Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-13 / 245. szám
XXXIX évf., 245. sz., 1988. okt., 13., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A kínai—szovjet kapcsolatok A rendezés az idő parancsa Az idő parancsának, a világszerte megnyilvánuló enyhülés logikus követelményének minősíti most megjelent cikkében a Liaovang című kínai politikai hetilap a kapcsolatok teljes normalizálását Kína és a Szovjetunió között. A cikk a kínai és a szovjet külügyminiszter kölcsönös látogatásáról szóló bejelentést kommentálja. Világszerte élénk visszhangot váltott ki az a bejelentés, hogy Csien Csi-csen kínai küliigyminisziter Moszkvába látogat. A nagy visszhang magyarázata az, hogy sokan úgy vélik, a látogatás bevezetője a kínai—szovjet kapcsolatok normalizálásának és elvezethet Mihail Gorbacsov és Teng Hsziao- ping találkozójához. A külföldi és a kínai reagálásokból ítélve arra a következtetésre kell jutni, hogy a nagy többség üdvözli a kínai—szovjet normalizálást, de egyúttal látni kell, hogy jelentkeznek bizonyos kételyek és félreértések is. Azoknak, akik üdvözlik a fejleményt, jó és alapos okuk van erre. Kína és a Szovjetunió a két legnagyobb ország Európában és Ázsiában. Lakosságuk együttesen meghaladja az 1,3 milliárdot, vagyis a kínai és a szovjet lakosság képezi a Föld egész lakosságának több mint egynegyedét. A két ország területe összesen 32 millió négyzetkilométer, a világ területének közel egynegyede. A normalizálás megvalósítása a 'két óriás között döntő fontosságú fejlemény a nemzet(Folytatás a 2. oldalon) MA: A tudomány világa 4. oldal Közelebb a városközponthoz 5. oldal Megfigyeltük... 7. oldal A SZÜKSÉG SZORÍTÁSÁBAN Az Április 4. Gépipari Művek örménycsi Hungarothcrm Leányvállalata az utóbbi években erőteljesen növelte tőkés exportját. A tavalyi évhez képest 1988-ban megduplázta az exportot, így 10 millió forint értékben, főleg az NSZK-ba szállít különböző méretű kábeldobokat, csőfcnekekct. Képünkön csőelosztó készül (Fotó: T. Z.) Életképes ötlet—életrevaló vállalkozás HNF KÖZJOGI BIZOTTSÁGA Interagro néven kft alakult Tiszapüspökiben Elsődlegesen a várható helyi foglalkoztatási gondok enyhítésére, a népességmegtartás érdekében karolta föl a tiszapüspöki tanács azt a vállalkozást, amely a település számára — és ez sem lebecsülendő szempont — gazdasági haszonnal is kecsegtet. Most, amikor a fejlesztésre, fenntartásra fordítható forintok igencsak megcsappantak, előtérbe került a tanácsok vállalkozási készsége. Ez motiválta adott esetben is a döntést, nevezetesen azt, hogy a tiszapüspö- kiek maguk is kezdeményeztek, egy ígéretes ötlet megvalósításának élére álltak. Jelenleg arról számolhatunk be, hogy a tanács két budapesti kisszövetkezettel, a Mezőbankkal, a Szolnok Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalattal, az Agrokerrel közösen Interagro elnevezéssel országos hatáskörű korlátolt felelősségű társaságot hozott létre. Az új társaság tiszapüspöki székhellyel alakult meg — új munkaalkalmat, lehetőségeket kínálva a lakosságnak. A községi tanács a központi épület bérbeadásával és anyagi hozzájárulással vált a társaság tagjává, és nem is annyira a haszonszerzés reményében, mint inkább a munkahelyteremtés szándékától vezéreltetve, hiszen köztudott, hogy a településen mindezideig nem számolhattak önálló helyi gazdasági egységgel. Most erre nyílt lehetőség, a kft ugyanis a különböző kisüzemi termelésben az állattenyésztésben és a növénytermesztésben teremt új lehetőségeket az itt élők számára. Túl ezen vállalkozik arra is, hogy az élelmiszeripari termékek előállítását és értékesítését is koordinálja. Egyfajta tanácsadói, szolgáltató és forgalmazó tevékenység fölvállalásával kívánja szervezni a helybeli gazdálkodók termékeinek hazai és külföldi értékesítését. A társaság a helyi adottságok jobb hasznosításából kiindulva tervezi, hogy bizonyos környezet- és természetvédelmi feladatokat is ellátva, bekapcsolódik a tiszai üdülőövezetben rejlő lehetőségek növelésébe, illetve a már meglévők hatékonyabb kihasználásába. A tiszapüspöki székhelyű társaság a szervezés és piackutatás időszakában most alakítja ki a helyi termelőkkel a kapcsolatokat, és a terveknek megfelelően alakítja ki üzletvitelét, piacpolitikáját. Ha a vállalkozás kezdeti lépéseit siker koronázza, merészebb — de mindenképp hasznot hozó — cél megvalósításába fognak. Nem titkolt törekvése ugyanis a társaságnak — amely nem zárja ki újabb társasági tagok részvételét sem — egy üdülőfalu kialakítása. Sz. Gy. Ariel Sáron Magyarországon Ariel Sáron izraeli ipari és kereskedelmi miniszter tegnap nemhívatalos látogatásra Budapestre érkezett. A miniszter és gazdasági szakértőkből álló kísérete megbeszéléseket folytat magvar gazdasági vezetőkkel, ipari, mezőgazdasági és pénzügyi szakemberekkel a magyar— izraeli gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. Mosás — osztályozás II gyülekezési és egyesülési jog nem az állam adománya Összegezték a társadalmi viták tapasztalatait A gyülekezési és az egyesülési jogról szóló törvénytervezetek társadalmi vitáinak tapasztalatait összegezte, illetve a Hazafias Népfront Országos Elnökségének a témával kapcsolatos állásfoglalás-tervezetét vitatta meg a HNF OE közjogi bizottsága tegnap a népfront Belgrád rakparti székházában tartott ülésén. Vitaindítójában Kukorelli István, a bizottság titkára elmondta: a társadalmi vitában markáns vélemények is megfogalmazódtak, némelyik fórumon a kölcsönös bizalmatlanság is érződött. Mintegy 1300—1500 vitát szerveztek, a kérdésben számos népfronttestület is állást foglalt. A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy általános ellenzést váltott ki mindkét törvénytervezetnek az a szemlélete, amely a gyülekezési, illetve az egyesülési jogot az állam adományaként fogja fel. Voltak olyan vélemények is, hogy az alkotmány felülvizsgálata és újraalkotása előtt nem célszerű e törvényeket megalkotni, mert így azok ellentétbe kerülhetnek az ország alaptörvényével. Sokan vitatták a gyülekezés előzetes betiltatásának lehetőségét, mondván: elegendő lenne a tervezetben arra utalni, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem vezethet bűn- cselekményhez. Az egyesülési törvénytervezettel kapcsolatban a viták kereszttüzében az állam és az állampolgár közötti bizalmi viszony erősítésének kérdése állt. Egyértelmű ellenérzéssel találkozott az a törekvés, hogy a törvényjavaslat megkülönbözteti a különféle szervezeteket a szabályozás szempontjából. Erőteljesen vetődik fel az az igény, hogy a szabályozás egységes legyen. Az ülésen Petrik Ferenc igazságügyminiszter-he- lyettes bejelentette: a társadalmi viták tapasztalatait hasznosítva a törvénytervezeteknek egy újabb munka- példányát készítették el a jogszabály-szerkesztők. Nem értett egyet azzal, hogy a törvényjavaslatokban a társadalommal szembeni bizalmatlanság van jelen, illetve, hogy azok visszalépést jelentenek a mai helyzethez képest. Elismerte, hogy vannak vitatható pontjai a tervezeteknek. s hangsúlyozta: csak a kölcsönös bizalom, a demokratikus légkör, a politikai kultúráltság segítségével alakítható ki a közmegelégedést szolgáló megoldás. Kifejtette: elidegeníthetetlen, alanyi jogokról van szó, ezért a korlátozásokat másképpen kell megfogalmazni, szűkíteni kell azoknak az eseteknek a számát, amikor megtagadható a gyülekezés. A társadalmi szervezetek megkülönböztetését is jogos kifogásnak nevezte, hozzátéve: az újabb tervezet az egyesülési jog hatályát — bizonyos sajátosságok figyelembevételével — kiterjeszti politikai pártok, érdekvédelmi szervezetek alakítására is. A gyülekezési joggal kapcsolatban úgy vélekedett: indokolt, hogy ne legyen mód egy adott rendezvény előzetes megtiltására, de a köz- biztonság garantálása érdekében az állami szervek kapjanak lehetőséget a demonst- rácói helyének és idejének korlátozására. Egyetértett azzal is, hogy csak a közterületeken tartandó eseményekre terjedjen ki a szabályozás. A vitában megfogalmazódott: politikai párt alakítása alapvetően politikai döntés kérdése, nem pedig az egyesülési jog hatályába tartozik. A politikai vezetésnek el kell döntenie, hogy megérett-e a helyzet Magyarországon a többpártrendszer bevezetésére. Ha erre nemleges a válasz, akkor ki kell mondani: az egyesülési jogot korlátozni szükséges oly módon, hogy politikai .párt szervezésére ne adjon lehetőséget. A Magyar Jogászszövetség képviselője hozzászólásában kifejtette: a gyülekezési, illetve az egyesülési jog nem állami adomány, hanem szabadságjog, s zavartalan gyakorlásának a bíróságok a letéteményesei. Ezért a bíróságokat időben fel kell készíteni ezekre a feladatokra. Többen rámutattak: kívánatos, hogy a polgári demokratikus szabályozásnál, illetve azoknál a nemzetközi egyezményeknél — amelyekhez Magyarország is csatlakozott — ne legyenek tartalmilag szegényebbek a törvény- tervezetek. A lévonal A tiszta paradicsom a zúzdába kerül Tartályokban szállítják a paradicsomlét a konzervgyárba A Jász- szentandrási Haladás Tsz paradicsomlét előállító gépsorán augusztus 11. óta tart a munka. A Hatvani Konzervgyárral 700 vagonra szerződtek, szeptember végéig több mint 200 vagonnyit dolgoztak fel — nzs —
