmazkodni a szabályozó- változásokhoz és a piaci kihívásokhoz; felmérjék, milyen hatással lehetnek a térség mező- és élelmiszer- gazdaságára az árrendszer, az ármechanizmus, a jöveMit mutatnak a számok? Az 1988. évi hazai termelésű és az import szovjet földgáz mennyisége 11 milliárd köbméter és ehhez jön még százötven millió köbméter egyéb földgáz, amelyet üzleti vállalkozások keretében, például a Jugoszláviába irányuló tranzit bérszállításért kap az NKFV. Az országos készlet lehetővé teszi, hogy a téli csúcsidőszakban — a Dunántúli KFV-vel együtt 55 millió köbméter napi gázt juttassanak a hálózatba. A Nagyalföldi Kőolaj és Föld- gáztermelő Vállalat saját telepeiből napi huszonkét és félmillió köbméter termelésére képes. A betárolt gázzal együtt a napi kibocsáj- tása a 35 és fél millió köbmétert is elérheti. Már a tél előtt jóval feltöltötték a három földalatti gáztárolót, a hajdúszoboszlóit, a kardoskútit és a pusztaederecsit is. Ezeken a helyeken a betádelem- és beruházás szabályozás, valamint a bérmechanizmus központilag már eldöntött, 1989-re meghirdetett változásai. A megye élelmiszergazdaságának jelenlegi helyzetét elemezve Bugán Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese elöljáróban leszögezte: vezetők, szakemberek közvetlenül a termelésben dolgozók — mindenki aki részese volt — egyaránt büszkék lehetnek azokra az eredményekre, amelyeket az utóbbi három évtizedben a megye mezőgazdasága elért. Az idei teljesítéssel kapcsolatban elhangzott, hogy az alaptevékenységet folytató ágazatok termelésének 5,8 százalékos növekedése, valamint a tavalyitól az aszály és az évközbeni költségnövekedések ellenére mindössze rolt gáz mennyisége jóval meghaladja az egymilliárd köbmétert. A téli ellátás biztonságát szolgálja néhány beruházás és fejlesztés is. Befejezés előtt áll például a Füzesgyarmat térségében elhelyezkedő kőolaj és földgázmező gázgyűjtő állomásának az üzembehelyezése. Napi másfélmillió köbméter földgáz készlete Dél-Kelet Alföld. Sarkad és Gyula térségének ellátását szolgálja. Az endrődi gázmező rétegnyomás csökkenése miatt épülő a termelés szinten tartására szolgáló beruházás ugyancsak a végénél tart. Az algyői mezőben folyó utómunkálatok azt célozzák, hog/ a kisnyomású gázok is biztonságosan eljussanak a vezetékrendszerbe, és ezzel stabilizálják Szeged földgázellátását az év minden szakában. 13 százalékkal elmaradó 956 milliós várható nyereség csak látszólag tekinthető jó eredménynek. Azért történetesen, mert a kimagasló kalászos gabona terméseredményeken túl az alkatrészvásárlások és a műtrágya felhasználás drasztikus csökkentése volt az ára a negatív hatások ellensúlyozásának. Mindez a nagyüzemek, eszközállományának további csökkenéséhez, a termőterületek „alultápláltságának” fokozásához vezetett. Az- idei gazdálkodást ágazatonként értékelve, a tavaly ilyenkor három évre meghirdetett megyei ágazati program időarányos megvalósításáról Bugán Mihály megállapította, hogy a sokszor kritikus tavaszi növényAz NKFV 35 és félmillió köbméter napi termelését húsz gázmező körülbelül száz telepének többszáz kút- jából nyeri. Az egyes mezők földgázhozamának minősége, kalóriaértéke meglehetősen eltérő. Ezek „összehá- ziasítása” és az egyenletesen megfelelő minőségű és kalóriaértékű földgáz előállítása nem kis műszaki feladatot jelent, A vállalat kitűnő műszaki gárdája és kipróbált olajbányászai azonban megoldják ezt a nehézséget is. mínusz—plusz öt százalékos eltéréssel biztosítják a lakossági fogyasztásra előirt 34 ezer Joule-os hőértéket. A termelési tervet egyébként a maximumra dolgozták ki és annak alapján tevékenykednek. Rendkívüli időjárás esetén sem érheti nagyobb meglepetés a vállalat dolgozóit. Természetesen kegyetlenül zord időre is csak számítanak, legalább is a terveikben. A gázkorlátozás szükségessé válása esetén . először alternatív módon az erőművek felhasználását csökkentenék, másodsorban az ipari fogyasztást mérsékelnék azért, hogy a lakossági fogyasztás 1986/87 kemény, hideg havas teléhez hasonló időjárási viszonyok esetén se szoruljon korlátozásra. — endrész — (Folytatás a 3. oldalon) A Hűtőgépgyár belső gyártási rekonstrukciója során a 285/125 literes kombinált hűtőszekrények gyártását az eddigi kettes üzem helyett a kompresszoros hűtőgépüzem végzi a jövőben. A közelmúltban kezdődött meg a próbagyártás, naponta 325 kombinált hűtőszekrényt szerelnek össze a szalagon (Fotó: T. K. L.) (Folytatás a 2. oldalon) Lesz elegendő földgáz a télre Napi 35 millió köbméter gázt biztosít az NKFV Hivatásos meteorológusok távprognózisa sem tudná megjövendölni vajon milyen lesz a küszöbön lévő tél időjárása; zord, kemény hideg, avagy az enyhébb hőmérséldet lesz-e az uralkodó? Az olajbányászok nem is várnak semmilyen jóslatokra, a szokott módon, menetrend szerint készültek fel az ország földgázellására. Könnyít a helyzetükön, hogy az év eddigi szakaszának mérlege szerint négyszázmillió köbméterrel csökkent az ipari és a lakossági földgázfogyasztás, minden bizonnyal az elmúlt enyhe tél, no meg az ésszerűbb-szigorúbb takarékosság hatására. A hazai termelés zavartalan, az importgáz is a megadott ütemben érkezik a Szovjetunióból, így biztosított az elegendő földgáz a téli hónapokra.
