Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-18 / 275. szám

.X Ara: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A TARTALOMBÓL: Hol az igazság? Mit visznek a tarsolyukban KISZ-küldötteink? A rádió és a televízió jövő heti műsora Madrid után Párizsban Megkezdődtek Grósz Károly franciaországi tárgyalásai ­Ünnepélyes fogadtatás — Megbeszélések Mitterrand elnökkel Grósz Károly és Francois Mitterrand az Elysée-palota főbe járatánál (MTI—FOTO: Soós Lajos) Ülést tartott a Minisztertanács Javaslat az Alkotmány módosítására Grosz Károly, az MSZMP főtitkára, miniszterelnök csütörtökön kora délelőtt elutazott Madridból, s Fran­cois Mitterrand francia köz- társasági elnök meghívására háromnapos hivatalos láto­gatásra Párizsba érkezett. A két ország lobogóival feldí­szített Orly repülőtéren a magyar kormányfőt-pártfő- titkárt államfőnek kijáró katonai tiszteletadással fo­gadták. A különgépből ki­lépő Grósz Károlyt a francia kormány nevében Jacques Pelletier, az együttműködési és fejlesztési ügyek minisz­tere üdvözölte. Elhangzott a Himnusz és a Marseillaise; Grósz Károly ellépett a köztársasági gárda sorfala előtt. Grósz Károly kíséretében van Tétényi Pál, az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnöke, Kovács Lász­ló külügyminiszter-helyet­tes, Gombócz Zoltán keres­kedelmi miniszter-helyettes, Bartha Ferenc államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank el­nöke, Kovács István, a Ma­gyar Gazdasági Kamara ma­gyar—francia tagozatának társelnöke, Major László, MSZMP KB irodájának ve­zetője, az MSZMP KB szó­vivője, Gecse Attila, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője és Palotás Rezső. Magyarország párizsi nagykövete. . Az ünnepélyes fogadtatás után Grósz Károly szállás­helyére, a Marigny palotába hajtatott és a déli órákban kezdi meg tárgyalásait az Elysée-palotában Mitterrand elnökkel. Az elnöki rezidencia, az Elysée-palota filmekből, tv-híradókból jól ismert zárt udvarára fél egykor gördült be Grósz Károly gépkocsija. A főtitkár-miniszterelnök el­haladt a köztársasági gárda díszelgő alakulata előtt, a bejáratnál már szívélyes kézfogással várta-köszöntöt- te Francois Mitterrand köz- társasági elnök. A protokoll három percet engedélyezett az újságíróknak, majd be­zárultak az ajtók: vendégés vendéglátója megkezdte el­Csütörtökön a késő dél­előtti órákban Moszkvából Űj-Delhibe utazott Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára, államfő. A szovjet vezető kíséretében van Edu­ard Sevardnadze külügymi­niszter, Vlagyimir Kamen- cev miniszterelnök-helyet­tes, Rafik Nyisanov, az Üz- bég KP KB első titkára és Vaszilij Zaharov kulturális miniszter. Mihail Gorbacsov első íz­ben látogat külföldre azóta, hogy a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökévé válasz­tották. A szovjet vezető lá­togatása idején fejeződik be Indiában a Szovjetunió fesz­tiválja, amelyet egy évvel ezelőtt Nyikolaj Rizskov kormányfő Üj-Delhi tárgya­lásai idején nyitottak meg. Moszkvában azt várják a mostani szovjet—indiai ső, ezúttal igen szűk körű megbeszéléseit. (Magyar részről Kovács László kül­ügyminiszter-helyettes és Palotás Rezső, hazánk pá­rizsi nagykövete csatlakozott Grósz Károlyhoz.) Francois Mitterrand és Grósz Károly megbeszélésén a francia elnök a magyar főtitkár-miniszterelnök pá­rizsi látogatását olyan ese­ménynek minősítette, amely „fenntartja a* kapcsolatok folyamatosságát”. Hazánkról Francois Mitterrand igen jó személyes emlékeket őriz, köztük tartja számon azt a négy alkalmat is, amikor Kádár Jánossal találkozott. A francia elnök véleménye szerint a magyar—francia 'kapcsolatok — történelmi okokból — nem különöseb­ben szorosak, s ez abban is kifejeződik, hogy gazdasági, csúcsszintű megbeszélések­től, hogy tovább erősítik a Szovjetunió és India hagyo­mányosan barátinak számitó kapcsolatait. Ezt a törek­vést látszik alátámasztani az a cseppet sem elhanya­golható, jelzésként. is értei- , mezhető körülmény, hogy India az első olyan ország, ahova Mihail Gorbacsov fő­titkárrá történt megválasz­tása óta már másodszor lá­togat el. A szovjet és az in­diai vezetők rendszeres ta­lálkozói azt jelzik, hogy mind Moszkvában, mind Üj- Delhiben megkülönböztetett figyelmet fordítanak a kap­csolatok ápolására politikai és gazdasági tekintetben egyaránt. Mihail Gorbacsov és Radzsiv Gandhi megbe­szélései nyilván újabb ösz­tönzést adnak a gazdasági együttműködés bővítéséhez, megújításához is. kereskedelmi kontaktusaink meglehetősen alacsony szin­tűek. Ez azért is sajnálatos, mert Magyarországnak van presztízse a világban, mi is tudjuk: az ország az elmúlt századok során a legnehe­zebb időkben is megőrizte identitását, nyelvét, nemze­ti kultúráját — hangoztatta Francois Mitterrand, majd az együttműködés fontossá­gáról beszélve aláhúzta: az európai országoknak azért is össze kell fogniuk, mert „kontinensünk súlya, szere­pe csökkenni látszik a vi­lágpolitikában”. Kis visszapillantással kap­csolódott e gondolatkörhöz Grósz Károly, s elmondta: hazánk 1945 előtt — nem a nép hibájából — nem a 'ha­ladás oldalán állt, majd el­Pakisztáni választások Bhutto pártja vezet A pakisztáni parlamenti választásokon — a szavaza­tok több mint háromnegye­dének összeszámlálása alap­ján í— Benazir Bhutto Nép­pártja szerzett többséget. Sikere viszont kisebb, mint amekkorára a választás előtt számítottak a megfigyelők, mert az ellenzéki párt a je­lek szerint nem kap abszo­lút többséget a parlament­ben. Csütörtök reggel annyit lehetett tudni, hogy a 207 parlamenti helyből a Nép­párté lett már 76, a fő ri­vális Iszlám Demokratikus Szövetség nyert el 39-et, to­vábbi 50 helyen különböző kisebb pártok osztoznak. A részeredmények tükrében majdnem biztos, hogy a Pa­kisztáni Néppártnak koalí­ciós partnerekre lesz sziik- sége ahhoz, hogy kormányt alakíthasson. A Minisztertanács tegnapi ülésén jóváhagyólag tudo­másul vette Grósz Károly írásos tájékoztatóját Auszt­riában tett hivatalos látoga­tásáról. A kormány elfogadta a politikai intézményrendszer reformjával kapcsolatos* ter­vekről és ütemezésükről ké­szített, az Országgyűlés elé terjesztendő beszámolót. A Minisztertanács az egye­sülési és gyülekezési jogról szóló törvényjavaslattal, a parlament ügyrendjének megváltoztatásával, a nép­szavazással, az alternatív polgári szolgálat bevezetésé­vel és az alkotmánybíróság létrehozásával kapcsolatos előkészítő munkálatokkal összhangban javaslatot fo­gadott el az Alkotmány meg­felelő szakaszainak módo­sítására. A javaslatok az or­SzegQ László szólt az el­múlt 40 év során megtett út­ról; hoszasan elidőzött a kezdet eseményeinél, így megemlékezett arról, hogy a Kunságban már 1946-tól a rizses, máshol a gyümölcs- termelő szövetkezet tagjai keresték egymás kezét és példájuk nyomán a több, spontánul szerveződött cso­portból jött létre 1948 végén és ’49 elején az a szövetke­zeti típus, melynek rendező­elve a közös munka és a javak egyenlő elosztása lett. Aztán az újabb történel­mi megrázkódtatás, 1956 ese­ményei: a sértett, csalódott emberek kiléptek a szövet­kezetből. Az MSZMP 1958 decemberi határozata a me­zőgazdaság szocialista át­szervezésének befejezését tűzte ki célul, s Szolnok me­gyében lényegében 1959 vé­gére eleget tettek ennek a felhívásnak, az országban másodikként. Hogy mi kö­vetkezett ezután? Minden­nek a javakorabeli generá­ció tagjai cselekvő részesei, vagy közeli szemlélői vol­tak. A szövetkezetek 1980- ban megvették a gépállomá­soktól a traktorokat, de vá­sároltak önállóan is gépeket, berendezéseket. A reform 1968-ban talán a mezőgazda­ságban hozta a legnagyobb fordulatot. Magas színvona­lon gazdálkodó nagyüzemek alakultak ki, s nem tűnt el­érhetetlennek a felzárkózás a világ élvonalához. Sajnos a reformfolyamatok lelassul­tak, az előrevivő szelek meg­fordultak, a kockázatot ke­reső. bátran kezdeményező gazda szemléletét mindin­kább felváltotta a naturális munkán nyugvó, s annak eredményétől függő gazdál­kodás. Ezután dr. Eleki János a napi aktualitásokról szólt. szággyűlés téli ülésszaka elé kerülnek. A kormány kezdeményez­te a Munka Törvénykönyve, továbbá a személyi jövede­lemadó törvény és a kincsr tárjegyről szóló törvényerejű rendelet módosítását. A Minisztertanács megtár­gyalta a társadalombiztosí­tás finanszírozási rendszeré­nek korszerűsítéséről szóló előterjesztést, és úgy hatá­rozott, hogy a társadalom- biztosítás önálló működésé­hez szükséges, a pénzügyi feltételeket garantáló tör­vényjavaslatot az Ország- gyűlés elé terjeszti. * * * Még tartott a Miniszterta­nács tegnapi ülése, amikor Marosán György kormány- szóvivő tájékoztatta a sajtó képviselőit a tanácskozáson addig elhangzottakról. Elmondta, hogy a szövetke­zetek napjainkban a maga­san kvalifikált, jól felkészült szakemberek felvételét szor­galmazzák, így könnyű ki­számolni, hogy létszámában csökkenni fog a tagság a jövőben. A TOT főtitkára beszélt arról is, hogy gyak­ran éri kritika mostanság a szövetkezeti mozgalmat), ezek között olyan bántó ^általáno­sítások is vannak, miszerint szövetkezetünk szervezeti struktúrája magán viseli a sztálini modell ismérveit. Erről szó nincs, közös gaz­daságaink a magyar és a nemzetközi szövetkezeti mozgalmak leghaladóbb ag­rár hagyományainak hordo­zói. Az kétségtelen. íiogy a szovjet mintájú kolhozok hatása rávetül egynémely szövetkezeti ■ formációnkra, ám a jellemző semmiképp nem ez. Hiszen másként ho­gyan tudtunk volna egy olyan exportorientált élel­miszergazdaságot létrehozni, amellyel a nemzetközi köz­vélemény elismerését is ki­vívtuk? Sajnos a lassan fél Bevezető nyilatkozatában elmondta: a miniszterelnök távollétében Medgyessy Pé­ter elnökletével ülésező tes­tületnek több mint egy tucat kérdésben kellett dön­tenie. Ennek ellenére az Országgyűlés novemberi ülésszaka előtt jövő szerdán is találkoznak a Miniszter- tanács tagjai. A napirendi pontok közül kiemelte a po­litikai intézményrendszer re­formjával kapcsolatos elő­terjesztést. Hangsúlyozta: az államminiszter készítette tájékoztató kiemelkedő sze­repet tulajdonít az Alkot­mány felülvizsgálatának, ugyanakkor rögzíti, hogy az új Alkotmány létrehozása előtt és után egyaránt to­vábbi jelentős jogalkotási feladatokat is el kell végez­ni. A Minisztertanács több (Folytatás a 3. oldalon) évtizede tartó értékesítési gondok a világpiacon rossz hangulatot szülnek, ám ezek miatt nem szabad megkérdő­jelezni a szövetkezeti moz­galom eredményességét. Ami a jövő tennivalóit il­leti, erről a következőket mondta a TOT főtitkára. Napjainkban hiánycikk a szövetkezeten belüli vállal­kozás, arra .van szükség, hogy létezhessenek kiscso­portos, családi vállalkozá­sok, belső érdekeltségi for­mációk, s ezeket közgazda- sági eszközökkel is ismerjük el. A TOT elnöksége 1989 januárjára összehívja a ter­melőszövetkezetek országos konferenciáját, amitől azt várják, hogy agrárpolitikai értékelést ad az V. kongresz- szust követő időszakról. Je­lölje ki az utat, de legyen a konferencia demonstráció is! Ezután kitüntetéseket ad­tak át az alapító tagoknak majd a házigazda, a Túrke- vei Vörös Csillag Termelő- szövetkezet nyújtotta át el­ismerését a legkiválóbb dol­gozóinak, s miközben a meghívott vendégek a Finta Múzeummal , ismerkedtek, majd filmvetítésen vettek részt a tsz Táncsics klubjá­ban, a Túrkevei Vörös Csil­lag Tsz megtartotta a tag­jaira tartozó közgyűlését. Az ünnepj rendezvény summá- zását a meghívó tartalmaz­ta, Széchenyi szavaival eképpen: „Szakadozva felet­te gyengék vagyunk, egy s»,t- vüek, egyakaratúak pedig óriási erő”, — pb — (Folytatás a 2. oldalon) Szovjet-indiai csúcs Mihail Gorbacsov Új-Delhibe utazott Négy évtizede a „közős”útján Az alapítók túl vannak a nyugdíjkorhatáron Megyei ünnepség Túrkevén A TOT, a Szolnok Megyei Teszöv és a Túrkevei Vörös Csillag Mezőgazdasági Termelőszövetkezet tegnap bensősé­ges hangulatú ünnepséget tartott abból az alkalomból, hogy megyénkben 40 évvel ezelőtt szerveződtek máig is tevékeny formájukba a mezőgazdasági termelőszövetkezetek. A városi sportcsarnokot színültig megtöltötték a meghívottak és a helyi termelőszövetkezetek tagjai, Szegő László, a Túr­kevei Vörös Csillag Tsz elnöke, a Teszöv elnöke köszönthet­te az elnökség soraiban dr. Eleki Jánost az Elnöki Tanács tagját, a TOT főtitkárát, Bugán Mihályt, a megyei tanács el­nökhelyettesét és Benedek Fülöpöt, a megyei pártbizottság tagját, a Teszöv Szolnok megyei titkárát. A résztvevők egy csoportja

Next

/
Thumbnails
Contents