Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-15 / 247. szám

Anr. 220 Ft SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Export­mérték Űj helyzetbe került a me­zőgazdaság. Három évtizede a kezdetleges technikával, a kialakulatlan technológiák­kal küszködtek, az alacsony hozamok, a kicsi bevételek a mezőgazdaságban dolgozók megélhetését sem garantál­ták. A nyolcvanas évek ele­jére viszont az egész élelmi­szer-gazdaság a magyar nép­gazdaság sikeres ágazatává vált, a termelés abszolút és fajlagos mutatói révén a nemzetközi élmezőnybe ke­rült. Közismert, hogy termé­keinek harmadát exportálja, a mintegy 800 ezer dolgozó tizenötmillió ember élelmét termeli meg. A folyamatot kétfélekép­pen ítélhetjük meg. Jelentős eredmény az élelmiszer­gazdasági export, hiszen a múlt évben például 670 mil­lió dollár volt a külkereske­delmi aktívuma. Mindezt az élelmiszerekkel telített világ­piacon érték el, miközben az árak csökkentek. A gazda­ságpolitika ösztönzi is az élelmiszer-gazdasági export növelését, 1990-ben 900 mil­lió dollárra kellene emelni az ágazat külkereskedelmi aktívumát. Mások viszont ezzel éppen ellentétesen érvelnek. Az árak egyes termékeknél 60— 80 százalékkal csökkentek, tehát a stagnáló exporthoz is több árut kell termelni és eladni. Nyilvánvaló, hogy romló a gazdasági hatékony­ság, támogatni kell az ex­portot, s emiatt a kétkedés, az elmarasztalás sem ritka. El kell ismerni, hogy az élelmiszerexport leggazda- ságtalanabb részének elha­gyásával az agrárkivitel és az. egész népgazdasági export hatékonysága javulna. De az is igaz, hogy ma sem tudjuk mibe kerülne az elmaradó devizabevételek pótlása, mi­lyen népgazdasági károkat okozna helyettesítése. Lát­szólag tehát a mennyiségi csökkentés exportgazdasá­gossági előnyöket kínál, de amíg nincs elfogadható mér­ce az ipari és az agrártermé­kek gazdaságosságának ösz- szehasonlítására, egyértelmű döntés sem hozható. Ez nehezíti a mezőgazda­ság piaci alkalmazkodását is. Az is zavarja a gazdasági vezetők közgazdasági gon­dolkodását, hogy a nyíló ag­rárolló miatt bonyolult tá­mogatási rendszernek kellett életben tartania a gazdaságo­kat. Évtizedeken át fennma­radt, sőt terebélyesedett az állami támogatások rendsze­re, ez megnehezítette a gaz­dasági tisztánlátást, a ráfor­dítások, a hozamok, a jöve­delmezőség és az exportké­pesség megítélését. A támo­gatások a termeléspolitika jellemzőivé váltak, emiatt az ágazatok között torz jöve­delmezőségi arányok alakul­tak ki. A központi szabályozás megkísérelte a mezőgazdasá­gi fejlődés kiegyenlítését, s éppen a legjobbaktól vont el több jövedelmet azért, hogy a gyengébbeket, a kevésbé hatékonyakat fönntartsa. Ez a magatartás pedig konzer­válta az ellentmondásokat, s a meglévő viszonyokat tar­totta életben akkor is, ami­kor már a megújulás volt a jelszó. A vállalati alkalmazkodás is leegyszerűsödött: a terme­lés kényszerűen igazodott az évszázados természeti viszo­nyokhoz és a gyakran, szinte követhetetlenül változó köz- gazdasági szabályozáshoz. Voltaképpen háttérben ma­radt a valós piaci viszonyok­ra épülő, a komplex érde­keltséget megteremtő gazdál­kodás. V, F. J. Október 24—27 között Moszkvába látogat Helmut Kohl kancellár Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja októ­ber 24. és 27. között hivata­los látogatást tesz a Szovjet­unióban. Ezt pénteken egy- időben jelentették be a nyu­gatnémet és a szovjet fővá­rosban. Friedhelm Ost államtitkár, a bonni kabinet szóvivője azt is megerősítette, hogy Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió állam­fője 1989 első felében viszo­nozza Kohl látogatását. A szóvivő úgy értékelte, hogy mindkét látogatás kiemelke­dő esemény lesz az általános nyugatnémet—szovjet kap­csolatok szorosabbra fűzése, mindenekelőtt a politikai párbeszéd és a gazdasági érintkezés elmélyítése szem­pontjából. Emellett külön kiemelte az együttműködés jelentőségét a kulturális csere és a csa­ládegyesítés területén. MA: Itt a papír hol a papír? Ott van a heze munkája 4. oldal Üresen marad a rubrika 5. oldal Időszerű és szükséges a foglalkoztatáspolitika reformja Dél-alföldi közgazdász-találkozó Szolnokon Négy megye — Békés, Csongrád, Bács-Kiskun és Szolnak — gyakorló közgaz­dászai gyűltek össze tegnap Szolnokon, a megyei párt- bizottság oktatási igazgató­ságán, hogy két napon ált a gazdaság korszerűsítésének és a hatékony foglalkozta­tásnak az összefüggéseiről, kapcsolatáról cseréljék ki gondolataikat. A rendezvény házigazdája a Magyar Köz- gazdasági Társaság Szolnok Megyei Szervezete. A tanácskozás első nap­ján jelen volt Szabó István, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Halmos Csaba államtitkár, az ÁBMH elnöke és Berecz- ki Lajos, a megyei tanács elnökhelyettese. Jelzi a ren­dezvény és a tárgyalt téma súlyát, hogy a vendégme­gyék pártbizottságai is kép­viseltették magukat. Házigazdaként Szabó Ist­ván köszöntötte a közgaz­dász-találkozó résztvevőit, majd az ülés napirendjén szereplő téma megyei és or­szágos aktualitásairól beszélt. Sajnálatos ténynek nevezte, hogy a gazdaságot ma olyan strukturális bajok terhelik, amelyeket már tizenöt éve meg kellett volna szüntetni. Ezt diktálták volna az or­szág érdekei. Számunkra ilyen helyzetben — hangsú­lyozta — a következetes re­form már nem egyszerűen alternatíva, hanem szorító szükségszerűség. Az egyetlen járható út. A megye helyzetéről szól­va kiemelte: sajnos, túl so­káig hangoztattuk, hogy gaz­dasági szerkezetünk korsze­rű, és hogy megyénk első­ként fejezte be a mezőgaz­daság kollektivizálását, s ké­sőn ébredtünk rá, hogy to­vább kell lépnünk, nehogy lépéshátrányba kerüljünk. Helyzetünk nem rosszabb az átlagosnál, hiszen nincs vál­ságágazatba tartozó vállala­tunk, és radikális beavatko­zásra, a csődeljárás elkerü­lését szolgáló intézkedésekre sem volt eddig szükség — mondotta, majd egyik leg­fontosabb feladatnak e té­makörről szólva azt jelölte meg, hogy mielőbb pótolnia kell azonban a megye gaz­daságának az elmaradt be­ruházásokat. A házigazda megnyitója után Szabó Rudolfné, a Me­gyei Munkaerőszolgálati Iro­da vezetője adott tájékozta­tást Szűkebb pátriánk fog­lalkoztatási helyzetéről, és az iroda tevékenységének ta­pasztalatairól. Helyzetünk érzékeltetésére többek kö­zött elmondta, hogy ma az egy — munkaviszonyban nem álló — munkát kere­sőre jutó üres állások szá­mát tekintve mindössze Sza- bolcs-Szatmárban rosszabb a helyzet, mint megyénkben. Kiss Gábor, a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Válla­lat fejlesztési főmérnöke kö­vetkezett a felszólalók sorá­ban, aki a műszaki fejlesz­tés munkaerő-gazdálkodási vonatkozásairól beszélt, majd Antal Gábor, a Bács­ka Dunamelléki Teszöv tit­kára a mezőgazdaság mun­kaerő-gazdálkodási problé­máiról mondta el gondola­tait. Bóka János, a megyei pártbizottság gazdaságpoliti­kai osztályvezető-helyettese kapott szót. A szerkezetvál­tás helyi gondjairól beszélt. Hangsúlyozta, hogy nem­csak a nagy, látványos vál­tozásokat kell — és szabad előrelépésnek tekinteni. Me­gyei példáikat is sorolt né­hány vállalatunk törekvései­nek sorából, amelyek — ér­tékelése szerint — már a kedvező irányú változást jel­zik. (Folytatás a 3. oldalon) n A Kőbányai Gyógyszerárugyár Fabulon tubusos készítmé­nyének csomagolását egy számítógép-vezérlésű svéd gyárt­mányú automatikus tubustöltő és dobozoló gépsor végzi Do­rogon. Segítségével ötven százalékos élőmunka-megtakarítás lehetséges. Képünkön Iraka Zsuzsa tubusokat tesz fel a töltő­gépre (Fotó: Hámor Szabolcs) Elutazott hazánkból Csiao Si Lukács János, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára pénteken zárómegbe­szélést folytatott Csiao Sí­vel, a Kínai Kommunista Párt KB Politikai Bizottsága Állandó Bizottsága tagjával, a KB titkárával és az általa vezetett küldöttséggel. A szívélyes légkörű tárgyaláson összegezték a kínai pártkúl- döttség ötnapos magyaror­szági látogatásának tapasz­talatait. Csiao Si-t és kíséretét itt tartózkodása során fogadta Grósz Károly, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitká­ra, Lukács János, Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Köz­ponti Bizottság titkárai és Fejti György, a Központi Bi­zottság titkára. A delegáció ellátogatott Győr-Sopron és Veszprém megyébe, s meg­ismerkedett a főváros neve­zetességeivel. Csiao Si és kísérete pénte­ken délután Budapestről Berlinbe utazott. A Ferihe­gyi repülőtéren a küldöttsé­get Lukács János búcsúztat­ta. Ev végén megalakul az Országos Érdekegyeztető Tanács Medgyessy Pótor a gazdaság holyzotóröl adott tájékoztatást A Parlamentben pénteken tanácskozásra gyűltek össze a kormány, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa, a Ma­gyar Gazdasági Kamara, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa, a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsa, va­lamint a Fogyasztási Szövet­kezetek Országos Tanácsa képviselői. A hivatalosan az év végén megalakuló Orszá­gos Érdekegyeztető Tanács tagjain kívül az üléseken ál­landó meghívottként részt vesz Halmos Csaba államtit­kár, az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal elnöke is. A testületben a kormányt Medgyessy Péter miniszter­elnök-helyettes képviseli, aki a pénteki tanácskozás elnöki megnyitójában hangsúlyozta: az első megbeszélést főként arra szánják, hogy a testü­let munkájának ügyrendi szabályait, feltételeit kiala­kítsák, véleményt cserélje­nek az érdekegyeztetés ezen új formájáról, valamint az idei gazdasági tendenciák elemzésével már most előké­szítsék a jövő évi folyama­tok irányának meghatározá­sát. Bejelentette azt is, hogy a sajtó képviselői a tanács­terem melletti helyiségben monitoron követhetik nyo­mon a vita fejleményeit. A tanácskozáson vita bon­takozott ki ügyrendi kérdé­sekről, mindenekelőtt az új mechanizmus működésének gyakorlatáról. A klasszikus (Folytatás a 2. oldalon) A Közóp-Tisza vidékén Javulnak az üdülés feltételei Tiszafüreden ülésezett az intézőbizottság A kiskörei víztározó men­tén szerveződött üdülőkörzet fennállása óta talán az idén gyarapodott legszámottevőb­ben, Mindenekelőtt néhány példa arra, mekkora az ér­deklődés hazánk e még nem eléggé felfedezett tája iránt: az abádszalóki kempingben 75 ezren fordultak meg a nyáron, a tiszafüredi kem­pingek befogadóképessége másfélszerese a tavalyinak, a kiskörei szabadstrandot pedig éppen kétszer annyian keresték fel, mint az elmúlt évben. Az üdülőket, az odalátoga­tó turistákat persze 'ki is kell szolgálni! Ám éppen az inf­rastruktúra, a szolgáltatások hiányosságai jelentették és jelentik ma is a legfeszítőbb gondokat Poroszlótól Kiskö­réig a Tisza mindkét partján. Ezért nyugtázta örömmel az üdülőkörzet intézőbizottsá­gának plenáris ülése tegnap Tiszafüreden a tényt; szem­mel láthatóan javultak az idén a fogadtatás feltételei a Tisza-tó mentén. (Folytatás a 2. oldalon) A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja

Next

/
Thumbnails
Contents