Szolnok Megyei Néplap, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-29 / 233. szám

2 SZOLNOK MEGYÉI NÉPLAP 1988. SZEPTEMBER 29. KÖZLEMÉNY (Folytatás az 1. oldalról) neckerrel folytatott megbe­szélésekről. Megállapította: országaink kapcsolatai a szo­cialista építés nemzeti sajá­tosságainak kölcsönös tiszte­letben tartása és a közös vo­nások összekötő szerepének erősítése alapján fejlődnek. A testület rámutatott, hogy megkülönböztetett jelentősé­ge van a tudományos és mű­szaki kapcsolatok fejleszté­sének, a két ország érdekeit hatékonyan szolgáló korsze­rű gazdasági együttműködési formák kialakításának. A lá­togatás során kifejezésre jutott, hogy Magyarország és a Német Demokratikus Köz­társaság egyaránt fontosnak tartja az európai enyhülés'és együttműködés elmélyítését, a haderők és a hagyományos fegyverzet csökkentésének mielőbbi megkezdését. 4. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy ha­zánk érdekelt az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet bécsi utótalálkozó­jának eredményes befejezé­sében; a helsinki folyamat­hoz kapcsolódó konferenciák és megbeszélések összehívá­sában. Nagyra értékeli a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta­nácsa és az Európai Gazda­sági Közösség közötti megál­lapodás létrejöttét. Magyar- ország és az EGK kapcsola­tainak szerződéses rendezé­sét jelenti a kereskedelem­ről, valamint a kereskedelmi és gazdasági együttműködés­ről szóló megállapodás alá­írása, illetve a diplomáciai kapcsolatok felvétele. E lé­pés jelzi külpolitikánk nyi­tottságát, az európai együtt­működés iránti érdekeltsé­günket és elkötelezettségün­ket. Az egyenjogúság köve­telményeit szem előtt tartó megállapodás emellett fon­tos külgazdasági hozzájáru­lás lehet stabilizációs és ki­bontakozási programunk eredményes végrehajtásához. 5. A Központi Bizottság aggodalmát fejezte ki a közel-keleti helyzet rende­zésének elhúzódása, az Iz­rael által megszállt terüle­teken kibontakozott népi mozgalommal szemben al­kalmazott elnyomó intézke­dések miatt. Megállapította, hogy a térség tartós békéjé­nek csak a realitásokat elfo­gadó, kompromisszumra kész magatartás, a valamennyi érdekelt fél részvételével megrendezendő nemzetközi konferencián kidolgozásra kerülő politikai megoldás le­het az alapja. A Központi Bizottság tá­mogatásáról biztosította a magyar—izraeli kapcsolatok bővítésére irányuló külpoli­tikai lépéseket. Helyesli a Koreai Köztársasággal lét­rejött megegyezést a kon­zuli jogkörű kereskedelmi képviseletek kölcsönös léte­sítéséről. A realitásokat fi­gyelembe vevő diplomáciai kezdeményések — hazánk közvetlen érdekeinek szolgá­latán túl — hozzájárulhat­nak a helyi válsággócok problémáinak rendezéséhez. Qa A Központi Bizottság üdvözli az Irak és Irán közötti tűzszüneti megálla­podást, mint a háborús konf­liktus békés rendezéséhez vezető első lépést. Kifejezi reményét, hogy részvételünk a fegyverszünetet ellenőrző ENSZ-erők munkájában ihozzájárul hazánk és a két érintett ország kapcsolatai­nak sokoldalú fejlődéséhez is. II. A Központi Bizottság meg­tárgyalta és elfogadta a párt helyzetéről, a pártélet és a belpolitika néhány időszerű kérdéséről szóló tájékozta­tót. | Megállapította, hogy a tagkönyvcserével kap­csolatos feladatokat a párt­szervek, az alapszervezetek, az egyéni beszélgetést vég­ző csoportok és az appará­tus dolgozói nagyfokú politi­kai felelősséggel, szervezet­ten hajtották végre. A párt­tagokkal folytatott vélemény- csere, a tagság javaslatai és kezdeményezései fontos vál­tozások erjesztőinek bizo­nyultak, nagymértékben hozzájárultak az országos pártértekezlet összehívásá­hoz és annak döntéseihez. A tagkönyvcsere jelentős politikai értéke, hogy a tag­ság döntő többsége a párt­hoz való tartozás mellett foglalt állást. Kezdeményezte a párt megújítását, és kife­jezte, hogy cselekvőén részt kíván venni ebben a folya­matban. A tagkönyvcsere időszakában több mint 73 ezer személy, a tagság 8,3 százaléka került ki a párt­ból. A taglétszám június 30- án 816 622 volt. A párttag­ság jelenlegi összetétele le­hetővé teszi, hogy az MSZMP szilárd munkásbázi­sú, a legkülönbözőbb társa­dalmi rétegekben jelentős befolyást élvező tömegpárt­ként működjön. A Központi Bizottság fel­hívja a pártszervezetek és a párttagok figyelmét arra, hogy a politizálás más teen­dői közepette — és éppen azokkal összefüggésben is — több energiát és nagyobb figyelmet fordítsanak az új tagok felvételére. Különösen fontos az, hogy a párt politi­kai vonzerejét növelve meg­gyorsítsuk a fiatal korosztá­lyok közeledését a párthoz, és javítsuk a tagságon belü­li arányukat. 2, Az országos pártérte­kezlet vitájának és ál­lásfoglalásának központi kérdése a politikai intéz­ményrendszer átalakítása volt. A Központi Bizottság ennek érdekében az elmúlt négy hónapban megfelelő kezdeményezéseket tett. Megkezdődött az alkotmány felülvizsgálata. Kidolgozásra került, és ma már széles kö­rű társadalmi vita tárgya a gyülekezési és az egyesülési jogról szóló törvény terveze­te. Elkészült és a közeljövő­ben nyilvánosságot kap az új választójogi törvény ter­vezete is. Az állami élet­ben sok tekintetben újszerű gyakorlat honosodott meg. A szakszervezeti mozgalom, a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség, a Hazafias Népfront és más társadalmi szerveze­tek és mozgalmak is hozzá­kezdtek munkájuk megújítá­sához. Mindennek eredmé­nyeképpen nyitott, demokra­tikus közélet van kialakuló­ban. Bővül a tér a különbö­ző érdekek és nézetek kifej­tésére és ütköztetésére. A Központi Bizottság rá­mutat, hogy hosszabb folya­matról van szó, a végleges eredmény még nem érzékel­hető, ez azonban nem lehet türelmetlenség forrása. Tör­vényszerűnek kell tekinteni, hogy e folyamat kezdeti stá­diumában a vélemények po­larizálódnak. Ezt a párton belül és kívül is egyaránt ta­pasztaljuk a politikai, a gaz­dasági és a társadalmi élet minden területén. A Központi Bizottság em­lékeztet az országos pártér­tekezlet állásfoglalására, amely szerint a néphatalom érvényesülésének és gyakor­lásának feltétele és eszköze a párt vezető szerepére épü­lő szocialista pluralizmus. Ezt tekinti mércének a poli­tikai intézményrendszer megújításában. 3. A közhangulatot erő­teljesen befolyásolják a gazdaság elégtelen telje­sítményéből fakadó társadal­mi feszültségek, a romló életkörülmények. A több mint másfél évtizedes folya­mat negatív következménye­it, a külső és a belső gazda­sági egyensúly hatalmas mér­tékű megbomlását nem le­het egy-két év alatt meg nem történtté tenni. Gazda­sági mozgásterünk lényege­sen szűkült. Az állami irányító szer­veknek egyértelműen és ki­számíthatóan kell szabá­lyozniuk a gazdasági folya­matokat. A közvéleménynek, a gazdálkodó szervezeteknek meg kell érteniük, hogy az ország jövőjéért viselt fele­lőssége miatt a kormánynak nincs lehetősége és joga mesterségesen életben tarta­ni a nemzetközileg is leérté­kelődött termelést. A gazda­sággal összefüggő vitákban bizonyos torzulás figyelhető meg. Túlsúlyban vannak az elosztással kapcsolatos kér­dések. Érdemtelenül kevés figyelem fordul a vállalko­zás, a gazdálkodás, a terme­lés felé. Uralkodóvá vált a helyi érdekek fenntartás nél­küli képviselete, a könnyíté­sekért, a kivételekért, a vál­toztatási kényszerrel szem­beni fellépés. A Központi Bizottság szor­galmazza a szakszervezeti törvény kidolgozásának meggyorsítását; a munkavál­lalók kollektív érdekképvi­seleti jogainak, valamint a munkahelyi, konfliktusok — köztük a sztrájk — megol­dási mechanizmusainak pon­tos, törvényi szabályozását. Ugyanakkor rámutat: a munkabeszüntetések minden esetben anyagi károkat okoznak, ezért elkerülésük társadalmi érdek, és a konf­liktusok megoldásában részt vevő partnerek felelőssége is. A Központi Bizottság a pártértekezlet állás- foglalásának megfelelően to­vábbra is kezdeményezi és ösztönzi a politikai intéz­ményrendszer és a gazdaság reformját, a szocialista plu­ralizmus megteremtésének folyamatát. A párt tagjainak és szervezeteinek fel kell ké­szülniük a kialakulóban le­vő többoldalú politikai élet­ben való eligazodásra és helytállásra. 5 A Központi Bizottság " a közelmúlt politikai eseményei közül figyelmet érdemlő és további elemzést igénylő kérdésnek tartja ©z Űj Márciusi Front felhívá­sát, az alternatív környezet- védő, ifjúsági és egyéb moz­galmak tevékenységét és azt, hogy a Magyar Demokrata Fórumot az alapítók szerve­zetté • nyilvánították. A Köz­ponti Bizottság a pártszerve­zetek és tagjaik, az állami szervekben, a társadalmi szervezetekben dolgozó kom­munisták magatartásához a következő kiindulási alapot kívánja nyújtani: A Központi Bizottság tá­mogatja, hogy az állampol­gárok az Alkotmány és a tör­vények keretei között élhes­senek politikai jogaikkal, be­leértve a gyülekezéshez és az egyesüléshez való jogot. Egyúttal hangsúyozza, hogy pártunk viszonyát az egyes szervezetekhez a szavak, a politikai deklarációk mellett elsősorban a tettek, a csele­kedetek határozzák majd meg. Az MSZMP a nemzetet gyötrő problémák szocialista megoldása érdekében válto­zatlanul párbeszédre, a le­hetséges együttműködési te­rületek felkutatására törek­szik. Célja a nemzeti köz- megegyezés újjáteremtése és nem a nép megosztása. Fi­gyelmét ugyanakkor nem kerüli el, hogy a különböző mozgalmakon belül munkál­nak olyan erők is, amelyek szándéka a párbeszéd meg­hiúsítása, a feszültség élezé­se; egyes esetekben fellép­nek szocializmusellenes cso­portok is. Az MSZMP elutasítja az agresszív, antidemokratikus, az új politikai kultúrához méltatlan módszereket. Tá­mogatja a kormányt, az ál­lami szerveket a törvényes­ség fenntartásában. A helyi pártszervezetek a tagság tapasztalataira és vé­leményére támaszkodva ma­guk mérlegeljék a működési területükön alakuló külön­böző csoportok tevékenysé­gét. Adjanak útmutatást a párt tagjainak más szerve­zetek nyílt fórumain való vi­tázó részvételhez. Rendsze ­résén vitassák meg a kiala­kult helyzetet, és kellő ru­galmassággal határozzák meg teendőiket. A Központi Bizottság ehhez folyamato­san biztosítja a pártszerveze­tek összehangolt fellépéséhez szükséges politikai irányel­veket. 0^ A Központi Bizottság azzal számol, hogy a párton belüli viszonyok át­alakítása, a párt demokrati­kus megújulása hosszabb fo­lyamat. Bátorítja a tagságot, a testületek tagjait, hogy olyan egyéniségeket válasz- szanak meg tisztségviselők­nek, akik képesek közössége­ik elismert vezetőikként, ön­álló arculattal képviselni és érvényesíteni a párt politi- káját. Céljaink eléréséhez nélkü­lözhetetlen a párt politikai és cselekvési egysége. Az egység fogalmához tapadt számos előítélettől és leegy­szerűsítéstől meg kell szaba­dulnunk. Természetesnek kell tekintenünk, hogy moz­galmunk sokszínű, és ennek a lényegi ügyekben kell egy­séggé alakulnia. Ismét sajá­tos kétfrontos küzdelem fel­tételei között dolgozunk. Sem azt az irányzatot nem fogad­juk el, amely túlzottnak te­kinti az országos pártérte­kezleten született elhatáro­zásokat és a nyomukban ki­bontakozó gyakorlatot, sem azt, amely a politika min­den létező és működő elemét revízió alá kívánja venni. A különböző nézetekkel, áram­latokkal és az ebből eredő vitákkal ugyanakkor a pár­ton belül is hosszabb távon együtt kell élnünk. A Központi Bizottság em­lékeztet rá: az országos pártértekezlet hitet tett a párt politizáló képességének fejlesztése mellett. Ennek fő erejét a közös politikai el­vek 4s célok talaján álló, ön­állóan működő pártszerveze­tek képezik. Ebben az irány­ban kell haladnunk. III. A Központi Bizottság el­fogadta a Központi Bizott­ság és a területi pártszervek mellett létesítendő tanács­adó testületekre vonatkozó javaslatot. Elhatározta, hogy létrehozza saját tanácsadó testületét, a megyei pártbi­zottságoknak pedig ajánlja, hogy mérlegeljék hasonló testületek megalakítását. Rámutatott, hogy a meg­alapozott döntéshozatal egyik elemévé válhat szakértői ta­nácsadói testületek működé­se. A tanácsadás az előzetes ellenőrzés eszközeként hoz­zájárulhat ahhoz, hogy a döntéseknél számba vegyék a különböző véleményeket, beleértve a párton kívül ki­alakult nézeteket, felfogáso­kat is. A politika szintjére emelt és jól működő szakér­tői tanácsadás teljesebbé te­szi a pártdemokráciát. A Központi Bizottság meg­bízta a Politikai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a ta­nácsadó testület személyi összetételére. MOSZKVA A Szovjetunióban Chur­chill és Eisenhower második világháborúról írt műveinek kiadását, mi több, Guderian német tábornok — egy ideig a hitlerista hadsereg vezér­kari főnöke — háborús visz- szaemlékezéseinek megje­lentetését is tervezik. Erről a Moszkovszkaja Pravda című lap számolt be szerdán. PEKING Az Űj Kína Hírügynökség New Yorkból keltezett, dip­lomáciai forrásokra hivatko­zó jelentése szerint Csien Csi-csen kínai külügyminisz­ter még ebben az évben lá­togatást tesz a Szovjetunió­ban. A kínai hírügynökség szerint a látogatásról azon a találkozón született megálla­podás, amely a kínai ENSZ­Kitüntetések a fegyveres erők napja alkalmából Tegnap a fegyveres erők napja alkalmával több he­lyen voltak ünnepi állo- mánygyűlések, melyeken ki­tüntetéseket, jutalmakat is adtak át. A Killián György Repülő Műszaki Főiskolán tartott megemlékezésen részt vett Szabó István, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára és a csapatzászlót adományozó Tiszamenti Vegyiművek igazgatóhelyettese, Szikszai Ferenc is. Ott voltak a társ fegyveres erők és testületek képviselői is. A megjelente­ket Zsemberi István mérnök vezérőrnagy, a főiskola pa­rancsnoka köszöntötte. A Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozatát ez al­kalommal vette át Girnt Vilmos alezredes és Molnár János alezredes. Ugyanen­nek a kitüntetésnek ezüst fo­kozatát Török Ferenc őr­nagy, Kiss László őrnagy, Veréb József főhadnagy, Bi- lácz János hadnagy. Kardos József főtörzsőrmester és Tóth István kinevezett pol­gári alkalmazott kapta. A bronz fokozatot és a Szolgá­lati Érdemérmet többen vet­ték át. Az ünnepség a hall­gatók által összeállított szín­vonalas műsorral zárult. A polgári védelem megyei parancsnokságának ünnep­ségén a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát vette át Kézér Ernő kineve­zett polgári alkalmazott és Nagy Sándor, a Jászboldog- házi Községi Tanács titkára. Ugyanennek a kitüntetésnek ezüst fokozatát kapta Bene­dek János, a megyei rbv-vé- delmi szolgálat parancsnoka: Gombkötő Béla, a Szolnoki Nyomda Vállalat igazgatója és Szilágyi Imre, a Kuncsor- bai Búzakalász Tsz pv törzs­parancsnoka. Balogh Ferenc őrnagyot soronkívül alezre­dessé, Gedei Attila száza­dost, Jászberény pv törzs­parancsnokát pedig őrnagy- gyá léptették elő. Ünnepi állománygyűlé­sen emlékeztek meg — a csa­patzászlót adományozó Tisza Cipőgyár képviselőinek je­lenlétében — a fegyveres erők napjáról az egyik repü­lőalakulatnál is. Ez alkalom­mal vette át a Haza Szolgá­latáért Érdemérem arany fo­kozatát Szabó József száza­dos és Soós György törzs- zászlós. Ugyanennek a ki­tüntetésnek ezüst fokozatát négyen, bronz fokozatát pe­dig hatan kapták. A honvé­delmi miniszter soron kívül alezredessé léptette elő Olasz Zoltán mérnök őrna­gyot, főhadnaggyá Farkas Csaba, Szabó Kálmán és Varga Csaba hadnagyot, törzszászlóssá pedig Báthori Sándor zászlóst. Többen ré­szesültek parancsnoki di­cséretben és jutalomban. A megyei tűzoltó parancs­nokságon a Haza Szolgála­táért Érdemérem arany fo­kozatát vette át Pálfi Sán­dor zászlós és Sinkó Miklós alezredes mellett — ritka ki­vételként egy nő — Staub Istvánné főtörzsőrmester. A Tűzbiztonság; Érem arany fokozatával Jámbor Ferenc századost. Nagy István fő­hadnagyot, Molnár István zászlóst és T. Szabó Pál zászlóst tüntették ki. Ugyan­ennek a kitüntetésnek ezüst fokozatát Kusnyár Pál fő­törzsőrmester kapta. A bronz fokozatot tizenketten vették át. Kiváló tűzoltó jelvényt vett át Kun Péter főtörzsőr­mester, Kiváló munkáért ki­tüntetésben Pálfi Sándorné polgári alkalmazott része­sült. A megyei rendőr-főkapi­tányságon a Haza Szolgála­táért Érdemérem arany fo­kozatát vette át Kálmán Je­nő rendőr őrnagy, ezüst fo­kozatát pedig Weither Dá­niel rendőr őrnagy és Rigó Sándor rendőr főhadnagy. Ugyanennek a kitüntetésnek bronz fokozatát négyen kap­ták. Moszkvában Gorbacsov és Honecker megbeszélése Az NDK kommunistái, az egész nép nagy érdeklődés­sel figyeli a szovjetunióbeli átalakítás menetét. Az NDK- ban az átalakítás politikáját történelmi szükségszerűség­nek tekintik, s bíznak ben­ne, hogy ez a politika utat tör magának, igazolja a hozzá kötődő reményeket — jelentette ki Erich Honecker. A Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának főtitkára, az NDK Államta­nácsának elnöke, aki mun­kalátogatáson tartózkodik Moszkvában, szerdán meg­beszélést folytatott Mihail Gorbacsovval. Az SZKP KB főtitkára vendége társaságában a nap folyamán ellátogatott a szov­jet fővárosban látható NDK- kiállításra. Honecker tájékoztatta Gorbacsovot az NSZEP XI. kongresszusán hozott hatá­rozatok végrehajtásáról. Mihail Gorbacsov megkö-, szönte Honeckernek azt a szolidaritást, amellyel az NDK viszonyul az átalakítás politikájához. Megerősítették, hogy a kétoldalú kapcsolatokban, a testvérpártok kapcsolatai­ban, a két nép viszonyában a barátság és az együttmű­ködés elve a meghatározó. Erich Honecker tiszteleté­re az SZKP KB és a Leg­felsőbb Tanács vacsorát adott, amelyen a két párttól titkár pohárköszöntőt mon­dott. képviseleten zajlott le Csien Csi-csen és Eduard Sevard- nadze szovjet külügyminisz­ter között. PÁRIZS A legnagyobb francia munkásszövetség, a CGT kedden tartotta az őszi poli­tikai évad első országos ak­ciónapját. Párizsban 30 ez­res tüntető felvonuláson kö­vetelték a dolgozók a bérek emelését, az állások és a társadalombiztosítási rend­szer védelmét. Számos más nagyvárosban is több ezres menetek támasztották alá a követeléseket. Henri Kra- sucki, a CGT főtitkára a pá­rizsi menet élén haladt és közölte, hogy egy hónap múlva újabb akciónapot tar­tanak. KABUL Szerdán egyetlen óra le­forgása alatt 21 rakéta csa­pódott be az afgán főváros­ba. Az egyik rakéta a város központjában, egy buszmég- álló közelében robbant, 35 embert megölt, 163-at meg­sebesített. Az ADN hírügy­nökség arról is beszámolt, . hogy az elmúlt napokban az ellenzék rakétatámadásokat hajtott végre több afgán tar­tományi központ ellen. So­kan meghaltak és jelentős anyagi kár keletkezett.

Next

/
Thumbnails
Contents