Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-26 / 256. szám
1988. OKTÓBER 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 T Több jelölt a listán Megyei pártbizottsági tagot választottak Pártbizottsági ülés a Jászkiséri MÁV Építögépjavítóban és a BVM kunszentmártoni gyárában Tegnap délután soron kívüli ülést tartott a Jászkiséri MÁV Építőgépjavító Üzem pártbizottsága. Szabó Lajos, az üzem pártbizottságának titkára köszöntötte a jelenlévőket — köztük Fodor Gyulát, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét. Elmondta, hogy a megyei pártbizottság tizenegy tagját üzemi, községi pártbizottságok és egy alapszervezet delegálja. A jászkiséri üzem is lehetőséget kapott, hogy párttagjait egy kommunista képviselje a testületben. A 194 párttagot számláló üzem öt alapszervezetében megvitatták a képviseletre alkalmas személyek körét és végül három jelöltet állítottak. Fodor Gyula felszólaláBartha Ferenc 1951-ben született a Bács-Kiskun megyei Csávolyon. A Nehézipari Műszaki Egyetemet Miskolcon végezte 1974-ben, amit később közlekedésigazdasági mérnöki diplomával egészített ki a Budapesti Műszaki Egyetemen. Az MSZMP-nek 1980 óta tagja. Első munkahelyén, a jasz- kiséri MÁV Építőgépjavító Üzemben 1974-ben kezdett dolgozni, először tervező- szerkesztőként. Hat éve a műszaki osztály vezetője. Társadalmi megbízatásként látja el a fegyelmi bizottság vezetője tisztet, valamint idén beválasztották az üzemi pártbizottságba. sában örömmel állapította meg, hogy a közvetlen munkatársak, alapszervezeti tagok tettek javaslatot az általuk legmegfelelőbbnek ítélt személyre; majd az újonnan megválasztandó testületi tag kötelességéről szólt. A tizenegy tagú bizottság az első fordulóban hét szavazattal Bartha Ferencet választotta meg a megyei párt- bizottság tagjának. Kunszentmártonban is ülést tartott tegnap délután a Beton és Vasbetonipari Művek ottani gyárának üzemi pártbizottsága. A félezer dolgozót foglalkoztató üzemben végzett politikai munkát irányító testület tanácskozásán — amelyen részt vett és felszólalt Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára és Karancsi Lajos, a városi pártbizottság első titkára — a formai és tartalmi megújítás szándékával vitatták meg az 1988—89. évi párt- és tömegszervezeti oktatás beindításának helyzetét., valamint az információs hálózat munkájáról szóló jelentést. Amint az a reszortfelelős pártbizottsági tagok előterjesztéséből kitűnt, az alapszervezeti vezetőségektől egyre nagyobb erőfeszítést igényel a párttagok mozgósítása a politikai oktatásban való részvételre. A most kezdődő oktatási évben a gyárban dolgozó százöt kommunista közül három témakörben, négy csoportban hetvenen jelentkeztek. Az üzemi pártbizottsági tagok egyetértettek abban, hogy a párt- szervezeten belüli politikai oktatást a formáját, a tartalmát tekintve egyaránt jobban a résztvevők érdeklődési köréhez, elfoglaltságuk mértékéhez kell igazítani. A testület üléstervében szereplő két témakör megvitatása után megyei pártbizottsági tag megválasztására került sor. Az üzemi párt- bizottság titkára, Váczi Zoltán elmondta: miután tudomásukra jutott a megyei pártbizottságtól kapott lehetőség egy tag delegálására a megyei testületbe, közvéleménykutatást tartottak a három alapszervezet tágjai között, hogy kit vagy kiket /ártanának soraikból arra alkalmasnak. A párttagság véleményei alapján öt dolgozó jöhetett számításba. A tegnapelőtt megtartott összevont taggyűlés döntött abban, hogy ötük közül két fizikai dolgozó. Bencsik Imre lakatos és Kerekes Ferenc hegesztő neve kerüljön fel az üzemi pártbizottsági ülésen sorra kerülő választáson a szavazólapra. A két fiatal jelölt közül a pártbizottsági tagok titkos szavazással, ellenszavazat nélkül Bencsik Imrét választották meg a megyei pártbizottság tagjának. L. P. — T. F. Benesik Imre 1952-ben született Kunszentmárton- ban. Ott végezte általános iskoláit is, majd az időközben a Körös partjára települt BVM-gyárban helyezkedett el lakatos szakmunkástanulóként. Munka mellett végezte el — megosztva a gyermeknevelés gondjait az ugyancsak tovább tanuló feleségével — a gépipari technikumot. A gyár lakatosüzemében 1978-ban nevezték ki csoportvezetőnek, abban az évben nyert felvételt a pártba és ugyanakkor lépett be a munkásőrség kötelékébe is. Négy éve tagja az üzemi pártbizottságnak, emellett több. párt és tömegszervezeti társadalmi tisztséget tölt be. Megkérdeztük... A fiatal, huszonéves hegesztő, Kerekes Ferenc visszakérdezett: — Már miért érezném magam vesztesnek? Három évvel ezelőtt megválasztottak a városi párt- bizottság tagjának. Abban a testületben gyarapítha- tom továbbra is a poli- ^tikai munkával kapcsolatos ismereteimet. Az pedig, ellentétben a veszteséggel, ha szabad így mondanom tiszta nyeresége a mostani jelöltségemnek, hogy tapasztalhattam: kommunista munkatársaim bizalma irántam az utóbbi három évben nem csökkent. A két jelöltet a titkos választás előtt bemutató üzemi pártbizottsági titkár féltucatnyi társadalmi megbízatását sorolta Bencsik Imrének. — Nem mondom — hagyta helyben —, valóban van mivel eltöltenem — a másokhoz hasonlóan — nem sok szabadidőmet. Kétségtelen, ahhoz, hogy a gyári kommunista kollektíva bizalmának hosszú távon meg tudjak felelni, a megyei fórumon az üzemi és területi alapszervezeteket kellő módon képviselni tudjam, és nem utolsó sorban a megyei pártbizottsági munka során szerzett tapasztalatokat eredményesen hasznosíthassam, az itteni politikai munkában, úgymond „le kell építenem” valamelyest eddigi vállalásaimat. Mert amit vállalok, azt mindig elvből vállalom és teljesítem. A mezőgazdaságban Jövőre változnak a termelői árak Kedden a MÉM-ben a mezőgazdasági termelés helyzetéről tájékoztatták az újságírókat, összefüggésben azzal, hogy befejezéshez közeledik a betakarítás és a termelők nagy érdeklődéssel várják a jövő évi felvásárlási árak meghirdetését. Ezek ismeretében alakíthatják ugyanis 1989. évi terveiket. Ami a részleteket illeti, eldőlt, hogy az első osztályú étkezési búza árát 16,6 százalékkal — tonnánként 3730 forintról 4350 forintra —, a másodosztályúét 13,7 százalékkal — tonnánként 4150 forintra —, a takarmánybúzáét és takarmányárpáét pedig 8,8 százalékkal emelik. A kukorica fel- vásárlási ára 7,9 száza-- lékkai nagyobb, mint idén, tonnánként 4100 forint. A vágómarháért átlagosan 30,5 százalékkal adnak többet, de egyidejűleg a kilónkénti 7 forintos termelői árkiegészítés megszűnik. A vágósertés árformája eddig az úgynevezett garantált ár volt, jövőre a tájékoztató ár lesz mérvadó, ettől 5 százalékban lehet eltérni fölfelé, illetve lefelé, attól függően, hogy a partnerek miben állapodnak meg. A kiinduló alap egyébként 10,3 százalékkal nagyobb lesz az ideinél, ami azt jelenti, hogy átlagosan kilónként 4,50 forinttal többet adnak majd az állatokért, minőség szerint differenciáltan. A tej termelői ára szintén „felemás” módon alakul, mivel az eddigi támogatások egy részét megszüntették, ám ezzel együtt a felvásárlásnál mégiscsak előnyösebb helyzetet teremtettek; mindent egybevetve literenként 2,90 forinttal emelték az árat. A „központ” mattot ad Önállóak lesznek — munka nélkül Levél a miniszternek a mezőtúri Kontaktéból Négy év erőfeszítései is kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy törekvéseiket valóra váltsák és a Kontakta Alkatrészgyár mezőtúri gyára kiválva a budapesti vállalat szervezetéből önállóan gazdálkodjék tovább — fogalmazta meg a Berecz Frigyes ipari miniszternek címzett levelében az üzem 369 dolgozója. Pedig — folytatják — 1975-ben négy hét is elég volt, hogy a kicsi, de eredményesen dolgozó gyárat a Kontaktához csatolják. Nem gazdasági érvek szóltak akikor a kényszerű beolvasztás mellett, hanem azóta is beváltatlan ígéretek. Közel húsz év alaitt azonban sem a mezőtúriaknak ígért korszerű új gyár nem épült fel, sem az eredetileg is meglévőben nem alakult át a mai .kor, a jövő 'követelményeinek megfelelően a termékszerkezet. Semmi nem változott, nem is igen változhatott, hiszen a Túron megtermelt és a közös; kalapba került nyereséget máshol költötték el. A levél utolsó soraiban a „négyszáz végsőkig elkeseredett ember” helyszíni tájékozódásra hívta meg a minisztert, illetve a döntés előkészítésében illetékes személyes képviselőjét, hogy helyzetükről a helyszínen informálódjék és ne másodkézből kapjon tájékoztatást. * * * A dolgozók szakszervezeti kezdeményezésire született levelének előzményei a Mezőtúron 1985. április 23-án megtartott munkásgyűlésig nyúlnak vissza. A kollektíva — a mostani levél sum- mázatában is említett indokokra hivatkozva — ezen kezdeményezte a gyár önálló vállalattá alakulását. Az évek során a kezdeményezésről több fordulóban tárgyaltak a vállalat budapesti központjában, az Ipari Minisztériumban, az önállósodási törekvés témája volt a megyei tanács és a minisztérium feladategyeztető értekezleteinek. A gyár és a központ ellentéteivel, az ellentmondásokkal újságcikkek (Néplap, Népszabadság) és tévériport foglalkozott. A feszültségek feloldásáról több fajta elképzelés is született: kezdetben az önállóság elvetésére hajlottak a legtöbben, később a mezőtúri gyár leányvállalattá alakulása tűnt a „legésszerűbbnek”, végül az ipari miniszer ez év április ll- én arról döntött, hogy a mezőtúri gyár önálló vállalatként dolgozhat tovább — de csak 1991. január elsejétől. (A hároméves haladék indoka: az időközben katasztrofális gazdasági helyzetbe ikerült, Kontakta pénzügyi helyzete nem engedi meg, hogy a szentesi után — ez az évekkel ezelőtt a Kontakta beruházásaként épült korszerű üzem már az idén lehetőséget kapott a függetlenségre! — még egy gyára leváljon róla). Mint mostani levelükben is leírják, a mezőtúriak elfogadták a miniszter álláspontját, az ezt követő vállalati intézkedések azonban enyhén fogalmazva is veszélyeztetik a gyár talpon maradását, még inkább jövőbeni önálló vállalatként való működését. Az üzem lehetetlen helyzetbe hozására tett kísérletek (pontosabban a kísérleteknél jóval többről van szó) közül legpregnánsabb az NSZK-beli IFG cégtől vásárolt licenc esete. E „program” keretében — mint ez a Kontakta érvényes középtávú terveiben is szerepel — a mezőtúri üzem legfontosabb termékeit, a jelzőlámpákat és kapcsolókat cserélték volna fel a mai kor követelményeinek megfelelőkre, Megérkezett Mezőtúrra az új termék gyártásához szükséges szerszámok egy része is, megkezdődött a 'később kezdődő gyártást előkészítő feladatok megoldása. A vállalat központjában azonban úgy döntöttek, hogy a szerszámokat Budapestre viszik — a döntést azzal indokolták, hogy a fővárosban felkészültebb apparátus foglalkozhat az adaptációval. Néhány hét múlva azonban az derült ki, hogy az új termék végképp Budapesten marad, ott készítik majd. Mit jelent az IPG-prog- ram Budapestire telepítése? Korántsem csak a korszerű technológiát, a modem terméket vették el a mezőtúriaktól, nem csak — mint eddig mindig — a fejlesztés maradt el. Ha Budapesten megkezdik az IFG-itermékek gyártását, ugyan ki vásárol majd a hagyományos és ezután már elavultnak számító mezőtúri jelzőlámpákból és kapcsolókból. Egyik legfontosabb termékének vevőit elveszítve szinte munka nélkül marad az üzem. Ettől a pillanattól pedig tényleg azoknak lesz igaza, akik végig ezt bizonygatták, a mezőtúriak képtelenek a saját lábukon megállni. Az önállóság elnyeréséig fentről „kért” három éves türelmi idő — mert a gyár kiszolgáltatottsága a döntéssel párhuzamosan egy csöppet sem csökkent — végül is csak arra volt jó, hogy a mezőtúriakat matt helyzetbe szorítsák. És hogy miért történhetett ez meg? Valószínűleg azért, mert hiába helyezték a Kontaktéi két éve államigazgatási felügyelet alá, ennek ellenére a vállalati központ korlátlanul érvényesíthette saját érdekeit. V. Szász József A megyei tanács vb napirendjén Beszámoló az úthálózat állapotáról A megyei tanács végrehajtó bizottságának tegnapi üléséről szóló tudósításomat, összefoglalómat annak a határozatnak a végrehajtásáról szóló jelentéssel kezdem, amelynek tárgya a megyei könyvtár építése, illetve a hosszabb ideje húzódó megyei könyvtár-ügy rendezése, s amelyben most határozott elmozdulás várható: az ügy kimozdul a holtpontról. A testület döntött ugyanis a könyvtár bővítését szolgáló, volt munkásőrségi épület takarékos átalakításáról, célszerűség követelményeit szem előtt tartva, a szükséges műszaki és kivitelezési munkák megkezdéséről az anyagi források függvényében, s határozott abban is, hogy a jövő év júliusának Végéig az illetékes megyei osztályok készítsenek döntésre alkalmas javaslatot a könyvtár-ügy végleges elrendezésére — határozott és hatékony tevékenységre serkentve a megoldásban felelősöket. A vb-ülés napirendjén szerepelt Tószeg Nagyközségi Tanács végrehajtó bizottságának beszámolója. ami nemcsak azért jelentős, mert ezen a fórumon első alkalommal méretik meg a tanácsiak munkája, de azért is, mert Tószeg—Tiszavárkony Közöstanácsi „házasság”, amely 1977-ben köttetett, olyan példás eredményeket szült, amelyekre méltán lehetnek büszkék a két település tanácsi vezetői. Nehéz lenne akár tömören is felsorakoztatni a közös gondolkodásból fakadó közös cselekvés gyümölcseit, ezért álljon itt csupán az eredményeket összefoglaló, az általános fejlődést jellemző megállapítás: mind Tószegen, mind Vár- konyban a falusi életforma jó irányú érzékeny ngegvál- tozását tapasztalni — hangzott el a beszámoló vitájában —, amiben része van a lakosság áldozatkészségének, az állampolgárokkal összhangban lévő tanácsi gondolkodásmódnak, az egyre erőteljesebb demokráciának, amin ha lehet is tovább ja- - vítani. például a tanácsi testületek tagjainak aktivizálásában, azért jól működik. (Kifejezésre jut ez abban is, hogy mindkét község első helyen végzett a település- fejlesztési versenyben.) Mi a titka a társközségi igen jó viszonynak? — vetődött fel a vitában. A válasz: egységes szemlélet a fejlesztések, beruházások kialakításában, a székhelyközség Tószeg és társközsége Várkony valójában egyenrangú társak; a várkonyi elöljáróság részese minden fontos döntésnek. Ez a jó viszony azután abban is kamatozik hogy ilyen körülmények között jobban gyarapíthatóak a tanácsi gazdálkodás pénzforrásai is. A megye egyik legjobban működő közös tanácsa a tószegi — állapította meg elismeréssel a vb, s ha nem is teljesen problémamentes, oktalan feszültségek nem terhelik, s főleg nem torzítják el a munkáját. Beszámolt ezúttal a vb- testületnek a Szolnoki Közúti Igazgatóság is a megye úthálózatának állapotáról, különös tekintettel a 4-es Szolnokot átszelő szakaszának forgalmára. Elhangzott, hogy a megyében felújítandó közutak hossza sokkal nagyobb, mint a felújításokhoz szükséges anyagiak, ezért igen erősen rangsorolni kell a teendőket. Ami a 4-es forgalmát illeti, naponta 30 278 személygépkocsi halad el a Pelikán előtti szakaszon! A zsúfoltságon csak az új Ti- sza-híd enyhít majd igazán, amelynek az előkészületi munkálatai a tervek szerint haladnak. Két kérdésben vita is kerekedett. Az egyik, mit tehet a vállalat a közutak melletti gyakori szemetelés ellen. Mint kiderült, rendszabályok híján, sokat nem. Viszont megvan a felelőssége a közlekedési kultúra társadalmi méretű emelésében. A másik vitatéma tekintettel a közelgő télre: mennyiben károsa illetve eredményes útjaink sózása télidőben. Nos, abban született egyetértés, hogy bár jelenleg a legolcsóbb és legeredményesebb hó-jég olvasztó anyag a konyhasó, de a sózott utak hosszát a vállalat is igyekszik minél lejjebb szorítani a megyében — összhangban a központi elvekkel. A jelentés eszmecseréjében egyébként elhangzott, a minisztériumi kiküldött közölte, hogy megyénk, Szolnok útjait tekintve a jó közepesek közé tartozik, s ami pedig az utak melletti szennyet illeti, sokkal piszkosabb úthálózatú megyéi is vannak az országnak. (Ez persze nem vigasztaló a számunkra.) Végül előterjesztéseket tárgyalt meg a vb — például felsőfokú iskolát végzett fiatalok letelepedési támogatásáról községi tanácsoknál —, s kitüntetések adományozásáról döntött. VM.
