Szolnok Megyei Néplap, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-28 / 232. szám
Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) mérőpontja a tagfelvétel és a taglétszám alakulása, csak a világos és a tényleges társadalmi-politikai szükségleteknek megfelelő program, és az ennek jegyében állő, eredményes gyakorlati munka — kormányzópárt esetében a jó kormányzás — növelheti meg. A számokat vizsgálva, figyelmet érdemel a párt ösz- szetételének alakulása Is, ami követi a társadalom szerkezetében beállott változásokat. A Politikai Bizottság ezért szükségesnek tartja, hogy nagy körültekintéssel, kellő elmélyültséggel — alaptalan indulatok nélkül — a Központi Bizottságban és szélesebb körben is, érdemben megvitassuk az MSZMP jellegének és társadalmi bázisának alapvető fontosságú kérdéseit. Lukács János ezután az országos pártértekezlet óta eltelt négy hónap eseményeit, változásait elemezte, mondván: sok minden történt: bár sokan ezt is keŰgy véljük, hogy a közelmúlt politikai eseményei közül néhány figyelmet érdemel mostani ülésünkön. Ilyen kérdésnek tartjuk a Magyar Demokrata Fórum szervezetté nyilvánításának az alapítók általi bejelentését, az Űj Márciusi Front felhívásának közzétételét, az alternatív környezetvédő, ifjúsági és egyéb mozgalmak tevékenységét és a sztrájkok ügyét. Van olyan vélemény, hogy ezekkel kapcsolatban a párton és annak vezetésén belül tanácstalanság tapasztalható. Mi abból indulunk ki, hogy először is a dolgok alaposabb ismeretére van szükség, s arra, hogy a mi magatartásunk kialakítása során figyelembe vehessük az alternatív mozgalmak belső vitáit, nézeteik, álláspontjuk bizonyos letisztulását. Javasoljuk, hogy a Központi Bizottság erősítse meg: támogatja, hogy az állampolgárok az Alkotmány és a törvények keretei között élhessenek politikai jogaikkal. Célszerű lenne ugyanakkor felhívni a figyelmet arra, hogy az alkotmányosság lényegi kritériumai közé tartozik többek között a Magyar Népköztársaság szocialista társadalmi berendezkedésének, valamint az MSZMP vezető szerepének elismerése, a szövetségi kötelezettségeink tiszteletben tartása. Az MSZMP viszonyát az egyes szellemi irányzatokhoz, tömörülésekhez és szervezetekhez elsősorban a tettek, a cselekedetek fogják meghatározni. A helyi pártszervezetek a tagság tapasztalataira és véleményére támaszkodva maguk mérlegeljék a működési területükön alakult különböző csoportok tevékenységét, a kialakítandó politikai viszonyt. Állásfoglalásaikkal orientálják a párt tagjait más szervezetek nyílt fórumain való vitázó részvételre. A Központi Bizottság szorgalmazza a szakszervezeti törvény kidolgozásának meggyorsítását; a munkavállalók kollektív érdekképviseleti jogainak, valamint a munkahelyi konfliktusok megoldási mechanizmusainak — köztük a sztrájk — pontos, törvényi szabályozását. Megváltozott a párt központi, területi és helyi szerveinek munkakapcsolata. Megkezdődött az áttérés a helyi és a területi szervek önállóságát tiszteletben tartó irányításra. vésnek tartják, sőt vannak, akik azt mondják: nem történt, nem változott semmi. Egy több mint másfél évtizedes folyamat következményeit, a külső és belső gazdasági egyensúly hatalmas mértékű megbomlását nem lehet egy-két év alatt meg nem történtté tépni. Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a gazdasággal összefüggő pártvitákban — és sajnos a gyakorlati munkában is — sajátos torzulás figyelhető meg. Az utóbbi időben a mozgalomban aggasztóan háttérbe szorult az a gondolat, hogy a párt kötelessége a nemzeti és a társadalmi érdekek képviselete, és előtérbe került a helyi érdekek fenntartás nélkül* képviselete. Ez az állapot nem tűrhető. A helyi konfliktusok feltárása és kezelése elemi követelmény minden pártszervezettel szemben. Ennek értelmét és vezérfonalát azonban csak a párt általános társadalmi törekvéseinek keretei közt lehet megtalálni. Igaz, nehéz vajúdás közepette indul meg a szembenézés a helyi problémákkal és a teendőkkel. De ebben a keserves folyamatban igazi értékek is születnek. Terjedőben van viszont a szervezeti szabályzat előírásainak parttalanul szabadelvű kezelése. Egy demokratikus politikai mozgalommal szemben követelmény, hogy miközben gyökeresen átalakítja működési rendjét, kellő türelemmel és jogérzékkel tartsa magát érvényben lévő szabályaihoz. A megújulás ütemkülönbségei mögött gyakran a vezető egyéniségek léte, vagy éppen hiánya húzódik meg, Másképpen szólva: a káderkiválasztás mechanizmusát és módszereit még nem sikerült a párt jövőbeni igényeinek megfelelően korszerűsíteni. Ajánljuk, hogy a Központi Bizottság bátorítsa a tagságot, a testületek tagjait igazi, szuverén egyéniségek vezetővé választására, akik képesek közösségek elismert vezetőjeként önálló arculattal megjeleníteni és érvényesíteni a párt fő céljait, alapvető törekvéseit. A továbbiakban a párt, a vezetés egységéről szólt, hangsúlyozva, hogy a sommás megítélés ebben az ügyben sem hasznos. Való- . ban vannak olyan kérdések. — mondotta —, amelynek a megítélésében nincs egység, — mert még érdemben meg sem vitattuk őket. Revizionizmus vagy megújulás? önfeladás vagy az életerő jele az, ami történik? — tette fel a kérdést az előadó. Ezzel is összefüggésben elemi erővel tör fel a vita a múltunkhoz való viszonyokról —mutatott rá. Itt is jelen van mindkét véglet. Egyrészt a múlt teljes tagadása, amelynek jegyében minden eddigit félre kell dobni. Másrészt minden új teljes tagadása, amely a legcsekélyebb változtatási szándékot is a párt vezető szerepe és a szocialista rendszer elleni támadásnak minősít. Sem azt az irányzatot nem fogadhatjuk el, amely helyteleníti a pártértekezleten született elhatározásokat és az azok nyomán kibontakozó gyakorlatot, sem azt, amely a politika minden létező és működő elemét revízió alá kívánja venni. A továbbiakban a készülő törvények jelentőségét méltatta. Végezetül arról szólt, hogy mind a politikai helyzet, mind a változó irányítási stílus új és igen tág lehetőséget nyitott az önállóbb politizálásnak. Iz előadói beszéd vitája Az előadói beszéd feletti vitában a felszólalók majd mindegyike a májusi országos pártértekezlet óta eltelt idő belpolitikai helyzetének értékeléséhez fűzött megjegyzéseket. A témakörrel foglalkozó beszámolóval egyetértve hangot adtak annak a véleményüknek, hogy az értékelésnek nem sikerült teljességében feltárnia a közvéleményben mutatkozó feszültségek okait. Ezért többen egyetértettek a Politikai Bizottság javaslatával, hogy a Központi Bizottság novemberi ülésén adjanak tisztább képet, tartalmas és mélyreható elemzést a belpolitikai helyzetről, amelynek analízise legyen állandó napirendje e testület üléseinek. Több hozzászóló kifogásolta, hogy ma nem elegendő csupán szélesíteni a politikai vitalehetőség kereteit, a pártnak egységes álláspontot képviselve ked felvennie a harcot a káros, nem egyszer jobboldali nézetekkel szemben. A vita elején Berecz János — soros elnökként — felolvasta az MSZMP XIV/10-es körzeti • szervezetének levelét, amely üdvözölte, hogy a Központi Bizottság napirendjére tűzte a belpolitikáról, a párt helyzetéről szóló jelentés megtárgyalását. Borbély Sándor és Tőkei Ferenc is felvetette, hogy az emberek gondolataiban támadó zűrzavarhoz nagymértékben hozzájárulnak a felelős párt- és állami tisztséget viselő emberek olykor egymásnak ellentmondó nyilatkozatai. Berend T. Iván óvott attól, hogy a fenyegető gondok hatására az elvek tisztázása nélkül, a „sorok rendezésével”, a minden áron való rendcsinálással, egy olyan egység kialakításával reagáljon a párt, amelynek nincsenek meg a feltételei. Aczél György a többi között kifejtette: az országos pártértekezlet, amelynek politikai állásfoglalását nemcsak a párttagság, hanem az ország közvéleménye is nagyon jól fogadta, tulajdonképpen feledésbe merült. Rámutatott, hogy tisztázni szükséges viszonyunkat az elmúlt 43 évhez. A pártról szólva rámutatott, hogy a magyar nemzetnek szüksége van a megújuló Magyar Szocialista Munkáspártra, amelynek vezető szerepe ne jelszavakban, hanem a tettekben fejeződjék ki. A reformprogram melletti szilárd kiállást hangsúlyozta Berecz János is, mondván: egy ilyen program megvalósításához társadalmi stabilitás kell. Ez elképzelhetetlen egy aktív párt nélkül, amelynek meg kell tanulnia politikai harcot folytatni. Az elhangzott véleményekből — többek között Pónya Józseféből is — kiviláglott, hogy politikai stabilitás nélkül nem képzelhető el a gazdasági sem. Kerülni kell minden olyan akciót, megnyilvánulást, amely megzavarja a gazdaságot, a termelést. Ezt erősítette meg Jó- kay Endre is, aki azt hangsúlyozta, hogy gazdasági céljainkat csak akkor tudjuk elérni, ha érvényt szerzünk politikai elhatározásainknak is. Elhangzottak olyan vélemények is, amelyek a párt- alapszervezetek, az egyes területi egységeken működő mozgalmi irányítóközpontok nézőpontjából vizsgálták a problémákat. Többen szóvá- tették — így például Boros László —, hogy nem lehet egyik napról a másikra elvárni: 812 622 kiművelt.. magasan képzett marxistából álljon a párt. Az átlag tagság ugyanis ahhoz szokott, hogy „felülről” szabják meg a tennivalókat, s éppen ezért nem teheti meg a párt, hogy most ne adjon pontos, minden lényeges kérdésre kiterjedő eligazítást. Az ideológiai munka hiányosságairól is többen ejtettek szót. Megfogalmazták — többek között Tóthné Kiss Mária —, hogy olyan szélsőséges nézetek is teret kapnak, miszerint ma nincs ideológiája a pártnak. Ezeket a megnyilvánulásokat azonban nem szabadna szó nélkül hagyni, bár — s erre többen is utaltak, így például Boros László — az ideológiáról az országos pártértekezlet előtt és után is kevés szó esett. A vitában megfogalmazódtak egymásnak élesen ellentmondó vélemények is. Az elmúlt évtizedek elemzésekor — hangoztatta például Horn Gyula — a történelmi vívmányok, eredmények elismerése mellett a hibák és a hiányosságok feltárására is figyelmet kell fordítani. A májusi fordulópont óta eltelt négy hónap nem adott elegendő időt ahhoz, hogy megteremtődjön a megújuláshoz szükséges eszközrendszer. Éppen ezért bizonyos szempontból érthetetlen a türelmetlenség, különösen akkor, ha ez a fajta sürgetése az eredményeknek hosz- szú éveken keresztül nem jelentkezett. A pluralizmussal kapcsolatban is felmerültek különböző nézetek. Voltak, akik elsősorban a veszélyeire hívták fel a figyelmet, mások az előnyeit taglalták. Szóba kerültek a különböző, nemrégiben alakult szervezetek. Tóthné Kiss Mária például azt az igényt fogalmazta meg, hogy tisztázzák a párt és a létrejövő különböző politikai jellegű csoportosulások közötti viszonyt. Huszár István kiemelte: nincs megriadva attól, hogy az utóbbi időben megszaporodtak az öntevékenyen szerveződő közösségek. Arra viszont vigyázni kell, hogy a társadalom lényeges megosztottságában az új integrációk a pártértekezlet platformja alapján jöjjenek létre. Szinte kivétel nélkül mindenki szólt a nyilvánosságról, a tömegkommunikáció helyzetéről. Erről többen többféle véleményt, elmarasztaló bírálatot is mondtak. Berecz János részletesen beszélt a sajtó és a sajtóirányítás átalakulásáról. Kijelentette: a sajtót vegye körül egy aktív, cselekvőkész, követelményeket támasztó és támogató párt, amely partnerként kezeli a tömegtájékoztatási eszközöket. Lukács János tartott vitazárót, 'majd az elnöklő Srósz Károly javaslatára a Központi Bizottság egyhangú szavazással — elfogadta az előterjesztést és a vitára adott választ. Megbízta a szerkesztőbizottságot, hogy a vita tapasztalatait a testület üléséről készülő közleményben összegezze. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy novemberi ülésén jelentést vitat meg a belpolitikai helyzetről, a párt időszerű feladatairól. Előterjesztés tanácsadó testületek létrehozásóról Ezután Nyers Rezső tett előterjesztést a választott pártszervek mellett működő tanácsadó testületek létrehozásáról. A KB munkaprogramjának megfelelően szélesebb körű vita alapján elkészült írásos javaslat bevezetőben hangsúlyozza: a tanácsadó testületek — amelyeknek a működési módját véglegesen az új szervezeti szabályzat rögzíti majd — már ma is új információkkal, ellenvéleményekkel, alternatív elgondolásokkal segíthetik a helyzetértékelést és a döntéshozatalt, tehetik teljesebbé a pártdemokráciát. Igényelni kell a tanácsadást az általános belpolitikai helyzet megítélésében, a gazdasági, a szociális, a kulturális, a közigazgatási folyamatok összefüggéseinek és egymásra hatásának értékelésében, a párt politikai befolyásának mérlegelésében, a pártpolitika társadalmi mozgásterének megállapításában, főként a gazdasági és a szociális kérdésekben. Mindemellett szükség van a külgazdasági politika általános irányát illető tanácsadásra is, figyelmet kell fordítani a nemzetközi politikai tapasztalatok szerzésére, azok értékelésére és hazai hasznosítására. A budapesti és a megyei pártbizottságok mellett működő tanácsadó testületek feladata a helyi politikai kérdésekben való tanácsadás. Ebbe beleértendő a reformok politikai megvalósítása az adott területen, a gazdasági folyamatok társadalmi hatásának elemzése, a város- és községpolitika. Az előterjesztés szerint a tanácsadó testületek — jóllehet főként a választott pártszerv által megjelölt témában fejtik ki álláspontjukat — kezdeményező szerepet vállalhatnak, s így javaslatot tehetnek arra is, hogy valamely fontos kérdést megtárgyaljon a választott testület. Végül az előterjesztés a testületek megalapításának és működési módjának kérdéseivel foglalkozik. A határozati javaslat szerint a Központi Bizottság felkéri a Politikai Bizottságot, hogy a soron következő ülésre terjesszen be javaslatot a központi tanácsadó testület személyi összetételére. A Központi Bizottság végül 6 ellenvéleménnyel és 7 tartózkodással elfogadta az előterjesztést. Ezután különfélék ^következtek. Berecz János rövid kiegészítést fűzött az Irányelvek az ideológiai munka megújításához című előterjesztéshez. Motiváltságát elemezve emlékeztetett arra, hogy az irányelvek vitájában az „ideológiai éhség” és az ideológiai élet zavarait tapasztalták. Javasolta, hogy a testület fogadja el a határozati javaslatot, amely három alapvető dolgot szabályoz. Ne tudományirányító testületet hozzon létre a KB az ideológiai munkával való foglalkozásra, hanem tegye azt az agitációs és propaganda bizottság legfőbb feladatává. Az ideológia művelői és az ideológiai munka gyakorlói külön munkacsoportokban összegezzék azokat az ismereteket, amelyeket a tudományos műhelyek, illetve a gyakorlati pártmunkások feltártak. Mindezeket figyelembe véve adjanak útmutatásokat a párt- szervezeteknek a konkrét ideológiai kérdésekben. A Központi Bizottság — 1 tartózkodással — a javaslatot elfogadta. A Központi Bizottság végül hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben döntött. * * * Még tanácskozott az MSZMP Központi Bizottsága, amikor Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, illetve — a sajtókonferenciára később érkezett — Lukács János, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, illetve Major László, a párt szóvivője tájékoztatták az újságírókat az ülésen szerzett tapasztalataikról, benyomásaikról. Mihail Gorbacsov fogadta a laoszi miniszterelnököt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára kedden találkozott Kaysone Phom- vihane-nal, a Laoszi Népi Forradalmi Párt KB főtitkárával, miniszterelnökkel, aki hétfőn érkezett munkalátogatásra a Szovjetunióba. Az SZKP KB és a Szovjetunió Minisztertanácsa kedden a Kremlben díszebédet adott a laoszi politikus tiszteletére, amelyen pohárköszöntők hangzottak el. A Szejm ülésén Rakowskit választották kormányfőnek A LEMP KB 62 éves titkárát, a PB tagját, Mieczys- law Rakowskit választotta meg keddi ülésén a lengyel parlament, a Szejm az egy hete lemondott Zbigniew Messner helyére kormányfőnek. Rakowski, aki 1981—85- ben az akkori Jaruzelski- kormányban már volt miniszterelnök-helyettes, a 378 szavazatból 338-at kapott, öten ellene foglaltak állást, 35-en pedig tartózkodtak. Rakowski az idén, még mint a Szejm egyik elnökhelyettese és a Szejm mellett működő társadalmi-gazdasági tanács elnöke lett a LEMP KB PB tagja, a KB titkára. A szavazás után a parlament bizalmát megköszönve két hetet kért az új kormány megalakítására és a kormányprogram kidolgozására. Ígéretet tett a politikai és gazdasági reformok következetes folytatására, arra, hogy az új kabinet elődjénél szélesebb társadalmi bázisra épül majd, a szövetséges pártok mellett más társadalmi és politikai erők is képviseltetik magukat benne. Az ENSZ közgyűlésén A szovjet külügyminiszter beszédet mondott A nemzetközi kapcsolatokat mentesíteni kell az ideológiától —- jelentette ki Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter az ENSZ közgyűlésének ülésszakán elhangzott beszédében. Sevardnadze nagyszabású programot javasolt a leszerelés további gyakorlati lépéseinek megvalósítására, nemzetközi környezetvédelmi összefogásra, az Egyesült Nemzetek szerepének megerősítésére. Egyebek között javasolta, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjai tartsanak rendszeres konzultációkat, a tanácsot időről időre hívják össze külügyminiszteri szinten, mégpedig ne csupán az ENSZ székhelyén, hanem a Tanács tagjainak fővárosában. Cape Canaveral, Florida, USA: David Himers, George Nelson, Mike Launge, Richard Covey és Rick Hauck (balról jobbra) a szeptember 29-én indítandó Discovery űrhajósai szeptember 26-án megérkeztek a Kennedy űrkutatási központba (MTI — Teleíotó) Az Alkotmány keretei között
