Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-12 / 244. szám

1988. OKTÓBER 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I3 Felvételi előkészítő Debrecenben A hazafiságra nevelés jó példája akadályverseny a csapatzászló ünnepén A televíziónak van egy műsora, amely a gondolko­dás, a gondolkodó ember ki­fejezett fóruma — igaz a második csatornán, vasár­nap késő délután, amikor bi­zony általában „foghíjas” a készülékek előtti nézőtér. 3 ez a program a Gondolkodó, a tévé tudományos hetilapja. Tudományos, de korántsem tudományoskodó. Már az is, amit tárgyául választ, az sem az elvont tudomány; a té­mát egy-egy adásához több­nyire a közélet szolgáltatja. Olyan problémákból merít, amelyek megoldása vagy épp csak végiggondolása min­denkor közügy. II gondolkodás fóruma Vegyük például a legutób­bi Gondolkodót, amikor az ország szellemi térképének felvázolását tűzte ki céljául a Pálffy István vezette mű­sor. Kit he érdekelne és ne foglalkoztatna manapság, hogy miként fest szellemi életünk, s vajon nap mint ngp nem foglalkoztatnak-e berniünkét a különböző Í5- giók közötti fejlődési kü­lönbségek, a szellemi arány­talanságok csökkentése vagy épp eltüntetése” v Hányszor, de hányszor elhangzik: ez az ország -kultúra, szellemiek tekintetében durván két részre oszlik, a fővárosra, ahol a szellem, a kultúra in­tézményei összpontosulnak és a vidékre, amely küzd több kevesebb szerencsével szellemi hadállásainak ki­építéséért, kedvezőtlen tör­ténelmi örökségekkel ;s megbirkózva. Riasztóak az arányok, illetve az arányta­lanságok — hallhattuk kuta­tó tudósoktól, településfej­lesztéssel foglalkozó szak­emberektől az eszmecseré­ben. Hogy csaknem másfél millió magyar él úgyneve­zett „depressziós” vidéken, ahol feltűnően alacsony az életkörülmények színvonala, ahová nem szívesen mennek a frissen végzett fiatalok, s ahol a szellemi elmaradott­ság — jelentős erőfeszítések ellenére is — sajnos tovább­növekedik. Pedig egyértel­műen fogalmazták meg a résztvevők: a modern gazda­ság áramából szigetként nem maradhat ki egyetlen vidéke sem az országnak, mert ak­kor az ország válik képte­lenné arra. hogy belépjen ama hőn óhajtott XXI. szá­zadba. Ehhez pedig az szük­ségeltetik, hogy felszámoljuk az ország szellemi-kulturális fehérfoltjait. Jövőnket ille­tően nem gondolkodhatunk — ez is hangsúllyal került szóba — fejlett központok­ban és elmaradott régiók­ban! Sürgette a Gondolkodó annak erősítését is, hogy a kultúrát és a tudást egyete­mes nemzeti értékké kell emelnünk, hogy népünk jel­lemvonásai közé vonuljon be a művelt és okos is; mint ál­landó jelző tapadjon hozzá a magyar névhez. Emellett érvelt vasárnap este a tudo­mányos hetilap, erkölcsi, etikai, azaz magatartásbeli szempontokat is felvetve és főleg a jövőnkért érzett fe­lelősséget hangsúlyozva. Egy dologban azonban — úgy vélem — igazságtalanul ítélte meg a jelenlegi helyze­tet vagy legalábbis félreért- hetően Enyedi György aka­démikus. Amikor az iparoso­dó Észak-Magyarországtól megtagadta azt is, amivel már ez a régió is büszkél­kedhet: ugyanis Pécs. Sze­ged és Debrecen mellett a vidéki szellemi központok sorába ma már Miskolc is beletartozik, hisz több műfa­jú egyeteme szakemberek százait, ezreit bocsátja évről évre útjára. Az ország szel­lemi térképén immáron ez a város is hangsúlyos pont. És másutt is tünedeznek a kul­túra fehérfoltjai, szellemi műhelyek, intézmények szü­letnek — akár megyénkben is. Más kérdés, hogy egy-egy régió szellemi fejlődését mi­képpen tudják befolyásolni, kisugárzó erejük mennyire hatol be a vidék kisebb te­lepüléseibe, az olykor elöre­gedéssel fenyegető falvak életébe — újítólag és felfris- sítőleg. És még egy gondolat a gazdag tartalmú televíziós eszmecseréből: szellemi tar­tás nélkül nem építhető or­szágos jövő. (A Gondolkodót főszerkeszti Kővári Péter.) Jövőnk a gondolkodás mérlegén — mondhatnánk az említett műsorra, de ugyanez ráillenék a hét egy másik televíziós eseményé­re, amelynek ugyan a tele­vízió inkább csak figyelmes szemlélője és hűséges közve­títője volt, de nélküle mégse válhatott volna igazán közös ügyünkké mindaz, ami há­rom nap alatt az Országgyű­lésben történt. Az, hogy a kamerák ott lehettek az ülés­teremben, s mi nézők köz­vetlenül kaptunk képet a vi­táról, hogy egyenesben lát­hattuk, megbízottaink a hon­atyák okos gyülekezetében miként hányják-vetik meg ügyes-bajos dolgainkat, s ■ miként döntenek mindnyá­junk nevében — ez a nyilvá­nosság jegyében megszületett lehetőség- országos gondol- ' k'odás^Ga Parlament eszmecser^ jét ArttelV, bővel­kedett izgalmas jprilanatok- ' batf! ffisi ;érfMo és indulatok csaptak "össze, amiből ‘ nem hiáftyzqítf óiyjcor a színházias vonás sérti/ azaz ' küzdelem folyt a Képviselők között, a teremben valóságos feszült­ség unaJkodűtt, többféle meg­oldással is kecsegtetően. S mindennek beavatott része­seivé válhattunk a televíziós közvetítés jóvoltából. Én ezt a műsort is odasorolom bát­ran a gondolkodásra ingerlő, a gondolkodó ember tisztele­tét sugárzó televíziós prog­ramok közé. Röviden A hét egyetlen új magyar tévédrámája: Kastély csil­lagfényben, szerzője Gyárfás Miklós, rendezője pedig Ba­logh Zsolt. Tömören így jel­lemezhetném a látottakat: talpraesett munka, a szó szoros értelmében megáll a maga lábán. A történetet — két rendőrkopó találkozása és szellemi párbaja az ön­kényuralom idején (az egyik egy kisstílű ál-Petőfiként bukkan fel, a másik egy nagystílű arisztokrata, ők vívják a párbajt, igyekezvén túljárni a másik eszén) az épkézláb történetet nem kell rendezői ötletekkel megtá­mogatni, legfeljebb a rende­zésnek arra kellett ügyelnie, hogy jó színészek kezébe ke­rüljön a jól megírt szerep. Oda is került. Gelley Kornél egyszerűen zseniális a ra­vasz, képmutató gróf szere­pében. Játéka briliáns és a többieké is, az ál-Petőfi ké­pében megjelenő Kolos Ist­váné is, és ez igazán szóra­koztatóvá teszi a Parabolá­nak is beillő vagy talán ép­pen annak szánt tévéjátékot. Bár abban már kissé elbi- zonytalanít e játék, hogy igazán minek is akar tanul­ságos meséje lenni. Talán az önkény lélektipró hatását akarja példázni? Meglehet. Vannak művészetek, ame­lyek külföldi megértésének határt szab az a nyelv, ame­lyen megszülettek. De van­nak olyanok is, amelyek a világ bármely részében egy­formán érthetőek, mert a nyelvük nemzetközi, mint például a tánc, a mozgás művészete. A vasárnap este bemutatott portrét, A tán­cost is, mely Szakály Györgyről készült, s amely­ben lényeges szó egyetlen egy sem hangzik el, megért­hette volna a világ bármely tévénézője. A táncos: inter- nacionális arckép egy inter- nacionális művészről. És él­vezhette volna, hisz sokolda­lú. elmélyült művész mutat­ta be tudását, a finom lírá­tól a pajkos humorig húzó­dott ábrázolatainak íve. Sza­kály György csak táncolt, több tételben. — kedvenc társaival. Mit is tehetett vol­na mást! Elmesélte volna életútját? Esetében ez lett volna természetellenes és se­matikus megoldás. Valkó Mihály A Debreceni Kossuth La­jos Tudományegyetem Ter­mészettudományi Kara az előző évek kedvező tapaszta­latai alapján az idén is in­dít újszerű, önköltséges fel­vételi előkészítő tanfolyamo­kat. Az előkészítőre felsőok­tatási intézményekbe pályá­zó középiskolások és koráb­ban érettségizettek jelent­kezését is várják. Matemati­kából, fizikából, kémiából, biológiából, földrajzból Is történelemből indulnak tan­folyamok a szakpárosításnak megfelelően, de az érdeklő­dők választhatnak egy tan­tárgyat is. Az idén illetve korábban érettségizettek szá­mára intézménytípusonkénti és szakonkénti csoportokat szerveznek az eredménye­sebb felkészítés érdekében, A tanfolyam két részből áll. Az írásbeli felvételi vizs­gákra november 19-től ápri­lis 29-ig kerül’ sor szomba­tonként az egyetemen. Á szóbeli felvételi vizsgára egy tíznapos kúrzűsort készítik " fel a jelentkezőket 'június' közepén. Ez ptpbbjpa kor]á-t •tozoit számbáíi1 f. k^Mgiumi elhelyezést is nyújt a KLTE. Az öradíj a csoport mától függően 30—-35 forint­ba kerül, aki a kar vegyész, kémia-fizika vágy rrfatema- tika-kémia szakára küldi el továbbtanulásra jelentkező lapját, annak a Kémiai Inté­zet visszatéríti a tanfolyami díj 50 százalékát. péhányan beöltözhettek ka­tonái' ruhába is. A verseny Végén a laktanyában ebédöl­í : *f A nap programja sokat je­lentett a honvédelmi neve­lésben is, hiszen a haza vé­delme, az arra való felkészü­lés általános feladat. A sze­mélyiség mindenoldalú fej­lesztésében a hazafiságra ne­velés is jelentős szerepet kap. Az iskola a saját esz­közeivel ilyen élményekhez nem tudja juttatni a tanuló­kat, ezért fontos számukra a látogatás. „Ázott kis veréb” volt, a francia sanzon nagyasszo­nya lett. Utánozhatatlan mű­vész, állandóan lázban égő egyéniség, ünnepelt sztár, és elviselhetetlenül akaratos nő, akinek magánélete egyet­len végenélküli csőd volt: 25 éve, 1963 október 13-án hunyt el, alig 48 évesen Edith Piai. Piaf — eredeti nevén Edith Giovanna Gas­con — 1915. december 19-én született egy párizsi utcán, a Rue Belleville 72. szám előtt. Énekesnő anyja és utcai bo­hóc apja nem sokat törőd­tek neveltetésével, a kislány egy Párizs környéki bordély- házban nőtt fel. Edith 15 éves korától már hangjával kereste kenyerét. 1935-ben fedezte őt fel Louis Leplée, a hírhedt párizsi Pi- galle egyik kabaréjának tu­lajdonosa. ö nevezi el „Pi- af”-nak — „veréb”-nek a kicsi, törékeny lányt. Első si­kerét a „Mon légionnaire”-t a Monnot—Asso szerzőpáros írta. Az ABC kabaréban ara­tott diadal indította el a pá­lyán két évvel később. Karrierje a II. világhábo­rú után teljesedett ki: ma már a sanzon örökbecsű al­kotásainak számítanak olyan dalai, mint a „Les Trois Clo­ches” a „L’Hymne á L’Amour’ a „Milord” „Jöhnny, Tu N’es Pás Un Ange” a „La Vie en Rose” a „Mon Manége á Moi”. Az ő tolmácsolásában lett világ­hírű az „Exodus” zenéje. Még az olyan vidám, köny- nyed dalok sem nélkülözték a drámaiságot, mint a „Pa­ris-Canaille”. Az extázisig átélt éneke, erőteljes, eny­hén fátyolos hangja, jellegze­tes kiejtése fogalommá vál­tak, akárcsak hatalmas szo­morú szemei. Több filmben is szerepelt, rendezte őt Jean Renoir és Sacha Guitry, nagysikert aratott a „Csilla­gok fény nélkül” című melo­drámában, amelyben az ál­tala felfedezett Yves Mon­tand partnere volt. Nem Montand volt az egyetlen, aki Piaf-nak köszönhette fel- emelkedését : az énekesnő olyan művészeket adott a francia sanzonnak, mint a Ccmpagnons de la Chanson együttes, Gilbert Becaud, Charles Aznavour vagy Georges Moustaki. Tapsolt neki a párizsi Olimpia, a Bobáno, és a New York-i Car- nagie Hall is. Lemezei két évtizeden keresztül a legke­resettebbek közé tartoztak Franciaországban. Amilyen sikereket aratott énekével, olyan szerencsét­len volt rövid élete. Az éne­kesnői pálya olyan belső fe­szültséget okozott neki, hogy ezt csak kábítószerekkel és alkohollal tudta elviselni. Élete legnagyobb szerelme Marcel Cérdan bokszoló vi­lágbajnok egy repülőszeren­csétlenségben vesztette éle­tét. 1952-ben Amerikában fe­leségül ment Jacques Pilis­hez, de házasságuk alig egy évig tartott. Ekkor Marlene Dietrich húzta ki őt a szaka­dékból. Bár állapota egyre rom­lott, élete utolsó éveiben megszállottan dolgozott: akik ekkoriban hallották őt énekelni, ma is csodálattal vegyes borzongással emlé­keznek rá. 1963 őszén tar­tott koncertjein utolsó ere­jével már az elviselhetőség határáig fokozta önkívüle­tét. Piaf utolsó szerelme egy fiatal görög fodrász, Theo Sarapo volt. Házasságuk csupán egy hónapig tartott: az énekesnő életének tüze 1963 október 11-én Cannes - ban végleg kihunyt. A legen­da szerint barátját, Jean Cocteau-t akkor érte a halá­los szívroham, amikor a té­vében bemondták Edith Piaf halálát. Edith Piaf hányatott éle­téről filmek, színdarabok, könyvek tucatjai készültek. Néhány évvel halála után a sajtó kikiáltotta Mireille Mathieu-t utódának, de a kétségkívül tehetséges Mire­ille soha nem érhette utol őt. Edith Piaf trónja örökre üres maradt... Göbölyös N. László Ránki Dezső szfnházavatő koncertje Ránki Dezső zongoramű­vész fellépésével avatják kedden este japán legmo­dernebb hangversenytermét Kiotóban. A Furitsu Fumin Hall az elektronika, számí­tástechnika és — bármilyen meglepő — a hidraulika fel­használásával érdemelte ki a csúcstechnika-színház mi­nősítést a távol-keleti szi­getországban. Színpada ele­menként tetszés szerint moz­gatható a hidraulika segítsé­gével, nézőterén pedig min­den egyes ülés egyenként ál­lítható;. forgatható, dönthe­tő, emelhető, a színpadi lát­vány és az akusztikai hatás követelményeinek megfelelő­en több ezer variációban. Ugyanez vonatkozik a számí­tógépesített világosításra és a falborító akusztikai deko­ráció állítására is. A több mint kétmilliárd dollár össz­költséggel felépített kamara­színház-hangversenyterem premierjén Ránki Dezső Mo­zart, Brahms, és Liszt mű­veiből ad szólókoncertet. Pillantások és gondolatok — elsőosztályos emberkék el­kapott pillanatai árulkodnak a nagy sorsfordulóról: is­kolás lett a gyerek, elkezdte a tanulás éveit, évtizedeit. Minden új, minden érdekes és elgondolkodtató még — a ceruzafogástól a füzetig, iskolapadig. Még lehet kicsit elrévedni, álmodozni, de már kell figyelni, lehet jelent­kezni, s cl kell kezdeni a munkát — a tanulást. A Tal­linn körzeti iskolában találkozott az elsősökkel fotóri­porterünk, Nagy Zsolt Piaf — 25 éve már... f katonai alakulatához látott- Jsjt’t" el,'" hogy ifeinierkQfljVv .« ?' ’'katonák életével, Otyári Álversenyen Vették *-paj tápok,” aihelyné^ le ládáig it az alakulat {xuanv^pkéá-. fga' állította össze ,Az' , másokon a gyerekeknek ; ügyességből, találékonyság­ból. leleményességből egy» aránt vizsgázniuk kelleti. Nagy élményt jelentett •. a technikai bemutató, amely­nek keretében megismerked­hettek a fegyverekkel, hadi eszközökkel. Osztályonként AZ ^Itaíanos iskolákban é. ' n&pokon emlékeznek meg a,1 psaput/ászió «wmípéi öl. Nagiy . esemény' ei,*iaz úttérőcsapa- tok életében, hiszen iáé. isko­lák kisdobosai, úttörői ilyent kor hagyományosan kirajzzr-' ftbk, vetélkedőkön, akadály»^* versenyeken vésznek részt, főzőversenyeket rendeznek. A csapat éves munkatervét' is ekkor fogadják el. A Szolnoki Kodály Zoltán Ének-Zene Tagozatos Általá- ’ nos Iskola úttörőcsapata e jeles napon a város egyik IA tévé [képernyőié előtt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents