Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-27 / 257. szám
1988. OKTÓBER 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A pornókazettáktól az üzemanyag-költség elvásárlásáig 1 A Szolnoki Vámhivatal munkájának legnagyobb részét a kereskedelmi áruforgalommal kapcsolatos vámügyek intézése jelenti. A 'közvéleményt azonban — érthetően — mégsem ez érdekli leginkább, hanem a magánforgalomban beérkező áruk vámkezelése. Elsősorban tehát ennek idei tapasztalatairól kérdeztük dr. Tolnai Lajos pénzügyőr őrnagyot, a Szolnoki Vámhivatal parancsnokát. Mindenekelőtt azonban egy olyan, sokakat meglepő érdekességről. amelyről éppen érdeklődésünk reggelén számolt be a Magyar Rádió. Történetesen arról hallhattunk a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának egyik illetékesét, hogy szeptember ^étől szabad behozni pornóKazettát — családonként egyet —, illetőleg pornó újságokat is. A hír tudatta még, hogy ezeket a kazettákat vámkezeltetni kell, ugyanakkor nem vizsgálják a vámosok a műfajt , magyarán azt, hogy enyhe szexet vagy kemény pornót rögzít a videoszalag. — Mielőtt e változásról érdeklődnék, megkérdezem, hogy a korábbiakban az önök munkája során találkoztak-e a műfajjal, illetőleg milyen eljárást alkalmaztak? — A vámjog szabálya előírja a sajtóközigazgatási ellenőrzést. Az elmúlt évtizedben egy-két esetben előfordulhatott, hogy külszolgálatban dolgozók csomagban vámköteles árut küldtek haza és azok között találtunk pornókazettát is. Nem volt vámkezelhető, azaz vissza kellett tartani. — És rni lett a sorsuk a visszatartott cikkeknek? Megsemmisítették? — Nem, az Országos Parancsnokságra szállítottuk. Mindenesetre szeretném leszögezni, hogy ezzel sohasem volt gondunk, hiszen a határon már megszűrték az árut. Hozzánk ellenőrzésre olyan áruféleségek kerülnek, amelyek vámkezelését a határon valamilyen okból nem lehet elvégezni. — Az idei év újdonsága a világútlevél bevezetése es azzal együtt az utazási a vásárlási kedv soha nem tapasztalt élénkülése volt. Hogyan érintette mindez a Szolnoki Vámhivatal munkáját? — őszintén meg kell mondani, hogy az év első öt hónapjában nagy nyomás nehezedett ránk, illetőleg az ügyfelek türelmét is jócskán próbára tette a várakozás. Az volt az oka, hogy a határon nem végezték el a vámkezelést, ha a behozott áruk értéke meghaladta a 25 ezer forintot. Ilyen esetben a vámkezeléshez a Magyar Nemzeti Bank engedélye kellett, amelyet a lakóhely szerinti megyei igazgatóságok adtak ki. Június 15-étől jelentős változás történt. Ha az áru értékét a határon a vámhivatal meg tudja állapítani, valamint az utas a vásárlást legálisan szerzett valutával igazolni tudja, akkor a határon elvégzik a vámkezelést. A vámhivatalok kiadják a devizahatósági engedélyt. Tehát hozzánk, a Szolnoki Vámhivatalhoz azóta csak azok kerülnek, akiknél a valutafedezetet, vagy az árucikk értékét a határon nem tudták megállapítani. — A megyében Szolnokon és Jászberényben működik vámhivatal. Ugyanakkor csak itt, Szolnokon foglalkoznak a magánforgalomban beérkező áruk vámkezelésével. Ez meglehetősen megnehezíti az állampolgárok dolgát, gondoljunk most csak arra, hogy a megye legtávolabbi településeiről is a megyeszékhelyre kell utazni. Egy-egy terjedelmesebb árucikk vámkezelésének céljából önök nem látogatnak a helyszínre? — Néhány esetben valóban megkerestek bennüket ilyen kéréssel, amelynek azonban Tények, tapasztalatok, tanulságok és jó- tanácsok a Szolnoki Vámhivatal vezetőjétől nem tudtunk eleget tenni. A továbbiakban sem kívánunk ilyesfajta gyakorlatot bevezetni. hiszen nincs rá külön munkatársunk. Ezért végeredményben azok kerülnének hátrányba, akik itt, a Szolnoki Vámhivatalban várakoznak ügyük intézésére. — A külföldről leggyakrabban behozott cikkek listáját a híradástechnikai eszközök vezetik. A videók, a rádiósmagnó, a CB-rádió, a számítógépek és számítógépalkatrészek, a színes televízió. A számítógépek behozatalakor kedvezményes vámtételt alkalmaznak ha valaki saját használatára hozza be a készüléket, ám ugyanez a kedvezmény nem érvényes ha az illető továbbadja. Mi ennek az oka? — Az utas vámtarifa általános tétele 30 százalék. Amerínyiben valaki saját használatára hozza be a számítógépet, ezt a vámot felére kell mérsékelni, azaz 15 százalékra. A számítógép értékesítésekor a kedvezmény nem érvényes. — Éppen ezt kifogásolják — az észerűség szempontjából — nagyon sokan. Hiszen így nem bővülhet a hazai számítógép-piac a magánimportból származó gépekkel olyan mértékben, mintha a kedvezmény eladáskor is érvényes lehetne. — A vámügyekben érvényes rendelkezéseket a Pénzügyminisztérium a Kereskedelmi Minisztériummal együttesen hozza. A jogalkotó szabályoz. Mi a jogszabályokat nem értékeljük, nem minősítjük, hanem alkalmazzuk! — Ez a hivatalos válasz. Kíváncsi volnék a magánvéleményére! — A saját célra behozott számítógépek kedvező vámtétele az ellátás színvonalát hivatott emelni. Tulajdonképpen az úgy behozott számítógépek nagy része a gyerekek készségfejlesztését szolgálja. Zömében ilyen gépeket hoztak be. Tehát egyéni igényeket elégítettek ki ezekkel. Az eladás a haszon- szerzést szolgálja, azt miért támogassa az állam? — Hogy több számítógép, hogy több korszerű, színvonalas technika jusson be az országba! — Ügy vélem a hazai számítógép-gyártás kifejlesztésével a gond orvosolható. — Maradjunk még mindig a kurens cikkeknél. Ezek közé tartozik a gépkocsi is. A mostani vámtétel 50 százalékos, ám Beck Tamás, az új kereskedelmi miniszter azt nyilatkozta a televízióban, hogy a hazai autópiac bővítésének érdekében a külföldről magánforgalomba beérkező személygépkocsik vámtarifáját 10 százalékban állapítják meg. — Valóban ezt mondta a kereskedelmi miniszter, de a pénzügyminiszter még nem nyilatkozott. Most az összes magánforgalomban beérkező gépkocsi vámkezelését Budapesten. a hetes számú vámhivatalban intézik, így ne— Az érdeklődőknek minden esetben tudnak válaszolni? Egyáltalán szívesen válaszolnak? Amikor önökhöz telefonálnak, nem zavarják a munkájukat az állampolgárok? — Nem. hiszen a tájékoztatás az egyik dolgunk, ha úgy tetszik kötelességünk! A vámhivatalban kifüggesztett tájékoztatóból is szerezhetnek információt az érdeklődők, de azon kívül is elég sokan bejönnek, érdeklődnek. Jól teszi, aki minderre az utazás előtt szakít, időt, hiszen esetleges későbbi kellemetlenségeit takaríthatja meg. Tájékoztatást adnak egyébként még a Magyar Nemzeti Bank Megyei Igazgatóságán és utazási irodákban is. — Ez azt is jelenti, hogy munkatársaikat folyamatosan képzik, továbbképzik. — Igen. A vámkezelés alapja a belföldi forgalmi érték. Az országos parancsnokságtól rendszeresen megkapjuk az árjegyzékeket. Mellesleg hasonló árjegyzék az újságárusoknál is megvásárolható volt a nyáron. Természetesen akad olyan áru. amelyik nem szerepel a jegyzéken. Ilyenkor igazságügyi szakértőt alkalmazunk, ő állapítja meg a belföldi forgalmi értéket. — Az önök megállapításait szó nélkül elfogadják az emberek? Egyáltalán fellebbezhetnek? — Nézetkülönbségek, viták természetesen előfordulnak. A vámkiszabás ellen fellebbezésnek van helye. Ezeket a fellebbezéseket a felügyeletet ellátó hatóság, esetünkben a megyei parancsnokság bírálja el Kecskeméten. — Az idén — éppen a megnövekedett utazási lehetőségeknek köszönhetően — sokan utaztak, utaznak olyanok is, akik korábban nem szereztek hasonló tapasztalatokat. Vásárolnak, vásárolunk is külföldön. Jónéhány- szor félreértésre adott és ad alkalmat, tulajdonképpen milyen mértékben fordítható áruvásárlásra a legálisan szerzett valuta, illetőleg áruvásárlásra fordítható-e az üzemanyag költség? — Valóban a legtöbb félreértésre az adott okot. hogy az üzemanyag-költséget is áruvásárlásra fordították. Pedig azt a devizaszabályok szerint nem lehet arra felhasználni. Sok esetben ezért el kellett utasítanunk a vámkezelési kérelmet. Azaz, ha nincs meg a vásárlás devizafedezete, a hivatal a vámkezelést elutasítja. Ezért lényeges, hogy a kiutazó állampolgárok még indulás előtt alaposan nézzenek utána, mikor és mennyit költhetnek. — Mi történik, ha önök ebből az okból utasítják el a vámkezelést? — Az utasok a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez fordulhatnak felülvizsgálati kérelemmel. A bank a deviza- hatóság, amely engedélyezheti vagy sem a vámkezelést. Persze az emberek arra hivatkoznak, hogy sem az utazási irodában, sem a határon nem mondták nekik, hogy nem vásárolhatják el az üzemanyag-költségüket. Ezért hangsúlyozom sokadszor, aki vásárolni akar. kellő körültekintéssel tegye azt! — E — Az árak nőttek, a minőség romlott Ülést tartott a fogyasztók megyei tanácsa Tanulságos kiállítás várta tegnap a népfront szolnoki Ságvári körúti székházának pincegalériájában mindazokat a kereskedelmi és gazdasági szakembereket, érdeklődőke», kíváncsiskodókat, akik eljöttek a fogyasztók megyei tanácsának ülésére. Ugyanis ebből az alkalomból a Centrum, a Skála és a Csemege áruház dicséretes közreműködésével olyan tárlatot nézhettek végig a betérők, ahol a bemutatott tárgyak mellett apró árcédulák jelezték, hogy a termék tavaly az év végén hány forintba került, illetve ha valaki most szeretné megvásárolni ugyanazon tárgyat, mennyivel kellene mélyebben nyúlni a pénztárcájába? Így a teljesség igénye nélkül néhány adat: van olyan férfi félcipő, amelynek esztendeje 816 forint volt az ára, most 1 ezer 830. A gyermekfélcipő ára 348-ról 850- re, a gyermekcsizma 492-ről 940-re „nőtt”. Még draszti- kusabbak az áremelések a kisebbek háza táján, hiszen a csecsemőtipegő 105 helyett 254, a csecsemőoverali 203 helyett 613! és a gyermeknadrág 75 helyett 200 forint. Az ápolószerek sem lettek olcsóbbak, hiszen a Fabulon babaolaj 29 forintról 42,30- ra ugrott. De hogy ne csak a gyermekeket érintő árváltozásokról essék szó, látható: a Junoszt televízió új ára 320-szal több a réginél, a Mátra tévé változatlan árú maradt, a hagyományos mosógép pedig most 480-nal drágább. Mindezekről a növekedésekről részletesen szó esett tegnap azon a tájékoztatón, amelyet a fogyasztók megyei tanácsa tartott a vásárlói árak alakulásáról, azok vizsgálatáról, elemzéséről a jelenleg érvényben lévő rendszabályok értelmében. Elhangzott, hogy a fogyasztói áremelkedés eddig 17,2 százalék volt, noha ezt az adatot a jelenlévők fenntartásokkal fogadták. Az idősebbeket, a kisgyermekes családokat az árak ennél sokkal jobban sújtották, sújtják, hiszen a nyers hús 24,6, a baromfi 25,3, a tej 21,1 a tejtermékek árai 30,3! százalékkal nőttek. Márpedig ezekből jóval több kell ott, ahol apróságok, illetve idős emberek élnek egy-egy háztartásban. Több hozzászóló kritikával illette azt a tényt, hogy a drasztikus áremelések változatlanul hagyták az áruk minőségét, sőt egyre több a panasz a termékekre. így a bútorok árai például 20 százalékkal nőttek, de a reklamáció változatlanul nagyon sok, nem beszélve arról, hogy az építőanyagok árai 32 százalékkal haladták meg a tavalyi szintet, ámbár alapvető minőségi javulásról nem lehet beszélni. A szakemberek vélemény- nyilvánításaiból kiderült: mindezek az ellentmondások annak a következményei, hogy napjainkban a piac törvényei felemásan érvényesülnek. Noha az árak mintegy 80 százaléka már a szabadáras kategóriába tartozik, mindez sok területen még nem teremtett versenyhelyzetet. Magyarán: az új ár és a minőség nincs összhangban. A rossz áruk piacon maradásához nagyban hozzájárul az is, hogy a termelői háttér, a termelői ipar sok esetben korszerűtlen. Nem csoda, hogy a régi, elavult gépeken nehéz világ- színvonalú árut előállítani. A lakosságot sújtja az is, hogy a gyermekruházati cikkek dotációja nemcsak megszűnt, hanem ezeket az árukat még 25 százalék forgalmi adó is terheli. így jöhetett létre az a fonák helyzet, hogy egyes fiúöltönyök, lábbelik drágábbak, mint a felnőtteké. összességében elmondható: az árak alaposan megugrottak a keresetekhez viszonyítva, és ez az állapot a bérből és fizetésből élőket, illetve a nyugdíjasok zömét hovatovább lehetetlen helyzetbe hozza. Mindezekről az észrevételekről szó esett a tegnapi tanácskozáson, amelyik befejezése után az FMT tagjai az alábbi javaslataikat fogalmazták meg a Fogyasztók Országos Tanácsához: a bébi- és gyermekruházati cikkek árát csökkenteni kell, ha másképpen nem, oly módon, hogy ezekre ne vessenek ki forgalmi adót; a termékek széles skálája (cipők, rugdalózók, gyermekruhák, bútorok stb.) minőségileg nem felel meg az árának, ezért ezeknél jóval szigorúbb, belső ellenőrzés szükséges; a kereskedelmi dolgozók túlterheltségét azzal is csökkenteni lehetne, ha nem lennének rendszeres 20—30 filléres áremelések; az élelmiszer-kereskedelemben nem jó az árrés és szinte gazdaságtalan az árusítás, mivel annyi az elvonás. Egyúttal azt is kérték, hogy a hatósági ellenőrzésekhez egyértelműbb jogszabályok kellenek, elvégre a jelenlegi paragrafusok, a lakossági megkárosítók esetében sok kibúvót nyújtanak, évekig elhúzódó íelelősségrevonás- ra adnak alkalmat. Mindezekkel az észrevételekkel novemberben az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága is foglalkozik, elsősorban azzal a céllal, hogy miképpen lehetne a jelenleginél eredményesebben védeni a fogyasztók érdekeit. D. Szabó Miklós Barátságos, olcsó és megoldja egy eddig ellátatlan környék háziasszonyainak gondjait. A Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat GYEV Leányvállalata megnyitotta Szolnokon, a Bercsényi u. 31. szám alatt a Muskátli presszót. Csökkentett harmadosztályú áron rendelhetnek és vásárolhatnak friss süteményeket — a cukrászüzem készítményeit — a vendégek. Parányi helye van az ülővendégnek is, s nyáron fagylalttal is kiszolgálják az édesszájúakat. A leányvállalat csupán a berendezésre és fölszerelésre költött — a háztulajdonos ugyanis egyben a presszó vezetője is (Fotó: N. Zs.) Egyes bébibolmik, cipők árai egy év alatt többszörösére emelkedtek (Fotó: T. Z.) künk gépkocsiügyben nincs tapasztalatunk. Mindenesetre tény, hogy az említett nyilatkozat élénk visszhangot váltott ki, bennünket is jó- néhányan fölhívtak telefonon és érdeklődtek mi a helyzet. Utazás előtt érdemes körültekintően tájékozódni
