Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-29 / 259. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. OKTÓBER 29. Nyilatkozat az európai bizalom- biztonságerösítö intézkedésekről Foglalkoztatáspolitikai kérdéseket vitattak meg ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága A nyilatkozat többek kö­zött megfogalmazza, hogy a Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik, hogy a bizalom- és biztonságerősítő intézke­dések fontos eszközként és ösztönző tényezőként előse­gíthetik a katonai veszély csökkentését és a tényleges leszerelés elérését, továbbá az államok közötti kapcsola­tokban a béke és a stabilitás erősítését. A bizalom- és biztonság­erősítő intézkedések tovább­fejlesztése az európai konti­nensen különösen jelentős napjainkban, amikor 23 ál­lam — a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai — tpéreteit és jelentőségét te­kintve egyedülálló tárgyalá­sokra készül az európai fegyveres erőkről és a ha­gyományos fegyverzetekről az Atlanti-óceántól az Urá­nig­A Varsói Szerződés tagál­lamainak külügyminiszterei úgy' vélik, hogy már 1988- ban folytatni kell az euró­pai bizalom- és biztonság­erősítő tárgyalásokat. Tartalmazza a nyilatkozat, hogy a bizalom- és bizton­ságerősítő intézkedéseket a résztvevő államok minden olyan katonai tevékenységé­re alkalmazni kell. amely érinti Európa biztonságát, vagy része az Európa hatá­rain belül zajló ilyen tevé­kenységnek. Az intézkedé­seknek tartalmilag lénye­gesnek. katonailag hatékony­nak és politikailag kötelező érvényűnek kell lenniük. A Varsói Szerződés tagál­lamai szerint a bizalom- és biztonságerősítő intézkedé­sek úi generációjának ki­dolgozását az alábbi fő irá­nyokban lehetne folytatni. 1. Korlátozó jellegű intéz­kedések Ezek az intézkedések az egyidőben zajló hadgyakor­latok méretét és számát,, a gyakorlatok időtartamát és gyakoriságát érintenék, til­tanák a nagyméretű gyakor­latokat. és korlátoznák a csapatok és a technika át­csoportosítását. Emellett elő­irányoznák a harckészüRsé- gi (riadói gyakorlatok szá­mának és a résztvevő esaoa- tok létszámának korlátozá­sát: érintenék az elgondo­lást tekintve egységes gya­korlatom alkotó nagyméretű gyakorlatok «mrozatát. to­vábbá mérsékWet irányoz­nának elő a résztvevő álla­Helmut Kohl csütörtökön befejeződött moszkvai láto­gatását, eredményeit méltat­ta újfent pénteki sajtóérte­kezletén Gennagyij Geraszi- mov. A szovjet külügyi szó­vivő elismerő szakkal szólt a szovjet—nyugatnémet pár­beszéd új szakaszáról, az együttműködés bővítésére irányuló közös szándékról, s kitért arra, hogy a kedvező fordulat, minőségileg más légkör kialakításához hoz­mok határainak közelében zajló katonai tevékenységek­re. 2. Új bizalom erősítő és biztonsági intézkedések Ezek magukba foglalnák a légierők és a haditengerésze­ti erők önálló tevékenységei­nek előzetes bejelentését, megfelelő paraméterek alap­ján megfigyelők meghívását, az ilyen tevékenységek el­lenőrzését és korlátozó in­tézkedésekben való megálla­podást, e tevékenységek éves naptári tervei cseréjének rendjét; a bizalom- és biz­tonságerősítő intézkedések kiterjesztését valamennyi EBEÉ résztvevő ország terü­letére: a bizalom és bizton­ság övezeteinek létrehozá­sát Európában és a csatlako­zó tengereken és óceánokon; továbbá olyan bizalom- és biztonságerősítő intézkedé­sek kidolgozásának lehetősé­gét, amelyek a katonai-poli­tikai szövetségesek vagy más államok érintkezési vonalá­hoz való közelség mértéké­ben szigorúbb rezsimet irá­nyoznak elő. Egyeztetésre ke­rülnének az incidensek meg­előzésére szolgáló intézkedé­sek, az Európához csatlakozó tengereken és óceánokon és a felettük lévő légtérben. A tárgyalásokon vagy azokkal összefüggésben meg lehetne vitatni és össze le­hetne vetni a katonai dokt­rínák különböző aspektusait. Meg lehetne vizsgálni a ka­tonai kiadások befagyasztá­sának és csökkentésének kérdéseit is. A Varsói Szerződés tagál­lamai úgy vélik, hogy a köl­csönös bizalom erősítésében minőségileg új lépést jelen­tene a katonai veszély csök­kentését és a váratlan táma­dás megakadálvozását szol­gáló központ létrehozása Eu­rópában, melynek feladata az információcsere és a kaD- csolatiartás lenne, továbbá konzultációk folytatása min­denekelőtt az aggodalmat vagy gyanút keltő esetek operatív tisztázása érdeké­ben. 3. A katonai tevékenység nyíltságát és kiszámítható­ságát növelő intézkedések: ellenőrzés, információcsere és konzultációk. Ezek közé az intézkedések közé sorolható a rendszeres adatcsere a fegyveres erők­ről és azok tevékenységeiről, beleértve az Európa körüli támaszpontokon telepített erőket; az információcsere a zájárul Mihail Gorbacsov bonni látogatása. A moszkvai amerikai nagykövetség épületének le­bontása, illetőleg új épület felhúzása kizárólagos ame­rikai belügy, Washington szívé-joga úgy rendelkezni az adófizetők pénzével, ahogy jónak látja — kom­mentálta a Reagan-kor- mányzat szenátusi előter­jesztését Gennagyij Geraszi- mov. katonai költségvetések struk­túrájáról és tartalmáról; a tartózkodás a fegyveres erők növelésétől, és lemondás új katonai támaszpontok létesí­téséről idegen államok te­rületén; megfigyelő állomá­sok létesítése egyeztetett he­lyeken (pontokon) a biza­lom- és biztonságerősítő in­tézkedések alkalmazási öve­zetében ; különleges opera­tív hírösszeköttetés létesíté­se az érintett országok kö­zött; az ellenőrzés feltéte­leinek tökéletesítése és a megfigyelők munkalehetősé­geinek bővítése; a legújabb technikai eszközök alkalma­zása; a kapcsolatok fejlesz­tése a résztvevő országok po­litikai és katonai képviselői között; a katonai-diplomá­ciai képviseletek és katonai küldöttségek cseréje jelen­legi gyakorlatának bővítése. Elfogadásra kerülhetnének a kölcsönös megértést előse­gítő. a bizalom és a bizton­ság erősítését szolgáló más intézkedések is. * * * A Varsói Szerződés tagál­lamainak elgondolásai és ja­vaslatai a bizalom- és biz­tonságerősítő intézkedésekről katonai doktrínájuk védel­mi jellegén alapulnak. Meg­valósításuk azt hivatott szol­gálni, hogy a tárgyalásokon résztvevő államok katonai potenciálja szilárdan védel­mi jellegűvé váljon. Ezzel összefüggésben az ülésen képviselt államok síkraszállnak az idegen te­rületeken levő katonai tá­maszpontok felszámolásáért, és megerősítik álláspontju­kat a katonai-politikai szö­vetségek egyidejű felszámo­lását illetően. A Varsói Szerződés tagál­lamainak véleménye sze­rint egy össz-európai csúcs- találkozó összehívása az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentésével kapcsolatos kérdés megvizsgálására az Egyesült Államok és Kanada részvételével hozzájárulna újabb bizalom- és biztonság­erősítő intézkedések kidolgo­zásához és megvalósításá­hoz is. A Varsói Szerződés tagál­lamai készek a kölcsönös bizalmat és biztonságot erő­sítő és az európai leszere­lési folyamatot felgyorsító más lehetséges javaslatokat is megvizsgálni. MOSZKVA Ma hajnalban, moszkvai idő szerint 6 óra 23 perckor indul Bajkonurból az Enyer- gija nevű hordozórakéta, hogy Föld körüli pályára juttassa a többszöri felhasz­nálásra alkalmas űrrepülő­gépet, a Burant — vagy a „Madárkát”, ahogyan a szovjet szakemberek becé­zik. Első útjára még űrhajós nélkül indul, a későbbiek­ben 2—4 fős hajózó személy­zet utazhat fedélzetén. PRÁGA A hatóságok többszöri fi­gyelmeztetése ellenére az ónálló csehszlovák állam megalakulásának 70. évfor­dulója alkalmából ellenzéki csoportok tüntetést rendez­tek pénteken délután há­rom órakor a Vencel téren. Prága történelmi terén több ezren gyűltek össze, a Ven­cel szobor körül többszázan voltak. VARSÓ Az eredeti javaslatnak megfelelően a kerekasztal előfeltételek nélküli azonna­li megkezdését indítványozta Jerzy Urban, a lengyel kor­mány szóvivője a PAP len­gyel hírügynökségnek nyilat­kozva ások után, hogy az egykori „Szolidaritás” körei csütörtökön szervezetük el­ismeréséhez kötötték részvé­telüket. Brit parlamenti küldöttség fogadása Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, a Minisztertanács elnöke pénteken az Ország­házban fogadta a David Arthur Russell Howell, a brit parlament alsóháza kül­ügyi bizottságának elnöke vezette parlamenti küldött­séget, amely szerdán érke­zett Budapestre. A szívélyes légkörű talál­kozón részt vett Stadinger István, az Országgyűlés el­nöke. flz úttörő- szövetség levele az Ország- gyűléshez Stadinger István, az or­szággyűlés elnöke pénteken fogadta Germánná Vastag Györgyit, a Magyar Úttörők Szövetsége főtitkárát, aki átadta az úttörőszövetség országos tanácsa levelét, amelyet az Országgyűléshez intéztek. Ebben kérték a képviselőket, hogy a jövő­beni politikai döntésekben, a társadalomirányításban mindinkább érvényesüljenek a gyerekek érdekei, jelentő­ségüknek megfelelő rangot és lehetőségeket kapjanak a társadalomban. A levélben az úttörcszövetség országos tanácsa kifejezte készségét, hogy minden segítséget meg­adnak a törvényalkotóknak ahhoz, hogy döntéseikben, állásfoglalásaikban minden esetben figyelembe tudják verni a 14 éven .aluliak ér­dekeit, szükségleteit. Tegnap kora reggel tartot­ta ülését Törökszentmikló- son a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat párt- bizottsága. Az ülésen jelen volt Papp Lajos, a- városi pártbizottság első titkára és Fodor Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezető­je. Az egyetlen napirendi pont a megyei pártbizottság tagjának' megválasztása volt. Cselleng László 1955-ben született Törökszentmikló- son. A Bánki Donát Műszaki Főiskola rendszerszervező szakán üzemmérnöki diplo­mát szerzett, majd a GMV- nél kezdett dolgozni. 1987. január 1-jétől a vállalat szervezési és számítástech­nikai osztályának vezetője. Az MSZMP-nek 1983 óta tagja. Ugyanabban az év­ben megválasztották az üze­mi KISZ-bizottság titkárá­nak és a városi KlSZ-bizott- ság tagjának. 1985-től az üzemi pártvezetőség, 1988. június 30-ától pedig az üze­mi pártbizottság tagja. Ered­ményes szakmai és mozgalmi munkáját több kitüntetéssel is elismerték. A munkaerőhelyzet várha­tó alakulásáról, a KISZ fog­lalkoztatáspolitikai elképze­léseiről, s az e téren képvi­selendő elvekről tanácsko­zott többek között pénteken a KISZ Központi Bizottsága. A foglalkoztatáspolitikáról a testület elé terjesztett ál­lásfoglalás-tervezet kiemeli, hogy az egyensúlyi szempon­tokat figyelembe vevő szer­kezetváltás és a műszaki fej­lesztés elsődleges fontossá­gú. E folyamatot nem fékez­hetik foglalkoztatáspolitikai meggondolások, még ha fe­szültségek ki is alakulnak — fogalmazódott meg az ülé­sen. A KISZ KB szerint a társadalomnak garanciákat kell vállalnia a munkahely- teremtés mellett a kereset­tel nem rendelkezők leg­alább létminimum szintű megélhetésére. A munkanél­küli ellátásokat részben ál­lampolgári jogon kell nyúj­tani, részben biztosítási alap­ra kell helyezni. Ádám László vájár (Tata­bánya) követendő példának ajánlotta a Komárom megyei KISZ-esek kezdeményezé­sét: a tanáccsal párhuzamo­san elkészítették — és az üzemi KISZ-titkárok kétheti jelzéseivel folyamatosan ki­egészítik — a betölthető munkahelyek számítógépes listáját, ami nagy segítséget jelent a fiataloknak. Mandúr László, (KISZ Budapesti Bi­zottsága) felhívta a figyel­met, hogy a fővárosi mun­káltatók nagy része nem kí­ván pályakezdőket alkalmaz­ni. Többen hangsúlyozták a vita során, hogy a foglalkoz­tatáspolitikát csak a társa­dalmi újratermelés egészé­ben — az oktatás-képzés, a bér-mechanizmus, a lakás- politika, a településfejlesztés kapcsolatrendszerében .— le­het vizsgálni is, és megvái­A GMV-nél dolgozó száz- huszonöt kommunista négy alapszervezethez tartozik. A megyei pártbizottságba java­solt jelöltet két fordulóban választották ki. A pártbi­zottság Cselleng Lászlót, az üzemi KISZ-bizottság titká­rát javasolta. A javaslatot a négy alapszervezet megvi­tatta. és egyetértett vele. Két alapszervezetben általános­ságban fölmerült ugyan, hogy többes jelölésre volna szükség, de amikor neveket kellett mondani, senki sem tett javaslatot, az alapszer­vezetek elfogadták Cselleng László jelölését. Ezután került sor a tegna­pi pártbizottsági ülésre, ame­lyen Ladányi Sándor titkár a négy alapszervezet kom­munistáinak támogatásával javasolhatta, hogy a testület Cselleng Lászlót válassza meg a megyei pártbizottság tagjává. A szavazás megfelelt az előzetesen kinyilvánított vé­leményeknek, Cselleng Lász­lót az üzemi pártbizottság kilenc tagja egyhangúlag vá­lasztotta meg. A megyei pártbizottság új tagja, mint azt az ülés után elmondták, megválik KISZ- titkári funkciójától, hogy erejét új megbízatása telje­sítésére fordíthassa. Ez. mint javaslat, egyébként az alap­szervezetek taggyűlésein is fölmerült. Délután ugyancsak Török- szentmiklóson. a Finomme­chanikai Váljalat 2. számú gyárában választott az üze­mi pártbizottság megyei pártbizottsági tagot. A há­rom alapszervezetben dolgo­zó százhuszonnyolc komm i- nista a taggyűléseken koráb­ban egyetértett azzal, hogy toztatni is. Az ifjúsági szö­vetség vezető testületé elfo­gadott állásfoglalásában ki­emelte az alapfokú képzés színvonalának jelentős eme­lését, a közép- és felsőokta­tás rugalmassá tételét, — mint elengedhetetlen felté­teleket a változáshoz. A napirend vitájában részt vett Kovács Imre, az MSZMP KB gazdaságpoliti­kai osztályvezetője is. A Központi Bizottság fog­lalkozott belpolitikai kérdé­sekkel is. Megállapította, hogy a társadalmi hangulat feszült, nő az elégedetlen­ség, sok a külön-külön jo­gos, de egyszerre megoldha­tatlan panasz, a szociális bi­zonytalanság miatt erősöd­nek az indulatok. A testület veszélyesnek ér­zi, hogy sokak számára ez a helyzet a pártértekezleti nyi­tás következményének tű­nik. Ezért szükségesnek tart­ja annak egyértelmű kimon­dását, hogy a mai gondok, feszültségek korábban — zömmel a legutóbbi másfél évtizedben — alakultak ki, s mögöttük a szocializmus kialakult modelljének válsá­ga, külső és belső tartalékai­nak kimerülése áll. A KB ezért szükségesnek tartja szocialista céljaink megőrzésével a társadalmi- gazdasági működési mód és ezen belül a hatalomgyakor­lás gyökeres átalakítását. Ehhez adott programot a pártértekezlet. A KISZ KB ezért a baloldali demokrati­kus gondolkodású állampol­gárok szövetségeseként kiáll a döntések határozott meg­valósítása, a reformfolyamat következetes végigvitele és felgyorsítása mellett. A testület személyi kérdé­seket is tárgyalt; Szórádi Sándort, a KB titkárát fel­mentette funkciójából. Varga Kálmán, a program­osztály vezetője legyen a jelölt, nem merült fel igény többes jelölésre. Az ülésen, amelyen részt vett Fodor Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezető­je és Váci István, a városi pártbizottság titkára, az üze­mi pártbizottság kilenc tag­ja közül nyolcán voltak je­len. Soltész Lajos titkár ter­jesztette elő a javaslatot, amelyet a bizottság tagjai egyhangúlag elfogadtak. Varga Kálmán 1946-ban született Fegyverneken. A Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetemen szer­zett diplomát. Közgazdász­továbbképzés keretében 1988-ban szakközgazdász ké­pesítést szerzett „vállalati komplex szervezés-vezetés” szakon. Eőször a TITÁSZ Vállalat Karcagi Üzemében dolgozott, 1965 óta munka­helye a Finommechanikai Vállalat 2. sz. Gyára. 1968- ban lépett be a pártba. 1982- től tagja az üzemi pártveze­tőségnek. Jó munkáját több kitüntetéssel ismerték el. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, államfő, október 28-án a Kremlben fogadta Jósé Eduardo dos Santost, az MPLA-Munkapárt és az Angolai Népi Köztársaság elnökét (MTI — Telefotó) Geraszimov sajtótájékoztatója A szovjet—nyugatnémet párbeszéd új szakasza Mindenki egyetértett Megyei pártbizottsági tagot választottak Pártbizottsági ülés Törökszentmiklóson a GMV-nél és a Finommechanikai Vállalatnál

Next

/
Thumbnails
Contents