Szolnok Megyei Néplap, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-05 / 212. szám
1988. SZEPTEMBER 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kollégiumavató SzolHokon és Újszászon (Folytatás az 1- oldalról) dászt bocsátott útjára a szolnoki főiskola — mondotta, majd felidézte az intézmény létrejöttének történetét. Szólt a tárgyi és személyi feltételek fokozatos fejlődéséről. Az új kollégium új fejezetet, új lehetőségeket jelent a tagozat életében — jegyezte meg az államtitkár. Hiszen azon túl, hogy a szokásosnál jobb, kényelmesebb otthont nyújt a hallgatóknak a 90 három- és 15 kétágyas szoba, az épület bázisa lesz a levelező oktatás, a továbbképzés új, korszerű formáinak is. Az esztétikus, minden igényt kielégítő épület az összefogás jelképe — hangsúlyozta. Megvalósulásában a megyei, városi intézmények. vállalatok mellett részt vállalt a Kereskedelmi Minisztérium, az Országos Idegenforgalmi Hivatal s a tagozat beiskolázási körzetét jelentő Békés, Borsod-Aba- új-Zemplén, Csongrád. Haj- dú-Bihar, Heves, Szabolcs— Szatmár megye szövetkezetei, vállalatai, valamint a hallgatók is, akik több százezer forint értékű társadalmi munkával segítették új otthonuk felépülését. Országosan egyedülálló kezdeményezésnek minősítette az államtitkár, hogy a Hotel Student gazdasági társulásban nyaranta szállodaként üzemel. Mint ismeretes, a létesítmény már az idén is fogadott vendégeket. A kollégium — szálloda kettős hasznosítása új lehetőséget teremt a térség idegenforgalmának, s emellett hozzájárul a főiskolai tagozat költség- vetéséhez is. Az avatóbeszéd után jutalmakat adtak át a kollégium — szálloda építésében, létrejöttében kiemelkedő munkát végzetteknek, köztük a kivitelező Szolnok Megyei Tanács Tervező és Építőipari Vállalata dolgozóinak, akik határidő előtt adták át a létesítményt. Ojszászon a főként közleAndrikó Miklós felavatja a Hotel Studentet (Fotó: K. E.) kedési vállalatok, de más intézmények által is támogatott új szakközépiskolai kollégium építése 1986-ban kezdődött még, s nemrég fejeződött be. Az avatóünnepséget szombaton délelőtt tartották az autóforgalmi-köz- lekedési szakközépiskola és gimnázium elkészült új létesítményének aulájában. A rendezvényen részt vett Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke, Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára, héderné dr. Faragó Margit országgyűlési képviselő, a Közlekedési Minisztérium és a MÁV Vezérigazgatóság egy-egy képviselője, a helyi párt-, állami és társadalmi szervezetek vezetői és más meghívottak. Rózsa Imre kollégiumigazgató bevezető szavai után Mohácsi Ottó mondott ünnepi beszédet. Köszöntőjében egyebek mellett hangsúlyozta, hogy az új létesítmény tervezésé, kivitelezése igényes és esztétikus; elismerés illeti a munkálatok valamennyi résztvevőjét. Majd így folytatta: A kollégium felépülésével együtt megoldódott az intézmény szakmai-oktató tevékenységét segítő taniroda megvalósítása is. ami a technikusképzés színvonalában hozhat jelentős fejlődést, emellett pedig a volt raktárépületből tanműhelyt alakítottak ki. Az új kollégium birtokbavételének közös örömét követően lássanak hozzá otthonosságának belső és környezeti esztétikájának megteremtéséhez. Közösen gondoskodjanak arról, hogy mindezt a tanulók meg is őrizzék, hiszen nemzedékek nevelésére épült. Reméljük, hogy a jövőben még eredményesebben szerepelve ott láthatjuk majd az intézmény és kollégium tanulóit a megyei, valamint területi és országos versenyeken is — mondotta Mohácsi Ottó. A kollégium épületének létrejöttéhez nagyban hozzájárult a képzésben érdekelt vállalatok támogatása. A MÁV Vezérigazgatóság 10 millió, öt volán vállalat pedig 6 millió forint építési hozzájárulást nyújtott, amihez további szállítási és egyéb beszerzési támogatást is biztosítottak. A Szolnok Megyei Tanács 30 millió forinttal támogatta a kollégium felépítését. Az építkezést a Szolnok megyei beruházó vállalat bonyolította, a kivitelezést pedig az ÁÉV végezte. A közben jelentkező árváltozások, anyagbiztosítási gondok ellenére is az 1986. évi őszi alapozást követően másfél év alatt sikerült az építkezést befejezni, melynek összköltsége valamelyest meghaladta a 61 millió forintot. T. <3. J. J. A hót filmjeiből A szakasz „Egy film, amely feltárja az Áiilamotk tudathasadását!” A megállapítást a honi krónikásnál sokkal hivatottabb valaki tette, a New York Times filmkritikusa — miután megnézte Oliver Stone filmjét. A téma — az előzőből már nyilván kiviláglik — a vietnami háború. A történet olyan, amilyennek lennie kell a valóság megidézésé- hez. Az önéletrajzi elemeket a rendező nem is titkolja, hiszen maga is részt vett a dzsungelharcokiban, méghozzá önként. Nemcsak a könyveknek, a filmeknek is megvan a maguk története, sorsa. Oliver Stone 1976-ban kerül végre olyan egészségi állapotba, hogy megírja A szakasz forgatókönyvét. Akkor akart mór ,,színre lépni” a gyászos történettel, amikor a keleti parttól a nyugatiig látszólag mindenkinek elege van Vietnam emlegetéséből is. A „hivatalos Amerika” mindent megtett, hogy Stone vállalkozása ne sikerüljön. Még Szadistának is kikiáltották a rendezőt. Ezt arra alapozták, hogy Stone felkészítette színészeit a film forgatására. A rendező ugyanis elvitte a legexponáltabb szereplőket a dzsungelbe, katonai felszereléssel a hátukon, csizmában meneteltette, lövészárkokat ásatott velük; olykor éheztette őket, s amikor a stáb testileg és lelkileg, elgyötrődött, akkor forgatta le velük a legfontosabb jelleneteket. Az amerikaiak sok jó, és még több rossz vietnami — vagy ahhoz fűződő — filmet forgattak már A szakasz premierje előtt is. Stone filmje ezért emelkedik ki a témában született legjobb alkotások közül is, mert ugyan konkrétan egy adott háborúról szol, de egyetemlegesen minden háborúról véleményt mond. A szakaszban ugyanis az emberi magatartásformákon keresztül láttatja Stone a háború rejtett iszonyatát, azt, ami az emberekben végbemegy. A film egyik nagyon fontos fázisa, hogy a Vietnamban „nevelt” katonák tetteit nem a saját etikájuk határozta meg, hanem a helyzethez való aflkalmaz- kodás durva ténye. A „lőjj, mert lelőnek!” elve itt úgy érvényesült, hogy előbb lőjj, azután nézd meg kit gyilkoltál meg! Ez persze élvezet az ön- pusztátás állapotáig. Ne én haljak meg, hanem ő, s ha a bajtársam meghalt, akkor talán én élhetek A túlélésért már egymás ellen harcoltak, s a nagy idegfeszültség közepette különböző képpen alakultak a jellemek: volt, aki őrjöngő szadista módon gyilkolt, a másik póluson pedig a hidegvérű cinikus hóhérok álltak. Stone világosan beszél arról a felismerésről, hogy az egész tragédiája elválaszthatatlan a nemzet balsorsától. Kíméletlen film A szakasz, mert amiről szól, végletesen brutális volt. S hogy a rendező mennyire ihletett értője a témának, ezt az is bizonyítja, hogy viszonylag ismeretlen színészekkel vitte el filmjét az Osear-díj bizottsága elé — és nyert. Nem túlzás: Stone alkotói tehetsége révén az utóbbi évtized egyik legjobb amerikai filmjét láthatjuk. — ti — Rock-parádé Jászberényben Nemzetközivé bővülő rocktalálkozó lesz szeptember 8-án, kedden este 7 órától Jászberényben, a Munkás és Ifjúsági Házban. A hazai közönség előtt nem ismeretlen, az avantgárd stílust képviselő szolnoki Ippolit Matvejevics együttes, jászsági koncertjére vendégeket is hívott. Egyik vendég a szintén szolnoki Lady Macbeth együttes a Heavy Metal, a másik vendég, a bécsi Mordbuben AG a Hard Rock stílust képviseli. A munka tovább tart A cigányság helyzete a nyolcvanas évek átalakuld világában II. Ha a bőven, csorduló közpénzek időszakában is csak részeredményeket sikerült elérni, mire lehet számítani most, amikor a tanácsok anyagi lehetőségei korlátozottabbak, s egyre szigorúbban kell rangsorolni a feladatokat? ■Nyilvánvaló, hogy költséges, a hatvanas-hetvenes évek nagy lakásépítési akcióihoz hasonló kezdeményezéseikre nem lehet számítani. Megnőtt a hétköznapi aprómunka .becsülete, a cél az elért eredmények megőrzése, illetve ahol lehet, gyarapítása. Pillanatnyilag a legnagyobb veszély a foglalkoztatás 'felől fenyeget. Átalakul a munkaerőpiac, csökken a szakképzetlen munkaerő iránti kereslet, s ez igen nagy mértékben sújtja a cigányságot. Jelenleg a megyében körülbelül kétezer munkanélküli van a cigányok között, tehát a teljes cigány népességnek mintegy 9 százaléka. Az igazsághoz tartozik, hogy közülük ezernek nem volt állandó munkahelye, legföljebb idénymunkát (gyümölcsszedést, toll- fosztást) vállaltak, ezren azonban dolgoztak, és most is szeretnének dolgozni. Helyzetüket .nehezíti, hogy sokan (biztatásra) kölcsönöket vettek föl, amíg volt rendszeres jövedelmük, s most a törlesztés meghaladja anyagi erejüket. A közmunka sokat segít, Tiszaiburán például a 40 közmunkát végző ember 400— 500 családtag eltartásához járul hozzá, hosszabb távon azonban ez nem oldhatja meg a foglalkoztatás gondjait. A .megélhetés nehézségeinek enyhítésében továbbra is nagy szerepe van a segélyezésnek. A rendkívüli szociális segélyek és a nevelési segélyek 35—40 százaléka kerül az arra rászoruló cigány családokhoz. A segélyeket, éppen a nagyobb célszerűség érdekében, gyakran nem pénzben adják a családoknak, hanem például ruhát, használati eszközöket .kapnak. A tapasztalatok szerint olykor ezeket is pénzzé teszik, de mégis nagyobb részük hasznosul az eredeti célra, mint a pénzben kifizetett segélyeké. A cigányság helyzetének javításáért ma az iskola teheti a legtöbbet, bár a helyzet ott sem lett könnyebb; növekednek a költségek, a tanszerek, táskák, ruhák ára emelkedett, s a jó esetben egy-kétezer forintos úgynevezett beiskolázási segélyek legfeljebb enyhítik a családok gondjait, levenni nem tudják a terheket a vállukról. Mégis most a szakképzés körének kiterjesztése lehet a legfőbb cél, ennek alapja pedig az általános iskola elvégzése. Nem kisebb feladat hárul a dolgozók iskolájára sem, hiszen a hiányzó végzettség megszerzése átléphetetten lépcsőfok a foglalkoztatási gondok enyhítéséhez vezető úton. ‘Más kérdés, hogy a sokféle gonddal küzdő álltalános iskola hogyan tud megfelelni ennek a feladatnak. Az az általánosan fölismert igazság azonban, hogy az oktatás szerepe sokkal nagyobb az ország boldogulásában, mint az eddigi gyakorlat szerint ezt gondolták, összecseng azzal a másik igazsággal, hogy a cigányság helyzetének javítása is csak a magasabb szintű műveltség megszerzésével lehetséges. Az oktatás fejlesztésére kimunkált tervek remélhetőleg a cigányság körében is éreztetik .majd hatásukat. Az iskola szerepe meghatározó, de nem kizárólagos. Ma már nyolc családsegítő központ működik a megyében, s az első alakulása óta eltelt három év megmutatta, hogy munkájuk eredményes. Szerepük szinte fölmérhetet- len az egészséges életmódra neveléstől az érdekvédelmen keresztül a társadalmi beilleszkedés nehézségeinek enyhítéséig. A helyzet gyorsabb javítása azonban csak úgy képzelhető él, ha a cigányság maga is képes lesz többet tenni önmagáért. Sajnos — tisztelet a kivételnek — az egyébként is kis számú cigány értelmiség nem szívesen vállal részt ebben a munkában. Pedig amíg az értelmiségben nem tudatosodik, hogy kötelezettségei vannak azokkal) szemben, akik közüli származik, s e kötelezettségeinek nem tesz nagyobb mértékben eleget, a cigányság kulturális — és ezzel összefüggésben gazdasági — föllemelkedésében csak részeredmények várhatók. Ennek megfelelően a megyében évek óta tudatos törekvés van olyan fiatalok kiválasztására, kinevelésére, akik később maguk is folytatják a cigányság körében a nevelő, felvilágosító, szervezőmunkát. Ezt a célt szolgálják a már évek óta megrendezett olvasótáborok, ahol nem csak •irodalomról, de életmódról, életcélról és még sok egyébről is szó esik. Évente mintegy száz gyerek vesz részt ezen a táborozáson, a legelsők most kerülnek a középiskolás korosztályba. Jó kezdeményezés volt a nyári építőtábor cigány fiataloknak, akik a Motor úton lévő cigányházak környékién végeztek hasznos munkát a „Cigányok a cigányokért” jelmondat szellemében. A cigánysággal szembeni előítéletek makacsul élnek a társadalomban, esetenként (például egy-egy nagy port fölvert bűncselekmény után) növekednek is. Közhelynek számít, hogy a bűnözés aránya a cigányok körében az országos átlagnál magasabb, azonban alacsonyabb, minit azt az emberek széles körben vélik, s ezeket a bűncselekményeket egy, a cigányságon belül is kis szí.mű réteg „produkálja”, amely nem azonosítható az egésszel. Szolnok megyében az utóbbi időben a cigányság körében a bolti lopások száma növekedett számottevően, ez valószínűleg a romló életfeltételekkel is kapcsolatba hozható. Az utóbbi hetekben ^hónapokban az úgynevezett bőrfej űekxől szóló híradások megyénkben is keltettek félelmet a cigányság körében, de mivel ilyen jellegű atrocitások nálunk sehol sem voltak, úgy látszik, a kedélyék lassanként megnyugszanak. Az anyagi eszközök szűkössége az eddigiektől némileg eltérő módszereket kényszerít ki a cigányság helyzetének javításában. Nem a szükségből is erényt kovácsoló kincstári optimizmus mondatja, hogy ezek az eltérő módszerek esetenként hatékonyabbak is lehetnek a korábbiaknál. Az emberkö- zelibb, személyre szólóbb törődés a helyi gondokat árnyaltabban számításba vevő munka megalapozottabb, tartósabb eredményeket hozhat, még akkor is, ha a kudarcélmények itt-ott kedvét szegik valiaikdinek, ha a kisebb, kevésbé látványos eredményekkel nem lehet úgy büszkélkedni, mint egy újonnan föilépült utcasorral, A munka azonban a megváltozott körülmények között is tovább tart, hiszen ez az egyetlen megoldást eredményező lehetőségünk. Vége (Bistey András Ünnepség a jász Múzeumban Hamza Dezső Ákos kitüntetése t$wm A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Hamza Dezső Ákos Brazíliában élő festőművésznek érdemes munkássága elismeréséül a Magyar Népköztársaság Csillagrendje kitüntetést adományozta. A magas kitüntetést tegnap délután a Jász Múzeumban Búzás Sándor, a Jászberényi Városi Tanács elnöke adta át a 85 éves művésznek. A kitüntetés átadásán jelen volt Brutyó János, a Magyarok Világszövetségének főtitkárhelyettese, Térjék Ferenc, a Külügyminisztérium Emigrációspolitikai Főosztályának helyettes vezetője, Kovács Miklós, a jászberényi városi pártbizottság ei- ső titkára, a megye, a város kulturális életének több képviselője, A hivatalos úton külföldön tartózkodó Szabó István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára dísztáviratban köszöntötte a művészt, fejezte ki jókívánságait és gratulált a magas kitüntetéshez. Hamza Dezső Ákos megha- tottan mondott köszönetét a kitüntetésért, az ünnepelte- tésért. Lapunkban már többször volt szerencsénk Hamza .Dezső Ákos életútját és eddigi életművét méltatni. Hódmezővásárhelyen született, iskoláinak egy részét Szolnokon végezte, de családi szálakkal már gyermekkorában is a Jászásghoz kötődött. Művészi tehetsége korán megmutatkozott. a Képzőművészeti Főiskola elvégzése után Párizsba ment, különböző festőiskolákban képezte magát tovább, részt vett neves Szajna menti szalonok kiállításain, majd René Claír asszisztenseként dolgozott. Hazatérte után az Hamza Dezső Ákos átveszi a magas kitüntetést Búzás Sándortól (Fotó: Korányi) 1930-as évek végén filmvállalatot alapított. Több sikeres film fűződik nevéhez, ezek közül is kiemelkedik az 1942-ben készített Külvárosi őrszoba. Filmrendezőként az akkori magyar szellemi élet legjobbjaival .szoros kapcsolatban állt, tevékeny résztvevője volt a Magyar Antifasiszta Nemzeti Ellenállásnak, Bajcsy-Zsilinszky Endrét bújtatta a Gestapo elől. Az 1940-es évek végén útlevéllel külföldre távozott, Olaszországban majd Brazíliában forgatott filmeket, de érdeklődése egyre inkább ifjúkori stúdiumához, a festészethez vonzotta. Előbb az amerikai földrészen rendezett műveiből jelentős tárlatokat, majd több európai világvárosban is bemutathatta festményeit. Az elmúlt években festői munkásságának jelentős részét Jászberénynek ajándékozta. reprezentatív kiállítását tavaly rendezték meg a Jász Múzeumban, Jászberény díszpolgárává választották. T. L.