Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-27 / 257. szám

1988. OKTÓBER 27. SZOLNOK MEGYEÍ NÉPLAP 3 Kunhegyesen, Tiszaföldváron, és Mezőtúron Tegnap délután ülést tar­tott a Mezőtúri Magyar— Mongol Barátság Termelő- szövetkezet üzemi pártbi­zottsága. Tóth Károlynak, az üzemi pártbizottság titkárá­nak megnyitó szavai után az első napirendként a testület élt azzal a jogával, hogy egy párttagot delegálhat a me­gyei pártbizottság tagjai so­rába. Széleskörű vélemény- csere előzte meg ezt a vá­lasztást a szövetkezet párt- alapszervezeteiben és ez megkönnyítette a jelölőbi­zottság dolgát. A III. számú pártalapszervezet például egyhangúlag állt ki Kádár József jelölése mellett. Mivel más pártalapszervezetben sem merült fel egyéb javas­lat, erre a tisztségre és a 1 Kádár József 1950-ben, Mezőtúron született. Ott vé­gezte el a szakközépiskolát, majd technikusi minősítést szerzett. Ugyancsak megsze­rezte a középfokú iparjog­védelmi, valamint a felsőfo­kú anyag és áruforgalmi ké­pesítést. Most a termelőszö­vetkezet anyaggazdálkodási csoportját vezeti. A mozgal­mi munkában is jeleskedik. Három évig volt a városi KISZ-bizottság tagja. 1985 óta tagja az üzemi pártbi­zottságnak. jelölőbizottságnak is az volt a véleménye, hogy a legal­kalmasabb jelölt Kádár Jó­zsef, a pártbizottsági ülés­nek egyedül az ő delegálását javasolták. Az üzemi párt- bizottság tizenegy tagja kö­zül a sürgős betakarítási munkák miatt mindössze egy maradt távol, így a tes­tület határozatképes volt. Szavazata egyhangúlag Ká­dár Józsefre esett. Felszólalt az üzemi párt- bizottsági ülésen Boda Mi­hály, a megyei pártbizott­ság osztályvezető-helyettese is. Többek között arról be­szélt, hogy a delegálásokkal élőbbek és jobbak lesznek a megyei pártbizottságnak a párttagsághoz fűződő kap­csolatai. Utalt arra, hogy a demokratikus jogoknak a delegálással is kifejeződő erősödése felelősséget is fel­tételez mind a helyi kom­munista kollektíva, mind a most választott megyei párt­bizottsági tag személyét ille­tően. A tsz határán túl kell látni, és szélesebb körű ér­dekeket is képviselni. A választás után az üzemi pártbizottság személyi ügye­ket tárgyalt. Tegnap délután ülést tar­tott a BHG Híradástechnikai Vállalat 3. sz. kunhegyesi gyárának pártbizottsága is. A soros testületi ülés résztve­vőit — köztük Bálint Feren­cet, a megyei pártbizottság Megyei pártbizottsági jagokat választottak tagját, a szolnoki városi ta­nács elnökét, Kiss Pétert, a kisújszállási városi pártbi­zottság titkárát — Nagy Jó­zsef, a gyár pártbizottságá­nak titkára köszöntötte. A több mint 1000 dolgozót fog­lalkoztató üzemben folyó po­litikai munkát irányító tes­tület ülésén több napirendi pontot tárgyaltak meg. El­sőként személyi kérdésekben döntöttek, ezt követően a párttagság erkölcsi-politikai magatartásáról készített je­lentést vitatták meg, mely­nek kapcsán megfogalma­zódtak a pártszervezet te­kintélyének növelésével kap­csolatos feladatok is. A vi­tában résztvevők hangsú­lyozták : mindenekelőtt az alapszerveztekben folyó po­litikai munka hatékonyságá­nak növelésével, a vezetők és a dolgozók közötti köz­vetlen, személyes eszmecse­réken alapuló munkakapcso­latok erősítésével erősíthető az üzemben a bizalom, a jö­vőbe vetett hit. A testület üléstervében szereplő napirendek után került sor a megyei pártbi­zottság új tagjának megvá­lasztására. Bálint Ferenc hozzászólásában kiemelte: a pártdemokrácia továbbfej­lesztését szolgálja az, hogy a megyei pártbizottság 11 új tagját az alsóbb szintű párt­szervek közvetlenül választ­ják meg. A BHG kunhegyesi gyárá­ban az alapszervezetek vé­leményét széles körűen fi- gyelmbe véve egy jelöltet állítottak erre a tisztségre, amellyel a pártbizottság is egyetértett. A testületi ülé­sen Golyha Józsefet egyhan­gúlag választották meg a megyei pártbizottság tagjá­nak. Golyha József 1950-ben született Abádszalókon. Tö- rökszentmiklóson érettségi­zett, majd a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Főiskolán szerzett üzemmér­nöki diplomát 1973-ban. Az­óta dolgozik a BHG kunhe­gyesi gyárában; először üzemmérnökként, majd üzemvezetőként. 1985 áprili­sa óta a gyár igazgatója. Az MSZMP-nek 1975-től tagja, aktív pártmunkás, ko­rábban alapszervezeti, illet­ve gyári párt-veztőségi tit­kár volt. Jelenleg a községi pártbizottság munkájában vesz részt, ezenkívül több más társadalmi megbízatása van. Tegnap délutáni ülésén vá­lasztotta meg az MSZMP Ti- szaföldvár Községi Bizottsá­ga a megyei pártbizottság­nak a községből delegált tagját. Az eseményen részt vett és felszólalt dr. Rábold Gábor, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője. A jelölőbizottság az ülé­sen beszámolt arról, hogy a rendelkezésükre álló, megle­hetősen rövid idő alatt a pártbizottság tagjaival, alap- szervezeti titkárokkal, illet­Tálas Attila, aki 1987. feb­ruár elseje óta a községi pártbizottság titkára, 1945- ben született Tasnádon. 1970 óta dolgozik Tiszaföldváron. Államigazgatási Főiskolát végzett, jelenlegi megbízatá­sáig. kilenc éven át a nagy­községi tanács vb titkára volt. Aktív közéleti tevé­kenységét, munkáját több kitüntetéssel ismerték el. A Magyar Szocialista Munkáspártnak 1971 óta tag­ja, politikai képzettsége kö­zépfokú. ve a községben dolgozó gaz­dálkodó szervezetek, intéz­mények vezetőivel elbeszél­getve igyekeztek a tagság véleményét megismerni, kit tartanak a legalkalmasabb­nak a megyei pártbizottsági tagságra. A munka során nyolc személy neve került javaslatként szóba, közülük kettő nem kívánt élni a je­lölő listára kerülés lehetősé­gével, két személyről azért döntött úgy a bizottság, hogy ne kerüljön fel a listára, mert a párttagságnak csak igen szűk köre tartotta al­kalmasnak a funkció betöl­tésére, egyről pedig azért, mert a bizottság véleménye szerint, őt nem eléggé isme­rik Tiszaföldváron és a köz­séghez kötődése sem erős. Végül is a jelölőbizottság három jelölt — Tálas Attila, a községi pártbizottság tit­kára, Fekécs Mátyásnak. a Lenin Tsz elnökének és Má- nyai Jánosnak, a Lenin Tsz főágazatvezetőjének a nevét terjesztette a pártbizottság elé. A pártbizottság tagjai úgy döntöttek, hogy a szava­zólapra Tálas Attila és Má- nyai János neve kerüljön fel. Elvetették azt a tegnapi ülésen elhangzott javaslatot, hogy Hernek Antalné, a Ho­moki Általános Iskola peda­gógusa is jelölt legyen. A titkos szavazás során mindkét a szavazólapon sze­replő jelölt megyei pártbi­zottsági tagságát heten-he- ten támogatták (a pártbi­zottság egy tagja igazoltan távol volt a tegnapi ülésről). Ezután a pártbizottság újabb jelöléssel bízta meg a jelö­lő bizottságot, amelyik rövid tanácskozás után úgy dön­tött, hogy ismét Tálas Attila és Mányai János nevét java­solja a szavazólapra. A pb tagjai a javaslatot elfogad­ták és az újabb titkos szava­zásod nyolc-hét arányban Tálas Attilát választották meg a megyei pártbizottság tagjává. ASTA- kongresszus Kirándulás, tájékoztatók Vidéki kiránduláson vet­tek részt szerdán az Ameri­kai Utazási Irodák Szövetsé­ge 58. Világkongresszusának küldöttei. A nemzetközi ese­ményre akkreditált újság­írók részére a Parlamentben Horn Gyula külügyminiszté­riumi államtitkár tartott tá­jékoztatót. Horn Gyula részletesen foglalkozott a magyar kül­politikai gondolkodásmódot meghatározó tényezőkkel, azzal, hogy tovább kívánjuk fokozni külső nyitottságun­kat. Vízszennyezés a Szamoson Nagyfokú vízszennyezést észleltek hétfőn a Felső-Ti- szavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szak­emberei a Szamos csengeri szakaszán. A folyó vize sár­gásbarnára színeződött, kel­lemetlen szagú lett, elszórtan barna algafoszlányokat so­dort. A szennyezés okát to­vább vizsgálják. Nem szóval, tettel Eszmecsere KlSZ-vezetökkel Tegnap délután párt- és KISZ-vezetők tartottak esz­mecserét Szolnokon, az MSZMP MB Oktatási Igaz­gatóságán. A tanácskozáson, melyen Szabó István, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára el­nökölt, részt vett Domonkos László, a KISZ KB titkárá és Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke. Az eseményre meghívást kaptak a megyei pártbizottság titkárai, a városi pártbizottságok első titkárai, valamint a megyei KISZ-bizottság első titkára, titkárai és a városi KISZ- bizottságok titkárai. A nyílt légkörű, konstruk­tív eszmecserére azzal a cél­lal került sor, hogy megvi­tassák a KISZ MB vitaanya­gát, amely az országos KISZ- értekezletre történő felké­szülés jegyében született, s őszinte párbeszéddel segít­sék egymás álláspontjának mélyebb megértését és ez alapján a legfontosabb kér­désekben egység alakuljon ki, olyanná formálódjon a vitaanyag, amely biztosítja a párt- és KISZ-szervezetek konstruktív együttműködé­sét, célravezető együttgon­dolkodását. Lapunkban az eszmecse­réről részletes tájékoztatást adunk. T ungsram-export Lámpagyártó gépsorok Újabban a koreai köztár­saságbeli lámpagyárak is ér­deklődnek a Tungsram Rt- ben készülő, saját fejleszté­sű gyártósorok iránt, s an­nak ellenére rendelni kí­vánnak a budapesti válla­lattól, hogy a dél-koreai pia­con meglehetősen nagy a konkurencia, sőt, saját ma­guk is gyártanak ilyen gé­peket. A Tungsram főleg lámpa­izzóiról és fénycsöveiről is­mert, de évente, így az idén is, négy-öt komplett gépsort, úgynevezett vákuumtechni­kai berendezést szerelnek össze külföldi megrendelés­re. A gyár több hazai üze­mében már működnek ilye­nek, s jó néhányat exportál­nak Kínába és Egyiptomba. Űj vevőként jelentkeztek algériai, kuvaiti, indiai cé­gek, sőt dél-amerikai válla­latok is. Mostanában szinte nem telik el úgy egy nap a fejünk fölött, hogy ne hallanánk gazdaságunk meg­újításának kérdéseiről, a műszaki fejlesztések, a re­konstrukciók fontosságáról és még sorolhatnám, hogy mj mindenről. Ez önmagá­ban még nem len.ne baj, sőt nem lehet elégszer hangsú­lyozni, hogy előrelépésünk érdekében nagyságrendnyi változásokra van szükség. Csakhogy itt-ott még túl­zottan is harsány megfogal­mazásokkal találkozik az ember. Olvasom ugyanis, hogy ko­moly rekonstrukcióba fogott az egyik hazai nagyvállalat. Aztán amikor részletezi az írás, hogy valóban miről is van szó, kiderül, hogy csak apróbb változások történnek. Átrendezik az egyik üzem­csarnokot, s legfeljebb csak egy-két új gépet vásárolnak hozzátéve, hogy még erre is alig van pénz... Hát nem tudom, de úgy gondolom, hogy jogosan vetődik fel a kérdés: mihez képest re­konstrukció a szóban forgó eset. Erre csak egy válasz le­hetséges; ahhoz képest, ha maradna minden a régiben. Noha ez a példa remélem ma még nem általános, va­lamire mégis figyelmeztet: arra, hogy mintha egyfajta léptéktévesztés kezdene úr­rá lenni gondolkodásunk­ban, ami szinte arra ösztö­nöz bennünket, hogy más­nak, többnek, nagyobbnak lássuk, látassunk dolgokat, mint amekkorák azok való­jában. Aggódom azért, hogy a túlzás nehogy elfogadottá, napi gyakorlattá váljék, mert akkor könnyen azt hi­hetjük majd, hogy általa mi is többre vagyunk hivatottak annál, mint amire valóban képesek vagyunk. Veszélyes dolog ez, mert a valóság el- túlzása tényleges értékeinket is kikezdheti. Mint ahogy szűkebb pátri­ánkban is szép számmal vannak olyan vállalatok, amelyek nem esnek túlzá­sokba, józanul mérlegelik helyzetüket, felmérik lehető­ségeiket. S ha már elöljáró­ban a műszaki fejlesztést is megemlítettem, itt van mind­járt a Tiszamenti Vegyimű­vek esete, ahol nem beszél­nek arról, hanem „csak” tesznek érte. Sorolhatnánk a különféle intézkedéseket, így azt, hogy a szellemi dolgo­zók jutalomkeretét a duplá­jára növelték. Megemelték a nyelvpótlékokat ugyanúgy, mint a kezdő szakemberek fizetését. Az már teljesen természetes, hogy a TVM- ben a családalapítás után gyorsan lakáshoz jutnak a fiatal mérnökök. Pályázati rendszert dolgoztak ki. s ta­valy bevezették a nívódíjat, amivel a legjobb fizikai újí­tást és a legkiemelkedőbb szellemi teljesítményt jutal­mazzák. Tekintélyes összeg üti a markukat a nyertesek­nek. Külföldi tanulmányuta- kat is szerveznek a dolgo­zóknak. s mindezek az intéz­kedések a belső klíma javu­lását eredményezték a Ti­szamenti Vegyiművekben. S ezzel egyenes arányban in­tenzívebbé vált a műszaki fejlesztési tevékenység, s az emberek inkább munkaidőn túl is azon törik a fejüket, hogy miként lehetne hatéko­nyabbá, egyszerűbbé, gazda­ságosabbá. takarékosabbá tenni egy-egy munkafolya­matot, s végső soron hogyan lehetne jobb minőségű ter­méket előállítani, és nem azon, hogy mondjuk már megint meg kell kapálni a kertet, hogy jobban nőjjön a zöldség, amit aztán a pia­con el lehet adni. pótlandó a havi fizetést. Tehát miután érdekeltebbek e folyamat­ban a dolgozók, észrevehető, hogy jóval gyorsabban ter­mőre fordulnak az elképze­léseik, mint pár évvel ez­előtt. A pályázati rendszerben tavaly például 4 millió forintot fordítottak díjazásra, ösztönzésre s az ily módon megvalósult ötle­tek 100 millió forint vállala­ti többleteredményt hoztak, s ez az összeg ahhoz is ele­gendőnek bizonyult, hogy 8—10 százalékkal nagyobb béremelésben részesülhettek a dolgozók, mint egyébként. Tehát mindenki érdekelt ab­ban, hogy a TVM-ben a mű­szaki fejlesztés zöld utat kapjon a jövőben is. Mint a vállalatnál mondták, egy tit­ka van az egésznek: s ha megvan az eredménye azt el kell ismerni és meg is kell fizetni. Ezzel kapcsolatban eszem­be jutott egy régi mondás. Érdemes felidézni: aki saját és más munkáját nem be­csüli, önmagáét sem tartja sokra. Hát ennyire egyszerű az egész. .. Nagy Tibor Földbérlők szövetkezetéből alakult Jubilál a kunszentmártoni Körösmenti Jubileumi ünnepségre hívta össze tagságának képviselőit tegnap a Kunszentmártoni Körösmenti Tsz. Az ünnepi gyűlésen megemlékeztek az első szövetkezetek megala­kításáról, a mezőgazdaság forradalmi átalakulásának első lépéseiről. Kunszentmártoniban a szö­vetkezetalakítási kísérletek még 1945-ben megkezdőd­tek, ám maradandó, élet­képes csoportok csak 1948- bam alakultak meg. Elsőként a Kunszentmártoni Földbér­lő Szövetkezet jött létre nyolc taggal, mégpedig ok­tóber 15-én P. Kovács Am- talné 65 kataszteri hold földjének és a rajta lévő in­gó és ingatlan tárgyak kö­zös tulajdonba vételével. Néhány hónap múlva III-as típusú tszas-vé alakultak; Rajk László, majd Zalka Máté nevét vették fel. 1950- ben sorra jöttek létre a jog­előd tsz-ek, a Szelevényi Szikra, a Kungyalui Zöld­mező, a helyi Búzakalász és Rákóczi. A Körös-menti ne­vet 1974 januárjában a Zal­ka, a Zöldmező és a Búza­kalász tsz-ek egyesülésével vették fel, 1978-ban pedig a Szelevényi Szikra csatlakom zásával alakult ki a jelen­legi nagyüzem. A tegnapi ünnepségen a történelmd visszatekintésen túl a gazdaság jelenével is foglalkozott beszédében, Gyuilai Lajos, a szövetkezet elnöke. Elmondta, hogy gaz­daságuk jelenleg a város és a környék egyik legstabi­labb gazdálkodó egysége, a szövetkezeti dolgozók jöve­delme állja az összehasonlí­tást a környék jövedelmi vi­szonyaival. Bár a termés­eredmények és az állatte­nyésztés bevételei eddig le­hetővé tették a töretlen fej_- lődést, a jövőben ipartelepí­téssel is biztosítani kell a stabil gazdálkodást. Az ün­nepség az alapító tagok és az elmúlt években folyama­tosain kiemelkedő munkát végző dolgozók jutalmazásá­val ért véget. Az első alapítók egyike, Kardos Balázs élőszóban elevenítet­te fel a kezdeti évek küzdelmeit (Kép és szöveg: T. Katona László)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents