Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-22 / 253. szám
8 Kulturális magazin 1988. OKTÓBER 22. Ezt olvastuk Fekete Gyula — Laczkó András monográfiája Több mint két évtizede indult útjára a Szépirodalmi Kiadó Arcok és vallomások című sorozata, amelyben nemrégiben jelent meg Laczkó András monográfiája Fekete Gyuláról. A sorozat állandó alcíme szerint az írót „alkotásai és vallomásai tükrében” ismerhetjük meg. Igen ám, de ahány író, annyiféle alkotás. annyiféle viszony a „vallomáshoz”. S írók a könyveik szerzői is, akik másként és másként íogják fel feladatukat, nemcsak azért mert a műfaj lehetőségeit egy adott íróra kell alkalmazni hanem azért is, mert különbözőképpen értelmezik a műfaj feladatait és lehetőségeit. A sorozat jellege szempontjából kell meglátni, hogy Fekete Gyula „hálás” téma. A nyitott típusú alkotók közé tartozik, közéleti ember, akit vereségei és sebei legfeljebb időlegesen kényszerítettek visszavonulásra. Gondolatrendszerét, életrajzának eseményeit követve és közvetlenül is gyakran föltárja munkáiban. Nem sokszoros áttételeken keresztül kell hát kihámozni az életrajzi anyagot az ars poeticát, amelynek bemutatása e sorozat célja. A könyvet végigolvasva, a képeket végigszemlélve mégis meglepődve tapasztaljuk, hogy ez a kitárulkozó író voltaképpen zárkózott ember, abban az értelemben, hogy magánéletét magánügynek tekinti. Laczkó András pályaképe elsősorban nem az életrajzra figyel, azt csak addig részletezi, amíg el nem jutunk az íróságig, tehát a gyermek- és ifjúkor, a tanulás és a közvetlen politikai tevékenység esztendei kapnak szélesebb teret. A további információk a függelékként közölt életrajzi adatokban találhatók meg. Érdekes, s azt kell mondanom, helyes eljárás ez. Hiszen élő alkotóról van szó. S bár jeles alkotóknál az élet és a mű egyaránt fontos lehet, végsősoron mégis a mű a döntő. S Fekete Gyula munkásságának van egy sajátossága, nevezetesen az, hogy egyszerre, egyforma hangsúllyal közíró és szépíró. s ez rögtön azt is jelenti, hogy a közíró munkáiban viszonylag közvetlenül jelen vannak az életrajz sugallta gondok is. az emberi-alkotói ars poetica is. Pályaképnek neveztem Laczkó András könyvét. s ezzel azt is mondtam, hogy az igényesebb szakmai utat választotta. Túl sok előzményre nem támaszkodhatott, hiszen leginkább csak kritikák s heves vitacikkek gyülekeztek a szatkirodalom- ban, s azok sem túl nagy számban. Üttörő munka hát ez, amelynek megállapításaival, hangsúlyaival rendre egyet lehet érteni. A műben mindvégig érződik a szeretetteljes beleélő-képes- ség. Ezel együtt tud a szerző ..távolságot tartani”, következetesen érvényesíti a kritikus szemléletet. Nem egy- részt-másrészt méricskél, hanem az érték- és igazságszempontot érvényesítve elemzi az egyes műveket. Talán csak a pályakezdés írásainál elnézőbb, mert bár csak előjátéknak tekinti őket. ezt nem hangsúlyozza kellőképpen. Gazdagabb lehetne viszont a pályakép, ha többrétű volna a bekapcsolás a kortárs irodalomba, ha a kritikai szemlélet mellett hangsúlyosabban érvényesülne az irodalomtörténeti is. Fekete Gyula olyan alkotó. aki pontosan látja, hogy az emberi létezés a személyiségjegyek és társadalmi jegyek bonyolult hálózatának függvénye. A teljesebb emberi élet lehetőségéért perel, hogy az ember tudja és tegye azt, ami neki is, és a közösségnek is jó. Ezért szólhat széles olvasórétegekhez, s ezért öröm, hogy ezek az olvasók most kalaúzt kaptak ehhez az irói világhoz. V. G. Műemlékek Pécsuőradon Régészeti emlékeink közül az egyik legérdekesebb a Pécsváradon található monostor, amely már Géza fejedelemségének idején is várszerűen erődített udvarhelyként szolgált téli szállásául a fejedelem számára. I. István itt töltötte ifjúkorának egy részét, s hogy mennyire értékesnek tekintette a későbbi időkben is ezt a helyet bizonyítja, hogy a koronát a pápától elhozó Asztrik apátnak ajándékozta a monostort, amely kitűnő helyen épült a legfontosabb utak találkozásánál. Az 1957-ben megindult ásatások eredményeként a ma erre járó túrista is láthatja a korabeli templom maradványait az itt talált értékes kőfaragásokat, a töredékekből helyreállított edényeket és a gótikus templom alapjait. Szerves része lett a Baranya Megyei Idegenforgalmi Hivatal által helyreállított műemlékegyüttesnek Borsos Miklós István király szobra, valamint 'a régebben itt alkotó, nemrég elhunyt Kígyós Sándor műveinek állandó kiállítása, s az István király szálloda, amely az eredeti falrészek felhasználásával szemet gyönyör- ködtetően illeszkedik a műemlékegyüttesbe. A Zengő lábánál fekvő történelmi nevezetességű nagyközség szállodája Kiállítási kalauz: a kecskeméti Magyar Naív Művészek Múzeumában a magyar származású, sokáig Venezuelában, ma Salzburgban élő festőművész. Maria De Posz tárlatát láthatjuk az érdeklődők december 11- ig. Anna Margit Érdemes Művész kiállítását a szentendrei Műhely Galériában tekinthetik meg október 31- ig. november 1-jén zár a Jona Gudvardardottir kerámiáiból és Frobstner János grafikáiból rendezett tárlat a budapesti Váci utcai Dürer Galériában. A Régi muzsika és a népek zenéje hangverseny- sorozat keretében a budapesti Néprajzi Múzeum dísztermében ad hangversenyt holnap délelőtt 11 órai kezdettel a Jászsági Afész Székely Mihály vegyeskara Túri Márta vezetésével. Az irodalmi progresszió lehetőségei és feltételei — Hagyomány és újítás napjaink irodalmában címDióhéjban mel kétnapos tanácskozást rendeztek október 26—27- én a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában. Az eszmecseréről — melyen Sándor Iván tart vitaindítót, s amit Balassa Péter, Csoóri Sándor, Görömbei András, Mészöly Miklós, Nemes Nagy Ágnes, Sükösd Mihály, Szilágyi Ákos és Zalán Tibor korreferátuma követ — az Alföld irodalmi folyóirat közül majd összeállítást. Megjelent az 1989-es Budapesti Tavaszi Fesztivál előzetes programja. Jövőre március 17—26 között rendezik meg a nagyszabású rendezvénysorozatot, melynek érdekessége lesz többek között, hogy szerzője születésének 150. évfordulóján nemzetközi előadógárda közreműködésével mutatják be Muszorgszkij Salam- bo című operáját. A Múzeumi és műemléki hónap keretében a ceglédi Kossuth Múzeumban Festett mennyezetű templomok az Alföldön a XVIII. században címmel Nagy Varga Vera néprajzkutató tart előadást október 26-án 17.30 órai kezdettel. November 2-án középkori Ceglédet mutatja be Tari Edit régész. Két előadással gazdagodott ebben a hónapban az egri Gárdonyi Géza Színház ezért repertoárja. Október közepén mutatták be Oszt- rovszkij Tehetségek és tisztelők című kétrészes komédiáját. Tegnap este volt a másik premier: Déry—Presser—Adamis—Pós Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musicaljének bemutatója. A 180 évvel ezelőtt született reformkori író, Vajda Péter emlékházát nyitották meg a hónap elején szülőhelyén. a Veszprém megyei Vanyolán. Heti tárlatunk Vas megye népművészete Hosszú ideje nélkülözünk egy reprezentatív, állandó népművészeti kiállítást a fővárosban. Vidéki múzeumaink legtöbbjében pedig — érthetően — a tájegység népművészeti anyagát gyűjtik, állítják ki. Mégis, ha valaki a magyar népművészet jeles és jellegzetes alkotásaiban akar elmélyedni, valamelyik megyei, városi múzeumban kell elutaznia. Hacsak nem vendégeskedik éppen Budapesten a gyűjtemény. Még a nyolcvanas években indult európai hódító útjára a szombathelyi Savaria Múzeum néprajzi gyűjteményéből összeállított kollekció. A nyugat-magyarországi népi díszítőművészet híres kiállítását Bárdosi János, a múzeum néprajzi osztályának azóta elhunyt tudós igazgatója szorgalmazta. És a rendkívül gazdag anyag sikerrel szerepelt Prága, Szófia. Varsó. Krakkó. Berlin és Bécs kiállítótermeiben. Ezt a vándorkiállítást kibővítve 1984-ben bemutatták Szombathelyen is. És most egy évig Budapesten, a Néprajzi Múzeumban láthatjuk a Népi díszítőművészet Vas megyében című bemutatót, a túristaszezonra legalább így csökkentve a nemzeti kiállítás hiányát. A nép nem alkot, öncélú művészi tárgyakat, hanem csak használati eszközeit díszíti. E használati tárgyaFarkasfa: szobrászélet ősrégi agyagedények kon megjelenő művészetet nevezi a szakirodalom a nép díszítő művészetének. Bizonyos használati eszközöket — tükrösöket, borotvatartókat, mángorlókat, sulykoló- kat, pásztorbotokat, juhászkampókat — a tárgyakban anyagukhoz illeszkedő tecn- nikával. állandó motívumokai díszítettek. A Vas megyei gyűjtemény különösen gazdag pásztorfaragásokban. Különleges és korai anyaggal is rendelkeznek. A 18. században geometrikus. ékrovásos technikákkal, később a tájra jellemző spanyolozással, karcolt díszítéssel vagy domború faragással készültek e tárgyak. Az előbbiek mértani díszítményeit a szabadabb vonalvezetésű növényi ornamentika, a virágdíszítés követi, majd a múlt század elején megjelent az alakos ábrázolás is. A spanyolozásról az 1830-as évektől van emlékünk Vas megyéből. A fa kivájt, kifaragott mélyedéseibe spanyolviaszt nyomkodtak. A pásztor saját magát és szeretőjét, cimboráját, a betyárt gyakran faragja csakúgy. mint vallásos és hazafias jelképét. Az alakok híven ábrázolják a kor öltözködési szokásait, viselettörténeti dokumentumot szolgáltatva ezzel. A néprajzkutatást Vas megyében a 18. században Bél Mátyás neve fémjelzi. Itt folytatta Sebestyén Gyula és Vikár Béla a népköltészet gyűjtését. Kárpáti Kelemen; az első múzeumigazgató 3600 tárggyal alapozta meg 1900 és 1914 között a néprajzi gyűjteményt, amelyet a két világháború között Pável Ágoston emelt magas szintre. Dömötör Sándor néprajzos igazgató 1949-től 1956-ig Vas megyei kutatásaival a magyar etnográfia történetébe írta be nevét. Az elődökhöz méltán folytatta a gyűjtést-kutatást- Bárdosi János. Az ő emléke előtt tiszteleg ez a kiállítás. Kádár Márta Lemezek közt “A Verseghy gimnázium válogatva ______leánykara is énekel A Hungaroton az ünnepekre készül Jóllehet korainak tűnik még, a szűkülő pénztárcák ellenére is lassan elkezdődik a karácsonyi készülődés. Az ajándékok kiválasztásához is segítséget nyújthat az a tény, hogy a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat, a Hungaroton nemrégiben megjelentette negyedik negyedévi kiadási tervét. A komoly- és népzenei korongok között válogatva állítottuk össze azt az ajánló „jegyzéket”, amely bizonyára megkönnyíti az érdeklődők számára az ünnepekre való tudatos készülődést, vagy a már meglévő hanglemezgyűjtemények kiegészítését. A Hungaroton és a CBS társaság koprodukciójában jelenik meg Mozart C-dur fuvola-hárfaversenye. valamint az Esz-dur sinfonia concertante. A felvételt a Liszt Ferenc Kamarazene- kar készítette Rolla János vezetésével és nemzetközi művészgárda részvételével. Az Antiqua olasz nyelvű lemezei között adják ki Alessandro Scarlatti Judit című oratóriumát, illetve Bella madre de fiori című kantátáját közreműködik egyebek mellett a Capella Savaria korhű hangszereken. Johannes Brahms I. (C-moll) szimfóniáját a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara rögzítette Lehel György vezényletével. A magyar reformáció énekeiből gyűjtött össze egy csokorra valót a Debreceni Kollégium Kántus, ezt adja elő egy önálló korongon Karasszon Dezső orgonaművész közreműködésével. Philips felvételen, latin és német nyelven jelenik meg Bach két műve. Ugyancsak e két nyelven hangzik fel a jellegzetesen barokk karácsonyi zene a Peur natus in Betlehem címet viselő lemezen. A felvételt a Szombathelyi Énekegyüttes segítségével készítették el Németh Pál vezényletével. Hamarosan a boltokba kerül Richard Strauss Imigyen szóla Zarathustra című szimfonikus költeménye is, melyet a New York-i filharmonikusok játékával a CBS rögzített. Az operakedvelők számára jelentetik meg ismét Verdi Don Carlos című halhatatlan művének olasz nyelvű felvételét — Placido Domingo, Montserrat Caballé, Shirley Verrett, Ruggero Raimondo. Sherill Milnes és Giovanni Foiani közreműködésével. A lemezen a Covent Garden Opera zenekara játszik Carlo Maria Giulini vezényletével. Ismét kiadják Mozart négyfelvonásos vígoperáját. a Figaró házasságát. Az olasz nyelvű Decca lemezen Solti György vezényli a Londoni Filharmonikusok Zenekarát. Két antológiát jelentet meg — mindkettőt latin nyelven — a fiatal zeneszerzők csoportja. Az Éneklő Ifjúság mozgalom lemezfelvételeinek sorozata a tizedik kötetéhez érkezett. A kilenc kórus között szerepel a lemezfelvételen a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium leánykara is. Az egyre népszerűbb népzenei lemezek között lesz a Bukovinai székelyek Magyarországon című korong, melynek anyagát Sebő Ferenc gyűjtötte és szerkesztette. Kutasföldi, gyimesi, moldvai csángó dalokat ad elő egy másik korongon a Mákvirág együttes. A harmadik felvétel gyimesi népzenét tartalmaz: hegedűn Halmágyi Mihály, ütőgardo- non Ádám Gizella játszik.
