Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-14 / 246. szám
1988. OKTÓBER 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Új módon és megújult testülettel A Kereskedelmi Bank elnök-vezérigazgatója Szolnok megyében Foglalkoztatásról, korszerűsítésről tanácskoztak Tegnap délelőtt Szabó István, az MSZMP KB tagja, a Szolnok Megyei Pántbizottság első titkára fogadta a pártbizottság székháaában Lénk Gézát, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt, elnök-vezérigazgatóját, majd a bankvezető Mohácsi Ottóval, a megyei tanács elnökével találkozott. Lenik Géza, aki szeptember elseje óta áll az OKiHB élén, a megye vezetőivel a terület pénzügyi életében 'kiemelkedő szerepet játszó Kereskedelmi Bánik tevékenységéről folytatott megbeszélést. A Szolnok megyei iparvállalatok bevételének 95 százalékát, a mezőgazdasági üzemekének 60, a kereskedelmi vállalatokénak pedig 65 százalékát ez a pénzintézet kezeli Szolnokon, Karcagon és Kunszentmártonban. A szerdán és csütörtökön a megyében tartózkodó elnökElektromos automata házi kenyérsüitő berendezéssel rukkolt elő a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár. A berendezéssel egyszerre egy átlagos létszámú család napi kenyérszükséglete állítható vezérigazgató többek között arról tárgyalt a partnercégek vezetőivel, hogy a térség gazdasága lendületben van, nagyobb mértékben vesz igénybe banki forrásokat, mint amennyi megtakarítás itt képződik. Mivel a befektetések gazdaságosak, a kölcsönök megtérülése biztonságos. A gazdaság kibontakozásának Szólnék megyében jelentős tartalékai vannak, amelyek a bankok közötti együttműködéssel, a tőkeáramlás gyorsításával föltárhatok — vélekednek a Kereskedelmi Bank szakemberei. A kétnapos tárgyalássorozat során az is szóbakerült, hogy az OKHB Szolnokon és Karcagon kedvezőbb feltéte- ldk között fogadhatja üzletfeleit, mindkét városban új székháza épül, ahol szolgáltatásai körét is bővítheti. elő. A kezelése egyszerű: a kiadagolt lisztből, vízből, sóból és egyéb alkotó elemekből önműködően megkeveri, dagasztja, keleszti, majd megsüti a tésztát. Mindehhez 4 órára van szüksége. Szolnokon találkoznak ma és holnap a Dél-Alföld közgazdászai. A Magyar Köz- gazdasági Társaság Szolnok megyei szervezetének meghívására Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és természetesen a rendező Szolnok megye szakemberei a gazdaság korsze- rűsítésénék és a munkaerő hatékony foglalkoztatásának kérdéseivel foglalkoznak, tehát gazdaságunk hétköznapjainak két kétségtelenül legfontosabb aktualitásával. Színes és érdekes a két nap kínálata: a tervek szerint Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke lesz az egyik előadó, mellette pedig vállalati vezetők illetve a társadalmi és tömegszervezetek közgazdász képviselői is szót kapnak. A szombat késő délelőtti záróelőadást Csikós Nagy Béla nyugalmazott államtitkár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke vállalta magára. a napjainkban oly sokat emlegetett szocialista pluralizmus is feltételezi. Igazán csak akkor bontakozhat ki, ha a különböző társadalmi, szakmai szervezetek önálló felelős résztvevői lehetnek a politikai és gazdasági feladatok formálásának és megvalósításának. — Ez igaz, csakhogy mi magunk nem tudunk megoldani komoly problémákat, legfeljebb jelzéseket, tanácsokat' adunk, véleményt mondunk egy-egy fontosabb kérdésben, mint ahogy ezt már korábban is megtettük. Például áttekintettük a megye gazdálkodó egységeinek helyzetét, és megfogalmaztuk, hogy miként látjuk az előrelépés útjait. Arra sajnos nem vállalkozhatunk, hogy önállóan kutatási feladatokkal is foglalkozzunk. Habár lenne rá igény, de hát a pénz... Tudja mi önfenn- tartóak vagyunk, s erre már nemigen jut a költségvetésünkből. Persze igyekszünk tenni ezen a téren is úgy, hogy majd pályázatokat írunk ki különböző fontos témákban. Ugyanakkor pedig az elkövetkező időkben jobban szeretnénk képviselni a szakmabeliek érdekeit, hisz ma már köztudott, hogy a kibontakozás elképzelhetetlen az értelmiség mozgósítása nélkül. De az is igaz, hogy kevés közgazdász dolgozik a megyében. így törekszünk olyan feltételeket teremteni, hogy ők is megtalálják számításukat ezen a tájon. Ennek érdekében már korábban fölvettük a kapcsolatot a különböző középiskolákkal, és megtudtuk, hogy kik tanulnak tovább tőlük a közgazdasági egyetemeken. Szóltunk a vállalatoknak, hogy kössenek tanulmányi szerződést ezekkel az emberekkel. Vannak eredményeink ez ügyben, hisz Déldául nálunk a vállalatnál is van már egy fiatal közgazdász, aki ilyen módon került hozzánk. A kezdeti sikereken fölbuzdulva még inkább feladatunknak tekintjük ezt a munkát. Hadd érezzék azok a fiatalok, hogy a megyének szüksége van rájuk, hogy ragaszkodunk hozzájuk. N. T. (Folytatás az 1. oldalról) lekvőképes párttagságot igényelnek. Ennek egyik feltételeként szükségesnek tartja a testület a tagfelvételi munka javítását, munkamódszerének megújítását. Helyesli azokat az igényeket, hogy a párttagé nevelő, tagfelvételi munka során mindenkivel — aki a párttagságra, alkalmassá válhat —foglalkozni kell, felvételüket elő kell készíteni. Az alapszervezetek párttaggá nevelő munkája középpontjában azonban továbbra is a fiatal munkások és értelmiségiek legyenek. A pártbizottság a helyi gazdasági, társadalmi és politikai megújulásban számít az értelmiség széles job körű bekapcsolódására. Ezzel egyidejűleg indokoltnak tartja az értelmiségi létforma feltételeinek javítását, a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyüket megillető elismertségüket. A gazdaság teljesítményének javítása, a műszaki fejlesztés, a munka és kereseti lehetőségek átlagos szintire emelése, valamint a hiányos infrastruktúra fejlesztése a -helyi erőforrások maximált kihasználása mellett, külső segítség igénybevételét is szükségessé teszi. A pártbizottság szükségesnek látja és támogatja, hogy javuljon az életkörülményeket meghatározó alapellátás minden területen. Ennek érdekében fejlődjön a kereskedelem, a tömegközlekedés, hírközlés. Olyan szociálpolitikai gyakorlatot támogatunk, amely megfelel a helyi gazdasági és társadalmi viszonyoknak, és nem sérti a társadalmi igazságosságot. A városi pártbizottság fontos politikai célnak tekinti, hogy a szűkösebb anyagi körülmények között is kapjon -megfelelő támogatást az egészségügy és a -művelődési ágazat. Az ifjúság nevelése érdekében kívánatos, hogy az iskolai oktató- és nevelő- munka járuljon hozzá a társadalmi együttélés alapvető szokás- és magatartás-normáinak kialakításához és megszilárdításához, valamint a gazdasági, társadalmi mozgások 'bemutatásával világnézeti fejlődésünkhöz, az önálló eligazodási, döntési -képesség és cselekvés kialakításához. Szükségesnek tartja, hogy a közművelődési intézmények az eddigieknél jobban váljanak alkalmassá kis közösségek, önszerveződésű társadalmi csoportok működésének befogadására, a lakosság művelődési és szórakozási igényének kielégítésére, az üzemekkel és intézményekkel való szorosabb kapcsolat- tartásra. Javuljon az alapellátás A politikai munka megújítására irányuló pártbizottsági törekvések felölelik a térség egyéb területét is, köztük a tanácsokkal, a társadalmi és a tömegszerveze- teikkel való foglalkozást. A vitában elsőként Kakuk Mihály, a Pannónia Vállalat helyi gyárának igazgatója kért szót. Azt hangsúlyozta, 'hogy versenyt futunk az idővel, gyorsabban kell lépnünk. Kunszentmártonban további erőfeszítéseket kell tenni a munkalehetőség megtartására és. növelésére. Dr. Grá- nitz János körzeti orvos kicsit idealizáltnak tartotta a helyi gazdaságról festett képet. — Ha ilyen jól dolgoznak üzemeink, akkor a megyében miért itt a legalacsonyabb az átlagkereset? — tette fel a kérdést. Szerinte nem lehet csodálkozni az ideológiai bizonytalanságon, hiszen évtizedeken át a szocialista humanizmus meglévő értékeiről hallattak az emberek, most meg egyszerre csak az „emberarcú” szocializmus. meg a demokratikus szocializmus megteremtéséről. Nem a párttagok hibásak az ideológiai bizonytalanság miatt. Több példával illusztrálta, hogy az egészségügyi dolgozók nemcsak anyagiakban, hanem a társadalmi megbecsülés tekintetében is hátrányban vannak. Bakulya János, az Uniszöv személyzeti osztályvezetője arról szólt, hogy a pártalap- szervezetek gazdasággal ösz- szefüggő tevékenysége nem fejlődött kellően. Ennek oka az, hogy nem ismerik az alkalmazható módszereket. Egyéb feladataikat — így például a pártépítést — negatívan befolyásolja a gazdasági helyzet. Ami pedig a nyíltságot, a szókimondást illeti, nem biztos, hogy a bírálókat meg tudják védeni az alapszervezetek. Az alap- szervezeték káderhatáskörhöz való jutását jónak tartotta, de az oda sorolt gazdasági vezetők politikai alkalmasságának mérlegelését a felsőbb pártszervek figyelmébe is ajánlotta. Vitázni és megnyerni Karancsd Lajos, a városi pártbizottság első titkára — többek között — azt hangsúlyozta, hogy feszültségeik gondjaik zömét az adja, hogy városuk kilenc települést vonzó körzete igazán még nem illeszthető be az átlagosain urbanizálódott települések sorába. Iigaz, nincs szégyenkezni valójuk, mert településcsoportjuk lemaradását az utóbbi években gyors léptekkel igyekeztek megszüntetni. Ennek ellenére is azt tapasztalják, hogy növekszenek a helyi társadalmi konfliktusok, és azt is, hogy régi módszereik szinte teljesen alkalmatlanok ezek megszüntetésére. Politikai munkájuk érték- és mértékrendszere enyhén szólva elavult. Most olvan új mértékek szerint kell dolgozniuk, melyek egv politizáló pártihoz illenék: a tájékozottság, a műveltség, a politikai kultúra, a demokrácia, a vitázni, a megnyerni tudás mértékei szerint. Érdemes elgondolkozni azon. hogy mi tartozik ebből a pártbizottságra. A továbbiakban az apparátus munkáját mérlegelte, majd arra tett: javaslatot, hogy a pártbizottság sorait ne csak delegálással, hanem kooptálással is ki lehessen egészíteni. Befejezésül a térség gazdasági feladatairól és nénességmegtartó kénessé gének erősítéséről szólt. Kiss György, a Nagyrévi Tiszazug Tsz műszaki főágazatának vezetője a kis falvak nehéz helyzetéről beszélt. Arról, hogy a fejlődést nemcsak az nehezíti ezeken a településeken, hogy az értelmiség közül csak a mezőgazdák maradtak ott, hanem az is, hogy az aktív népesség jórésze is máshol telepedett le, ami lehetetlenné teszi a melléküzemágak fejlesztését. Bakos Lászlómé, a Vöröskereszt városi titkára a tömegszervezetek tudat- formáló szereidének visszaesését és az egészségügyi dolgozók néhéz helyzetét ecsetelte. Lázi Béla tanácselnök a településfejlesztéshez fűzött néhány gondolatot, kézzel fogható példákkal — így a gázszolgáltatás fejlesztésével, buszpályaudvar és benzinkút építésével — illusztrálva azt. Szólt arról is, hogy a térség tanácsainak jobban együtt kellene működniük nemcsak társulások szervezésében, hanem egyéb módon is. Kunszentmártonban például sok jó szakember dolgozik a tanácsnál, szívesen adnak tanácsot — önállóságuk megsértése nélkül — másoknak is. Lantos József, a városi KlSZ-bizottság titkára azt húzta alá. hogy a fiatalok meggyőzése, megnyerése nélkül hosszabb távú program nem valósulhat meg. A párt tisztségviselői ne csak akkor keressék a KISZ-titkárt, amikor be kell azt számoltatni, hanem folyamatos partneri, viszony alapján dolgozzanak együtt. Sajó István csépai párttitkár Csépa és társközségei fejlődésére hozott fel példákat. Az iskolák tárgyi feltételeinek javulásáról szólva megemlítette, hogy sajnos, a személyi feltételek nem kielégítsek, kevés a szakos nevelő. Dióssy Tibor, a 628. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanára azt javasolta, ne az utasítgatás. hanem a meggyőzés legyen a pártbizottság jellemző módszere. Nagyobb nyíltságot szorgalmazott a pártmunkáiban, ide értve a káderügyeket is. Szerinte tettekre és nem párt- értekezletre van szükség. Ez utóbbi hangsúlyozása feleslegesnek tűnt. hiszen ezen a testületi ülésen senki nem kezdeményezte a városi pártértekezlet összehívását. Csepesz István, a GNV helyi üzemének vezetője arról szólt, hogy új feladatok megoldását csak akkor kezdik el, ha előzőleg szót értenek a párttagokkal. Ennek mindig csak a hasznát látta, és sohasem a kárát. Szólt arról is, hogy nem szidni kell a fiatalokat, hanem együttdolgozni velük. Náluk ennek köszönhető. hogy nem csökkent, inkább növekedett a KISZ-tagok száma. Lukács István, rendőr százados, a városi rendőrkapitányság vezetője a térség bűnözési helyzetét elemezte, majd azt kérte a testülettől, hogy kezdeményezze a városi ügyészség, illetve a bíróság visszahelyezését. önállóan, felelősséggel A felszólalók sorát Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára zárta. Bevezetőül arról szólt, hogy ez a testület az országos pártértekezlet után megértette, merre kell haladnia. Nemcsak új feladatokat kell megoldania, hanem új módon és megújult testülettel. Mindenekelőtt saját feladatai megfogalmazásával, önállóan és felelősségteljesen kell munkálkodnia. Ebből adódóan meg kell változtatnia az állami, társadalmi és tömegszervezetekhez fűződő viszonyát. Többek között megemlítette azt is, hogy sokak szerint az országos pártértekezlet óta nem történt semmi. Valójában folynak a pártbizottsági ülések és kimunkáltak a feladattervek. Az információ hiánya miatt mondanak ilyesmit a párttagok. Dehát hogyan is kísérhetnék figyelemmel a politikai helyzet alakulását azokban az alapszervezetekben, melyekben az idén még csak három taggyűlést tartottak. Sok ilyen van. A párton belüli megújulás egyik útja pedig az, hogy az alapszervezetek ellássák feladatukat, többet foglalkozzanak a párttagokkal. Befejezésül a lakóterületi pártmunka erősítésének fontosságát hangsúlyozta. A vitát Takács Lászlóné foglalta össze. A kritikákból azt a következtetést vonta le, hogy a pártbizottság munkáját nyíltabbá kell tenni. A döntéselőkészítésnek és a végrehajtásnak új formáit kell kimunkálni. Elengedhetetlen lesz az alapszervezs- tek segítése. Kérte, hogy a pártbizottság munkáját javító észrevételekkel bátrabban éljenek a testület tagjai. Ezt követően a városi párt- bizottság úgy döntött, hogy sorait ne csak delegálással, hanem kooptálással is ki lehessen egészíteni. A városi ügyészség, illetve bíróság felállítására vonatkozó javaslatra úgy foglalt állást, hogy az állami feladat, ezért állami úton kell a javaslatot felterjeszteni az illetékes szervekhez. Befejezésül a két pártbl- zottsági ülés közti munkáról hallgattak meg tájékoztatót a pártbizottság tagjai és ideiglenes munkabizottságnak szabtak feladatot a párt- bizottság munkastílusa, munkamódszere korszerűsítésének, illetve a pártbizottság személyi összetétele módosítására irányulóan. Képviselni a közgazdászok érdekeit Igazi viták kellenek Beszélgetés Czibulka Péterrel, az MKT Szolnok Megyei Szervezetének elnökével Mostanában egyre inkább foglalkoztatja a közvéleményt, hgoy például egy önkéntes alapon szerveződő társadalmi, szakmai egyesület — mint amilyen a Magyar Közgazdasági Társaság is — miként tud megfelelni a közösen meghatározott céloknak, összhangban van-e a szervezet tevékenysége a társadalmi igények által megfogalmazott, sőt kikényszeri- tett feladatokkal, a gazdasági, a társadalmi, politikai feltételek hogyan befolyásolják munkáját, és egyáltalán tud-e alkalmazkodni a jelenlegi körülményekhez? Sorjáznak a kérdések. Ezekre várva a választ kerestük meg Czibulka Pétert, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat gazdasági vezérigazgató-helyettesét, az ötszázötven tagot számláló Magyar Közgazdasági Társaság Szolnok Megyei Szervezetének elnökét. — Ügy gondolom, hogy a jelenlegi társadalmi légkör alkalmat ad arra, hogy őszintén és reálisan áttekintsük a társaság helyzetét és a megyében betöltött szerepét. — Ebben egyetértünk — kezdte válaszát Czibulka Péter. — Tudja, a többi szervezethez hasonlóan jelenleg mi is az útkeresés időszakát éljük. Eddig ugyanis kialakult módszereink voltak, és azt tartottuk elsődleges feladatunknak, hogy tagjainkat széleskörűen tájékoztassuk, mondhatnám úgy is. hogy felkészítsük őket azokra a közgazdasági jellegű feladatokra, amelyekkel munkahelyükön naponta találkoznak. Ennek megfelelően végeztük munkánkat, és különböző rendezvényeket, előadásokat tartottunk, például a gazdasági szabályozókról, azok hatásairól. a gazdaságpolitikai célok megvalósításának lehetőségeiről. Persze volt eddig is igény arra, hogy részt vegyünk a különböző helyi feladatok kimunkálásában. A megyei tanács és a megyei pártbizottság egyébként korábban is kikérte véleményünket egy-egy nagyobb horderejű kérdés megvitatása előtt. — Ügy hiszem, hogy ez ma már kevés, mert szerintem egy társadalmi vagy szakmai egyesületnek természetes kívánsága, hogy munkáját az állami szervek elismerjék. helyes javaslatait megfogadják és alkalmazzák. — így igaz. és éppen ezért tartalmilag és formailag is szeretnénk megújulni. Ez egyébként a kor követelménye is. A munkaprogramban ezt úgy fogalmaztuk meg. hogy a jövőben nemcsak szakmai kérdésekkel foglalkozunk, hanem azok társadalmi vetületét is megvizsgáljuk. Mondok rá példát: nem elég csak a munkanélküliségről beszélni, hanem meg kell néznünk annak kiváltó okait, tovább megyek, keresnünk kell a megoldás lehetőségeit, vagyis azt, hogy mi hogyan tudnánk segíteni ebben. Az igazság az. hogy a közgazdászok véleménye eléggé megoszlik a reformmal kapcsolatban. Kétségtelen, hogy mindenki az előrehaladást szeretné, csak másmás módon. Éppen ezért úgy gondolom, hogy igazi viták kellenek, s ezek színtere akár a közgazdasági társaság is lehetne. így az elkövetkező időkben az előadások rovására a vitafórumok számát szeretnénk növelni, márcsak azért is, mert ezek sokkal több haszonnal járnak. hiszen az ott megfogalmazottak bizonyára maradandóbbak, sőt mi több, a gyakorlati munkában is hasznosíthatók. Persze ezek mellett a jövőben sem mondhatunk le eredeti törekvésünkről. hogy tagjainkat minél inkább felkészítsük arra, hogy a különböző köz- gazdasági rendeleteket a gyakorlatban jól tudják alkalmazni. Ezeken a rendezvényeken. vitafórumokon egyébként bárki részt vehet, hiszen tagjaink között nemcsak közgazdászok vannak. Mi nemcsak azt tartjuk közénk valónak, akinek ilyen végzettsége van. hanem azokat az embereket is akik úgv éreznek, úgy gondolkodnak. úgy cselekszenek, ahogyan a közgazdászok.. Tehát nyitottak vagyunk. — Az ön által említett nyitottság fontos dolog, mert Minikemence kenyérsütésre
