Szolnok Megyei Néplap, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-08 / 215. szám

A SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988 SZEPTEMBER 8. IA tudomány világa frcörnyeatetünk védelmében" □Élelmiszerek radioaktivitásának vizsgálata J Sokan pánikba estek két évvel ezelőtt. Emlékezhetünk, többen esküdöztek, hogy a legtöbb zöldségféle eltűnik az otthon asztalairól, álmukba se lássanak salátát, répát, petre­zselymet. Mindenki a sugárszennyeződésről, a csernobili baleset következményeiről beszélt. Végülis érthető volt mind­ez. Fejlődő világunkban ahhoz már hozzászoktunk, hogy atomerőművek, atomlétesítmények épülnek a világban. Ész­szel még azt is felfogjuk, hogy milyen katasztrófák származ­hatnak meghibásodásukból. Ám igazán csak akkor értjük meg, mit is jelent a nukleáris létesítményben végbement baleset, ha már kézzel, illetve mérőműszerrel fogható, való­ságos, megtörtént dologról van szó. Mint amilyen Cserno- bilban volt. Féltjük környezetünket. S az sem mindegy, hogy az atomenergia alkalmazásának elterjedése miképpen hat fő táplálékainkra. Nem vé­letlen tehát az Országos Atomenergia Bizottság azon tanulmányának a létrejötte, mely az élelmiszerek és egyéb mezőgazdasági termé­kek Radioaktivitásával fog­lalkozik. Erről a tanulmány­ról beszélgettünk — termé­szetesen csak fő vonalait érintve — dr. Fehér István­nal, a Központi Fizikai Ku­tatóintézet Atomenergia Ku­tatóintézete sugárvédelmi főosztályának vezetőjével. — Miért született a tanul­mány? — A mesterséges radioak­tív szennyeződés megjelené­sével egy új egészségkárosító kockázati tényezőt kell fi- gyelmbe venni. Még néhány évvel ezelőtt az Országos Atomenergia Bizottság egyik ülésén a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium felvetette annak szükséges­ségét, hogy az Egészségügyi Minisztérium állapítson meg határértéket az élelmiszerek és egyéb mezőgazdasági ter­mékek radioaktív koncentrá­ciójára. Miütán ennek meg­határozása néhány szakértő szerint nehézségekbe ütkö­zik, ezért olyan határozat született, mely szerint ki kell dolgozni egy tanulmányt ennek a kérdésnek a vizsgá­latára. A tanulmány termé­szetesen figyelembe veszi a nemzetközi gyakorlatot és ajánlásokat. Kitér az említett termékek radioaktív szeny- nyezettségének lehetséges forrásaira, a határértékek megállapításánál alkalmazott módszerekre normál üzemi (üzemelési) viszonyoknál és rendkívüli eseményeknél. Ez utóbbiba tartozik Csernobil is. — Magyarul: minden hely­zetben nyomon kell követni folyamatosan az élelmisze­rek szenyezettségének mér­tékét? — Így van, és ez valóban folyamatos, jelentős munka. A különböző eredetű (a lég­köri atomfegyver-robban­tásokból, illetve a csernobili balesetből származó) ra­dioaktív szennyezettség kö­vetkezményeinek elemzése azt mutatta, hogy a lakossá­got érő dózis mintegy fele az élelmiszerfogyasztásból származik. Ezért elkerülhe­tetlen az élelmiszerek, me­zőgazdasági termékek ra­dioaktív koncentrációjának rendszeres ellenőrzése. — Nálunk milyen szabá­lyozás érvényes? — A részletekbe ne men­jünk bele, csak nagyon rövi­den: a környezetbe radio­aktív izotópot kibocsátó egyes létesítményekre az illetékes hatóság, az elsődle­gesnél kisebb engedélyezett határértéket írhat elő. Pél­dául az 1000 MW névleges villamos teljesítményre vo­natkozó hatósági korlát a lakosság egyedeire 0,25 mSv/ év (mSv = milliSievret, az 100 éves a közcélú hazai áramszolgáltatás Legek az elektronika történetéből VISSZATEKINTŐ Kik voltak a magyar értelmiség azon képviselői, akik korukat megelőzve itthon kiemelkedő alkotásokat hoztak létre? Kik azok a tudósok, feltalálók, művészek, akik ha­zájukban koruk elmaradott társadalmi viszonyai miatt nem érvényesülhettek s munkájukat csak külföldön vagy Magyarországon jóval később ismerték el? Emlékszünk-e még rájuk? A VISSZATEKINTÖ-ben nagy magyar alkotókra és műveikre emlékeztetünk. Ui antibiotikum­részleg a debreceni Biogalban A Debreceni Biogal Gyógy­szergyár Erithromicin rend­szerén az augusztus elején megindult folyamatos terme­léssel Magyarországon is megkezdődött a fontos anti­biotikum gyártása, amelyet eddig importáltunk. Az egy­milliárdos beruházásból 300 millió forintot a Világbank hitelezett, ebből korszerű be­rendezéseket vásárolt a deb­receni gyár. Képünkön az egyik keresett készítmény, a bárhol értékesíthető Erithro­micin mikrokapszula. (MTI fotó: Oláh Tibor). Száz évvel ezelőtt, 1888- ban épült meg Mátészalkán az a két szál rézvezetékes egyenáramú faoszlopos 150 V-os hálózat, amely a hely­beli malom gőzgéppel haj­tott generátorától a tulajdo­nosnak a néhány száz méter­re lévő, Piac utcai lakásáig vitte el a villamos energiát, s közben néhány közvilágí­tási lámpát is ellátott. Ezt tekintjük a közcélú hazai áramszolgáltatás kezdetének. Mátészalka tehát megelőzte Nagykanizsát (1892) és Bu­dapestet is (1893). Az évforduló kapcsán lás­sunk néhány „leg”-et az elektrotechnika történeté­iből: Legelőször az ókori görö­gök észlelték az elektromos­ságot: a megdörzsölt boros­tyánkő villamos tulajdonsá­gát. A borostyánkövet elek­tronnak nevezték, A legelső „villamos gépet” — az elektrosztatikus gép ősét — Quericke alkotta meg az 1600-as évek közepén. Ez egy vastengelyre erősített, forgó kéngolyó volt, amely kézzel dörzsölve villamossá vált. Jakobi kommutátoros egyenáramú gépe volt a leg­első forgó mozgást végző és gyakorlatban is alkalmazha­tó motor, amellyel a Néván egy csónakot hajtott 1838- ban, A legelső közvilágítást 1844-ben Párizsban Deleuil létesítette. A Foucault-féle ívlámpákat galvánelemek­ionizáló sugárzás károsító hatásának jellemzésére szol­gáló fizikai mennyiség). Más létesítményekre, mint példá­ul kutató reaktor, izotóp­gyártás stb. nincs hatósági­lag engedélyezett dóziskor­lát előírva. — Ha nagyobb a szennye­zettség a megengedettnél, mit lehet tenni? — Különféle óvintézkedé­seket lehet alkalmazni, ter­mészetesen sok tényező fi­gyelembevételével. Beszélhe­tünk elzárkózásról, a terület kiürítéséről, jódtabletták al­kalmazásáról. Bevezethetik a legeltetési tilalmat, az élel­miszerek feldolgozásának ti­lalmát stb. — Csernobillal kezdtük, fejezzük is be ezzel a bal­esettel. Hogyan vizsgálták a ■következményeket nálunk? — Nyilvánvaló, rendkívüli vizsgálati program indult útjára. A megfigyelések há­rom fő csoportra oszthatók: területi megfigyelésekre, a hazai élelmiszerfogyasztás, forgalmazás és az export el­lenőrzésére. Több ágazat is érdekelt volt a tápláléklánc vizsgálatában. A kiterjesz­tett hálózat egyidejűleg har­minc-negyven helyen mű­ködve több mint negyvenhá­romezer. mintát vizsgált a tervezett háromezer helyett. És vegyük megnyugtatás­képpen : a Magyarországra érkezett .radioaktív szennye­ződés külső és belső sugár- terhelésként a lakosság kö­rében durván becsülve mint­egy 1 mSv effektiv dózis­egyenérték lekötést eredmé­nyezhetett. Az élelmiszerek által közvetített rész az első évben körülbelül kétharma­dát tette ki a teljes sugár- terhelésnek. Az elszenvedett dózisterhelésből számított ötven év alatti kockázat fél évnyi természetes sugárter­heléssel egyenértékű, tehát jelentéktelenül kicsi. — hargitai — ről táplált egyenáramú ve­zeték látta el. A legelső izzólámpákból álló világítási berendezés 1879 szilveszter éjszakáján gyulladt ki Edison Menlo- parki laboratóriumának kertjében. A Nemzeti Színházban lé­tesült 1882-ben az első izzó­lámpás, váltakozó áramú be­rendezés. Temesvár volt a világon az első olyan város, ahol a teljes közvilágítást villamos erőtelepről látták el 1884- ben. Déri, Bláthy és Ziper- nowsky 1884-ben hozta létre az első transzformátort, ame­lyet 1885-ben a váltakozó áramú elosztórendszerrel együtt szabadalmaztattak. A Ganz gyár 100 év alatt több mint 100 ezer transzformá­tort állított elő. A szolnoki 60/22 kV-os Tisza-parti Állomás volt 1928-ban hazánk olyan leg­nagyobb, egybefüggő villa­mos rendszere, ahol egy erő­műből induló nagyfeszültsé­gű vezeték látta el — több­szöri transzformációval — a területet. Hazánk legnagyobb fe­szültségű távvezetéke az Al- bertirsa—Zapadi 750 kV-os távvezeték, amelyet 1978-ban helyeztek üzembe. Hazánk legnagyobb efő- műve a paksi atomerőmű 1760 MW teljesítmértnyel és 10,98 milliárd KWh termelés­sel. Az erőmű 1982—87 kö­zött épült. Madarász Tibor Felveszik eredeti alakjukat Emlékez« fémötvözetek Hallottunk már szuprave­zetőkről, magnetostriktiv és szuperképlékeny fémekről. A folyamatos technikai for­radalom nem sokáig „tűri” a rég bevált, hagyományos jelenségeket, mindig újabba­kat hoz felszínre. S amíg az említett példák­nál a villamos vezetőképes­ség ugrásszerű javulásáról, a mágneses tér — vagy a rend­kívül kicsi szemcseméret mi­atti megnyúlásról van szó, az „emlékező” fémötvözetek va­lami mást tudnak: emlékez­nek eredeti alakjukra. S ez az emlékezés egyúttal egy bizonyos munkavégzést is jelent, amelyet az iparban lehet hasznosítani. Ha nik­kel- és titánötvözetből ké­szült alkatrészt alacsony hő­mérsékleten alakítunk, (pl. meghajlítunk) s ezt követő­en az alakítási hőmérséklet fölé melegítjük, akkor újra felveszi eredeti alakját, s eközben munkát is végez. Ezt a munkát lehet haszno­sítani például a vezérlőtech- nikában. Lehet vele zárni- nyitni, kapcsolni, meghajlí­tani, összekötni stb. A gyakorlatban elérhető egyszeri, illetve ismételhető emlékező hatás. Ez utóbbi­nál az alakváltozás mellett különleges hőkezelés is szük­séges. Az emlékező fémötvözetek csak bizonyos hőmérsékleti határok között működnek, ellentétben a bimetallokkal, amelyek a hőmérséklettel csaknem arányosan deformá lódnak. Nikkel—titán ötvö­zeteknél az átalakítási hő­mérséklet — 50 és +95 C-fok között állítható be. Műanyag lökhárító Az angol Austin gépkocsi­gyár új ötajtós limuzinjának első lökhárítója és a levegő- terelője, a hátsó lökhárítója és a „köténye” is a Bayer cég hőre lágyuló Pocan már­kanevű műanyagából készül. Ezek a műanyagdarabok a szerelőszalagon együtt lak­kozhatok a karosszériával, s így továbbíthatók a 140 C- fokos szárítókemencébe. A Pocannak kis hőmérsékleten is nagy az ütésállósága, érzé­ketlen a vegyi anyagok, a benzin iránt is és teljesen korrózióálló. Előnye még, hogy gyors fröccsöntési el­járással készül, s így köny- nyen nagy sorozatban is gyártható. A sorozatgyártás augusztusban megkezdődött Hosszú várakozás után szeptember elején végre megjelennek az első Skoda Favoritok a csehszlovákiai autószalonokban. Korábban csak a közületek, illetve tesz­telésre a Mlada Boleslav-i autógyár ügyfelei és partne­rei kaphattak a próbaszériá­ból, nyolcvanötezer koronás (körülbelül 175 ezer forintos) egységáron. Augusztus 23-án a csehszlovák szövetségi ár­hivatal közzétette az új, orr­motoros, olasz formaterve­zett Skoda kocsi fogyasztói árát: 84 600 korona. A kereskedelem azt az ígéretet kapta, hogy még au­gusztusban ötszáz darab Fa- voritot vehet át, amelyet az ország hatvan elárusító he­lyén szabadon értékesíthet. Á sorozatgyártást egyébként augusztus elején indították be és ma már naponta száz­ötven kocsi hagyja el a sze­relősort. A termelés felfut­tatásával a tervek szerint már szeptemberben három­ezer új, kódjelzése szerint Skoda 781—136 L típusú ko­csi kerül az üzletekbe és a szállításokat a jövő év végé­ig tovább növelik. A Mlada Boleslav-i autógyár sajtófő­nöke az MTI prágai tudósí­ALPÁR IGNÁC, a század- forduló eklektikus építésze­ti stílusának kiváló képvise­lője 60 évvel ezelőtt 1928- ban hunyt el Zürichben. Kő­művesinasként kezdte, Ha- uszmann Alajos tanítványa lett, építész oklevelét Berlin­ben szerezte meg. 1882-ben tért haza és az Országházat építő Steindt Imrénél segéd­kezett, majd visszatért ta­nársegédként Hauszmann- hoz, hogy a budapesti Sza­Alpár Ignác szobra a Város­ligetben badság téri Igazságügyi Pa­lota (később itt volt a Ma­gyar Nemzeti Galéria), a Műegyetem, a New York pa­lota építésében működjék közre. 1890-től azonban kizá­rólag önálló tervezéssel fog­lalkozott és hírnevét köz­épületei alapozták meg, előbb a megyeházák — a Nagy- Küküllő vármegyebeli Seges- várott, a Kolozs vármegye* Kolozsvár, Hunyadban Déva, Szabolcsban Nyíregyháza — majd templomok — a se­tójának elmondotta, még uz idén 38 ezer favorit készül el, a kocsikat kizárólag bel­földön értékesítik. A favorit sorozatgyártásá­nak megkezdésével egyidejű­leg különben beszüntették a Skoda 105-ösök gyártását. A 120-as típusoktól jövőre kö­szönnek el, addigra teljesen át akarnak állni az újabb tí­pusok, a Super Favorit és a Favorit combi gyártására. A Favorit egyébként Nyu- gat-Európában, januárban, az amszterdami autószalon­ban mutatkozik be. Ezután Belgrádban, Frankfurtban, gesvári református, az 1964- ben városrendezés céljából lebontott brassói templom, vagy a budapesti Magyar Nemzeti Bank székháza a volt Tőzsdepalota. Fő művé­nek a városligeti tó partján épült „Vajdahunyad várát” tekintjük, ahol ma a Mező- gazdasági Múzeum foglal helyet. Ez a kiváló művész Er­délyt kívánta a fővárosi kö­zönség közelébe hozni, ami­kor a Hunyad vármegyei Vajdahunyad várának ele­meit ^építette fel. Ez a vár ugyanis az erdélyi gótika legkimagaslóbb emléke, a történelmi Magyarország legszebb várkastélya. Mai alakjában Hunyadi János — mint erdélyi vajda — épít­tette fel, bár a vármegyei hét királyi vára között már IV. Béla király idején emlí­tés történt róla. Legszebb gó­tikus részei a lovagterem, a kápolna, a bástyafalak és tornyok. A hídfőnél kereszt­ben álló reneszánsz-szár­nyat Mátyás király emeltet­te, s az itteni freskókat Szi­lágyi Erzsébet festette. Ké­sőbb a vár kétszer is leégett, az átépítés során zárt ud­varral épült körül, úgyhogy a legnagyobb ún. Nebojsza torony a várfalakon kívül került. Az abszolutizmus ko­rában már a kincstár tulaj­dona, kormányhivatalokat rendeztek be a várban. Má­sodszor a hivatalnokok gon­datlansága miatt pusztította el a tűzvész, az 1867-es ki­egyezés után országos köz­adakozásból állították hely­re. A munkálatokban Steind Imre is részt vett és való­színűleg az ő tervei keltették fel tanítványának, Alpár Ig- nácnak a figyelmét. Itt je­gyezzük meg, hogy a város­ligeti „vár” belső részének kialakítása arra is módot adott Alpár Ignácnak, hogy részleteiben az összes ma­gyarországi építészeti stílu­sokat bemutassa. Emlékét a fő művére tekintő szobra őrzi, 1958-ban évenként ado­mányozandó Alpár Ignác Emlékérmet alapítottak. K. A. Géniben, Barcelonában, majd Brüsszelben és Párizs­ban állítják ki. Az export is jövőre indul, fokozatosan bővítik a kivitelt. Azt, hogy melyik szocialista országba mennyi kerül, a megkötendő megállapodásoktól függ. A Skodákat külföldön forgal­mazó Motokov cég képvise­lőjének tájékoztatása szerint Magyarországra az idén tíz­ezer Skoda 120 L típusú ko­csit szállítanak és elméleti­leg jövőre már Favoritét is eladnának, ha Prága és Bu­dapest erről meg tud egyez­ni. Itt ca Favorit Képünk a legújabb Skoda gépkocsi, a Favorit összeszerelő műhelyében készült. A gépkocsi sorozatgyártása augusztus 1-én kezdődött (MTI Külföldi Képszerkesztőség)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents