Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-14 / 246. szám
Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIX. évf. 246. SZ.. 1988. okt.. 14., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Napirenden az ifjúsági turizmus és kodifikációs kérdések ülést tartott a Minisztertanács — Kormányszóvivői tájékoztató A Minisztertanács tegnapi ülésén megtárgyalta a Polgári Törvénykönyv, a Büntető Törvénykönyv, a polgári perrendtartásról szóló törvényt a Munka Törvény- könyve és végrehajtási rendeleté, az állami pénzügyekről szóló törvény és a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló törvényerejű rendelet, valamint az árszabályozásról szóló 1984-es minisztertanácsi rendelet módosítására vonatkozó előterjesztéseket. A fenti törvények és törvényerejű rendelet változásait az 1989. január 1-jén életbe lépő társasági tclrvény indokolja. Az új rendelkezések a társasági törvény alkalmazásának jogi feltételeit teremtik meg, ezért a kormány úgy határozott, hogy az erre vonatkozó módosító javaslatait még az idén a Parlament elé terjeszti. A kormány elfogadta az ifjúsági turizmus helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló előterjesztést, és úgy ítéli meg, hogy bár jelenleg nincs mód a központi támogatások növelésére, az erőforrások célirányosabb, észszerűbb felhasználásával javulás érhető el, a hosszabb távú fejlesztésre pedig átfogó programot kell kidolgozA Minisztertanács ülését követő tájékoztatót — Marosán György kormányszóvivő távollétében — Bajnok Zsolt, a Magyar Hírlap, a Minisztertanács lapjának főszerkesztője tartotta. Bevezető nyilatkozatában kiemelte: az, hogy az ifjúsági turizmus ügyét első napirendi témaként tárgyalta a kormány, jelzi: igen fontosnak tartja ezt a sokáig sokak által mellékesnek tartott kérdést. Ami a napirendre tűzés konkrét okát illeti: a hetvenes években meglehetősen gyorsan, dinamikusan fejlődött a gyerekek .turizmusa, a nyolcvanas években azonban megtorpanás, sőt visszaesés következett be. Több mint kétmillió általános és középiskolás gyerek szabadidejének hasznos eltöltéséről, egészségéről van szó, s a megtorpanás azt jelenti, hogy közülük tulajdonképpen másfél millió semmilyen formában sem részese az ifjúsági turizmus élményének. A kormány meghatározta és meg(Folytatás a 2. oldalon) Párbeszéd Panmindzsonban A Koreai NDK és a Koreai Köztársaság küldöttségei csütörtökön megbeszélést folytattak Painimindzsonban, a két államot elválasztó fegyverszüneti vonal mentén. A kétórás találkozón, amely az első volt a szöuli olimpia •befejezése óta, a felek „nagyobb rugalmasságot” ígértek, s kifejezték készségüket a párbeszéd folytatására. A megbeszélésen egyebek (Folytatás a 2. oldalon) Grósz Károly fogadta Csiao Si-t Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára tegnap délután a Központi Bizottság székházéban fogadta Csiao Si-t, a Kínai Kommunista Párt KB Politikai Bizottsága Állandó Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát és az általa vezetett küldöttséget. A megbeszélésen részt vett Kótai Géza, a KB külügyi osztályának vezetője. Jelen volt Zhu Amkamg, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete. A nap folyamán a kínai politikus találkozott Németh Miklóssal, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjával, a Központi Bizottság titkárával és Fejti Györggyel, a Központi Bizottság titkárával. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tegnap este díszvacsorát adott Csiao Si tiszteletére.. ÉPÍTŐIPARI PIAC '88 Nem csökkent az építési kedv Egy-egy térség építőipari kapacitásának alakulása mindig sok érdekességet elárul, nemcsak az ott kialakult beruházási viszonyokról, hanem az építőipari cégek piaci magatartásáról is. Szolnok megye hosszútávú építő- és építőanyagipari koncepciója tavaly októberben készült el. Erre az évre az építési igények 7—8 szábéli, vagy megyénkén kívüli építő szervezetekkel dolgoztatnak. Hasonló a képlet akkor is, ha a meglévő megyei kapacitás lekötöttségét vizsgáljuk. A vállalatok alkalmazkodnak a kereslethez, s felszabaduló fölös erejüket kiviszik a megyéből, vagy felszámolják. A megyei tanács adatai szerint a megyében megvalósított beruházásoknak hozzávetőleg 40 százaléka dicséri — vagy. kárhoztatja — a megyeiek munkáját, a fennmaradó rész viszont megyén kívüli cégek nevéhez kötődik. A következtetés egyértelmű: építőipari (kapacitás)-importőrök vagyunk. MA: D rádió és a televízió lőve heti műsora. 5—6. oldal Havonta kétezerkétszáz elhasználódott könyv kap új borítót és kerül vissza a megye könyvtáraiba a Szolnok Megyei Verseghy Könyvtár könyvkötészetéből. Igény szerint lakossági megrendeléseket is kielégítenek (Fotó: H. L.) Uj módon és megújult testülettel Tanácskozott a Kunszentmártoni Városi Pártbizottság Tegnap ülést tartott a Kunszentmártoni Városi Pártbizottság. Napirendjén jelentés szerepelt Kunszentmárton és vonzáskörzete gazdasági, politikai és társadalmi helyzetéről. Részt vett a tanácskozáson Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára és Pintér Ferencné, a megyei pártbizottság tagja is. Tóth György, a városi pártbizottság titkára nyitotta meg a pártbizottsági ülést. Bejelentette, hogy az 51 pártbizottsági tagból 39 megjelent. Tehát határozatképes a testület. Bejelentette azt is. hogy az állandó meghívottak mellett részt vesznek a tanácskozáson a községi-üzemi pártbizottságok titkárai és a vonzáskörzet közéletben szerepet játszó több vezetője. Az írásban kiadott jelentéshez Takács Lászlóné, a városi pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Kiemelte, hogy körzetükben rendezettek a politikai viszonyok, ha nem is mentesele a feszültségektől. A városi pártbizottság arra törekedett, hogy minél szélesebb körben ismerjék meg a testület elé terjesztett jelentést. Meglehetősen széles körű, sokrétű volt a tervezetről kifejtett vélemény, magába foglalva a pártonkívüliek észrevételeit is. Ezáltal sikerült reális helyzetelemzést, megfelelő vitaalapot bocsátani a pártbizottsági tagok, illetve a tanácskozási joggal meghívottak elé. A testület elé terjesztett jelentés három fontos fejezetet foglalt magában. Nevezetesen a városi pártbizottság politikai munkájának fontosabb tapasztalatait; a gazdasági-társadalmi viszonyok elemzését és végül a politikai munka megújítására irányuló feladatokat. A jövőt tekintve az utóbbi külön figyelmet érdemel. Eszerint a városi pártbizottság legfontosabb feladatának tekinti, hogy a társadalmi-gazdasági. politikai folyamatokat figyelemmel kísérje, meghatározza a célok eléréséhez szükséges helyi politikai feladatokat, szervezze és ellenőrizze azok Végrehajtását. Mindezt politikai eszközökkel, a helyi, állami, társadalmi és gazdálkodó szervek önállóságának tiszteletben tartásával, az ott dolgozó kommunisták munkáján 'keresztül kívánja megvalósítani. Biztosítja a felsőbb pártszervek haiárc - zatainak érvényesülését. A hatáskörét meghaladó kérdések megoldása érdekében jelzéssel él az irányító pártszervek, illetve az illetékes állami, gazdasági szervekhez. A városi pártbizottság fontosnak tartja hogy a demokratizmus és a nyilvánosság elvének következetes érvényesítése, a politikai munka korszerű felfogása jellemezze egész tevékenységit. A városi pártbizottság szükségesnek tartotta személyi összetételének megújítását. Indokoltnak vélte a testületi tagok felkészültségének, informáltságának további javítását ezzel is elősegítve .a politizáló, érdemi vitákat eredményező testületi munkát. A pártbizottság helyesli és támogatja a helyi pártszervek, szervezetek önállóságának és felelősségének erősítését. Ennek érdekében a hatáskörébe tartozó kérdésekben kezdeményezi munkafeltételeik javítását, más területeken szorgalmazza munkamódszerük megújítását. Arra törekszik, hogy a politikai munka színtere mindinkább az alapszervezetekre tevődjön át; váljon általánossá a politizálás, erősödjön a demokratikus vitaszellem, bátrabban vállalják fel a helyi politikai kérdéseket. A pártbizottság úgy látja, hogy a megújulás egyik alapvető feltétele a tervszerű, tudatos kádermunka. Saját hatásköri listájában érvényesíti hogy csak a politikailag legfontosabb funkciókat betöltők ügyével foglalkozzon. Ezzel kívánja elérni, hogy a káderkérdésben ott döntsenek. ahol az illető vezető munkáját a legjobban meg tudják ítélni. A politikai munka mai követelményei egységes, cse(Folytatás a 3. oldalon) zalékos csökkenését prognosztizálták a készítők, s az érintett vállalatok ekkora visszaeséssel számoltak 1987- hez képest. A gyakorlat megcáfolta az új adórendszer és a beruházási források szűkülése miatt borúlátóvá vált ágazatot. A megyei tanácstól kapott adatok szerint az idei év első felében nem csökkent megyénkben az építési kedv. Az iparág teljesítménye 24,4 százalékkal haladta meg 1987 hasonló időszakának eredményét. Ez esetben a termelési érték ilyen mértékű növekedéséről van szó, ami még ákkor is 8—10 százalékos teljesítménynövekedést jelent, ha az ÁFA és az áremelkedések hatását levonjuk. Stagnálásra, sőt visszaesésre lehetett számítani, a fejlődés üteme mégis elérte az előző évek tempóját. Kielégítetlen építőipari igények nincsenek a megyében. bár megmRradtak azok a térségek, amelyek építőipari kapacitással nincsenek „lefedve”. (liven például Tiszafüred és Kunszentmárton, illetve vonzáskörzeteik). Ezeken a helyeken más megyeA Jászapáti Velem! Tsz-ben az idén rekordtermést értek el burgonyából. Képünkön burgonyaszedő géppel végzik a betakarítást — nzs — Rizstermesztés Üzemi rekord Palotáson A Tisza-vidék egyik legnagyobb rizstermelő üzemében, a Palatási Állami ®az- daságban jó ütemben végzik a 718 hektár rizs betakarítását. Tíz Claas domimátor, illetve 'két 512-es típusú kombájn „fogyasztja” a lábon álló vízigabonát. Az időjárás kedvez a munkának, az őszi napfény gyorsította a talaj szikkadását, így naponta 30 —40 hektárról aratják le és cséplik ki a magot. A gazdaság az országban elsőként létesített szovjet kubányi mintájú rizstelepet. A módszer lényege, hogy tükörsima, humuszréteggel borított táblát alakítottak ki, és olyan árasztási és lecsápolási rendszert építettek, amely mindkét műveletet a legrövidebb idő alatt elvégzi. Az időjárás, a napfényben bővelkedő nyár kedvezett a melegigényes kultúrának, így a termésátlag is kiemelkedő, egyes fajtákból rekordtermést, 35—40 mázsa szépen fejlett magot takarítanak be. Ennél is jobb a hozam a kubányi rizstáblán, a hektáronkénti termés meghaladja a 4 tonnát, amely minden idők üzemi rekordjának számít. Az időjárás mellett a kultúrát a jó gazda gondosságával művelték, a területi adottságoknak legjobban megfelelő fajtákat vetették, időiben és jó minőségben végezték a gyomirtást, száz hektáron például a gyomiirtószer árasztóvízbe történő becsepegtetés módszerét is alkalmazták. A közgazdászok számítása szerint a termelésre fordított költség hektáronkénti 30 tonnás termésnél már megtérül, az ezen felüli hozam már a tiszta jövedelmet jelenti.
