Szolnok Megyei Néplap, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-02 / 210. szám

MA: fl rádió és a televízió jövő heti műsora 5—6. oldal A Tiszazugban már szüretelnek ünnepség a fővárosban ENSZ PFSZ Irafat ójabb javaslata Jasszer Arafat, a Paleszti­nád Felszabadd tás i Szervezet VB elnöke azt indítványoz­za, hogy Ciszjordámia és a Gáza-övezet a végleges és békés rendezés megvalósítá­sáig kerüljön az ENSZ véd­nöksége alá — jelentette csütörtökön a WAFA palesz­tin hírügynökség. Arafat javaslata néhány nappal azután hangzott el, hogy a palesztin vezető Genfben találkozott Javier Pérez de Cuellar ENSZ-fő- titkárral, akitől azt kérte, hogy az ENSZ tegyen lépése­ket az Izrael által megszállt területek lakosságának vé­delmére. Az általános és középiskolákban tegnap országszerte megkez­dődött a tanítás. Az idei első csengetés 1 millió 248 ezer ál­talános és 437 ezer középiskolás diák számára jelezte az új tanév kezdetét. Ezúttal mintegy 132 ezer első osztályos kis­diák lépte át az iskolák küszöbét, számuk mintegy 34 ezerrel kevesebb, mint a tavalyi esztendőben. Megyénkben ötezer- hétszáz hatévesnek csöngettek először. Felvételünk Szolno­kon, a Tallinn Körzeti Általános Iskolában készült, ahol bá­rom osztályban ötvenkilenc elsős kisdiák kezdte meg tanul­mányait. Képünkön: ismerkedés a tanszerekkel (Fotó: N. Zs.) Bányásznapi és jubileumi Lényeges elére haladás A Szovjetunió értékelése szerint lényeges haladás kö­vetkezett be a nukleáris rob­bantások korlátozásáról illet­ve teljes beszüntetéséről fo­lyó genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon. Ezt Igor Pal- jonih szovjet küldöttségve­zető fejtette ki a tárgyalá­sok újabb fordulójának szer­dai plenáris ülésén. Paljonih azt nevezte a kö­zeljövő legfontosabb felada­tának, hogy a két tárgyaló- küldöttség végleges egyet­értésre jusson a békés célú föld alatti atomrobbantások­ra vonatkozó 1976-os szerző­dés új jegyzőkönyvének szö­vegét illetően. Mint hangsúlyozta, a szov­jet fél egyszersmind arra is hajlandó, hogy amerikai partnereivel együtt meggyor­sítsa a föld alatti atomrob- baintások hatóerejét korláto­zó 1974-es kétoldalú szerző­dés ellenőrzését szabályozó egyeztetett intézkedések ki­dolgozását. Ezekhez a lépésekhez meg­felelő feltételeket teremtenek a szovjet—amerikai nukleá­ris robbantási kísérletek, melyek első szakasza augusz­tus 17-én zajlott le Névadó­ban, második szakasza pedig szeptember 14-én esedékes a s zemi pal atyimszki kísérleti telepen — mondta Paljonih. (Folytatás a 2. oldalon) XXXIX. pvf. 21Ó. tz., 1988. szept., 2., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ‘■■'r ­Ara: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! II tavalyinál jobb terméskilátások, bizonytalan értékesítési lehetőségek A kánikula meggyorsította a szőlő érését A nyár és az ősz közötti átmeneti hónap, a szeptember napjait „fogyasztjuk”, s ahogyan haladunk mindinkább előre az első ember-hónapban, úgy közelítünk a mezőgaz­daság esztendőnként rendre soronkövetkező kampányához, az őszi betakarításhoz. Nem tartozik megyénk az ország jelentősebb szőlőtermelő tájegységei közé, de azért a rep­ce, a napraforgó, a kukorica és a rizs érésével együtt szá­mon tartjuk a Jászkunságban is, hogy milyen terméssel biztatnak a bornak valót adó ültetvények. Nagyüzemekben, háztáji és kisegítő gazdaságokban együttesen 2374 hektáron te­remnek az idén a tőkék, s hogy mennyit, az a tavalyi rendkívüli fagykáros eszten­dő után méltán tarthat szá­mot a közérdeklődésre. Egy állami és kilenc közös gazda­ságban — hét hektár és fél­ezer hektár közötti nagyság­rendben — összesen 1400 hektáron termelnek csemege- és borszőlőt a megyében. A nagyüzemi ültetvények kö­zül a Nagyrévi Tiszazug Tsz- ét érte tavaly a legnagyobb fagykár, az időjárás csaknem 35 milliós árbevétel-kiesést okozott az ágazatnak. A szö­vetkezet kertészei minden tőlük telhetőt megtettek egy jó közepes idei termés eléré­séért: fajtánként változóan két-három szálvesszőt is meghagytak; egyéni érde­keltségen alapuló szakcso­porti és részesművelésbe ad­ták a szőlő egy részét. A faj­ták zöme jól regenerálódott a természeti csapás után, de 50 hektáros saszla és 35 hek­táros irsai Olivér táblában idén tavasszal is mintegy 50 százalékos kárt okozott a fő­rügyekben a hideg. Ezzel együtt közepes, hektáron­kénti négy és fél, öt tonna közötti átlagterméssel szá­molnak az 500 hektáros ül­tetvényt gondozó téeszbeliek. A várható mintegy 1900 tonna szőlőtermés meg is fe­lel a nagyréviek idei elkép­zeléseinek, de az árbevételi- és a nyereségterv teljesítését illetően borúlátóak a Tisjte- menti Tsz ágazati szakveze­tői. A héten megkezdték az ötven hektáron szedésre érett csemege fajták szürete- iését, de a két év előtti 20— 24 forinttal szemben most 14—15 forint közötti kilo­grammonkénti átlagáron tudják csak eladni a korai termést. A borszőlő értéke­sítési kilátások sem sokkal biztatóbbak. A pincegazda­sággal hosszú távra megkö­tött szerződésben rögzített átlagár mintegy 40 százalé­kos csökkentését jelezte ugyanis a felvásárló. Ez ele­ve mintegy öt és fél—hat­milliós árbevétel-kiesést okoz, a tervezetthez képest a téesznek. A tartós aszály meggyorsította néhány bor­szőlő-fajta érését, ezért az irsai Olivért és a zalagyön- gyét már szedik a Tiszamen- ti Tsz-ben és szállítják a Délalföldi Pincegazdaság ti- szakürti pincészetébe. A bo­gyók mustfoka ugyan még csak 15—16 fok közötti, de a szövetkezet a tömegbort adó és a minőségi bornak való szőlő átvételi ára közötti mi­nimális különbség, miatt nem érdekelt abban, hogy jobb minőségben, később szüretel­(Folytatás a 3. oldalon) A Nagyrév! Tiszaiig Tsz-ben már megkezdték a tartós aszály hatására a szokásosnál ko­rábban érő borszőlő szüretelését. A termést — sajnos a hosszú távú szerződésekben rögzí­tettnél jóval kedvezőtlenebb értékesítési feltételek mellett — a Délalföldi Pincegazdaság tiszakürti .pincészetébe szállítják (Fotó: Temesközy) Grósz Károly mondott ünnepI köszöntőt A 38. bányásznap alkalmából csütörtökön a fővárosban központi ünnepségen köszöntötték a szén-, szénhidrogén-, ásvány-, érc- és bauxitbányászokat. Az ünnepi program résztvevői először a székház aulájában a bányász mártírok emléktáblája előtt rótták le kegyeletüket. A Magyar, Szoci­alista Munkáspárt Központi Bizottságának nevében Grósz Ká­roly, az MSZMP főtitkára, valamint Nagy Sándor, a SZVDT főtitkára és Kovács László, a bányászszakszervezet főtitkára, a KB tagjai; a kormány és az Ipari Minisztérium képvise­letében Berecz Frigyes ipari miniszter, Kapolyi László kor­mánybiztos és Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes; a bányászszakszervezet részéről pedig Havrán István elnök, Kómár András és Varga József alelnökök koszorúztak, majd a bányavállalatok képviselői helyezték el a megemlékezés virágait. Ezután az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házának kongresszusi termében ke­rült sor a központi ünnep­ségre, amelyen megjelent: Grósz Károly, Lukács János, a KB titkára, a Politikai Bi­zottság tagja; Nagy Sándor. a SZOT főtitkára; Berecz Frigyes ipari miniszter; Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke és Villá­nyi Miklós pénzügyminisz­ter. Az ünnepséget Kovács László, a bányászszakszerve­zet főtitkára nyitotta meg. Az Ipari Minisztérium és a szakmai szakszervezet nevé­ben köszöntötte az ország bányászait. Hangsúlyozta, hogy a 38. bányásznap most egyben a bányászszakszerve­zet megalakulásának és lap­ja, a Bányamunkás megjele­nésének 75. évfordulója is. Tisztelettel emlékezett a két háború közötti nagy bá­nyászsztrájkokra, a tatabá­nyai csendőrsortűz áldoza­taira, a pilisvörösvári és a salgótarjáni éhségfelvonulás­ra. Kiemelte: a felszabadulást követően a bányászok óriási részt vállaltak az' országépi- tő munkából, a hatvanas évek második felénk elhi­bázott energiapolitikája, az akkor elhatározott vissza­fejlesztés azonban máig ható anyagi és erkölcsi vesztesé­geket okozott a szénbányá­szatnak. Az energiapolitika korrekciója pedig a többszö­ri olajár-robbanások ellené­re is több mint egy évtize­det késett. így a nyolcvanas évek első felében a szénbá­nyászat csak rendkívüli erő­feszítésekkel tudta kielégíte­ni az igényeket. A bánya­ipar dolgozói megértik, hogy a gazdasági és társadalmi reformok következetes vé- gigvitele egyetemes nemzeti érdek, amely egybeesik a bányászok hosszú távú érde­keivel is. Ezért elfogadják és támogatják a gazdasági meg­újulás következetes végre­hajtását. Ezután Grósz Károly mon­dott ünnepi köszöntőt. — A 38. magyar bányász­napon a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a kormány meg­bízásából őszinte tisztelettel és szeretettel köszöntőm ün­nepségünk résztvevőit, a bányászat minden dolgozó­ját. Jó érzéssel szólok a magyar tárnákban dolgozó lengyel bányászokról is, és azokról a román állampol­gárokról, akik áttelepülés után bányászként keresik kenyerüket nálunk — kezd­te beszédét Grósz Károly, majd az egy éve elfogadott stabilizációs kormányprog­ram megvalósításának hely­zetéről szólt. A gazdasági szerkezetvál­tás és a nagyobb szabad­ságfokú, az alkotó energiá­kat valóban mozgósító gaz­dálkodás elképzelhetetlen a ma igen széles körben lé­tező támogatások nagy mér­tékű leépítése nélkül. A (Folytatás a 2. oldalon) Nádudvaron Tanácskozása propagandáról és a tájékoztatásról A propaganda és tájékoz­tatás soron lévő feladatai címmel országos tanácskozás kezdődött csütörtökön Nád­udvaron, az Ady Endre Mű­velődési Központban. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága agitáci- ós és propagandaosztályának szervezésében rendezett két­napos eszmecsere az 1988/89- es pártoktatási év előkészí­tését szolgálja. A nyitó plenáris ülésen a tanácskozás résztvevőit a házigazda Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet elnöke. Sza­bó István, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke köszöntötte, majd Andics Jenő, az MSZMP agitációs és propa­ganda osztályának vezetője mondott megnyitó beszédet. Ezt követően Berecz Já­nos, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára tartotta meg előadását. A politikai intézményrendszer reform­jának, a párt megújulásának eszmei, politikai, szervezeti kérdései címmel. Aláhúzta a Központi Bizottság 1987. jú­liusi határozatának, a kor­mány stabilizációs program­jának, a pártértekezlet hatá­rozatának változatlan idő­szerűségét. Rámutatott, hogy azok végrehajtásában nem ritkán következetlenség, te­hetetlenség, felelőtlen maga­tartás tapasztalható. Márpe­dig e határozatok követke­zetes végrehajtása további fejlődésünk biztosítéka. Ez­zel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a párt- értekezlet után javuló köz­hangulat az utóbbi időben megromlott, s ennek egyik oka — a gazdasági természe­tű problémák mellett — a nemzeti öntudat gyengesé­ge. Kiemelte az állampolgá­ri felelősségérzet jelentősé­gét. Berecz János részletesen szólt a pluralizmus kérdé­seiről, annak filozófiai, ideo­lógiai, kulturális és gazda­sági vonatkozásairól, kie­melve a politikai pluraliz­mus időszerű témaköreit. Rámutatott: a politikai plu­ralizmus lényege a társada­lomban megnyilvánuló sok­féle érdek érvényesítése a politikai intézményrend­szerben, s azok összhangba hozása a közérdekkel. Végezetül szólt a pártegy­ség erősítésének szükséges­ségéről. A tanácskozás ma folytat­ja munkáját. Nukleáris robbantások korlátozásé

Next

/
Thumbnails
Contents